A pályán elért eredmények túlszárnyalták legmerészebb elképzeléseinket is.
Ezt nyilatkozta a 45 éves Michael Pettitas, mikor 15 évnyi kutató- és fejlesztőmunka, valamint 4 évnyi bürokratikus szélmalomharc után végre-valahára forgalomba állíthatta és tesztelhette járművét. A cél nem volt kicsi: megépíteni a világ leggyorsabb, legelragadóbb autóját és emberközelivé tenni. (Idézet a honlapról.)
Ilyen lett:

Az általa GPLIMO-nak nevezett szörny súlya két tonna, 225 km/órás sebességre képes hat utassal, 15 9 méter hosszú és 96 km/órára öt másodperc alatt gyorsul fel. Mivel közúti közlekedésre alkalmasnak nyilvánították, így ő is a Bugatti Veyron babérjaira törhet, mint már annyian előtte. Szimpatikus és optimista (igen picit csúsztató) a honlap nyelvezete, de akkor sem hagy nyugodni a kérdés: érdemes volt erre ennyi időt áldozni? Nem súgta meg valaki a derék Michaelnek, hogy egy ideje már kapható...mondjuk a Zafira OPC?

Biztosan vannak olyanok, akik óránkénti 850 fontért kibérlik és boldogan mesélik majd, milyen is egy formaautó/indycar/akármi. De gondolkodjunk már, hölgyeim, uraim!
A jelenlegi árfolyam szerint 850 font 261 ezer forint. Ennyi pénzből pontosan 435 kört futhat a szöcskével (és biztos lenne kedvezmény is) a magyar, vagy vehet valami csapatós fost, amit aztán boldogan hajthat hengerfejesre bármelyik nyílt napon.

De nem kevés pénz ez a világ boldogabbik (?) felén sem. Mondjuk mennyivel érdekesebb az egész napos rali-kurzus egy kettes Ford Escortban ülve? És még az is csak 260 font.
Ha ez a hatszemélyes borzadály lenne az élményautózás jövője, akkor elbújok a sarokba és zokogok, vagy szöget nyelek, belekötök valamelyik Klicsko fivérbe, vagy nem tudom...
Minden tiszteletem Michael, de engedtessék meg egy diszkrét HE?!

Tegyük fel, hogy 850 font lenne a zsebében, amit kizárólag élményautózásra költhetne el. Mit tenne?

Kedvcsinálónak íme egy rakás káprázatosan szép fotó a Delugan Meissl által tervezett épületről, és a benne megcsodálható ikonikus autókról. A prototípusok, Le Mans és Monte Carlo győztesek, híres és hírhedt modellek tárháza kötelező program minden márkarajongónak, vagy a sváb fővárosban átutazó autóbuzinak.

A zuffenhauseni gyár területén található kiállítás január 31-én nyitja meg kapuit, a belépőjegy ára pedig igen baráti, 8 euró (2300 forint) lesz. Íme a pontos paraméterek.

Cím
Neue Porsche Museum
Porscheplatz 1
D – 70435
Stuttgart-Zuffenhausen, Germany

Nyitvatartási idő
Keddtől-vasárnapig
9:00-től 18:00-ig
Hétfőn szünnap.

Belépőjegy ára
Felnőtteknek: 8 euró (~2300 Ft)
Kedvezményes jegy: 4 euró (~1150 Ft)
Felnőtt kísérővel érkező gyermekeknek 14 éves korig ingyenes a belépés.

Miért utálják a furgonosokat a többiek? Gyorsak, rutinosak, nem félnek a kockázattól. Ritkán is esnek pofára, de akkor nagyon.

Vélemények az azonos című cikkünkről.

Ha az autók kibocsátási normáit az alapterületük alapján szabnák meg, nem lehetne csalni. Így az Európai Bizottság súly alapján szabályoz.

Vélemények az azonos című cikkünkről.

A minap ismét együtt dolgoztunk Árpáddal. Sajnos kamerát is vittünk. Az eredmény vasárnapra várható.

Majdnem jó volt.

Turbódízel volt valamikor. Motorcsere után már csak szívó

A garázs jó dolog. Alkalmat ad a barátokkal való találkozásra, összehozza az ismeretleneket, rengeteg móka, kacagás színhelye és nem utolsósorban szabadon lehet káromkodni, anyázni egy-egy beteg megoldás, konstrukciós hiba és persze saját hülyeségünk miatt. Együtt a barátokkal.

Tény, hogy Csikós kollégához mérten még éppen csak kezdő betegek vagyunk, nemrég utaltak be csupán, a gyógyszeres kezelés még elég, de a szánk már habzik, szemünk betegesen csillog. Levegőben lóg az elektrosokkos kezelés.
Nem ez volt az első eset, hogy betegen jött valami a klinikára, hiszen vezetékeltünk már Trabantot (3 óra), gyógyítottunk állólámpás Mercedes hőgombát (5 perc), de mindeddig legtovább ez a Svéd Ökör maradt mozdulatlan.

Nincs fűtése, az utasterében csupasz acélcsövek tekeregnek, a zajszint könnyedén túllendül benne az elviselhetetlenség határán, kemény rugózása miatt gépi shakerként is beválna. Kommersz elvárások alapján a Toyota Corolla GT-m egy menthetetlen fos. Szerencsére nem hétköznapi autós feladatokat kell majd ellátnia.

Hobbiautó lesz, az a dolga, hogy a vezetés tiszta örömét átélhessem benne. Többnyire versenypályán, lezárt utakon fogom használni, de fontos, hogy saját kerekein - hivatalosan versenyautónak vizsgáztatva -, képes legyen eljutni a móka helyszínére. E célokat szem előtt tartva próbáltam kitalálni, mit, hogyan építsünk át az autóban.

A karosszériát muszáj volt helyrepofozni, megerősíteni, a feleslegtől (alvázvédelem, zajszigeletés) megszabadítani és becsövezni. Fémtisztára takarítás, a rozsda marta lyukak pótlása, a futómű bekötési pontjainak megerősítése után egyedi, de komplett, a ma érvényes homologizációs szabályoknak megfelelő bukócső került az autóba. A szirmabesnyői Gál műhelyben gyönyörű munkát végeztek, szépen összehegesztett, masszívnak látszó csőrendszert hajtogattak az autóba, remélem, a jóságát soha nem fogom kipróbálni. További, a karosszériát érintő változtatás, hogy a nehéz eredeti gépháztető helyére egy üvegszálas másolat került, külön szellőzőnyílásokkal.

Gondosan dokumentált ítélet

Ez az autó egy 2.2-es motorral szerelt (128Le) jármű.

Új technika a visszatekerés ellen

Visszatértem a benzinesekhez, mivel nagyon bonyolultnak tartom az új dízeleket, és nem is esznek olyan jól, mint ez a régi bútor 1,9tdi DPF nélkül. Köszi zöldek. Az autót 175ezerrel adtam el a rendszáma: JOD-770 JOD770 JOD 770. Hátha rákeres az új tulaj a guglin.

Elégedett Lexusos

A BMW minőségért is felelős igazgatója egyszer azt nyilatkozta , hogy fontos céljuk az általuk gyártott autókban a LEXUS minőségének az utolérése. HOPPA!

Szép történet

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Fateromé volt az autó, de főleg én használtam az elején még jogsi nélkül később jogsival. (…) irány Veresre haverokkal fel pályára 5 személlyel M3 250km/h

Lapzártánk után érkezett!

Frissült sokak kedvence, a Digó Limó!

Pöttöm Bianchim (ejtsd: bianki) a házi autóflotta legritkábban szerepeltetett tagja. Nem véletlenül – a restaurálása jóval azelőtt véget ért, mielőtt a TC által Belsőség-közelbe kerültem volna,  azóta meg önhibánkon kívül Csipkerózsika-álmot alszik a garázsban. Mivel egy rendkívül fontos prodzsekt, a zöld állólámpás Mercedes feltámasztása szívta ki mostanában az összes energiát a családból, meg a Puch is követelte régebben a ráfordításokat (mielőtt meg nem feneklett), Bianchira nem sok figyelmet, és még kevesebb pénzt fordítottunk.

Egy kolléga Range-Roverével a trélerre állítás pillanatában

„A háborúban minden egyes lépés előzetes ismereteket követel."
Szun-ce

Nem is volt olyan rég, hogy kicsit elméláztunk az Opel Insignia-Buick Regal rokonságon annak a fényében, hogy a tősgyökeres amerikai mennyire függ az óriási kínai piactól. Mióta a szalonokba került a Regal, azóta is figyelemmel kísérjük karrierjét. Igaz, tudatosan nem nyomozunk, de ha véletlenszerűen némi információ-morzsalékra, adatra bukkanunk, akkor eltesszük és ha máshol nem, az örökké parajelenségeket produkáló kávéautomata előtt, két szürcsölés között, témázunk egyet a pár évtizede még elképzelhetetlen helyzetről.
A chinacartimes.com kitűnő forrás, ott találtuk ezt a hamisítatlan bizonyítékát annak, hogy amíg a Buick rajta tartja ujját a kínai ütőéren, addig nagy bajuk nem történhet. Pláne nem akkor, ha sikerül elnyernie a legnagyobb hatalmasság szimpátiáját. És az bizony nem a mindenható pártvezető, hanem a NŐ.
Úgy bizony, a nő, aki öl, pusztít és nyomorba dönt majd a romhalmazon leül, keresztbe dobja lábait és tüzet kér. (R.J. után szabadon)
Mert neki kell az a Buick Regal. A barátjának viszont nem. Erre mit csinál? Nézzék meg.

Ha hihetünk az átírásnak, a gyatra férfiember nem bírta tovább cérnával, és hitelkártyájával rémülten integetve beadta a derekát.
Szun-ce zseni volt, de azt hiszem, ezúttal Rejtőnek adok igazat, hiszen:

Az nevet, aki először üt.

Válság van, szarban az autógyárak, ezt tudja mindenki. Az elmúlt hetekben sorra jelentette be az összes gyártó, milyen eszközökkel igyekeznek visszafogni a termelést: három-négyhetes karácsonyi szünet, három-négynapos munkahét. És hát ugye a több tízezer kirúgott melós.

Tudjuk, hallottuk, rajta vagyunk. Ismét lelepleződött a Top Gear ismeretlen zsenije. A fekete Stig, azaz Perry McCarthy (ex-Forma 1-es pilóta) ráfaragott erre anno, mikor életrajzi kötetében elkottyantotta magát. Aztán (ha jól emlékszem 2002 végén) szimbolikusan kilőtték egy anyahajóról és jött a váltás, a fehér Stig.
Az 1994 óta szinte minden versenyszériában (Forma3, NASCAR, GT) megfordult bristoli Ben Collins lába alatt éghet most a talaj.
Állítólag egy képarchívumból kért ki Stig-képeket, közölve a tulajdonossal, hogy a képeken ő van.

Ennyi a sztori nagyjából. Vártam eddig, hogy alakul a helyzet, mert valahogy nem akartam elhinni, hogy ilyen amatőr módon leplezné le magát egy minden bizonnyal jól fizetett, titoktartást aláírt profi. Persze azonnal mindenki világgá kürtölte a dolgot, mintegy tényként közölve a meg nem erősített hírt de túl öreg TG-rajongó vagyok ehhez, legalább 40 ilyen betonbiztos, tuti infót hallottam-olvastam már, kivárom a végét.

Aztán ma kiadta hivatalos nyilatkozatát a BBC, amely cáfolja Stig kilétét és egyben elítél mindenféle szóbeszédet. (Próbálkoztak egy Graham Hillel is, de ez övön aluli poén volt csupán.) Ez amolyan nesze semmi, fogd meg jól. Lehet találgatni tovább. Ha nem akarják, sosem tudjuk meg, lecserélték-e vagy sem. És egyáltalán, ki mondta, hogy egyetlen ember a Stig? Mi van, ha mondjuk 5-6 profi versenyzőt cserélget a BBC? Ügyes reklám, tuti találgatás, nagy hírverés.
Különben pedig nem teljesen mindegy, ki(k) ez az ember(ek), amíg úgy teszi oda a vasat, hogy szinte könnybe lábad az autóbuzi szeme?

Önök szerint mi az igazság?