Drasztikusan visszaeső kereslet, jelentős pénzhiány, egyre kevesebb forrás a hitelekhez. Eddig is keményen sorozta a globális pénzügyi válság az autóipart, de 2012-ben az Európai Unió beviheti a technikai KO-t érő jobb horgot. Kiszámoltuk, hogy mekkora büntetésre számíthatnak a különböző márkák autóik túlzott szén-dioxid kibocsátása miatt. Felfoghatatlanul nagy összegek következnek.

Vélemények az azonos című cikkünkről.

Árpád fotós szeme szúrta ki imént az asztalon heverő új Avensis kulcsait (kitalálják, ki teszteli?) és pár percen belül sikerült eljutnunk odáig, hogy azonnal V10-es, Audi-motoros Toyota Suprát vizionáljunk. Mert mi van, ha a névtelen Lexus LF-A helyett mégis inkább a jól bevált, kultikus és a sztratoszféráig tuningolható Suprát támasztják fel? A Forma-1 program befuccsolt, igazán importálhatnának üvöltő V10-eket a régi jó cimboráktól.

Naná, hogy vicc csupán. A pillanat hülyesége c. rovatunkat olvashatták.

Egy kis év eleji Z

Mások szerint kicsi. Ha valaha már volt szerencséd beleülni tuti nem gondolod ezt. Szervo nélküliség kicsit izzasztó szűk hegyi utakon,de talán a hajtás mindenért kárpótol.

Egy éve vettem meg álmaim autóját

Ettől jobbat nem is tudok elképzelni. Minden meg van benne ami csak egy autóba kelhet. Gondolni se mertem még meg nem érkezett , hogy úgy lehet majd használni mint pl.:egy VW Golfot

Egy álom, ami könnyen elérhető!

Jelengleg is szerelőnél tartózkodik-ugyan is annyi olajat evett ami hihetetlen volt 2,és fél hét alatt teljesen megevett mindent ami benne volt. És hogy miért? Utólag kiderült amikor szét lett húzva a motorja hogy egyszer már volt hengerfejes is és át volt nálla fordulva az ékszíj is.

Ipari hulladék

Azt tartom, hogy ennyiért, ilyen műszaki paraméterekkel egy jó autót is lehetett volna csinálni, ha nem bóvli alkatrészekből, rosszul fizetett, hanyag szerelők rakják össze, olyan "fejlődő" országokban, ahol a legolcsóbb (és legtrehányabb) a munkaerő. A Citroën régen egy márka VOLT, de ezt már csak a múlt.

Dőljenek hátra, lazítsanak, és menjünk egy kicsit vissza az időben. Mondjuk 74 évet, egészen 1935-ig. A spektrokronométert éppen feltalálták, Mary Pickfordot feleségül vette a korabeli Sean Connery, Douglas Fairbanks, Angliában bevezetik a 30 mérföld/órás sebességhatárt lakott területen belül, a magyar válogatott pedig döntetlenezik az olaszokkal.

Pöfögtek az Adlerek és DKW-k, a BMW is gyermekcipőben járt még a 3/15-össel és 303-asokkal, amikor egy lánglelkű konstruktőr, Augusto Monaco és barátja, az autóversenyző gróf Carlo Felice Trossi gondolt egy merészet, és saját versenyautó építésébe fogott. Trossi gróf igazi, korabeli autóbuzi volt, többek között a legendás Trossi-Mercedes SSK tulajdonosa. Ezt az 1930-as fekete gyönyörűséget látta OP a 2007-es Concorso d'Eleganzán.
Jól sejtik, most valami még döbbenetesebb dologról lesz azonban szó. Mert a mára már legendássá vált Trossi-Monaco az volt a javából.
Nézzék csak.

Az ott elöl egy 3982 köbcentiméteres, kétsoros, 16 hengeres csillagmotor, soronként nyolc hengerrel. És a furcsa, eszement ötletek sora csak folytatódik. Maga a motor ugyanis kétütemű, és két Zoller-kompresszor segítségével 250 lóerős teljesítményt ad le 6000-es percenkénti fordulatszámon. El tudják képzelni, mekkorát szól? Sajnos, videót sehol nem leltem, aki talál, ne legyen rest és ossza meg velünk.

Térhálós váz, kettős háromszöglengőkaros felfüggesztés, csavarrugókkal elöl-hátul és belülről hidraulikusan állítható lengéscsillapítók segítettek volna úton tartani a 710 kilós, steampunk világból teleportált szörnyet.
Az 1935-ös Olasz Nagydíj nevezési listáján már ott volt a Trossi-Monaco, de a horribilis 75-25 százalékos súlyelosztás miatti extrém alulkormányzottságától még a bátor Trossi gróf is megijedt, és versenyzésre alkalmatlannak nyilvánította.

Trossi halála után özvegye, Lisetta a torinói autómúzeumnak adományozta, ahonnan rendre kijár a különböző autós fesztiválokra, élő mementójaként annak a korszaknak, amikor az autóversenyzésben lehetett újítani, nagyot gondolni.
Még akkor is, ha sokszor nem jött össze.
Említettem már, hogy elsőkerék-hajtású volt?

- Revier? …
- Autobahn!
- Tempo?
- Mörderisch!
Mindig, de mindig hangosan kell felolvasnom, hogy elnyomjam a szinkront („körzetük az autópálya, tempójuk halálos”), és hangosan röhögjek, még ha épp egyedül vagyok is. Tempo: möredrisch, muhahahaha! Mörderisch, ezt nem bírom ki, hihihi!

Hetek óta halogatom, hogy megírjam ezt a posztot. Itt ez a videó, egy belső kamerás felvétel 2001-ből, a rali világbajnokság brit futamáról. Nincs benne semmi különös, de még ma, a kettőszázhatvannyolcadik lejátszás közben is kiráz tőle a hideg. A pilóta: Colin McRae. A navigátor: Nicky Grist. Az autó: Ford Focus WRC 2001. A pálya: Rally of Great Britain SS2, St. Gwynno. Nagyjából ennyi adatot érdemes tudni róla, meg még azt, hogy természetesen ők voltak a leggyorsabbak ezen a gyorsaságin. Pedig a vb utolsó futamán McRae-n kívül még hárman (mind világbajnokok) küzdöttek a bajnoki címért. És itt kezd a történet igazán izgalmassá válni.

Akad olyan –a mindannyiunk által imádott − autók iránt kicsit is érdeklődő ember, aki ne tudná, mi az a PZero Rosso, Nero, Sottozero? Az olasz nyelv csodás, hiszen még az afrore di piedi szóösszetétel is oly csodásan hangzik, hogy minden további nélkül el tudnék képzelni belőle egy dupla dell’ortós változatot, ha nem tudnám, hogy magyar megfelelője az egyszerű lábszag.

A Pirelli tökéletesen képes kiaknázni a nyelvben rejlő lehetőségeket, többek között ezért is övék a legjobb abroncstípusnév, amit valaha is hallottam (Zero Nero). Csakúgy, mint az 1964 óta immáron harminchatodszor megjelenő, a világ legjobbjának tartott naptár is.
„A naptárak szépen igazodnak az aktuális modelldivathoz, nőideálhoz és hangulathoz” − írta tavaly Péter Anna, és minden bizonnyal igaza is volt, még ha az idei kiadás (természetesen) más is, mint az eddigiek. A több mint harminc éve Kenyában élő Peter Beard nagy szerelmese Afrikának és a természetnek, nem utolsósorban pedig a világ legjobb fotósai közé tartozik. Elmondása szerint: „Csupán a szépség ábrázolása manapság már kevés.” Ezért és főképpen természetimádata miatt is úgy gondolta, meg kell mutatnia a világnak, mi maradt belőle, mennyire feszítette már túl a húrt az emberiség, mennyire borította fel magát az evolúciót.

Egyszóval az új naptár maximálisan természetbarát. Hogy ez hülyén hangzik? Meglehet, az azonban biztos, hogy a Zero Impact jegyében a Pirelli egy akkora erdőt telepíttetett ki Costa Ricában, amelyik képes elnyelni a naptár gyártása folyamán termelődött szén-dioxid-mennyiséget. Maga a papír pedig természetes, ólommentes.
Zöld. És sokkoló.

Botswanában, az Okawango mocsaras, vízzel teli deltája, valamint a Kalahári sivatag volt a két helyszín, ahol a hét, nemzetközileg igencsak ismert modell (persze jómagam sosem hallottam róluk) sikoltozott és öklendezett percenként. A gömbölyű, kicsattanó orcájú, jó kis házi knédli sűrűségű hölgyek rajongói minden bizonnyal elkeserednek ezúttal is, azonban a tavalyi sápadt, szöges bordájú, depressziós luvnyakavalkád után jólesik egy itt-ott felvillanó tisztességes vádli, harapnivaló comb.

Persze nem mind arany, ami fénylik, hiszen önök csupán a kész terméket látják, jómagam azonban végignézhettem a werkfilmet is, ahol bizony néha kilógott a lóláb. A brezsnyevi szemöldökű kisasszony hisztérikus sikollyal rázta le magáról az ízeltlábú valamit (Winkler megmondja majd a pontos nevét), és csak sokadszorra (gondolom a szerződést diszkréten meglebegtetve) sikerült rávenni arra, hogy az ártalmatlan poloskaszerűséget megtűrje az arcán. Hősiességét a stáb teátrális tapssal jutalmazta, pedig szegénykém biztos lábrázást kapott közben, hiszen sírva is fakadt.
Az pedig külön az utómunkások és retusőrök munkáját dicséri, hogy a betegfehér, néhol karcos bőrű lányokból sikerült bronzszínű csodalényeket kreálni.
Bevallottan kollázstechnikával készültek maguk az oldalak, arról azonban szinte mindannyian meg voltunk győződve, hogy az azok alapjául szolgáló fényképek is ügyes montázsok csupán. Pedig nem egészen.

Az „ücsörgök a grundon a szurikátáimmal” például valódi, csakúgy, mint a (valószínűleg) marabudögöt már-már szodomizáló trió képe is. A finomság azonban a végére maradt.
Rejtő Jenő után szabadon akár a Nők, Akiknek Zebradöge Van is lehetne a kép címe, ha még viccelni akarnánk.

Pedig inkább szomorú és megrázó az, amit Beard láttatni akar. Teljesen igaza van, erre tán felkapja a fejét a ma embere, és elgondolkodik egy pillanatra. Először borzasztónak tartottam, aztán jót derültünk rajta, majd megértettem.
Nincs Pirelli abroncs egyik autómon sem, a kutyám neve nem Nero, de ezt leírom: a 2009-es Pirelli naptár odabasz.

 

Kiszivárgott egy prospektus a Mercedes új E-osztályáról, pedig csak Genfben lesz a hivatalos bemutató. Ön mit gondol erről a formáról?

Vélemények az azonos című hírünkről.

...és akkor az alkotó sebes tenyerére támaszkodva, fájós derekához kapva kihúzta magát, izzadságtól gyöngyöző homlokán utoljára végigsimított csatakos törölközőjével, majd büszkén végignézett a játékos ívek és formák találkozásán. Szinte vakította a sátáni csillag acélos villanása.

Tán egy mikroszekundumra az egész rohanó világ meghőkölt, mikor a garázsból először kigurult vele, és ő tudta, kimondta: KÉSZ.

Citroën Xsara meets Mercedes-Benz SLK. És ez minden bizonnyal sok pénzébe került valakinek. És ha már ennyi munka volt vele, akkor merüljünk el a részletekben mi is egy kicsit.

Kezdjük talán a csirkehálót nélkülöző kamu beömlőkkel. Az ezeken keresztül beáramló levegőnek orbitális fékeket kéne hűtenie, ezzel szemben itt bizony nem a hatdugattyús Brembo-nyereg vöröse sejlik fel, hanem a...ööö...semmi.

Sátáni humort sugároz a fejtetőre állított csillag, egy pillanatra tán megtéveszti az előtte haladót, éppen csak annyi ideig, hogy szűkölve meneküljön a külső sáv felé.

 

Az SLK integrált indexes visszapillantó-tükreinek jelentős légellenállási együtthatója rontott a menetteljesítményeken, ezért helyét a finom M3-like darabok vették át, melyek minden bizonnyal óriási felületükkel minimalizálják a holtteret. Safety first.

Végül, de nem utolsósorban a felemás ablaktörlőlapátok, persze, hogy a "jobbik" a pilótának dukál.

A képet blaze olvasónk küldte, köszönjük.

Mész taxival. Vagy busszal. Vagy anyád autójával. Ha odaadja. Olyan vagy, mint egy frissen érettségizett majom. Csak ez sokba kerül.

Vélemények az azonos című cikkünkről.

„Tavaly hideg volt, idén fotózzunk belső helyszínen!” – sírtak a kényelmes újságírók. Itt kezdődtek a gondok, hisz' versenypályára, roncstelepre, vágóhídra vagy a híd alá bármikor kimehettünk volna.

Már nem tudom, melyik okos találta ki, hogy öltöny kell ránk, mert abban jól mutatunk majd a karácsonyi képeslapon. Végigtrombitáltuk a bankokat, bejelentkeztünk a kaszinókban, még a Nemzeti Múzeum is szóba került – vagy nem tudták, vagy nem merték beengedni a szerkesztőség nem száz százalékig decens tagjait.

Az idő pénz, az öltöny meg üzlet: így lett a Totalcar karácsonyi fotózásának színhelye a Cashline Értékpapír Zrt. tárgyalója. Eredeti terveink szerint pusztán csak elegánsak lettünk volna, a véletlenül kialakult fenyegető összképet csak Angéla bája tompítja. Egyik oldalon Fenyő Balázs nézett ránk szigorúan nagylátószögű objektíve mögül, hátunk mögött pedig a többmilliárdos részvénycsomagok értékesítésének bekeretezett emléklapjai sugallták: a munka nem tréfa, és mi sem viccelünk.

„Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja?” (Máté 16,26)

A karácsonyi jókívánságokról már rég lekéstünk, de ha gondolják, spájzolják el. Nyugodalmas új évet még mindenkinek – olcsó benzint és kátyúmentes utakat kíván a Totalcar!