A szerkesztőség nagy gondolkodója, minden állólámpa örök mecénása, a crova-készlet Pege Aladárja egyszer csak eltűnt megszokott, ablak alatti helyéről.
- Hol a Csikós?
- Kávézik, nem?

Kávézik bizony. Sokáig és lassan. Mert a koffein, állítólag, ébren tart. Így éldegélünk mi itt, a negyedik kerület szívében.
Dolgozni járunk ide, mégha sokszor másképp is tűnik.
(Egy verset Lowtyo, ha kérhetnénk.)
 

Teljesen mást kerestem, de valahogy kidobta a kereső. Holden Commodore? Az meg mi a franc? Szeretem a régi típusok falnakszaladós töréstesztjeit nézni. Szó nincs Euro NCAP-ról, félátfedéses, deformálódó akadályos, steril rombolásról. Ahogy légzsákról, övfeszítőről és hasonlókról sem. Csak a fal van, meg a fém. Bár, ennek a Holdennek az esetében kicsit elbizonytalanodtam a fémmel kapcsolatban.
Maga az autó így nézett ki, amikor nem festették sárgára. Lényegében egy európai Rekord E orrára ráfaragták a Senator elejét. Elsőre megtévesztett a videón kis hátsó háromszög hiánya, ami teljessé teszi az ausztrál piacra készített GM-kocsi formáját, de aztán a törés során látszik, ahogy kipattan a helyéről az a műanyag darab. A GM nagy cég, és már akkor is szerette a helyi, jól futó neveken eladni a típusait. Hát ezért Holden. Így egyben elég csinos, csak rossz oldalon van a kormány.

Talán ennyi elég bevezetőnek. Sokkoló képek következnek.

Nem rossz, mi? Elvégre a csomagtartó ép maradt. Az egész horror olyan, mintha egy öreg, feledékeny varázsló át akarna menni a falon, de elfelejtette a varázsige végét. És a fal innenső oldalán ragadt.
A videó már egy ideje kering a neten, sokan azt hiszik, hogy valami kínai autóról van szó, de nem. Ez bizony a régi Holden, egyetlen apróság, ami a végeredményen kicsit szépít: a tesztet 100 km/órás sebességgel végezték, nem az akkoriban szokásos 55-tel, vagy a mai 64-gyel. Bár szerintem így is hátborzongató. Ami láttam, visszatérő rémálmom, hogy egy Holden Commodore-ban százzal száguldok a fal felé. Ám a végén happy end: kiderül, hogy csak egy bőrönd vagyok a csomagtartóban.

A Formula−1-et is irányító nemzetközi autós szövetség, az FIA elnökének megbízatása az idén ősszel lejár. Max Mosley állítólag újra indulni akar a címért. Szerintem nagyon nem kéne.

Vélemények az azonos című cikkünkről.

A japán autó−amerikai autó vita öreg, mint maga az emberiség. Két véglet, más élmény, 665 lóerő, 765 newtonméter, hektónyi adrenalin.

Véleményük mai cikkünkről.

A tegnapi lazítás után ma gőzerővel dolgozunk azon, hogy holnap is egy olvasható, nyelvi sallangoktól mentes, tartalmas honlapra kattinthassanak.
A Totalcar minden dolgozója nevében:
omm

Bevallom, nekem mindig remeg kicsit a kezem, amikor veszek vagy eladok valami járművet, és fejből kell adásvételi szerződést írnom. Fogalmazni tudok, írtam is már ilyet vagy százat, sőt, hivatalból angolra is fordítottam egész komoly szerződéseket. De azért ott vannak a jog útvesztői, lehet egy elírás, vagy ha nem stimmelnek a személyi adatok, és ezzel valaki visszaél, esetleg jött valami új jogszabály, amit nem ismerek, és két év múlva visszajönnek, hogy kavicsfelverődéses a szélvédő – nem szeretem. Próbálok ilyenkor iszonyatosan precíz lenni, mert jogászt egy nyomorult húszéves rom miatt azért nem fogok fizetni.

De ilyenkor megnyugszom. Egyik klubtársam (504LACI a nickje) a röhögéstől vonyítva passzolta körbe ezt az adásvételit valamelyik pénteki összeröffenésünkön. Aztán már mindnyájan vonyítottunk, sorozatban, fel-felhörögve, a végén már az első utunkba eső ülőalkalmatosságra lerogyva, zihálva a kimerültségtől. Mert e csodás iromány valamennyi sora gyöngyszem, minden sarok után jön egy újabb mókás fordulat.

Ilyet nem lehet hülyülésből szülni, ilyet csak az élet, pontosabban az Élet tud az ölünkbe pottyantani, halk toccsanással. A szerződéssel – ami ráadásul a törzskönyv mellé adott formanyomtatványból készült másolat, tehát még annyi agymunka sem kellett a megírásához, mint ha üres papírral ül neki az ember – ugyanis őt, a klubtársamat kereste meg egy utcabeli, hogy szerepeljen rajta tanúként. Tehát nem ötödkézből kaptam, túrtam a netről, küldte valaki e-mailben, hanem az eredetiről fénymásolón készült, első kópiát forgattam a kezemben. Zsíros posztnak való ez, nem kérdés.

A klubtársam aztán elküldte haza eladót és vevőt, hogy kicsit alaposabban vegyék át az ezt a töltögetősdis műfajt, például az eladó személye egyáltalán nem szerepel rajta, meg az autó azonosítószámai sem, amúgy is, ha ezt meglátják ezt a fecnit az okmányirodában, kihívják a rendőrt.

Különben meg - egyfajta gyermeki szemüvegen át nézve a dolgot, még logikus is az egész. Bár meglehet, a kitöltést végző egyén néhányszor biztosan vakarta a fejét. Például hogy miért kell kétszer az anyja nevét beírnia, meg hogy ki a fene kíváncsi a képviselőjére, annak lakcímére, ráadásul kétszer is. Jó, jó, az egyik a kerületi képviselő, azt még ki tudta keresni, de hogy a Gyurcsán hol lakik? Biztos a Parlamemtben, azzal nem lehet nagyot tévedni.

Egyáltalán ezek a helyek, hány cím kell ennek az átkozott önkormányzatnak? Hogy például hol gyártották az 1963-as Skodát? Tudja a rosseb, valahol Cseszkóban, az biztos, meg volt valami budis szláv is. Cseszka Bideskov, vagy Bodeskov, (Mladá Boleslav, ugye, tudjuk), legyen ez elég.

Mindenesetre Gyurcsán Ferenc családi és utóneve az biztos Ferenc, hallotta már sokszor a rádióban. Stigi, aki egyébként írásban is dadog – figyeljék csak meg az „adásvételi szerződés egyéb rendelkezései” rovatot (tartótó, akirire, gjmművet).

Egyébként maximálisan korrekt, jó tulajnak ígérkezik, figyeljék csak meg az adásvételi lezárását: „gondját viseli Stiger”.

A klubtársam még azt is mesélte, hogy miután elmentek tőle, az eladó még kicsit össze is verte a vevőt, hogy miért volt ennyire hülye. Szép az élet, itt Magyarországon, itt benne a népi folklórban, ugye. És vegyenek bátran negyvenhat éves Skoda Octaviát!

Képzeljük csak el magunkat, amint friss, ropogós, 381 lóerős Porsche 996 GT3-unkkal kint vagyunk a világ egyik legszebb versenypályáján a belga Spa-Francorchamps-on és finoman fűzzük a kanyarokat, egyiket a másik után. Versenyzőiskolába jöttünk, megtanuljuk a szakma csínját-bínját. Végre utolérjük az előttünk induló Aston-Martint, most megtudja, milyen is az igazi sportautó. Jók vagyunk, gyönyörűen duruzsol a hathengeres boxer, a sikerélmény garantált. A célegyenesben már érezhető erőfölényünk, de kivárunk még, majd a végén, az éles jobbosban...de jaj...ott sem, hiszen beszúr mellénk egy...

...egy busz? És nem elég, hogy bejön mellénk, de valami borzasztó módon lelép minket és az Astont is, éppen csak egy kicsit fékezve az Eau-Rouge előtt. Elsőre bizony egy T1. Nem ettől nő az önbizalmunk. Teljesen addig, amíg utána nem nézünk és gyorsan rádöbbenünk, hogy ettől a busztól nem szégyen kikapni.

Habár nem ismerem személyesen Fred Bernhardot, de így ismeretlenül is földig hajlok, megemelt kalappal, hiszen aki így össze tud hozni egy T1-T3-993 Biturbo hibridet, annak kijár a minden szent őrültet megillető tisztelet. Hat évig készült, a végeredmény csodás: 500 lóerő, Bilstein futómű, profi munka. Nézzék meg a galériát, vagy ezt a kis Vox-dokumentumfilmet.

Ej, de taxiznék vele egy-két kört a Nürburgringen.

A rendhagyó címet indokolja tán a tény, hogy ma igazi nosztalgia-napot tartottunk. Meg nem magyarázom már, hogyan jutottunk a Ferrari California önsúlyától (valami 1,7 tonna) a klasszikus Dallas-paródiáig, de onnantól nem volt megállás. Következett a zseniális Bakta Rider (alant), majd a Belga-Lada Gépkocsi, nem maradt ki Narancs, Tetves és Dugó sem. Jó kis retró-hullám, Winklerék, az alapító atyák a Dallas-szinkronon és a Bakta Rideren még az ős-szerkesztőségben, a Victor Hugo utcában röhögtek. Tévés Totalcarról azidőtájt senki nem álmodott. Aztán átjött valaki a szomszéd szintről, hogy regisztráljanak be valami WiW nevű közösségi portálra.
Istenem, Bende kicsontoz minket, ma sem dolgoztunk semmit.

A folytatás:

Úgy néz ki, hogy Baowah-hal közös, nagy, dédelgetett vágyunk lassan valóra válik, már csak egy autó hiányzik a pakliból. Van régi, pléhmaszkos, nyomórudas, 900-as, vászontetősünk, van közepesen régi, 750-es Fire-motoros nagyfelnisünk, 1000-es Fire-motoros, vászontetősünk, 1000-es fehér, négyszernégyesünk, meg egy szinte vadiúj, 1,1-es, ötgangos furgonunk is. Persze Pandából. Ezek az autók szinte bármikor rapportra hívhatók, közel teljes lenne a giga-Panda összehasonlító teszt.

Egyetlenegy fontos verzió nincs meg a listából. A kéthengeres, 30 lóerős, léghűtéses. Ilyenre nem tudunk szert tenni, akárhogy igyekszünk is, pedig nélküle nem Panda-körkép a Panda-körkép. Mivel eddig öt, de az esetleges léghűtésessel együtt hat autó mozgatásáról lenne szó, valahol mindenképpen Pest megyéből lenne szükség a kocsira, de még Nyíregyházán sem találtunk ilyet. Nincs önöknek egy efféle autójuk? Egy napra? A szomszédnak, sógornak, hugicának, nagynéninek? A megjelenésért cserébe öröklétet garantálunk az autónak, a Totalcar csodás tesztjében mindaddig megtekinthető lesz, ameddig lapunk, és a tartalmát hordozó szerver létezik.

Kérjük, akinek van ilyen autója, és egy napra le tud mondani róla a kedvünkért, jelezzen, mert nemes ügyet mozdítana előre – Magyarország első, monstre-Panda tesztjéhez járulna hozzá. Vigyázunk a kicsikére, hiszen nekünk is ilyen van.

Utóirat: Panda Elettrát és spéci kabriót is szívesen látunk…

A JATO Dynamics legfrissebb jelentése alapján az európai új autó piac továbbra sem látja a kiutat a gazdasági válságból. Az eladások 26%-kal (335 364 darabbal) maradnak el a tavalyi év első hónapjának számaitól, ezzel 954 234 db-os összeladást produkálva.

“Az autóiparban senkit sem leptek meg a mostani számok, de a nyers adatok összessége egy igen borongós képet fest”, mondja David Di Girolamo, a JATO Consult üzletág vezetője. “Kevés a bizakodásra okot adó mozzanat, bár egyértelmű, hogy az új modell bevezetések mindig kellemeset lendítenek az amúgy kevés reményre okot adó európai új autó piacon. A Jaguar új XF modellje például 35,5%-os eladási növekedést eredményezett a márkának. Most a vevők diktálják a piacot, tehát az ügyfelek a legjobb áron keresik a legjobb autókat.”

A Szovjetúnió összes útjára kitalált gyártmány

Egyszerűen bár hol elmegy, gyakorlatilag erőlködés nélkül. Húztam már ki vele terepjárót sárból. Vontattam vele mikrobuszt. A gyorsulására nincs panasz.

Lexus életérzés

Megutáltam elég keményen, nem is az autót, inkább azt a bizonyos lexus életérzést. 2 hónap alatt sikerült eladnom, értékvesztése átlagos.

Frissült a Digó Limó

Este 8-kor nekiálltam kiszedni a termosztátot, olyan sötét volt, mint a vakond belső zsebe, de meg kellett csinálni, mert másnap még várt az autóra minimum 350 km. Beálltam egy lámpa alá, ami arra volt jó, hogy beárnyékoltam magamnak szerelés közben, ha nem lett volna fény, akkor legalább nincs árnyék sem.

Bogárproblémák

Írásommal lehet, hogy sokak lelkébe belegázolok, de higgyék el, hazugságot, túlzást nem tartalmaz. Ráadásul már emlékezetből teszem mindez, mert az ominózus jármű régen nincs meg, és ugyebár azt mondják, az emlékezet csak szépíti a dolgokat.

Máig ismeretlen okokból csapódott a 997-es sorozatú Porsche 911 Turbo Cabriolet az autópálya oldalait elválasztó palánknak. A stuttgarti gyártó épp két kísérleti járművével végzett próbákat, de a hátul jövő Panamera pilótája ki tudta kerülni szerencsétlenül járt kollégáját, és megúszta az összeütközést.

A baleset péntek este, az A5-ös autópályán Frankfurt felől Heidelberg irányába, Weiterstadt környékén történt, az 51 éves férfi életét vesztette. A nyitható tetejű sportautó nagy sebességgel vágódott az elválasztó palánknak, a sofőr pedig végzetes sérüléseket szenvedett.

A műszaki mentés alatt a rendőrség hosszabb-rövidebb időre teljesen lezárta az autópálya érintett szakaszát. A darmstadti államügyészség igazságügyi szakértői vizsgálatot rendelt el az baleset pontos körülményeinek kivizsgálására. A rendőrség becslései szerint az anyagi kár több tízezer euróra tehető.

A Porsche gyár szóvivője a német Spiegel magazin megkeresésére elmondta, hogy szerencsétlenül járt munkatársuk az egyik legnagyobb gyakorlattal rendelkező, legtapasztaltabb tesztpilótájuk volt. 25 éve dolgozott a cégnél és épp egy "Funkcionalitási tesztet" hajtott végre "valóságos körülmények között". Az ilyen próbák során a pilóták általában több órán keresztül vannak úton.

Németországban az autópályák bizonyos szakaszain még lehet sebességkorlátozás nélkül közlekedni, ami régi szeretett szokás náluk, a "freie Fahrt für freie Bürger" (szabad vagy inkább korlátozástól mentes autózást a szabad polgároknak). Ennek ellenére időnként kitör a társadalmi vita a tempolimit hiányáról, mert ezt sokan egyáltalán nem nézik jó szemmel. Például sok helyi autógyár és tuningműhely használja a korlátozásoktól mentes Autobahn-okat tesztelési célokra is - néha kifejezetten tragikus következményekkel.

A legutóbb, 2003-ban az okozott országos felhördülést, amikor egy Mercedes gyári tesztpilóta 220-250 km/óra közötti sebességgel hátulról megérkezett a kisautó fenekébe, melynek vezetője ettől olyan sokkot kapott, hogy elvesztette uralmát az autó felett, megpördült és egy útszéli fának ütközött. A 21 éves anyuka és kétéves lánya életét vesztette a balesetben. A Mercedes vezetőjét, akit csak "Turbo" Rolf-nak becéztek, egy év felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbírsággal büntették, bár tagadta, hogy ott lett volna a baleset helyszínén.

Rolf F. (jobbra) és ügyvédje Georg Prasser