Bah, ez konc a javából! Telós Bandi eresztette el láncáról a Hiénát Nizzában és az egy ilyen Bowers&Wilkins fejhallgatóval a pofájában tért vissza. A P3 - bár szinte belépőmodell - igazán elfogadható és jó cuccnak számít a hordozható, mobil fülesek között. Védőtok, lecsatlakoztatható kábelezés jár hozzá, természetesen behajtogatható maga a fejhallgató is. Alumínium, gumi és retró-formaterv. A BW P3 az egyik legjobb mobil fejhallgató a 200 dolláros kategóriában.

De nem lesz ingyen, a Hiéna kemény feladat elé állítja azokat, akik meg akarják szerezni.

Nem nehéz kitalálni, hogy a Maserati-címerben látható háromágú szigony utal a márka (és a Maserati család) szülővárosára, Bolognára. Bologna szimbóluma természetesen Neptun szigonyát formálja, vörös, háromágú, kék alapon, mintha egyenesen a mély és titokzatos tengerből emelkedne ki. Az egyetlen olyan Maserati-testvér tervezte (Mario), amely a felnőttkort megélt öt fiútestvér (heten voltak összesen) közül nem autóipari mérnök lett, hanem formatervező. A Piazza Maggiore-téren álló Neptun-szobor inspirálta, és milyen jól tette! Először a Tipo 26 versenyautón láthatta a közönség. A soros nyolchengeres 185 majd később 205 lóerős géppel Achille Varzi, Luigi Fagioli és Ernesto Maserati rommá verte a mezőnyt 1930-ban. Enzo Ferrari ebben az évben lett Alfa Romeo szerelőből Scuderia Ferrari-alapító. (Tulajdonképpen a négy, nagy olasz márka - Fiat, Alfa, Lancia, Maserati - évekkel megelőzték a Ferrarit a versenysportban, mégis... látják, mire képes egy keménykezű lángész?)

Most pedig jöjjön a feladvány. Egy feladat, amely méltó a Maserati későbbi hányatott és őrült sorsához:

Készítsen valós méretű, háromágú szigonyt, majd egy fotó erejéig pózoljon vele egy tetszőleges közintézmény előtt úgy, hogy olvasható legyen az intézmény neve (táblája, stb.) majd töltse fel az Indafotóra és küldje be a linket komment formájában. Ennyi az egész. Pszichiátriai intézet? Rendőrörs? Uszoda? Mindegy, a lényeg, hogy ön legyen a képen egy szigonnyal. Photoshoppolni nem ér, győzzön a legbátrabb- és legőrültebb (a szerkesztőség döntése alapján).

A határidő ma 18.00.

Szóban forgó tárgy nem a kínai bazárból érkezett hozzánk, szerencsére még csak nem is a manager shopból. Egy igazi Parker toll (rendes nyílvesszős beakasztóval a végén) a szóban forgó tárgy, amelynek kiváló voltáról két, hozzám igen közel álló nő is nyilatkozni tudna, ha bármelyikük itt állna mellettem a posztírás nehéz és felelősségteljes perceiben.

Így csak emlékezetből, a tényeket nyilván némiképp rugalmasan kezelve tudom önök elé tárni eme tollak kiválóságát: a nővéremnek 1972-től pár éven át ilyen tolla volt, amiért a Budapest, II. kerület, Móricz Zsigmond gimnázium megfelelő évfolyama egy emberként utálta. Hiszen az akkor elterjedt Pax és Pevdi márkájú golyóstollakkal ellentétben a Parkert jó, gépszerű érzést volt csattintani, mindig fogott, amikor a hegye papírt ért, és nem hagyott kék, trutyis golyóstollsár-foltokat mindenen, ha nyitva maradt. A másik hozzám közelálló nőnemű személy a feleségem, aki pedig az én anyukámtól kapott még vagy tíz évvel ezelőtt egy Parkert. Az a toll azóta sokat látott, már nem csattan olyan fickósan, tény, de a betét (eredeti Parker cseredarab) még mindig csodásan ír, a vonalakban nem ismert tréfát. Ja, és inkontinencia-problémái sincsenek, naná.

Nos, egy ilyen, csodás, egy kutya vagy macska életében örökkévalónak tűnő időre, de egy ember életciklusában is jókora helyet kitöltő szakaszra méretezett Parker golyóstoll tulajdonosa lehet az, aki először, pontosan megválaszol egy egyszerű, az én általam 2012-ben írott cikkek közül egyvalamelyikben szereplő megállapításra vonatkozó kérdést. A toll különlegessége, hogy bár a Hankooktól kaptuk, a repi-márkajelzés csak a dobozán szerepel, magán a tollon nem, idegen tollakkal ékeskedés gyanúja tehát félretaszítva:

Melyik autónak lehetett mellette állva tablet PC-n megtekinteni a mechanikai egységeit?

A szerencsés nyertes nem csupán a kiváló Parkerrel, hanem egy toyotás pendrive-val is gazdagabb lesz a Totalcar Jézuskája jóvoltából.

A Boxer-Hiéna ezúttal egy kis látókör-szélesítésre hív minden játékost. A nyeremény nem más, mint egy fémkazettás Subaru pendrive és egy plexikockába mart Subaru dízel-boxermotor.

A feladat nem bonyolult, talán olyan is lesz, akinek fejből menni fog. A kérdés csupán annyi, hogy melyik jelentős szaklap végzett el idén egy olyan összehasonlító tesztet a legendás Scirocco GTI-vel és egy másik típussal, amelyből világosan kitűnt, hogy messze nem a Golf GTI és a Scirocco GTI voltak a kor legjobb csapatos kisautói. Tehát várunk egy újságnevet, számot ill. hónapot - amikor megjelent - és egy típust, amely vezetési élmény tekintetében agyonverte a minden hot-hatchek ősének tartott párost. Azt pedig, hogy hogyan kapcsolódik ehhez a Hiénához a kérdés, már nem lesz nehéz kitalálni. Az első helyes - és teljes megfejtést beküldőé - a nyeremény.

Már egy ideje a fiókomban tanyázik ez a toll, mert sajnáltam elhasználni. Tudtam ugyanis, hogy a Waterman tollak rohadt drágák, legalábbis abban az esetben, ha nincs rajtuk egy Ignis felirat. A Suzuki Ignis gyártási idejéből szabadon kiszámolható, mennyi ideje vigyázok erre a legalább tizen-huszonezres értékű tollra. Ám most elegem lett, és felajánlom az olvasóknak, vagyis nektek. Tudom, hogy ez elsősorban azok szemében érték, akik valamilyen érzelmi kapcsolatban állnak egy Ignisszel, de hát vannak ezzel így elegen. Mellékbüntetésként egy új Mazda6 pendrive is jár hozzá, azokhoz a dolgokhoz, amit nem papíron akar az ember rögzíteni. Elnézést a márkák összeférhetetlensége miatt, tekintsük inkább őket japán tesóknak.

Tehát Ignis-Waterman-Mazda rejtvény indul!

Az érdekel, hogy elvileg hány ember ápolhat bensőséges viszont a magyar Ignissel. Még pontosabban: hány darab Suzuki Ignis készült Esztergomban összesen?

A jó megfejtéshez minél pontosabb számot várok. Az nyer, aki a poszt megjelenésétől számítva két órán belül (azaz max. 10.00:00-ra) a legközelebbi számot kommenteli be. A verseny tisztasága érdekében előre szögezzük le, hogy mindenki csak egyszer tippelhet. Aki sorozatvető módban irkálja be a számokat, azt jól kimoderáljuk egy időre, és akkor agyő Karácsonyi Hiéna-esélyek!

"Ez egy baltás gyilkos, fényszórókkal." - Mondja Clarkson ebben a tökéletes kisfilmben és minden további nélkül elhisszük neki. Főleg annak tudatában, hogy a C-osztály gépteteje alá egy 6,2 literes, szívó V8-at kanalaztak be az AMG elmebeteg mérnökei. Ez talán a valaha volt legdurvább AMG-Mercedes.

Ha ön szereti a kraftot, az erőtől szétrepedő karosszériát és a mennydörgő hangorkánt, akkor mi adunk hozzá képet - jó nagyot - a többit már nem nehéz hozzáképzelni. Az AMG falinaptára A0-formátumú és pazar képekkel van tele, 75 dollárt kérnek érte az AMG Shopban, na de minek oda menni, amikor egy apró feladat elvégzéséért cserébe postázza a Hiéna a nyertesnek? Mellé pedig egy 4 gigás ezüst kártya-pendrive is jár.

Hogy mit kell érte tenni? Tulajdonképpen nem sokat. Ha Mercedes, akkor Csikós, ezért a feladat is az lesz, hogy Csikós Zsolttá kell válni. Természetesen csak külsőre, fejre-formára. Hogy ehhez milyen segédeszközöket vesznek alapul (óvszer, mint kopaszság-szimulátor, dinnyehéj, olajfoltos szerelőoverall, stb.) az mindegy. A lényeg, hogy ma, azaz 21.-én 14.00-ig töltse fel a Csikós hasonmásverseny-fotót az Indafotóra és a linkjét kommentelje be ide, ebbe a posztba.

A legjobban sikerült/legviccesebb hasonmás kapja az ajándékot. A nyertest - természetesen - Csik és a szerkesztőségi plénum választja ki. Hajrá!

Valójában most iszonyatosan szentimentális kéne, hogy legyek, mert mégis csak az utolsó idei adást látják itt alant. Tíz epizód, ennyi fért most bele, de a jó hír az, hogy a tervek szerint lesz még sok. Nagyon sok. Ráadásul már márciusban kezdünk, ha minden jól megy.

Így már azért más az ideiglenes búcsú, ugye? A DoQ TV-ről nem tűnünk el, maradunk, mert jó és elhihetik: olyan terveink vannak, hogy ihajj! És véghez is visszük őket, arra mérget vehetnek, mert keményen dolgozni mi és a stáb is tud. Reméljük, az alatt a pár hét alatt nem kopunk meg emlékezetünkben.

Ez itt a Totalcar és a Totalcar TV. Jobb láb a gázon, bal láb a jobbon. Jövőre is. Köszönjük, köszönjük!

A Mohó Hiéna már rég nem jelentkezett. Távollétének nagyon prózai oka van: harácsolt, fenyegetett, karmolt és harapott, nyomában síró PR-esek, zokogó szponzorok maradtak. Mindezt azért, hogy idei - kimerítő - útjának végén egy rakás boldog nyertes és ki tudja, hány száz - remekül szórakozó - olvasó maradjon.

Persze a harács-kampány során nem volt egyedül. Legfőbb segítői egyben a Totalcar-vadaspark partnerei is egyben. A Kisautó-blogot támogató Carrera és vadonatúj, profi csapatunk, kiknek szakmai tudására a jövőben több, komoly fícsör-anyagunkat is alapozzuk: a Driving Experience. A Drivexes srácok régi motorosok a szakmában, több, nemzetközi- és hazai rendezvényen találkoztunk már velük (többek között hivatalos profi BMW Fahrertrainerek), ezért is voltunk biztosak abban, hogy amit ők kitalálnak és megmérnek, az ki lesz találva és meg lesz mérve, támadhatatlan és atombiztos fedezéket nyújtva minden troll elől, akik megpróbálnak belekötni a végeredménybe. Persze a Mohó Hiéna nem szolgálna rá a nevére, ha idei ajándék-dömpingünk alkalmából ne csapolta volna meg őket rendesen. Legkomolyabb ajándékait talán ők adják.

A Carrera-pálya nem piskóta, magam választottam és elhihetik: ha nem saját zsebből kell kicsengetni érte a csaknem 110 ezer forintot, akkor könnyen gátlástalanná válik az ember.

A Drivex sem fukarkodott: egy 70 ezer forint értékű vezetéstechnikai tréninget dobtak a közösbe, ami talán a legjobb ajándék mindenkinek, aki hajlandó megtanulni vezetni az autót, nem csak kezelni.

Testépítő-gurunk és a Robogóblog gazdája, Kőbájker, pedig egy vállalkozó kedvű olvasónak egy éves - 120 ezer forint értékű - bérletet ad ajándékba a BodyBuilder Gym-be. Hoppá!

És ez nem minden, messze nem az.

Lesz itt Maserati-csomagban 200 dolláros, bluetooth-kompatibilis Bowers&Wilkins fejhallgató, profi, LED-technológiás, vízálló KTM-karóra ugyanebben az értékben, profi írószerszámok, mindenhez jár pendrive és miegymás, vagy éppen Mercedes-függők kivárhatják az A0-formátumú AMG falinaptárat, ami szintén nem pite.

Hogy mikor kezdünk? Pénteken, a világvége után pár perccel. És hétfőig folytatjuk. A rutinosak már tudják, hogy guglizással itt nem sokra mennek, ez tényleg hardcore lesz. Legyen elég ennyi. Mindezt itt, a Belsőség-blogon és a Totalcar címlapon. Keressék a Mohó Hiéna-dobozt!

A kisgyerekben az a jó, hogy bármivel képes eljátszani: a legmeglepőbb tárgyakkal hosszú ideig elbíbelődnek, nem érdekli őket, hogy nem tízezrekbe kerültek – dolgozik a kis kéz, világot teremt a fantázia.

Stump Bandi tudja, az autók aránylag hidegen hagynak, de a Maseratit gyerekkorom óta imádom. Talán ötödikes voltam, mikor egy katalógusból kimásolva írtam a gyárnak, ugyan már, küldjenek nekem néhány képet. Küldtek. Könyvet, prospektust, matricákat, mindenféle reklámvackot – hihetetlen boldoggá tettek, és szerelmessé, örökre: a kedvenc, a vágyott, az imádott és mohón szeretett típusom a Shamal lett. Azt hiszem, az is marad.

Bandi minap jött haza a Quattroporte bemutatójáról, és ugyan a műszerfali órát nem feszegette ki a kedvemért, de egy praktikus pendrive-ot a kezembe nyomott. A dobozkára viszont nekem nem volt szükségem, kidobni mégsem volt szívem, odaadtam hát lányomnak, Piroskának, aki nemrég múlt kétéves.

Gondoltam eljátszogat majd vele – így is történt. Fogta az ujjnyi kis gumivízilovát, és beköltöztette. A feleségem látva ezt, szintén ellebegett a kreativitás irányába. Valami régi lakberendezős magazint szétvágva csodálatos otthont teremtett a vízilónak. Igazán mediterrán lett; lám, a sajtóajándék csomagolása is jó lehet valamire.

Kanyarok királya, 59 lóval is az elsők között

Mit írjak fapad, de másként nem lenne 2 milla az ára. Műanyagok mindenhol, de nem zörögnek, amíg nem mész át egy vasúti-, vagy villamos átjárón. Akkor igen, de utána elnémul. Jól össze van szerelve. Hátul nincs kapaszkodó, elöl egy van. A vezető oldali napellenzőbe nincs tükör. VÉGRE EGY FÉRFINAK KITALÁLT AUTÓ!

Eddigi életem leghosszabb kapcsolata

Életem eddigi leghosszabb kapcsolata ez, a szerelem a mai napig nem múlt el. Kicsit tényleg olyan mint egy nő, igényli a törődést, ha nem kapja meg, igen komoly hisztériába tud kezdeni.

Ellustulok benne...

Csomagtartó óriási, nem is értem, hogy a pótkerék miért nem teljes értékű, igazán belefért volna... Ez legyen a legnagyobb baja!

Magyar Műanyag

Egy tartós autópályás száguldás után másnap melóba menet szétesett a katalizátor, most úgy csörömpöl mint egy gyújtáshibás Trabant 1900 és 2200 as fordulat között. Ismét nagy az öröm.

Ritka rakéta

Alkatrész ügyileg közepesen nehéz a dolog.Ebay-ről szinte minden van, persze aki tud ott rendelni, de alap dolgokat itthon is meglehet csináltatni.

Amikor a hétfői értekezleten Papp Tibi felsorolta a héten várható tesztautókat, azonnal berikkantottam a zsivajba, hogy eszeveszettül vinném a Toyota Prius Plug-Int. A konnektorról is tölthető hibridautó tesztjét a jövő héten olvashatják a Totalcaron.
Kiderült, hogy az új autóhoz ragadt egy tévéstáb, és egy régi, második generációs Prius is. Az operatőröknek egy-két-három napra át kellett adnom a Toyotát, hogy elvégezzék vele amit el kell végezniük. A régi Prius pedig azért került hozzám, mert Karottának is ki kellett próbálnia az újat, hogy érvényes állításokat fogalmazhasson meg az aktuális TCTV-adásban.

Egyáltalán nem foghatja rám senki, hogy amerikaiautó-rajongó lennék. Elismerem, hogy voltak szép és voltak jó dobásai Detroitnak az utóbbi száz évben, sőt - kivételes esetekben e két tulajdonság találkozott is egy típusban - de mindent egybevetve, leszámítva a C5-től újabb Corvette-t és egypár tényleg meghökkentően formabontó limuzint vagy szép izomautót, számomra reménytelen és fogalmatlan, nagymotoros tankhajó mind.

Ma azonban - az esti sajtó-kört megfutva - kurzorom alá került egy hír a Motorauthority-n, melyben éppen arról az egy amerikai autóról esik szó, amelyet feltétel nélkül kívánok azóta, hogy a nyolcvanas évek egyik MTV-videóklippjében (tudják, amikor még zenét hallgattunk az MTV-n, és volt Headbangers Ball, Beavis és Butthead valamint Yo! MTV Raps Fab 5 Freddyvel) megláttam. Nem azért mert szép, nem azért, mert jó. Hanem mert eszméletlenül zorall és nyers.

Az 1984-87-es Buick Grand National T-Type, de még inkább egy GNX (547 készült belőle).

Csak 3.8 literes V6-os turbómotorral készült a Buick Regal alapjain (a korábbi évjáratok asztmatikus 4.1-essel is) 200, 245 majd később 300 lóerővel és 488 newtonméteres nyomatékkal, csak fekete színben. A valamivel több, mint 1500 kilós mid-size kupé ezekkel a végtelenségig tuningolható motorokkal a maga idejében messze nem lett akkora siker, mint gondolták, mára már igazi kultautó lett belőle.

Idén 25 éve, hogy az utolsó legördült a michigani gyártósorról, azóta sem volt ilyen karakteres autója a Buicknak, amely ma leginkább Opel Insigniákat árul Kínában.

De ez mit sem számít, az ő nagy dobásuk - számomra legalábbis - ez az autó, amelyből valahogyan olyan kraft, gonoszság és igazi, lámpától-lámpáig tartó huliganizmus süt, amelyhez manapság több kilónyi műanyagot elhasznál az AMG vagy az M GmbH.

1986-ben a Car and Driver magazin összehasonlító tesztjén a 0-60 mérföldes gyorsulásban 4,9 másodperces idejével simán verte a Countach-t, a Testarossát, a 288 GTO-t és 944 Turbót. Persze, ez egy kinekknagyobbapöcse-játék, mert kanyarodni is kell, de amennyivel tufább a nulla formaterve a fentiekhez képest, annyival hatásosabb így, ebben a színben, ebben a formában. És ez az ősrégi játék úgyis a génjeinkben van, nem kell ellene küzdeni, fölösleges. A GNX rock'n roll, van benne kakaó EURO nullával, az pedig jöhet.

A büdös francba is, kell egyszer egy ilyen. Ez a példány alig hatmillió forintért ment el. Borzalmas, de imádom. Autonánia rovatunkat olvashatták.