Nem tudom, hogy a mai ember számára létezik-e nagyobb csoda egy régi dízelnél. Persze nem az emisszióra gondolok - amit kizárólag szégyellni lehet, - nem is a motorerőre – ami jószerivel nincs –, és nem is fogyasztásra, ami a teljesítményhez képest tetemes. Látják, ilyenkor azért jön jól mentsvárnak, hogy szerény a lóerőmennyiség, mert abszolút értékben ezek a motorok még mindig nem tűnnek iszákosnak, és az azért elég jól hangzik, hogy az én háromliteres Mercim csak kilencfelet eszik. Azt nem teszi hozzá a büszke tulaj, hogy viszont kicsivel gyengébb, mint egy mai 1300-as Fiat-dízel, muhaha.

Nem, nem itt kell keresni a régi dízelek varázsát. Hanem hogy minden elektromosság nélkül működni tudnak. Ma, amikor a legegyszerűbb autó is a varrások mentén reped a beletömött chipek, relék, jeladók, kopogásérzékelők és visszacsatolt elektronikai hurkok miatt, ez szinte elképzelhetetlen. Pedig egy ilyen öreg olajkályhának csak a beindításhoz kell áram (az önindító tekeréséhez és az izzításhoz), utána addig kertyeg, ameddig kap üzemanyagot.

1993-ban, egy svédországi autópálya-szakaszon, Uddevalla felé tartva vagy kétszázötven kilométert autóztam úgy, hogy még az út legelején eltört és leesett az akkusaru az állólámpás Mercimben. Ezekben az autókban csak az időóra és a tankvisszajelző működik áramról, a sebességmérő mechanikus, az olajnyomásmérő egy apró, szintén mechanikus manométer (az olajnyomáscső emiatt a műszer hátuljában ér véget), a vízhőfok-mérő egy, a már említett manométerrel pontosan megegyező szerkezet, a hátuljába pedig alkohollal töltött cső csatlakozik, amelynek a túlsó vége a hengerfejben van. Ahogy melegszik a hengerfej, úgy nő az alkohol nyomása a csőben, e nyomás pedig felfelé tolja a mutatót. Simple as that.

Nos, ennyi kitérő után térjünk vissza Svédországba – bár az üzemanyag-mérő nem mutatott semmit (már előtte kontakthibás volt néhányszor), az időóra megállt (biztos valami biztosíték), a magnót pedig kikapcsoltunk, mert beszélgettünk. Nem gyanakodtam rosszra. Egészen addig, amíg letérés után az első kereszteződésben kis híján belém nem szállt hátulról a másik magyar autó, egy Zsiguli. „Miért nem indexelsz? És még a féklámpád sem megy!” – rontottak rám a következő pihenőben.

Date: 02.12.2009
Feladó: póver@usa.hu
Címzett: omm
Subject: Kérés

Szevasz oMm!
Egy kéréssel fordulnék hozzád. Képzeld, a minap krúzolok a hetesen, klíma 22 fokon, Public Enemy 100 decibelen, csak nyugisan, tudod. (Ha gondolod, átküldöm mp3-ban.) Nem sietek, nem szoktam. Éppen nyúlok a sonkás szenyáért a hűtött boxba, mikor olyan hülye hangot hallok. Nézem a műszerfal alját, tudod, kicsit eláll a hézag, meg már két éves a gép, 'ztán néha ciripel valami, de nem zavart sosem, a motorhang meg a 14 hangszórós hifi úgyis mindent elnyom, de ezt a hangot még nem hallottam, új volt.

Nézem a váltóborítást, mozgatom a konzolon az ezüstdekort, de csak erősödik, mintha valami lódarázs vagy mi került volna a szellőzőbe. Érted, tök para, a verda megy, Chuck D is nyomja, látszólag semmi gond.

Gondoltam, hátha hátul lazult le megint az övtartó, körbenéztem, akkor láttam meg ezt az izgága japán gyereket hogy az visítozik mögöttem, üveghangon tolja neki és villog. Alig láttam a kocsi tetejét, csak annyi maradt meg, hogy valami lapos, fehér műanyagdoboz tolna lefele a belsőből. Na ne már, hallod, lehúzódtam neki, gondoltam, küldje csak a varrógépnek, de akkor meg beállt mögém a racsingos csávó, ott villogott tovább, hogy mi van. Indexeltem neki, hogy gyere, öcsém, de már akkor ideges voltam, nehogy már egy ilyen izé tologasson itt engem.

No, aztán láttam, hogy végre összeszedett egy marék nyomatékot valahonnan és előzni kezdett, de nem ment el, ott dekkolt mellettem.
Na ekkor kimutattam, hogy húzzon már, mert el lesz kenve a szája neki. Erre fel előveszi a telefonját és lefényképez. Az olyat meg nem szeretem, úgyhogy küldtem neki egy kövéret, aztán ottmaradt. A probléma az, hogy telepakolta a netet a fotómmal, mindenféle amerikai fostalicskákat, meg nyomórudakat emleget, persze nem járultam hozzá, úgyhogy megkérnélek téged, ne rakd ki, ha megkapod, vagy ha igen, akkor legalább tedd mellé ezt a levelet.
Kösz
Sanyi

 Előkerült a másik fél is:

Date: 02.14.2009
Feladó: vtec@jdmpower.co.jp
Címzett: omm
Subject: Kérés

Hello oMm!

Most nézem csak, mit írt itt ez a Sanyigyerek, aka USA póver. Ami
biztos valami fékezett habzású amerikai mosópor lehet. Én is mentem a
minap a hetesen, elővettem megjáratni kicsit a verdát, különben
becsontosodnak az ízületei a téli pihenő alatt, érted?

Beindítottam az izgága, pörgős kis motort, szépen, óvatosan csorogva
felmelegítettem a hűtővizet és az olajat, átmozgattam a patent kis
hatos váltót. Finoman balozva megvasaltam a sportbetéteket a
lyuggatott tárcsákon, jobbra-balra cikázva megmelengettem a gumákat,
készültem egy kis átmozgató, alapozó edzésre így az évad előtt. Tudod
hogy van ez, a sok álldogálásban eltunyul a kocsi is, berozsdállanak a
féktárcsák, parafinos lesz a váltóolaj.

Már épp kezdtünk volna bemelegedni, én, a motor, meg a gumik. A fékek
felhagytak a jajveszékeléssel, a váltóból is újra előbújt selymesen
finom kapcsolhatósága. Kezdtük összforrni, érted, én meg a gép. Már
fűteni se kellett, mert egyre jobban bemelegedtem a sportolásba, a
hifit meg én be se kapcsolom. Minek, ha 6000 felett dalol a VTEC?

Még nem siettem nagyon, az én receptoraim is belassultak a karácsonyi
bejglipusztításban, kanapén fetrengésben. Persze néha esténként
gyakorlásképpen mentem pár kört a Fuji Speedwayen a GT4-en, de azért
az nem ugyanaz, te is tudod. Itt végre nem hangszóróból üvölt a
tuningolt négyhengeres, nem szintetikus a kipufogó visítása. Nem
műanyag pedálokat taposok, nem mesterséges a kormányon a visszajelzés.
Lassan kóstolgattam a határokat.

Illetve csak kósolgatnám, mert utolértem ez a mattfekete dülöngélő
erődöt, ami egyszerre vagy két sávot foglalt el a hetesen. Annyira
cikázott, azt hittem, részeg a sofőr. Próbáltam volna beszúrni neki
jobbról-balról, de nem adta ki, úgy kóválygott az úton, hogy hozzá
képest az ökörhugyozás az egyenes geometria definíciója. Minek adnak
az ilyen jogsit, én nem is értem. Vezetne inkább teherhajót, a nyílt
óceánon senkit nem zavar ez a szédelgés.

Többnyire türelmes gyerek vagyok, elég ha az autóm izgága, de egy idő
után már nagyon böködte a csőrömet, hogy nem hagy játszani ez a
pöffeszkedő majom. Jött egy rövid egyenes, pici gázfröccs,
visszaszúrtam egy harmadikat, éreztem, hogy jó vagyok, most megmutatom
ennek a majomnak a kiskocsi csinos popsiját. Erre nem magához tér a
padlón fetrengős komából? Úgy tett, mint aki most vesz észre. Lenézően
rámsandított, beintett - én meg gyorsan lekattintottan a kis
kompenzálós majmát. Még jó, hogy mindig van egy kamera a kocsiban,
ezzel szoktam felvenni a gyakorlásokat, aztán otthon visszanézem, ki
elemzem hol fért volna el gyorsabban.

Szóval visszatért a pszihedelikus tripből a majom, és lepadlózta a
tankert. Megemelkedett a katedrális orra, felüvöltött a vényóc, aztán
elhúzta a csíkot. Akkor vettem észre, hogy eddig behúzott kézifékkel
jöttem. Ah, mindegy is. Gondolom neked csak eddig mesélte a sztorit, a
folytatásról hallgatott, mi? Tudod öcsém, egyenesen a szar is gurul.

Kicsit később jött a Balatonfelvidék, tudod, szerpentin, kanyarok, én
oda igyekeztem gyakorolni, itt minden bokor névről ismer, minden
fűszál előre köszön. A második visszafordítóban utol is értem, a
harmadik jobbosban meg külső íven megrajzoltam a matt színű
halálcsillagot, tehetetlenül vergődött az a nagy tohonya teste a
kanyarban, én meg csendesen kuncogtam magamban. Azóta se hallottam
róla, olyan pici pontra zsugorodott a visszapillantóban. Elküldtem pár
havernak a fotóját, vigyázzanak vele, mert úgy fel lehet piszkálva az
agya, mint a Jani öreg CR-X-e. Barátom, az mekkorát lép, egyszer ki
kéne próbálnod.

Nem hittem volna, hogy itt vetít, ahelyett, hogy csendben sunyítana a
sarokban. Na megyek öcsém, polírozom kicsit még a hengerfejet, mert
hazafelé nem pörgött olyan könnyedén 8000 fölé, ahogy én szeretem.

Üdv, Gábor

Felpörögtek az események. Múlt héten rájöttem, hogy igazából elfér ez nálam a garázsban. Úgyhogy befejeztem a régi, sokszor lemerült és keveset bíró akksi töltögetését, vettem bele egy újat. Aztán elvittem olajcserére. Ott aztán kapott új gyertyákat is. Végül pedig tegnap jött egy sajtóközlemény:

On February 12, Mazda Motor Corp. issued the following press release:

Mazda MX-5 Celebrates 20th Birthday at the 2009 Chicago Auto Show

HIROSHIMA, Japan--The Mazda MX-5 (known as the Mazda Roadster in Japan) was first revealed to the world at the Chicago Auto Show in February 1989. To help celebrate the 20th anniversary of this storied roadster, Mazda has announced that the freshened third generation MX-5 is making its North American debut at this year's Chicago Auto Show, which is being held from February 11-22, 2009.

Details are available at:
http://www.media.mazda.com/CGI/rss.cgi?site=2&rss=news

Nahát, születésnapja van a Mazdának! Ezért aztán kapott egy vízmentes mosást, aztán elvittem a régebbi garázsomba, amit a költözéskor nem adtam el, mert el is feledkeztem róla. Viszont megvan, és tökéletesen elfér benne. Jobbra – most nem dicsekvésből mondom, de fontos a megfelelő szomszédság – egy 911 kabrió szokott állni mellette. És ha már a garázsszomszédoknál tartunk, mai hír, hogy megtalálták Sz. Iván autóját, ami állítólag egy BMW X5-ös, mely esetben simán el tudom képzelni, hogy a BMW Magyarország mekkora anyagi áldozatokra lett volna hajlandó, csak hogy Sz. Iván más márkát válasszon, szóval na hol találták meg a gyilkosságban való részvétellel alaposan gyanúsítható Bimmert? Bizony, ugyanebben a teremgarázsban.

További tervek a Mazdával: egy MP3-at játszó fejegység beszerzése, mert amikor ezt az autót vettem, az MP3 még nem volt ennyire elterjedt fájlformátum, a régi Kenwood CD-játszó macskakövön már ugrik, egyébként is nehéz az autóban CD-ket tárolni. Aztán hogy mire használom, még nem tudom, de valahogy megpróbálom rotációban a Tehénnel. Jó dolog a newtimerezés.

Azt hittem, az ORFK sajtóosztálya már egyáltalán nem fog válaszolni a kérdéseimre, de egyszerűen csak türelmetlen voltam, hogy nyolc nap után már behisztiztem. Ma ugyanis, tíz nap elteltével megérkezett a válasz. Igazából nem is késve, hanem túl korán: ilyen esetekben az állami szervek 15 nap alatt kötelesek válaszolni, és úgy tapasztaltam, hogy ezt szinte mindig kihasználják. A válaszokon sok kommentálnivaló nincs, hiszen arra nem számíthatunk, hogy pont az illetékes sajtóosztály vallja be zokogva: mit csináljunk, a magyar rendőrség ma nagyjából a közúti ellenőrzésre és (most már) a szakképzett, csapaterős oszlatásra alkalmas.
(a válaszlevél helyesírását úgy hagytam)

Kedves Garamvölgyi úr,
 

Az ORFK Tájékoztató a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzéséről címmel megjelent közleménnyel kapcsolatban fordultam önökhöz. Munkatársuk, Turnáczki András úgy tájékoztatott, hogy kampányszerű ellenőrzésről szó sincs, ugyanúgy ellenőrzik az autósokat, mint máskor. Egyszerűen csak tájékoztatják az autósokat, hogyan is kell igazolni a KGFB érvényességét.

Gyanút fogtam, hogy lesz itt némi blikkfang a "kampányszerű" kifejezés hivatalos ORFK-értelmezésével kapcsolatban, így a biztonság kedvéért megpróbáltam belőni a fogalmat. Hogy például a mentőláda (elsősegélynyújtó felszerelés) 2008. május-júniusi ellenőrzése vajon "kampányszerű" volt-e. Munkatársuk tájékoztatása szerint nem. Nem ellenőrizték kampányszerűen a mentőládát. Saját szememmel láttam, hogy a suzukis nénivel – természetesen életveszélyes helyen, a Mozaik utcai felüljáró kanyarodósávjában – túratják a csomagtartót a mentőládáért, és az említett időszakban rengeteg olvasónk, meg más lapok olvasói is sok ilyen esetről számoltak be. Ami persze nekem speciel nem fáj, de akkor ne a kampányszerű szó jelentésén vitatkozzunk. Meg hogy tudom-e felméréssel bizonyítani, hogy több közúti ellenőrzés érintette a mentőláda-témát.

Kérdéseim tehát a következők:
– Van-e kampányszerű KGFB-ellenőrzés? Ha nincs, és csak a média félreértelmezéses felfújósdi történt, és a hétvégi híradók vágóképein KGFB-igazolást kérő rendőrök csak a tévéstábok kérésére ellenőrizték-e a csekkeket-szerződéseket-bizonylatokat?
– Miért van erre egyáltalán szükség? Nemcsak a rendőrségi adatbázisban van meg, hogy az adott rendszámhoz tartozó autó kötelező gépjármű felelősségbíztosítása rendezett-e, de az interneten, bárki számára hozzáférhetően is. Tehát egy CB-zés a rendőr részéről a számítógép előtt ülő kollégához hamarabb választ ad a kérdésre, mint hogy az autós előkotorászná a csekket. Ráadásul ha nincs igazolás, attól még vastagon lehet rendezett a KGFB. És akkor aztán a rendőr mérlegelhet, van rajta sapka – nincs rajta sapka alapon.
– Egyébként mi számít kampányszerű ellenőrzésnek? Volt már ilyen?
– Van a rendőrségnek olyan összesített statisztikája, amiből kiderül, naponta mennyi közúti ellenőrzést végeztek, milyen témakörben?

Válaszait előre is köszöni:

Winkler Róbert
Főszerkesztő
Totalcar.hu

Tisztelt Winkler Úr!
 

Megkeresésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom:

A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Kormány rendelet értelmében minden gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell kötelező felelősségbiztosítással. Minden év elején, a biztosító váltásból adódóan problémát szokott okozni a fedezet igazolása. Tapasztalataink szerint, ilyenkor hasznos az érintettek számára, ha a Rendőrség a média és az Internet útján tájékoztatja őket az érvényben lévő szabályozásról. Így történt ez most is, több sajtómegkeresést, interjúkat, riportokat szerveztünk a fordulópont előtt és a félreértések elkerülése végett ismételten kihelyeztük a Rendőrség honlapjára ebben a témában tavaly megjelent tájékoztatót.

Az országos rendőrfőkapitány nem rendelt el semmilyen akciót vagy kampányszerű ellenőrzést a kötelező felelősségbiztosítás ellenőrzésére.

Megítélésünk szerint a kampányszerű kifejezés azért lehet megtévesztő ebben az esetben, mert arra utalhat, hogy a Rendőrség célzottan, módszeresen csak erre irányulag végez ellenőrzést az utakon. Bizonyára emlékszik arra a tavalyi esetre, amikor gyermekek szenvedtek balesetet, mert a busz nem rendelkezett a gyermekek szállítására alkalmas megfelelő biztonsági berendezésekkel. Az eseményt követően a Rendőrség kampányszerűen ellenőrizte a gyermekek szállításával kapcsolatos biztonsági berendezések meglétét. Vagy ismeretes lehet az is, hogy több, mint egy hónapon keresztül a gyalogos átkelőhelyeket és a kerékpározókat szintén előre meghirdetve fokozottan, kampányszerűen ellenőrizte a Rendőrség.

A gépjármű felelősségbiztosítás igazolására vonatkozó kötelezettség az év 365 napjában fennáll, ezért azt a Rendőrség egész évben ellenőrizheti.

Az Ön által említett elsősegélynyújtó felszerelés ellenőrzése, sem volt kampányszerű, azonban, mint ahogy a különböző nyilatkozatokból kitűnt valóban voltak kirívó esetek, amikor ellenőrizték azt. Ezzel kapcsolatosan az ORFK a Megyei Rendőr-főkapitányságoknak felhívta a figyelmét, hogy a sajtóban megjelent hírek ellenére ne kezdjenek tömeges akcióba.

Kollégánk tájékoztatása szerint nem merült fel annak az esete, hogy felméréssel kellene bizonyítania a mentőláda közúti ellenőrzésének tömegességét. A statisztikára Ön hivatkozott, amelyet kollégánk is szívesen megtekintett volna.

Továbbá tájékoztatom, hogy januárban a MABISZ azzal a kéréssel fordult a Rendőrséghez, hogy február hónapban fogadja el a fedezet fennállásának igazolásaként a biztosítási szerződést, illetve ajánlatot olyan esetben is, amikor a díjkifizetést a jármű vezetője nem tudja igazolni. Sajnos a törvényi szabályozás erre nem ad lehetőséget, azonban a rendőrnek mérlegelést követően joga van figyelmeztetni a gépjárművezetőt. Ezzel kapcsolatosan az ORFK ajánlást fogalmazott meg a Megyei Rendőr-főkapitányságok részére.

A járművezető azon kötelezettségét, mely szerint a biztosítási fedezetet tudnia kell igazolni, jogszabály írja elő.

Ezzel a témakörrel kapcsolatban kérem, szíveskedjen Kondorosi Ferenc az Új rend kormányzati program összehangolásáért felelős kormánybiztos urat keresni, aki a napokban nyilatkozott a jelenlegi helyzetről és az esetleges változásokról.

Utolsó kérdésére válaszolva, a Rendőrség nem vezet napi statisztikát a közúti ellenőrzések számáról.

Tisztelettel: ORFK Szóvivői Iroda

Elgondolkoztak-e már azon, miért vettek olyan sokan bogárhátú Volkswagent, és miért rajonganak érte ma is annyian? Ez a sárga kocsi új kora óta egy családnál van, megjárta már többször a poklot és a mennyországot. Most bezárult a kör, újra új autó. Bogár-teszt, családi sztori, restaurálási horror egy írásban.

Vélemények az azonos című cikkünkről.

Az rendben van, hogy Danica Patrick nő létére versenyzik.
Az is rendben van, hogy nő létére versenyzik és nyer.
Sőt, mi több, nő létére versenyzik, nyer és jól néz ki.
Ráadásul barna, ami szintén piros pont.
Nem beszélve arról, hogy fürdőruhában kígyózik.
Tudják mi kell a népnek: egy Shelby Cobrán.
Minden összeállt: menő csaj+minimális ruházat+király verda.
Persze, ennyi elég is ahhoz, hogy mindenki kimondja a kézenfekvő, először eszébe jutó szót...

Mégis. Ő a nő, akivel nem szeretnénk élni. Miért? Gondoljanak csak bele: egyrészt, minden valószínűség szerint többet keres, mint én. Aztán, ugye, sokkal dekoratívabb, mint én, nem beszélve arról, hogy többet utazik, mint én és azért fizetik, amiért engem már sosem fognak.
Mindezt le lehet még tuszkolni a férfiúi büszkeség torkán.
De hogy a csajom jobban vezessen, mint én?
Nem uraim, azt már nem.

BKFV: Belsőség Kollektív Felesége Verseny

Virtuális feleséget keresünk a Belsőségnek az autóversenyzés szempontjából figyelemreméltó nők közül. A jelöltek bemutatása után az önök szavazatai alapján választunk menyasszonyt, akivel össze is házasodunk. Az eddigi jelöltek:

Milka Duno
Hellé Nice
Laleh Seddigh
Maria Teresa de Fillipis

Ha nem szeretne lemaradni egy részről sem, tegye el a verseny okos könyvjelzőjét (RSS).

Ismét egy zseniális Super Bowl reklám. Rövid, velős, mosolyfakasztó. A Szállító 3 film és az Audi A6 promója. Bár nem tartozom az Audi feltétlen hívei közé, a tény, hogy a 3 literes V6-ost egy jópofa, szíjhajtású mechanikus kompresszorral (Roots) töltik fel, melengeti autóbuzi szívemet.
Jason Statham pedig, aki a filmben ugyan S8-ast hajt (ha jól emlékszem, az előző részben A8 W12 6.0 volt a típus), mindent végigpróbál.

Illetve majdnem.
A Lexus GS és a sóhaj minden pénzt megér.
Javarészt német gyártmányokkal (vérzett is a szívem: w108, E28) menekül, de ha jól megnézzük, akad ott amerikai autó is bőven. Lényegében minden konkurensnek tartott márkával leszámol az Audi (ezért is érdekes, hogy kizárólag a Lexust nem töri össze, illetve bele sem ül).
Kőkemény fricska, mesteri vágás, egy kis korrajz, akció.
Jót nevettem rajta, megosztom, tessék:

Összesen hány típust ismerünk fel a rövid klipben? És vajon mely filmek legendás üldözési jeleneteit forgatták újra?

Nagy ívű balkanyar, célegyenes. Áll a víz a pályán, csak óvatosan a gázpedállal, itt nem játszunk, betonfal szegélyezi a boxutcát, elég egy óvatlan gázfröccs és azonnal megindul a feneke. Ívre engedem ki, benn a kettes végig, majd miután egyenesbe állt…padlógáz.
Felüvölt a véhatos, teleordítja a csupasz bódét, nincs kárpit, nincs szőnyeg, semmi nincs csak a csillogó víz, a túl sok slip miatt idegesen vibráló hátsó, mindkét kéz erősen a kormányon, most megvan az 5500, talán kicsit gyorsan is, de már a célegyenes felénél járunk. Menjen a harmadik!

Egy gyors mozdulat a rövid karon, majd ismét az üvöltés. Máris itt a féktáv, kerülni kell a felgumizott részt, ilyen víz alatt borzasztóan csúszik. Enyhe fék-gázfröccs-visszaváltás-kuplung ráenged.

A motorfék cifra tud lenni ilyen felületen. Már jön is a két hátsó kerék, előzné meg az elsőket. Kígyózó a mozgás, szerencsére még kontrollálható, enyhén keresztben csúszva szemem sarkából látom még az integető embereket, aztán befordítom azt a hosszú, narancssárga orrát a jobb-bal lassú kombinációba, enyhe bal ív következik, erősen ráállok a gázra de…túl korán, túl korán… A taknyos vödörben párzó angolnák tapadnak így, mint a kerekek, azonnal kipörögnek és csúszik. Fordul keresztbe, átfogom egyszer-kétszer a kormányt, de elfogyott a kormányszög, nincs visszaút, kuplung ki, kicsi fék, fű-gumifal elsuhan az orrom előtt, de az aszfalton maradtam, ellenirányban.
Na, ez jó volt. Még!

Mindezt 50-60 km/óránál. Február 4, Euroring.

Kutyavilág-szűk esztendő. A haladás már csak ilyen dolog. Hiába az évek során kidolgozott technológia, a mesteri know-how és rutin.
Bizony, eljön az idő, mikor az öreg motoros is szögre akasztja a sisakot, a mester ujjai közül kifordul a szerszám. A fránya digitális kilométerszámlálók megölik a bizniszt, mechanikus már csak olyan autóban van, amit tekergetni sem érdemes.

A Maniquick ha tudná, körömápoló kis köszörűje-polírozója mekkora autóipari forradalmat hozott, hány és hány használtautó-vásárló arcára varázsolt mosolyt, majd gyűlölettől eltorzult ráncokat.
Szoros az összefonódás. Egyértelmű. Hiszen a nehezen összeszedett pénzért egy szétrohadt guánótelepet vásárlóknál felgyorsult az öregedési folyamat, körmükkel addig kaparták a telepvezető ajtaját, míg csak le nem tört mind, derekuk – az éjszakai út menti szerelés folyományaként - fájdalmasan roppant.

Majd jött a megváltás, a Maniquick gyógyászati-szépészeti arzenálja. A szépség és az autó kéz a kézben. Svájci minőség, magyar lelemény. Múzeumba vele!

Van kampányszerű KGFB-ellenőrzés? Vagy csak a média félreértelmezéses felfújósdija folyt, és a hétvégi híradók vágóképein KGFB-igazolást kérő rendőrök csak a tévéstábok kérésére ellenőrizték a csekkeket-szerződéseket-bizonylatokat?

Vélemények az azonos című cikkünkről.

A világgazdasági válság térdre kényszeríti a vállalkozásokat, a nagy multik sorra térdelnek meg. Elemózsiáért könyörög szinte minden neves gyártó. És halódik a motorsport is...
Max Mosley semmit nem tesz ez ellen, áldásos tevékenysége csak nem akar véget érni, de az alábbi kis videó felcsillantotta a reményt. Talán mégis van élet a halálon túl? Van még valami, ami izgalmas, nézhető? Van még hír azon kívül, hogy ki mit hagyott ott és honnan lépett ki?

Úgy néz ki, igen. A CORR (Championship Off Road Racing) fiatal még, csupán 1997-ben, a SODA (Short Course Off Road Drivers Association) jogutódjaként alakult. Tán nincs olyan pedigréje, mint egy Mille Migliának, nem olyan szofisztikált, mint az egyre inkább szopóágra terelt Forma-1, de kétségkívül izgalmas.

Ismerős a kép valahonnan? Idősebbek talán emlékeznek még az Ivan "Ironman" Stewart's Super Off Road nevű zseniális kis számítógépes játékra, amelyiknél akár négyen is nyomoroghattunk egy billentyűzet fölött és csapkodhattuk a nitro-gombot hajnalig. A szórakozás garantált volt. Ohne pixel shader, ohne DirectX. Ez itt a nosztalgia helye.

Nos, maga Ironman Stewart, a legendás off-road versenyző, is hasonló gépekkel versenyzett, mint ezek itt a képen (ProTruck). Mindent megnyert, amit csak lehetett, 1973-tól 1999-ig pusztította veseköveit ily módon. Többszörös Baja 500 és Baja 1000 győztes, egy igazi bajnok. Honlapját elnézve világos, hogy egy valódi őrült és szereti, amit csinál, nem akasztotta még végleg szögre a sisakot.

A CORR 4 professzionális és 3 amatőr kategóriából áll. A Pro 4 és a Pro 2 az igazi mészárszék, ahol az 1800-2000 kilós, nyomokban kisteherautókra, SUV-kra emlékeztető V8-as 800 lóerős szörnyek gázolnak őrült mód a salakban-sárban. Előbbiek négykerékhajtással, utóbbiak (ahogy a jelölésből is kitűnik) csak két hátsó kereküket hajtva. Egy-két mérföldes ugrás már csak hab a tortán. Főleg, ha valami ilyesmi is sikerül közben, mint amit Rick Huseman mutatot be Toyota Tundrájával.

Tetszik nekem ez a sport. Szabad előzni előzetes bejelentés és papírmunka nélkül, nem osztanak pénzbírságot egy felemelt mutatóujjért és talán a bajnokság sem egy-két hajlott lemez miatt úszik el. Elgondolkodtató...
Ne szórjuk fel salakkal a Hungaroringet?