Bár eredetileg az M3 25 éves történetét érkeztünk ünnepelni, meg persze a káprázatos új GTS-t, de - ha már úgyis ott volt pár újságíró a világ főbb csücskeiből - megküldték alattunk a még szinte titkos BMW 1 M Coupét, az E30 M3 igazi szellemi örökösét. Boldog nap!

A zene persze nem Deep purple, hanem Black Sabbath - Paranoid, Így szónokoljon az ember 40 fokban! Azon tűnődöm, hogy milyen fura, hogy ha már egyszer kimondtam a hülyeséget, magamnak simán elhiszem, és az utómunkában sem tűnik fel többé. Lol!

Korábban ugyanitt: Sátortáborozás az Ascari versenypályán

2010. július 15. 22:45 Pontosan egy hónappal az után, hogy felbakoltuk, ma ismét saját kerekein áll a már-nem-is-annyira Szerencsétlen Pók. Hosszú percekig csak néztük Petivel, miközben elmerengtünk a sok-sok szíváson. Hogy megérte-e? Ez nem kérdés. Most már csak a gyújtást, szelephézagot kell finoman beállítani és felpolírozni a bódét, aztán ünneplőbe öltözünk és kijárunk belőle egy tank benzint. Csak úgy. Mert olyan, amilyet akartunk. Holnapután megnősülök, azt hiszem, ez egy igazán szép ajándék magamnak, boldog vagyok. Köszi mindenkinek a támogatást és a segítséget. A gép egyszerűen zsivány. Imádjuk. Aludjatok jól, én is úgy fogok. Ha pedig visszajöttem, megírom az újjáélesztés következő fejezetét.

Az Ascari Race Resort még akkor is bénítóan döbbenetes, ha az embert épp a vizelet-visszatartás kiváltotta hólyagruptúra fenyegeti. Klaas Zwart állítólag az olajkitermelés-iparban tollasodott meg annyira, hogy megcsinálhassa Európa egyik legmenőbb autós játszóterét.

A pálya a hegyes Malaga-menti régióban hullámzik, és olyan, mint egy Best-of Classic Circuits of the World válogatásalbum, majdnem minden kanyarja egy nagy klasszikus a világ egy másik versenypályájáról, beledózerolva a spanyol hegyvidékbe. Ide hozta el a BMW az elmúlt 25 év minden M3-asát, és az elképesztő M3 GTS-t, és ennek a közepén emeltetett sátortábort, hogy elszállásolhassa benne az újságírókat. Ide érkeztem meg.

...és Nissanok Kínában.A jobbkéz-szabály csak ajánlásnak tűnik.

…vagyunk tízévesek. Nézzék, ez volt első cikkünk, ekkor indult el az, amiből mára az önök Totalcarja lett. Tíz év nagy idő ebben a szakmában, ez alatt tucatnyi lap született és szűnt meg végleg, de a mi hangyamunkánk nem volt hiábavaló. Tán ezért is sikerült minden probléma ellenére fejlődnünk-formálódnunk és növekednünk.

Ünneplünk, még ha csak úgy, a magunk módján is: munkával. Hogy holnap és az után is legyen Totalcar, ameddig csak lehet, és ameddig igény van rá. És hogy milyenek vagyunk valójában? Ez az ünnepi videó többet elmond, mint azt elsőre gondolnák. Fogadják szeretettel.
 

Ennek kapcsán persze vannak még remek cuccaink. Eladók.

Jó pár hete nem sikerült kitennünk Mekler Laciék Mongólia felé vezető, mind vadregényesebbé váló útjának újabb fejezeteit – szolgáljon számunkra mentségül, hogy a nyári emberhiány, szabadságolások jobban megcsapolják a Totalcar erőit, mint Mekiékét az olykor lehetetlen körülmények a távoli idegenben. Mert ők mennek tovább, írnak, fotóznak, küldenek. Látják, ezért nem mi mentünk Ázsiába, autóval, hanem ők.

A kéne és az elfogadnám közötti különbségek nüansznyiak. Ezek érzékeltetésére nem is kellenek jobb példák, mint azok az idegesítő, apró marhaságok, melyek miatt tesztautónkra nem kezdenék el azonnal alkudozni.

Vélemények az azonos című írásunkról.

Hosszú ideig nem írtam Eráról, az öreg kombi Mercimről, aztán pár hete jött egy poszt, most meg rögtön egy másik is. Ez itt. Era ugyanis új életfázisba lépett. A városon belüli, olykor vidékre menős autóból mostanság lép fokozatosan elő internacionális rombolóvá. Magyarul –már külföldre is jár.

Ez nem sportos kocsi. Tudják, kiknek szól? Fodrászoknak, műkörmösöknek, MILF-eknek meg egyetemre járó apukakedvencéknek.

Vélemények az azonos című írásunkról.

Nem írjuk ide, hogy mi ez, nem gyártunk prekoncepciókat és nem erősítjük a mindenféle mendemondákat. Csak fotózunk és konstatálunk. Ez a gép itt van, egész kellemes teremtés. És ilyeneket tud, tegnap ezt mutatta a fedélzeti rendszere, miközben végigcsorogtam a Budai alsó rakparton. Nem egy pillanatra, folyamatosan. Újraindítás után is, egészen addig, amíg nem nulláztam a rendszert. Nyers még, alig 700 kilométer van benne, tanulja a szakmát.

De hogy milyen féreglyukon hajtottam keresztül? Sosem tudom meg.

Ja, a fogyasztás volt 0,2 is, aztán elkapattam magam.

Nyilvánosan csak nagyon hülye ellenérveket hangoztatnak. Olyasmiket, amiket már egy öt éves is kapásból meg tud cáfolni. A tradíció például nem érv.

Vélemények az azonos című írásunkról.

Az, hogy a Subarun keresztül jutunk el a kérdésig, csak véletlen. Ezt elöljáróban szeretném tisztázni, mielőtt bárkinek vérbe borulna a szeme.

A jelenlegi Imprezát szépnek csak jelentős jóindulattal nevezhetnénk. A sokat kritizált külső tény, a nagyobbik baj az, hogy az Impreza WRX STi kapcsán sűrűn emlegettek elpuhulást, na és persze a Nem olyan, mint régen c. lemez is előkerült unos-untalan.

Valami alapja azonban mégis lehetett – és úgy látszik, a Subaruhoz is eljutott a kritika -, hiszen a 2011-es modell szélesebb nyomtávot, keményebb szilenteket és keményebb futómű-karakterisztikát kapott. Ez persze lehetne marketingduma is, de a japánok tudják, hogyan kell bizonyítani, ezért még áprilisban beültették Tommi Mäkinent (aki nem tudja, ki ő, az kattintson a divany.hu-ra) a 2011-es WRX STi szedánba, kesztyűtartójában egy Nordschleife-bérlettel.