Éjjel nincs más az úton: nincs gyalogos, nincs biciklis, a lámpák sok helyen sárgán villognak, a traffipax is aluszik.

Vélemények az azonos című cikkünkről.

...de akadt egy kis probléma.

Az ombudsman szerint a regadó egyedi megállapításának békéscsabai száműzetése és lassúsága nem állampolgárbarát.

Vélemények az azonos című cikkünkről.

Aszongya az újság: Veszprémben nyár elején felszereltek egy kamerát egy kereszteződésbe, ami azt lesi, hogy ki hajt át a piroson jobbra kis ívben. Szeptember elejéig 1513 autósnak postázták a százezer forintos csekket a zéró tolerancia jegyében. A veszprémiek ezt nagyon sérelmezik, küldöttségeket menesztenek fűhöz-fához, hogy ez azért egy kicsit durva.

A hírt harsány röhögések közepette Papp Tibi kolléga küldte szét a szerkesztőségben, hogy nézzük már, ez milyen. ÉS rögtön vitába is keveredtünk.

Szerintem ugyanis nem mókás. Van egy város, benne emberek, akik éveken, évtizedeken át élnek egy bizonyos életritmusban. És bizony, néha átmenek ezen a jobbra kisívű piroson. Aztán jön egy markáns állami döntés, hogy ez bizony holnaptól másképp lesz. Kihirdetik, hogy mától zéró a tolerancia, ami eddig két-háromezer forintos szabálysértés volt (állítólag, hiszen szinte senkit nem büntettek meg soha érte), mától százezer.

Aztán eltelik egy kis idő, nem változik semmi. A köztudat felfogja, hogy ha sztrádán 260 felett hajt, akkor az 300 ezer forintba kerül - és nagyjából ennyi, mert ezt sulykolja a média. Ugyan, ez rám úgysem vonatkozik, legyint erre az egyszeri veszprémi, nem hogy kétszáz fölött, de autópályán se járok soha. És autózgat tovább jobbra kisívben a jól ismert kereszteződésben, néha továbbra is át a piroson, ahogy eddig tette, éveken, évtizedeken át.

És egyszer csak megjön a csekk, nagyjából akkora összegről, amennyi abban a hónapban a víz-gáz-villany befizetése után nála maradna.

Hát én a kutyámat nem idomítanám így, ha le akarom szoktatni arról, hogy felfeküdjön a kanapéra, ahogy kölyökkora óta eddig szabad volt neki, nem verem rögtön véresre a hátát egy szöges korbáccsal. Előbb megmutatom neki, miről van szó, aztán megszidom, meglegyintem újsággal, de nem akarom rögtön kicsinálni. Ez a módszer, a követelményrendszer hirtelen drasztikus megváltoztatása csak egy dologra jó: tovább rontani a viszonyt állam és polgár, polgár és hatóság között. Szerintem. Én az első fotó mellé nem csekket, csak figyelmeztetést küldtem volna, hogy legközelebb ez száz rugó lesz.

Papp Tibi más véleményen van. Szerinte világosan elmondták, kihirdették, hogy mikortól mivel jár a piros lámpán való áthajtás - ami szerintem is tényleg az egyik legkomolyabb szentség. Felnőtt emberek vagyunk, ezek után - és itt most átadnám a virtuális szót tanult kollégámnak: "tele volt vele a sajtó, most meg sírnak, hogy jajénszegény, megb*sznak? - hát a f*szomat!"

Viszont Tibi kiegészítette sommás véleményét egy vitathatlan tétellel is: az tényleg szivatás, hogy csak a veszprémiek kaptak kamerát. Ha már, akkor ott lenne a helye a kamerának az ország összes piros lámpájánál.

Egy tanulság biztos van: ne menjünk át a piroson, különösen ne az ominózus veszprémi kereszteződésben. Viszont mit gondoltok ti: helyes az ennyire zéró tolerancia, vagy jobb lett volna előbb egy kis visszaszámlálás a nulláig?

(Posztzárta után: kiegyeztünk Papp Tibivel. Ha mi lennénk az állam, akkor a kamerát már május 1, tehát a szigorítás előtt letelepítettük volna, és a párezer forintról szóló csekk mellé küldtük volna a figyelmeztetést, hogy ugyanez hamarosan száz rugóba fáj majd. Papp Tibi és én for prezident!)

A digó limó visszatér

Voltam olyan felelőtlen, hogy nőt engedtem a volánhoz. Ajnalka fuvarozott mindenféle asztalokat, székeket, fát stb., amíg mi főztünk.

Ahogy mondani szokás, a kezét kellett volna levágni

Pár hete Tuskó Pistike a 43-as lépcsőházból végigkarcolta 1 kulccsal mind két oldalon. Mivel mindenképp vittem volna gépi polírra így nem kaptam sokkot.

Típushiba

Egyik reggel szörnyen kezdett elől kerepelni minden. Szervizbe be, autó meghallgat, azonnal leállítani, ismerjük …. Kérdem , típushiba ? Mondják, olyan NINCS, csak gyakran előforduló meghibásodások…

Leleményes

Nos az útmutató mehet a szemétbe, mert az alapján 2 óra agybaj és úgyis elviszi az ember a szervizbe. Vékony kezem van, így saját magam cseréltem az izzót egy telefonba szerelt vakus fényképező segítségével. Tanulságos, hogy a szervizben ezért megbontják az első lökhárítót, hogy a szerelő keze beférjen a búra mögé!

Érdekel az valakit, hogy ******** ******** ***** rendőröket kiküldenek az autópályán integetni, út szélén autókat megállítani és papírokat nézegetni?

 Erősen csodálkoztak, amikor mondtam nekik, hogy életveszélyben vannak.

 Igen komoly érvük az volt, hogy erre kaptak parancsot, és a hatósági

 személy integetése különben is szentírás. legközelebb helyből rájuk

 küldöm az ügyészségi nyomozóhivatalt, hogy megfingassák a nekik

 parancsolgató észlényt. Vagy majd elfelejtik ezt a bohóckodást, ha

 néhány halomra hal közülük valami ukrán Kamaz alatt, és annyi lesz a

 havi 90 rongyért lízingelt Skodának is. Kukásmellény nem volt rajtuk, csak a fehér kimonójuk meg a főhatósági tányérsapka.

 

 Az M0-ról az M7-re besoroló sávon álltak, ahol elég szar belátással a

 púp felső végén 3 sávból lesz kettő, aztán egy. Ott a balfelől eltűnő

 sávba állítgatták le az autókat, félig a padkán, mert így fasza.  Visszamentem kicsit később megörökíteni őket. Bemutattak még az egyik

 autóval autópályán tolatást és index nélküli elindulást, a másik

 elindulásához a haladó autók teljes megállása kellett, mert nem tudott

 besorolni. 200 méterrel tovább az M7-en nagy pixeles felirat okosítja

 az embereket, hogy leállósávban állni veszélyes.

 de ez itt magyarisztan b+.

Olvasónk, Gábor leveléhez hirtelenjében csak annyit tudtam hozzátenni, hogy

Kapcsolódó kérdésem, hogy ilyenkor előszedik-e a felettest, aki oda küldte őket ellenőrizni, és egyébként mi történjen olyan esetekben, amiket magam is gyakran látok, amikor rendőrök indokolatlanul veszélyes helyen állítanak le autókat. Például amikor azt látom, hogy a Szentendrei út forgalmas felhajtóján turkáltatják a mamát az autója csomagtartójában az izzókészletéért vagy a láthatósági mellényért, hol, kinek milyen telefonszámon és email címen jelezzem, hogy ez szerintem közveszélyes hülyeség, és az adóforintjaimon zaklassák inkább az autóban mobilozókat?

Majd mindezt elküldtem az ORFK sajtóosztályára. Ahonnan nem is sokára megjött a válasz:

Tisztelt Winkler Róbert!

Levelére válaszolva tájékoztatom, hogy a rendelkezésükre álló adatok szerint a megadott időpontban és helyen nem teljesítettek szolgálatot a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság járőrei. A további intézkedés megtételéhez szükség lenne a bejelentő elérhetőségére, rendszámtöredékre, egyéb információkra. Amennyiben ez rendelkezésére áll, kérem küldje meg részünkre!

Tisztelettel:

Bényi Mónika r. főhadnagy
sajtószóvivő
PMRFK

A tanulság tehát, hogy valószínűleg érdiek vagy törökbálintiak voltak a maguk és mások testi épségét súlyosan veszélyeztető közegek. Adjunk hálát az Úrnak, hogy ezt most mindnyájan megúsztuk, és effajta intézkedésnél írjuk fel a rendőr jelvényszámát, autójának rendszámát, a helyszínt és az időpontot. Mégiscsak a mi pénzünkön intézkedik a mi biztonságunkért.

Lehet, hogy bajban van a GM, azt is tudjuk, hogy a Fordnak az amerikai eladásai csak arra jók, hogy seggrepacsit játsszanak a béka fenekével, a Chrysler pedig a Mercedestől való elválása óta vitorláját vesztett, léket kapott szkúnerként hányódik az óceánban, amiből a szivattyúsok rég elmenekültek az utolsó mentőcsónakkal. De a filléres műanyagok, örökre bebetonozott merev tengelyek, feledhetetlen nyomórudak és az arctalan bambulmány-tervek ellenére nem szabad még temetnünk Amerikát, és nem csak a Charger-, Mustang-, Corvette-vonal miatt.

Mert a Jeepnél még ég a tűz. A szó szoros értelmében is. Kellett hozzá idő, de a Liberty már kapható ülésfűtéssel is. Vigyázz Európa, reszkess Japán, meghalsz Korea! USA még nem sütötte el az összes puskaporát. És milyen jó a reklám.

Ahogy lent álltam a gödör alján, két Swepac lapvibrátor közeledett, egy ötven kilós és egy kétszázas, egyenest a Cat kotró-rakodók felé tartottak. A háttérben éppen a Keestrack kőtörő zakatolt, és szórta a galaktikus homokot az osztályozóra. Na ekkor érkeztek a Liebher dömperek balról a sziklák felől, majd lánctalpas kotrók nyúltak a az ég felé védve a légteret. Elöl a felkelők a birodalmiakkal vívtak közelharcot, természetesen Wacker bontókalapáccsal, de a betonmaró hangjától semmit sem lehetett hallani. Az ütközetnek a CTP B11-es orosz buldózer vetett véget, néhány gréderrel (földgyaluval), majd a 2 tonna feletti Cseh Ammann tömörítőgépek elintézik a maradékot. A Vögele az egészet beszórja sóval és megkoronázná egy gyönyörű aszfalttal.

Na jó, ennyire nem volt durva, de hallucinogénen élőknek nem ajánlom a rendezvény látogatását.

 Nem gondoltam volna, hogy egy gépkiállítás ilyen szórakoztató lehet. Már immúnis vagyok a hidraulika csőre, és nem jövök lázba egy homlokrakodó látványára, de ezen a kiállításon oly sok furcsaságot láttam, hogy magam is meglepődtem. Voltam már párszor a sóskúti bányában, de ennyire jól szervezett rendezvényt még nem láttam ott. Bár amikor megérkeztem, kilátástalan sor állt a regisztrációnál, így kicsit megriadtam, mi fog itt rám várni, de végül egész gyorsan bejutottam.

A tájékoztató szerint több mint 100 munkagépet állítanak ki, volt is több, szerintem vagy 200. A sóskúti bánya úgy nézett ki, mint egy alacsony költségvetésű sci-fi forgatás. Rettenetes droidok ágaskodtak és mozogtak a terepen.

Építettek egy hatalmas sátrat, amelyben volt a kiállítók standjai is, mint egy hagyományos kiállításon. Le lehetett ülni beszélgetni, ropizni, normális környezetben informálódni a termékekről, a szabadtéren pedig megnézni, kipróbálni.

Ráadásul a rendezvényt akár építőgép-makettkiállításnak is nevezhettük volna, ennyi markolómodellt még életemben nem láttam.  Az egyik cég, aki munkagép kiegészítőket és iszonyú  betonharapó ollókat  - vagy miket - forgalmaz, felvette profiljába a modellek értékesítését is. Én azonnal elakadtam az exkluzív bronz-arany Caterpillar dózernél, de ahogy megtudtam, ez a változat nem is sokkal drágább, mint egy mezei és igen népszerű repi ajándék. 

Nekem tiszta szívemből az egész polc kellett volna, és arra gondoltam, hogy viszek a gyerekeknek kettőt, de aztán eszembe jutott, hogy az otthoni Scania Irisar PB buszról is lerágták a kerekeket. Sajnos várni kell még pár évet, hogy rájuk foghassam a vágyaim. Példamutató módon nem vásároltam semmit az egész kiállításon, bár volt egy csinos légkalapács, illetve a Stihl benzinmotoros fúró, aminek biztos nagyon örültek volna.

Végigjártam a bányát, és nagyon tetszett, hogy a munkagépek funkcióként voltak csoportosítva, vagyis például a mini kotrók egy helyen voltak, típustól függetlenül. Szépen össze lehet őket hasonlítani, esetleg kipróbálni. Ilyenre ritkán van alkalom, úgyhogy aki dózert vagy ilyesmit venne, ne hagyja ki a bulit, még szombaton megnézheti. Szerintem a gyerekek is imádják, ha beülhetnek egy munkagépbe. Vagy csak én imádom?

Japán ember harmadik szeme a fényképezőgép. Még akkor is, amikor egy 1200 lóerős Skyline pillanatok alatt 315 km/órára katapultálja.
Én már rég szemgúvasztva kapaszkodnék, ő nyomja a gombot. A tökéletes képért bármit.
A mattakira (hibátlan, tökéletes) való törekvés, netán a kaizen szellemének megfelelő folytonos fejlődés vezérli? Vajon mi lesz a következő? Odagumipókozza magát a Shinkansen-szerelvény orrára?
Very Japanese, very Japanese.

Révbe jutottam, vagy mi. Nincs autóvásárlási igényem, illetve több autóm van a kelleténél. Ez már szinte maga a Zen: nem kell semmi. Na jó, egy igazi buddhista ugyanezt akkor is ki tudja jelenteni, ha nincs is semmije, nekem meg van egy Tehenem, egy Mazdám, egy VMaxom, és jövőre lesz egy XJR 1300-am is.

A Mazdának mennie kell, bár tény, hogy meghirdetni valahogy még nem bírtam, egyébként is elfér még a garázsban, amíg megcsináltatom a berohadt kéziféket.

Lassan veszek a futáshoz egy pulzusmérős órát, azzal is ellenőrizni fogom a tételemet, illetve megfigyelésemet: vannak autók, amik tetszenek, és vannak, amik nem, de a szívem a legnagyobbat egyvalamire dobbanja, és azt úgy hívják: VW Golf I. Abból is a háromajtós, keskeny hátsó lámpás. Körülnéztem egy kicsit, és úgy látom, a régi Golfok elértek arra a szintre, hogy hobbiautó céjára nézzek egyet magamnak.

Hatalmas szerencse, hogy száguldozós ifjúságom tovatűnt, egyáltalán nincs olyan igényem, hogy az autó erős legyen, márpedig a nem erős huszonéves autók alapvetően kevésbé vannak széthajtva, mint GTI társaik.

Tessék, már Magyarországon is ilyenek vannak:

Egyik kedvenc információforrásom hírei között találtam egy rövidet, de annál érdekesebbet.

A hír szerint a LeMans Series szabályait felügyelő és meghozó ACO új regulákkal rukkolt elő, melyek (idézem) „célja a sportszerű egyenlőség visszaállítása a benzin- és dízelüzemű autók között“.

Dióhéjban ez annyi, mintha egy hétfonatos, drótos faszkorbáccsal végigcsaptak volna a Peugeot és Audi izzadságtól csatakos hátán.

Ezentúl a dízeleket még durvább szűkítővel látják el, és csökkentik a befecskendező töltőnyomást.

Persze hajnalig mulatott a hír hallatára a Lola, és az Aston-Martinnál is lemondtak az ötórai teáról a scotch javára, hiszen a cseh Charouz Racing System Lola-Aston LMP1-es prototípusa a mezőny jelenleg leggyorsabb nem dízel autója, ráadásul jövőre lesz az 50 éves évfordulója az Aston-Martin LeMans-i győzelmének.

Apropó! Az Aston-Martinról jut eszembe, hogy a múlt hétvégén néhány állandó jellegű tettestársammal megjártuk a nirvánát – oda-vissza. Tényleg. Jelenleg szétfolyt aggyal, szemmel és extrém módon igénybevett hallószervvel próbáljuk kompletizálni a temérdek képet és videót.

Remélem, minél korábban sikerül és a végeredmény nem okoz majd csalódást. Addig is ízelítőnek egy pár morzsa. Tökéletes persze nem lett sem kép, sem hang, de hát aki hibátlan lovat keres, járhat gyalog.

Persze mindent megtettünk azért, hogy a lehető legtöbbett hozzuk ki abból a kevésből, ami rendelkezésünkre állt. Szerencsére jópofa kamionsofőrök akadnak még azért a világban.

A reggeli pihent agy eredménye -a kormányvédő után szabadon- a téli sebváltókar protektor és kézmelegítő egyben. Divatos kacsaformában.

És persze ezúttal sem ússzák meg a közízlést sértő kisfilmet.

Próbálni is lehetett

Ahogy a Blaha Lujza térre érek, az első, amit meglátok, Jean Michel Jarre: Oxygene Tour  plakátja a néhai Corvin áruház homlokzatán. Ha jól emlékszem, az Oxygene lemez 1977-es. Gyermekkoromban ezt a lemezt hallgatva ismerkedtem a sztereóhatással (illetve a Fonográf együttes – azt hiszem - Zazi című számával, amire unokabátyám kényszerített). Hát, a mester nem kapkodta el a turnét. Mindenesetre a legjobb háttér a hibrid Priusok mögé.

Oxygene Tour

Európai Mobilitási Hét van Budapesten szeptember 16. és 22. között, aminek keretében szerdán a kipróbálható Toyota Priusok mellett néhány saját kikészítésű, illetve átalakított alternatív hajtású járművet is kiállítottak. A Széchenyi Futamon is megismert versenyzőkkel és járműveikkel találkozhattam ismét. Én a bioetanolos, OG Saab 900-asommal mentem, és ahogy araszoltam a körúton a dugóban, egyszercsak megjelent a tükörben az átalakított BMW R1150GS is. Azt hittem, ő oda igyekszik, de mint kiderült, teljes véletlen, hogy egy időben egy helyen vagyunk. Mindegy, ha már így alakult, kötelessége velem tartani.

Leparkoltunk a sor végén a két alkoholossal, és tettem egy sétát.

Jelenleg nincs hazánkban nagynyomású földgáz töltőállomás

Két igazán ismeretlen autó volt, a Fővárosi Gázművek Zrt. gázos Opeljei. Mindkét autó CNG (Compressed Natural Gas), vagyis sűrített földgáz technológiával működő, gyárilag átalakított autó. Négy, illetve három nagynyomású tartály van az autó alatt, amelyek egyszeri feltöltésével körülbelül 400 km az autó hatótávolsága. Van 15 literes benzintartály is, ami csupán vésztartalék. Egy kis hibája van a dolognak: sajnos jelenleg Magyarországon sehol nem tudunk metán alapú nagynyomású földgázt tankolni. (Nem szabad összekevernünk a propánalapú PB gázzal, aminek viszont szép töltőhálózata van.) Pár percig beszélgettük az illetékessel, de tudtam, mire hazaérek, a felére sem emlékszem, ezért megkértem: ha van rá mód, térjünk vissza a dologra később, szívesen bemutatnánk őket részletesen a közeljövőben.

Egészen jól átlátható

Az elektromos Porsche 924-en a Széchenyi Futam óta kicsit átrendezték az akkumulátorokat, így átláthatóbb lett a motortér és jobb az autó súlyeloszlása. A Tipóban kényszerű villanymotorcsere történt, a régi motor kommutátora ment tönkre. Most tekintsünk el ezen alkatrész részletezésétől, aki ért hozzá, az úgyis tudja, aki meg nem, annak felesleges izgalom.  Mindkét autó tisztán elektromos üzemeltetésű, házi átalakítás, érvényes műszaki engedéllyel. Saját lábukon jöttek a rendezvényre.

Alternatív hajtás: kísérlet és kényszerűség

A résztvevő régi, a jármű új. Dr. Joó Antal egy fura háromkerekűvel érkezett. Kalandos úton került Antalhoz, és a megérkezés óta az apróbb konstrukciós hibák kijavításával, villanymotoros rásegítéssel tökéletesítette a járművet. A szerkezet azért is érdekes, mert sok, házilag átalakított villanyhajtású járművel ellentétben ez  visszatáplálásra is képes. Az antibringa.hu honlapon minden részletet megtudhatunk.

Az autó (is) alkohollal működik

Sokan megálltak megnézni a felhozatalt, mégis úgy éreztem, lehetett volna nagyobb felhajtást csinálni a nemes feladatnak, esetleg több járművet is meghívni. Az eseménynek még nincs vége, ugyanezek az szerkezetek az Európai Mobilitási Hét további programjaként vasárnap, a lezárt Andrássy úton ismét megtekinthetők.