Kicsit megcsúsztam, bevallom, nem egyszerű itt az élet úgy, hogy laptopot, kamerát, fényképezőgépet, telefont és ezek töltőit, valamint meleg ruhát, váltás gatyát és az élethez szükséges csilliónyi biszbaszt hordok a hátamon. Ráadásul net sem volt, mert...hmm...kicsit franciáztatott a rendszer. Csak én voltam a rosszabbik végén.
De ne szaladjunk előre.

Először is a reggelinél kellett gyorsan szembesülnünk a ténnyel, hogy a Peugeot, mint márkanév már tényleg 200 éves, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a borsőrlő, ami egy óvatlan pillanatban felborulva felfedte a márka múltját.

– Te, figyelj, hogy kattan be az öv!
– Milyen már az ajtó hangja?
– Mennyit futott ez?   
– 788-at.
– Mi? Ezret?
– Francokat. 788 kilométert. Ennyi van az órájában.

Vélemények az azonos című írásunkról.

Két órányi repülőút, majd a Charles de Gaulle reptér (tudják, a Déesse nagy szerelmese) és Párizs.
Ha Róma az örök város, akkor Párizs a nővére, a zsizsegő, folytonosan lüktető Szajna-parti metropolisz. A reptéren már feltűnt egy furcsaság, ám egyelőre még nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, hiszen ez mégis csak egy nemzetközi reptér, ott meg sok a vérszegény és hangos brit turista.

Ami érdekes, hogy a taxidrosztokon legalább annyi Honda Goldwing álldogált, mint amennyi autó (jellemzően Octaviák és pápaszemes Mercedesek) és ezek a zárt autókhoz képest féláron szállították az utasokat. Egy ekkora túramotorra rengeteg bőrönd és csomag elfér ám, pörgött is rendesen a bolt, a városba vezető gyorsforgalmi úton folyamatosan húztak el mellettünk a jókora motorok. Odabent, a sűrű forgalomban pedig nevetve lavíroztak a sorok között a gyakorlott helyiek. Hoppá, nem is rossz ötlet. Rögtön eszembe jutott, hogy odahaza vajon az ötlet megszületésének melyik mikroszekundumában folytanák el csírájában az efféle ötletet a taxis céhek csicskásai és az idióta jogszabályok. Végül is mindegy, jó a bolondnak a fapénz is, na meg a méregdrága reptéri taxi és parkolás.

Ugyanannyi ideig tartott az út ide, a Montparnasse tetejére, mint magába a városba. Két óra volt a péntek délutáni csúcsforgalomban. És ez alatt képzeljék el a lezárt rakpartok miatti belvárosi dugót, szorozva negyvenhéttel.

Arányaiban annyival több is az autó itt, de a közlekedés sava-borsát a milliónyi robogó adja. Állandóan jönnek, jobbról, balról, aztán egyszerre mindkét oldalról nyomakodnak a busz elé, fejkendős nénik fordulnak lapjával a Honda Pantheonokkal, fiatalok, öregek, kosztümös nők és szakadt farmeros, sűrűn összevarrott suhancok. Legalább annyian vannak, mint az autósok.

A nagy kérdés nem is az, hogy odaérek-e, hiszen a Peugeot szervezi az utat, ami mindig jó szálláshelyet és kellő törődést jelent, hanem az, hogy mennyire leszek netközelben ott, a helyszínen.

Bár egyelőre még csak Ferihegyen ücsörgök és a mellettem szintén ücsörgő, csehül beszélő szőke lábát stírölöm, azért kezdek komolyan elgondolkodni a fenti problémán.

Adva van egy borzalmas csőváz, benne egy hatliteres, 400 lóerős GM V8-as és 600+ newtonméter. Forma-1, tökig érő sárban, tényleg.

Vélemények az azonos című írásunkról.

Egy autó porlad az utcán. Egy rom, menne már a kukába, minek foglalja itt a helyet. De múltja van neki, csak még nem tudjuk.

Vélemények az azonos című írásunkról.

...hanem minden körülöttünk. Főleg, ha nem leszünk restek ellátogatni Tökölre, ahol a világ egyik legöregebb autómárkájának mega-találkozójára kerül sor. Kedvcsinálónak elég, ha annyit mondok: Cosworth, Mustang, Capri, Shelby.

Nem elég? Akkor mondjuk úgy, hogy 2500 remek, hazai pénzért - a bőséges néznivalón kívül - kapunk teret mért gyorsuláshoz, akinek ez snassz, az indulhat szlalomon, de akár egy instant diagnosztikát is elvégeznek neki a profik, feltéve, ha oda mer állni, ráadásul állandó jellegű tettstársunk, Sipos Zoli is ott lesz másfél mázsányi RC autóval.

És ez még messze nem minden. Tisztességes, hátsókerekes Ford-rendezvényhez hozzátartozik a drift-taxi (ezt Leslie és társai művelik majd, tudják, ő az a srác, aki Karotta Z-jének esett neki egy kézzel) és persze az is, hogy az éjszakai drift-futamra és gyorsulási versenyre ugyanúgy be lehet lépni ezzel az egy jeggyel.

A srácok esküsznek rá, hogy a gyerekre, feleségre gondoltak, nem fognak unatkozni ők sem. Ha pedig egy kicsi benzin is akad a szervezetben, akkor pláne elégedettek lesznek: sornégyes Pintótól a kompresszoros V8-ig, lesz ott minden.

Figyeljetek: 2010. június 12. 5. Ford Majális, a hazai Ford tulajdonosok országos találkozója.
Helyszíne: Tököli reptér
Belépődíj: 2.500 Ft / autó

Szeretnél kilométer alapon fizetni az autópályáért? Elsőre ésszerűnek tűnik, de hidd el: rohadt drága lenne.

Vélemények az azonos című írásunkról.

Egy hét eltelt, amióta Mekler Laciék elindultak Mongólia felé. Elébe megyek az eseményeknek – elakadás eddig nem volt, csúszás, fura dolog viszont mind több. Mekiék lassan egyre jobban alámerülnek az ex-szoci Ázsia kreténségeiben, merev szabályok közé szorított ad hoc szabályaiban. Alább posztolom a leveleket, amiket kapok tőlük esténként. Képek pedig gazdagon vannak a galériában, érdemes kattingatni. Nagyobbakat ne kérjetek, szerintem Meki örül, hogy legalább ekkorákat át tud tolni a helyi hálózatokon.

1. nap:

Nem mintha nagy truváj lenne, az összes ablaktörlőlapátot úgy találták ki, hogy még az is ki tudja cserélni őket, akinek máskülönben a kapucsengő használatával is problémája van, mert komplikált. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy ablaktörlőlapátot az autók jó részén könnyebb kicserélni, mint folyadékkal feltölteni az ablakmosó-tartályt. Amilyen tartályok és beöntők ma vannak… És ahol…

Tök szabványosak a rögzítések, még ha elsőre mindegyik gyártóé másnak tűnik is

Hírszerkesztőnk, Andróczi kolléga - akinek jóformán a hátát jobban ismerjük, mint az arcát - az imént küldte át ezt a linket, mely a Carscoop nemzetközi spotter-site friss bejegyzésére mutat. Balázsunk csillió forrásból dolgozik, könyvjelzői kilométer hosszúak és lehetetlen helyekre mutatnak, élő ember még nem látta mindet.

Most azonban örülünk, hogy olvasónk jóvoltából, ezzel a hírrel betörtünk a nemzetközi hírpiacra.

Egyszerre három Jaguar tesztje következik, és mind új, közöttük a sose látott XJ-vel. Na jó, akkor öt.

Vélemények az azonos című írásunkról.