A futómű igen csecse lett, ha kell a kavicságyon is átgázolok, igaz, Becsületesnepper úr?:)
Pista már hetek óta ismételgette: Zolikäm, olyän nincs, hogy nem jössz el a Sloväkiaringre! Persze feleslegesen oltogatott, naná, hogy ott leszek. Nem csak azért, mert egy pályanap (ahogy mostanában emlegetik: track day) zseniális szórakozás, akár csinálni, akár nézni megy az ember. A pályán nagyon sokat lehet tanulni, de a szünetekben a parkolóban, boxokban is rengeteg hasznosat láthat, hallhat az ember.
Bende, Sipos meg a Zirig, akin nem céges pulcsi van, hanem az ing alatt Jawa Kývačka polo
A szerkesztőség életében rendkívül fontos az összetartozás, ennek ellenére nincsenek kötelező viseletek, nincs mindenkire érvényes ruházati szabályzat. Persze van, hogy teljesen véletlenül összeöltözünk – múlt héten a kockás alsógatya volt a menő, ma pedig a micisapka.
Csikorgás, csikorgás, csatt. Így kezdődött az a napfényes, de hűvös szeptemberi reggel, amikor szertefoszlott az álmom, hogy hagyhatom tisztességben megöregedni az autómat. 518i-t, 1984-ből. Pedig azt szerettem volna, ha kellemes rozsdapöttyökkel, de a tartóelemek épségét szem előtt tartva, tisztességben öregszik meg, megmarad a patinája, a bácsis horpadásai. Ennek vége, a fehér Fordban ülő végzet asszonya pöröllyel verte szét az autóm békés nyugdíjas éveit.
Árpád, te átkozott szabotőr, ki ilyen képeket tudsz fotózni, köszönöm
Első látásra a 320 lóerő nem tűnik soknak, de a magyar utakon bőven elég is. Automata váltós, légkondis, élelmiszerek számára gyári hűtője van és állófűtéssel is rendelkezik. Vezetőülés légrugós (igaz ez már alap), fűthető, állítható deréktámaszos és karfái is vannak.
Sikerült is kifognom egy elég szép állapotú-kiállású, és egészen korai, 1967 év eleji példányt. Májusi, még az eredeti számlája, sok-sok évre visszamenően a szerviz-jegyzőkönyvei is megvannak. Persze csak egy ideig, aztán már elhanyagolták szegényt...
Kedves Totalcar! Leendő anyósom egy délutánon fát fogott Yarisával, az autót természetesen gazdasági totálkárra vették. A roncsliciten került értékesítésre, gondoltuk elbontják... Tisztelettel: Roland
Neveddmeg-sorozatunk ékkövénél csak annyi a kérdés, hogy vajon egy jobbkormányos donorból tákolták össze, vagy csak a homloklemez és a rendszám miatt kellett a roncs? Bizonyítani? Tudjuk jól, hogy mindezek ellenére nehéz. Pedig mennyivel könnyebb lenne, ha a kereskedőnek kellene... És tudják mit? Egyáltalán nem biztos, hogy a kereskedőt nem verték át ezzel az autóval azok, akik roncsként megvették és kipofozták/leszámozták a donort stb. Mert száz mikront fújni manapság már egyáltalán nem lehetetlen. Hogy valójában ki a hunyó? Talán sosem derül ki. Ön mindenesetre ne vegye meg ezt a Yarist.
Még hogy hozzánk külföldről csak a nyolcéves roncsok jönnek, ugye? És nem, nem mi magunk állítjuk elő őket...
Péter, aki annak idején segítségünket ill. segítségüket kérte lassan, de biztosan halad doktori címe felé. Időközben kiderült, ki nyerte a pöpec kis traktort, valamint egy rövid szösszenet erejéig még egy kis biodízel-bioetanol-oktatást is kaptunk. Tanulni pedig sosem késő. Önöknek van tapasztalata bioüzemanyag terén?
Kedves Totalcar olvasóközönség!
Mindenekelőtt szeretném megköszönni aktivitásotokat a Szokásostól eltérő hiéna poszt kérdőívének kitöltésében. A posztot 6240-en olvastátok el, és 404-en (392 férfi és 12 nő, gondolom, nem meglepő az arány) töltöttétek ki a kérdőívet (6,5%), ebből 233 regisztrált felhasználó szállt versenybe a traktorért. A győztest véletlenszám generátor segítségével választottam ki, csobolade nyerte a modellt, akit ezúton is kérek, vegye fel velem a kapcsolatot, hogy postázhassam a nyereményt.
Egy kép többet mond száz szónál, megjelent az idei Le Mans-i 24 órás hivatalos plakátja. Az idén 80 éves legendás futam több szempontból is érdekes lesz. Először is - nagy meglepetésre - a Peugeot hivatalosan kivonult a sorozatból, helyette azonban jön a Toyota. A japán gyártó a TS 030-as hibriddel tér vissza a csodás helyszínre és úgy tűnik, nagyon-nagyon komolyan veszik a dolgot. Papp Tibivel kerestük az autót Genfben, de nem hozták el, helyette egy videót mutattak, ami lényegében ez volt, kicsit profibb feldolgozásban. Tudják, milyen az, amikor berobban a V8-as trolibusz? Adjanak hangot!
Ha azt hinnék, hogy a hibrid-versenyautók esélytelenek LMP1-ben a dízel Audikkal szemben, akkor tévednek. Már a tavalyi technikai szabályzat is pár literrel nagyobb üzemanyagtankot engedélyezett nekik, és ez a pár liter nagyon sokat számíthat. Ráadásul a Toyota nem kezdő sem a hibridhajtás, sem a hosszútávú versenyek terén. Kemény meccs van kialakulóban, a belépőjegy 69 euró, sátrazni lehet.
És az ominózus plakát? A Peugeot minden hazai sikertelensége iránt érzett bosszúja egy képben? Tessék:
Persze tudjuk, hogy az Audi sem alszik, a rutin és a kipróbált pilóták készen állnak. VW-csoport kontra Toyota, az autóipar gigantikus összecsapására van kilátás június 16-17-én. A Peugeot ex-pilótáját, Anthony Davidsont már be is szippantotta a Toyota. Azt a Davidsont, akinek én nagy csodálója vagyok, már csak azért is, mert 2010-ben ott voltam, amikor iszonyatos tempóval, mindent kockáztatva próbálta menteni a Peugeot becsületét. És éjszaka gyorsabb volt, mint nappal, valahogy így:
Eljönnek, nemjönnekel, eljönnek, nemjönnekel. Baja esik valakinek-nem lesz semmi baj. De-de, egy telepi hülyegyerek magára borítja a kavicságyat, összeroskad a tető és meghal. Ugyan, felnőtt emberek, csak tudnak annyi felelősséget vállalni, és a tempó sem lesz akkora. De gyors a pálya, nagyon... Na és, biztonságos, amennyire csak lehet, a kavicságy nem ereszt. De nem fognak eljönni! De eljönnek, jó hely, nem kerül sokba. És ha esik? És ha nem? Megtartjuk, mindenképpen.
Azt hittem, szétrobban a fejem a feszültségtől. Szerda van, itt rohadok a világ vége mögött két sarokkal, valahol egy francia sziklaplatón, Papp Tibi már húzza a lóbőrt, én szopok a szakadozó nettel, nézem, ahogy a képek bitenként távoznak az e-mail fiókomból. Csigalassúsággal telnek a percek, a genfi tudósítás elindult Budapest felé.
Szép, méltóságteljes, elegáns. És a saját korában modern és nagyon jó autó volt. Voltak komoly luxusváltozatai, de inkább olyan középkategória volt, nagyon jó minőségbe
Egy ilyen autószalon - azon felül, hogy fárasztó és melós hely az újságírónak - azért sok szempontból iszonyún hasznos.
Először is temérdek - máshol nem hallott - információt szedhet össze, érdekes és fontos emberekkel beszélgethet egy-egy márka jövőjéről, az új típusokról. Leolvashatja arcukról a lelkesedést vagy éppen rezignáltságot, kicsit a lelke mélyére lát minden gyártónak. Mert a csillogó máz alatt ott az igazság. Mindig.
És hiszik vagy sem, sokat elmondanak a lányok is, akik ott pucsítanak, parádéznak vagy éppen paksamétával a hónuk alatt rohangásznak minden stand körül. Olaszok? Pazar. Franciák? Visszafogott. Japánok? Hűvösek, ahogy a németek is. De nézzék csak meg önök is a képeket, melyeket Papp Tibi következetesen készített, míg én csípőből tüzeltem mindenre, ami mozgott. Pincérnő, vendég, operatőr és csodababa Giugárónál, van itt minden.
Sági Elemér, amolyan kiküldött tudósítóként mesél a hétvégi WTCC-futamról.
Ezt látni kell! - a nagyjából 35-ször átvariált, szinte sosem végleges FIA WTCC (Túraautó-Világbajnokság) 2012-es versenynaptárának első állomása Monza és ez a gondolat nem kevés magyar szurkolónak jutott azonnal eszébe. A verseny szombati programján kis túlzással több magyar szót lehetett hallani a paddockban, mint bármilyen más nyelvet, A Zengő Motorsport csapatruhája dominált ezen a napon. Nem volt éppen rossz érzés, na!
TComment blog
Nincs megjeleníthető elem