Óvatosan az oldtimerrel!

Gondolatok egy frissen fényezett Steyr-Puch kapcsán

  2013. január 06. - Csikós Zsolt Címkék: család veterán steyr-puch puch sztori diy restaurálás

A szerzőről még nincs információ feltöltve!

A szerző még nem publikált a Totalcaron

Öt gang az állólámpában!
2015-07-19 07:25:12

Annyira régóta van hosszú ötödik (hatodik, hetedik és nyolcadik) az autóinkban, hogy már csak a veteránosok

Totalcar a Múzeumok Éjszakáján!
2015-06-18 08:03:55

Ez most más lesz. Most mi állítunk ki autókat, s várjuk, hogy jöjjenek a nézők, lehetőleg jó sokan. Volt

Szép autót keresünk!
2015-06-08 17:52:23

A folyóvizek élővilága után a Totalcar most a kultúra irányába evez: kivesszük a részünket a Múzeumok

Bent a kövület-Pio!
2015-06-02 16:00:17

Ráment egy csomó idő a hétvégéből, de az a pár Pioneer hangfal (cirka 1979), amit idestova másfél éve


Mint a rossz lelkiismeret, úgy üldöz engem a Puch. Ez az autó a legsötétebb lelkiismeretem fizikai megtestesítője. Egyetlen szerencsém vele - oly régóta lohol a nyomomban, hogy alig kellett ráköltenem. Nem viccelek, valamennyi közül a legelfeledettebb, legmellőzöttebb, ugyanakkor talán legjobban várt autóm, a Steyr-Puch eddig havi nem egészen nyolcezer forintomba került. Mindezt úgy, hogy most sokkal többet ér, mintha vele egy időben vettem volna egy hárommilliós Golfot, négymilliós Lagunát vagy ötmilliós Volvo S60-at. Azt a mellékes tényt, hogy e tíz év alatt nem tudta igazán betölteni autói szerepét, említett ellenpéldák viszont igen, kezeljük engedékenyen. Mert akkor hova lesz az öntupírozás.

Ugye, önök sem bírták volna otthagyni potom 120 ezerért?

Merthogy a léte hiába magyarázható meg talán anyagilag, igazából a világ baromsága volt megvenni. Ahogy persze a Pontont is, bár ez az a két autó, amelyekért, ha régi képeket nézegetek, és meglátom őket a maguk eredeti közegében, feláll a szőr a karomon, annyira vágyni kezdek rájuk.És igazából lehet emlegetni még a BSA-t, ami sose készült el, a Morinit, ami vásárfia volt, a Bianchit, ami az első, nem használni vett veteránautó volt az életünkben (na jó, azt még lehet mentegetni)... Valahogy így alakulnak ki a nagy autógyűjtemények és múzeumok is, ha az elborult mániákus gazdagabb nálam, azt már becsülni szokás. Persze én is mondhatnám, hogy közszolgálati szerepe van az autóimnak, mert írok róluk, és azt néhány ember élvezi, de rohadt nagy csúsztatás lenne az ilyen, mert 1) amikor vettem őket, még eszem ágában sem volt írni róluk; 2) akkor is megvettem volna őket, ha tudnám, hogy senki se olvas róluk. Múzeum-összepakolót, nagy gyűjtőt, szakírót, autóhörcsögöt és veszélyes járműmániás fantasztát csak nagyon kevés választja el egymástól - talán a mennyiség és a prezentáció. Mindenesetre nem mentegetem magam, én a klasszikus, olykor a józan eszét elvesztő konzumidióta kategóriájába tartozom.

Ebben a posztban most épp a józan ész próbál felülkerekedni, de ez nem garancia, hogy holnap ne az idióta legyen fent, ezeket a dolgokat sosem az ész szabályozza. Ezért most figyeljenek.

Tehát az osztrák kisautó megvétele szörnyen felesleges volt, a Puch tényleg az a tétel, amely bizonyítja, hogy nincs olyan rakott szekér, amire nem fér, csakhogy ezt nem érdemes mindig kihasználni. Pont az ilyen, tényleg feleslegesen megmentett veteránjaim kapcsán írtam hajdan egy publit a Totalcarra „Muszáj-e minden öreg verdát megmenteni?” címmel, ami főleg a hozzám hasonló, fékeveszett szerencsétlenek leállítására készült. És persze az összetett mondatokat elolvasni nem tudó, általában csak a címig eljutó veteránosok mind pokolra küldtek miatta. Sajnálom, az összetett gondolkodást is meg kéne tanulni egyszer, nem feketéből és fehérből áll a világ, bármennyire is ezt sugallják a hollywoodi filmek és a nyálmagyar dalok egyformán.

A Puch sztorija tanulságként szolgálhat bárkinek, aki épp mostanában ábrándos csillagszeműként veteránautó vásárlásába vágna. Ez egy igazi, hegyméretű, állatorvosi ló tanítandó iskolapéldája. Kedves, naiv, szép történetnek indult, magyarázatok is akadnak minden pontján, de egy teli pohárba pottyanó utolsó csepp vízként kis híján maga alá temetett – hogy egy egészséges képzavarral éljek. Néha imádom, de az idő java részében menekülnék előle. Tőle. Belőle. Őle.

A rémesen romos Puch 2002 szeptemberében került hozzám. Ez akkor történt, amikor:

- épp nem volt napi járós autóm, és kellett volna egy,
- tudtam, hogy heteken belül megszületik az első fiam,
- nyakig ültünk egy építkezésben,
- a Bianchi már ki volt lakatolva és le volt fényezve a Karesznál,
- nem sokkal korábban kellett eladnom hitel-elbírálási díj kifizetése (és egyebek) miatt az egyetlen, új korától magyar rendszámos, 1966-os Alfa Romeo Giuliámat, amit imádtam,
- egy hónappal korábban vásároltam vissza a családi zöld Mercit, amivel egyáltalán nem terveztünk, az égből pottyant alá, mégis „meg kellett venni”,
- nem sokkal korábban fogadtam meg, hogy a fiam születéséig, sőt, még azon túl is legalább fél évig semmiféle motorizált szerkezetet nem veszek,
- akkor éppen egyetlen használható veteránautóm sem volt, a sokszor félretett Bianchi elkészülésének végét megbecsülni sem tudtam, és úgy éreztem, egy újabb projekt, jobban szervezett felújítással talán hamarább finisbe fordul.

Ugye, logikus? Nyolc nyomós indok, amelyek közül bármelyik miatt semmiképpen nem lett volna szabad megvenni. Még nem említettem, hogy tárolni is kell egy ilyen romot – és a kisautó is borzasztó nagy tárgy... Valamint hogy az égegyadta világon semmi indokom nem akadt rá, miért kellene.

Imádott Alfám, az egyetlen, amiről tudom, hogy új korától magyar volt

De az ember mindent meg tud magyarázni, ha akarja. Így történhetett, hogy az egy hónappal korábban, terven felül, frissen vett, köhögő motorú, rozsdás családi állólámpással húztuk haza az építkezésünk és a rövidesen eljövő költözésünk miatt lomokkal teletömött Báróczy utcai garázsomba a „rakott szekérre fér még több is” elven vett Puchot Szolnokról. Hogy lenulláztuk-e magunkat? Kvázi.

Minek? – tettem fel azóta magamnak sokszor ezt a kérdést - néha frissiben növekvő púpokkal az alig másodpercekkel korábban a falba vert fejemen.

Épülő társasházunk a Szugló utcában, előtte Kati bugyikék állólámpása, amit ő választott ki és vett meg

Tudják, akkor éppen igen jól kerestem, az a 120 ezer forint nem sokat számított. Ebbe a csapdába sokan belesétálnak, az öreg autók java része így kerül új gazdához: „tudod, mennyiért adták? XX ezerért, nem lehetett otthagyni…” Az ember beletúr a zsebébe, zizeg ott valami, kiperkálja, a Bianchit is így vettem, egy év végi prémiumból, amire nem készültem.

Bianchi. Szintén bő tíz évig készült, szintén megutáltam közben párszor, de az elmúlt pár évben sokszorosan kárpótolt bennünket

Csakhogy az öreg autót nem megvenni nehéz, hanem felújítani, ez örök szabály. Ha nem restauráltat veszel, a ráköltés mindig sokszorosa lesz a mégoly húzós vételárnak is. Ezért árulnak olyan sok kocsit a neten, romokban, melléjük adott alkatrészekkel, avagy kilakatolva, összerakás és befejezés előtt. Jegyezzük meg: az ilyen hirdetések mögött szinte mindig tragédiák húzódnak a háttérben. Mert azok a vevők nem voltak eléggé, elborultan pesszimisták, amikor az előzetes kalkulációt készítették. Vagy nem is készítettek kalkulációt…

Mindenesetre 2002-ben rettentően, borzasztóan vágytam egy Puchra, talán a kapuzárási pánik előszele csapott meg? Nem tudom. De amikor közel húsz évvel korábban, az első 500-as Fiatommal 1986 tavaszán elkezdtem az autózást, Tevan Imi barátom ugyanakkor vett egy Puchot, közel kétszer annyiért. Az én Fiatomnál még évekkel és sok-sok szereléssel később is csodaszámba ment, ha el tudta hagyni a Budapest táblát, az a kék, osztrák vízió viszont többször, minden komolyabb beavatkozás nélkül, csodálatos derűvel, sima hangon, padlógázon, rendszeresen elhordott minket Balatonra.

Az első Fiatom, amely évekig csak háztömb körüli próbálkozásokra volt jó, később már ki mertem merészkedni vele a városból

Oké, akadt néhány kuplungbovden-szakadás Fonyódon, de azt leszámítva szépen működött. És sokkal-sokkal kellemesebb autónak bizonyult, mint a saját Fiatom. Aztán tengernyi Fiat-szerelés után lett egy saját Puchom, rémesen tákolt ugyan, de még úgy is érezni lehetett benne a bugit, sokkal inkább, mint a szenvedős Fiatban. Kezembe vettem az alkatrészeit, és az állam a földre pottyant, olyan döbbenetes volt a két autó minősége, átgondoltsága, látható tartóssága közötti különbség. Akkor megtértem, nekem akkor lett a Steyr-Puch a kisautók Mercedese. Sőt, több is annál.

Később Imi kék Puchja (két és fél év kertben való alapos rohasztás után) az enyém lett, halálos küzdelemmel másfél hónap alatt autót csináltam belőle, s azon a napon, amikor levizsgáztattam, el is mentem vele Heidelbergbe. Csodás kis kocsi volt.

Itt még Imi barátomé a Puch, amely tényleg egy egészen csodás, finoman működő, nyugati autó volt

Ugorjunk az időben, mint említettem, 2002-ben rám tört a nosztalgia, vele együtt a Puch-hiány. Csakhogy akkor, kis pénzért már nemigen lehetett működő Puchot kapni ebben az országban. Kínzó éhségemet végül egy nagy mázlival vett, éppen hogy működő, sárga, Budakalászon vett rommal csillapítottam. Már a hazafelé úton felcsapódott a csomagtér-fedele, aminek hatására rommá repedt a lemezen a gitt és majdnem nekimentem először az útszéli villanyoszlopnak, aztán a szembejövő autóknak. Fék szinte egyáltalán nem volt rajta, a kormánya 20 fokot lógott, a motorjából dőlt az olaj és a füst, valami magas ülést buheráltak bele, amitől nem lehetett bejutni hátra, igazából semmilyen funkció nem működött benne, csak a motor. De megint Puchhal jártam, ráadásul nagy karbis 650-essel, amivel elméletben le lehetett nyomni a kispókokat. Kevés boldogabb ember volt nálam akkor, minden alkalommal, amikor leadtam egy csilliós tesztautót, imádtam megint beülni a szörnyűséges kis kühedvénybe.

Éppen csak működött, de azt megbízhatóan. Fél évig ez a romos Puch volt a királyság

Az a Puch is kapott komplett lakatolást Karesznál, némi motorjavítást is, majd büszkén használtam fél évig, kétnaponta húzogatva crovával a jobb hátsó kerék központi anyáját, mert a fékdob feltámaszkodó része folyamatosan kopott elfele, a kerék pedig ettől lógni kezdett. Rossz volt állítólag a roppantógyűrű, nem mentem mélyebben bele, mert éreztem, hogy jönne utána a mechanikai lavina.

Aztán továbbadtam az autót Zima Gyurinak, a legendás Zima János puchos ex-raliversenyző fiának, aki megépítette belőle (rettentő sok munkával) az apja almazöld, hatgangos TR-Puchjának pontos replikáját. Borzasztó büszke vagyok rá, hogy az az én autómból lett, bár az én hozzájárulásom nem volt több 1-2 százaléknál a felfoghatatlan méretű projektben.

Addigra már kezdtek igen drágák lenni a Puchok Magyarországon, de Ausztriában, Németországban pláne, még pocsék állapotban is. Én viszont a sárgán felbuzdulva elkezdtem játszani a gondolattal, hogy egyszer még, amíg egyáltalán tudok venni egy jó alapot roncs állapotban, a nulláról fel kellene építenem egy gyönyörűt.

Amikor Simon Lacival 2002 szeptemberében, csupán érdeklődésből elmentünk megnézni egy szolnoki csodát, és az egyetemi tanárnak nem igazán mondható eladó beböfögte – „százötven az ára, de ha akarjátok, két hét alatt összepakolom, és akkó’ vizsgával kéccáz” - semmi vágyat nem éreztem a sötét udvaron ácsorgó, méregdrágán adott, alig felismerhető roncs birtoklására.

Ős-Puch belső. Legalábbis mintha az lenne, nem derül ki tisztán ebből a barlangrajzból

De aztán Laci felhívta rá a figyelmemet, hogy - hopp! - ebben a kocsiban a jobb oldalon van a tank. És nini, ott a tartály megvan a garázsban, és benzincsapos… Hohó, az ablakát sem lehet letekerni… Mi is a vázszáma, nézzük csak… Nyolc-száz-héééét?!… Bizony, egy 1957-es Puch állt előttünk, a gyártás legelső két hónapjából. Nyolc-tíz évvel volt öregebb, mint bármilyen Steyr, amit valaha láttam, Fiatból is a legöregebb egy 1960-as volt, amit egy barátommal, ketten bontottunk el a Szép Ilonánál, emlékszem, volt egy matrica a hátsó ablakában "Mexico '68" - na, az autó már akkor régi volt, amikor rátették. A ma még itt-ott látott 500-asok szinte mind a hatvanas évek végéről, hetvenesek elejéről származnak, ez egy bő tízessel vénebb. Nos, a többi már történelem.

Hűha, mit keres a tank a jobb oldalon?

Ismerek olyat, aki lassan harminc éve készíti a saját Puchját, én biztonságból azért szántam rá öt-hat évet. Újabb hiba: soha ne indulj ki más, hagymázas tekintetű mániákusok példájából, mert idővel te is pont akkora idiótává válsz. Én csak tudom… De tény, ha tényleg nem élhettem volna Puch nélkül (ami nem volt igaz), akár ezt a piros kotványt vettem volna, akár egy másikat, mindenképpen teljes restaurálás lett volna a vége, Magyarországon ugyanis ezeket a kisautókat a tervezett élettartamukat ötször-hatszor meghaladóan túlhasználták.

A karosszérialakatolás java részét 2006-ig fizettem ki, addig vettem meg a ma is meglevő és beépíthető alkatrészek legnagyobb részét – karosszériaelemeket, szigeteléseket, lámpákat, kis biszbaszokat. Még akkortájt is jól termelt az újságírás, tényleg nem fájt a dolog. Tucatnyi ismerősöm van, aki egy ilyen autó árát, sőt annak a teljes restaurálási költségét elverte pár évnyi hétvégi bulizással, munka utáni kocsmázással, volt, aki sorsjegybe, félkarú rablóba ölte - és nem voltak gazdagok. Ahhoz képest ez egy rendkívül szelíd hóbort.

Ha valami zavart, az inkább a sebesség volt, ahogy a projekt készült. De Kubinyi Gabival, a kecskeméti lakatossal úgy egyeztem meg, hogy a kocsin akkor dolgoznak, amikor a műhely üresjáratban ketyeg, így az előre, fixre megbeszélt árat is baráti szinten tudta tartani.

Amikor az ember így látja az autóját, tényleg megfordul a fejében, hogy nem bolondult-e meg

Tanulság 1: ha valami baráti áron készül, az ne tartson sokáig, mert a barátságot rettentően megviseli egy soha véget nem érő projekt.
Tanulság 2: soha ne köss ki fix árat lakatolásra, fényezésre, kárpitozásra, mert meggyűlöl az iparos, ugyanis a veterán autó rendberakásának folyamatai mindig tovább tartanak a vártnál. Lehet, hogy kevesebbe kerül, de a végeredmény sokszor rossz lesz, ha nem, akkor viszont nem éred meg, mire elkészül.
Tanulság 3: ne fizess előre a munkáért, mert jó eséllyel hozzá se kezdenek (ez itt szerencsére nem játszott, bár Kubinyi Gabiban ennél jobban megbíztam volna, csak később, a fényezőnél követtem el a hibát).
Tanulság 4: soha ne mondd semmire, hogy ráér, mert még komolyan veszik.

Egy 35 éves, alig két éve házas, gyermektelen autóbuzi, aki az apaság küszöbén innen ácsorog az udvaron, aki igazából egy 25 éves életét éli, csak már több pénze van, aki egy éppen készülő, új társasházban a szinte befejezett lakását látogatja hetente, egész máshogy néz a jövőbe, mint egy 46 éves.

Bianchit harmincegy évesen vettem, negyven voltam, mire először vezettem, kétgyerekes, negyvenhárom éves csávó, mire már autónak is tűnt

Hiába nem érzem magam egy perccel sem öregebbnek, mint 2002 szeptemberében, tudom, hogy ez csak illúzió, nem marad örökre így a világ. Ezért ma már nem csak a hiábavalósága, a légvárszerűsége miatt nem vennék ilyen autót, hanem mert tudnám, hogy legjobb esetben is 10, de inkább csak 15 év alatt lenne készen, legalábbis az olyan élet mellett, amit én folytatok.

Mert amikor más lemegy a garázsba kicsit szerelni este, én általában a gép előtt ülök, és cikket írok éjjelig, hétköznapokon ezért szinte nem érintkezem a családommal. A hétvégén viszont – amikor meg mások mennek bütykölni a haverhoz - én próbálok intenzíven együtt lenni velük, hogy bepótoljam a kiesett hétköznap estéket. Nem panaszkodom, nekem a munkám a hobbim, azt űzöm, szeretem is, de ez egy nem mindenütt ismert életvitel. Csakhogy egy második, szintén éjjel és hétvégén művelhető hobbi csupán nyomokban fér be mellé.

Vegyük azért általánosra a figurát. Egy roncs megvételekor az ember azt képzeli, hogy pár évvel később ugyanaz a fizikai állapotú, anyagi helyzetű, hasonló vágyak által mozgatott „ő” ül majd az akkorra már gyönyörűvé masszírozott veteránautó volánja mögött.

Csakhogy mindig eltelik egy pár be nem kalkulált év, jön néhány új munkahely következik, felüti a fejét egy kis recesszió, ne adj’isten, becsusszan a válás (néha épp a veteránautó miatt), betegség, felnőnek a gyerekek, és egy egészen más ember pattan a már restaurált autó volánja mögé - ha még tud pattanni egyáltalán. A volt lázadó helyett egy szürke kis könyvelő, a lánglelkű bölcsész helyett egy kíméletlen cégvezető, a gimis atlétabajnok helyett egy érszűkületes, asztmás bácsi. Változunk, és egy veterán jármű elkészülése annyi ideig is eltarthat, hogy az korszakká válik az ember életében.

Talán ezért is okos dolog megmaradt, szép öreg járművet, vagy dokumentáltan restaurált, kész veteránautót venni, amibe más öregedett bele. Persze csak, ha valaki úgy érzi, nem élhet tovább oldtimer nélkül.

Valami ilyet képzel az ember, amikor megveszi a Puchnak tűnő vasoxid-halmot

Ha például most venném a Puchot, és tényleg 15 év alatt készülne el? Addigra 61 éves lennék.

Egyszer csak ott állnék egy pöttöm és légyfing erejű, 16 lóerős szerencsétlenséggel 2028-ban, amibe jó eséllyel már nem tudnék beszállni az isiászom, a lumbágóm miatt. Amelynek a vezetéséhez villámgyors reflexek, éles fül, jó szem és olajozott mozgás kell, máskülönben esély sincs tartani vele akár kertvárosi negyedek tempóját. Amit az addigra kivétel nélkül gigantikusra és szörnyű erősre hízott, ám a mostaninál még agresszívebb menedzser tyúkok által vezetett autók folyama egyszerűen eltiporna, ha kimerészkedek vele az utcára, hiszen a dinamikai képességei az akkori papperek által hajtott kínai villamos biciklikét sem érné majd el. Igazából… akkorra talán már én is inkább olyannak a nyergébe való leszek, nem autóba.

Egy veteránautó elkészítése nem csak a vasakról szól. Hanem arról is, mennyire tudjuk tartani az eredeti álmainkat, mennyire marad meg a lelkesedésünk, mennyire tervezünk jól az idővel, a korunkból fakadó tartalékokkal, az energiával, a pénzzel, a kapcsolatokkal sok-sok küzdelem és év során. És igazából – mindezt nem lehet. Ez egyszerűen egy kockázatos műfaj, mert rá óriási örökölt vagyon, stabil idegrendszer, ép elme, házasság, sőt igazi élet is - mindre tudok példát. Csak az én látókörömön belül elképesztő anyagi és emberi tragédiák történtek veteránozásból és autófantasztaságból kifolyólag. A félkarú rablókról, a heroinról, az alkoholizmusról elég sokat szoktak cikkezni, pszichológusok hadai vizsgálják ezeket az addikciós formákat. Pedig higgyék el, a veteránozás, amit egy képzelt, szép világ, egy képzelt, vonzó megjelenés, egy képzelt, az illetőn túlmutató igényesség látszatának autón keresztüli megszerzése vezérel, nos, ez felér a legrosszabb drogokkal, ha elkap. Csak ezt nem tiltják. Az egész veteránozás, pláne, ha nem készterméket vesz az ember olyan, mint fejest ugrani a Niagara előtt a folyóba, aztán reménykedni benne, hogy élve megússzuk.

Sokkal összetettebb dolog oldtimer használatába, felújításába fogni, mint odabaszni az autót egy restaurátor-műhelynek, kitaposomabeledetet játszani a fizetésnél, majd beleülni a tutiba a végén. Mert, amint tudjuk, a kihelyezett restaurálás, amire a tulaj rá se bagózik, csak várja a kész produktumot jobb esetben gyönyörű, de förtelmesen működő autókhoz vezet, rossz esetben soha - és valóban soha - el nem készülő rémálomhoz. Kell a gazdi által hozzáadott véres verejték, legalább szellemileg, gyötrődésileg, ezt itt nem lehet megúszni.

Rájöttem, igazából már most is késő van ehhez a Puchhoz. 35 évesen még úgy gondoltam, negyven-kevés éves koromra meglesz a gyönyörűre restaurált kisautó, amibe szép, napos, nyári délelőttökön beültetem majd a pici fiaimat, és elmegyünk együtt Esztergomba fagyizni – általában ilyen romantikus rugóra jár az öreg járműre vágyók agya, én külfölddel is szoktam számolni, mert az a nagy kihívás, sokan csak addig jutnak el, hogy legalább egy kört mehessenek a háztömb körül, igazából mindegy. Ja, érdekes, akkor még mindig pirosnak képzeltem.

Ám a valóság kicsit más lett. Most, 46 évesen tartok ott, hogy hazajött a lefényezett karosszéria, de semmi, hangsúlyozom, néhány nyamvadt gumitömítésen és lámpán kívül semmi nincs meg hozzá, csak némi rozsdás, agyontákolt, szétkopott, felismerhetetlen törmelék, papírdobozokban, a garázsban.

Tudom, érdekes lenne, de most legyen elég egy kép, ahogy Losonczi Csabi meghozta, mert az elkészüléséről egy másik posztban írok majd. Érdekes írás lesz, már nagyon készülök rá, soha nem írtam még ilyet. Párhuzamosan futtatom majd a gyerekeim felnövésének szálát a Puch elkészülésének fázisaival, mellé keverve egyéb autóink akkori képeit. Félig azt is megírtam már, az egyedi mozaikképek is megvannak, készüljenek rá.

A gyerekeim korántsem autómániások, de egyes kocsijainkat nagyon szeretik

Vissza az elmélethez. Mire a Puki elkészül (talán még öt év?), a tizenöt éves Bálint már garantáltan nem tud majd beülni hátra, de szerintem a tizenhárom éves Norbi sem. Látják, a Bianchi például ezért is jobb, mert hiába Fiat 500-alapú az is, a kombisága miatt hosszabb a tengelytávja, tehát felnőtt is befér hátra. Viszont a Bianchit el kellene adnom, hogy jusson pénz a Puch folytatására. Ilyenkor nehéz dönteni – ott a méretben jó, működő Autobianchi, amit imád az egész család, viszont csak én tudom, mennyire jó lenne átülni egy selymes, szuper megbízható, padlógázon egész álló nap használható Puchba, ami jelenleg még egy szép, zöld héj…

Mire a Puki elkészül, én sejthetően bő ötven leszek, a Puch erős hatvan, a kamasz fiaim pedig 14 és 16 évesen tojnak majd a fejemre, és inkább dekkolnak a játékkonzol előtt, döglenek a csajuknál az ágyon, mennek raftingolni, minthogy az én hülye, kellemetlen, cikis, lassú és gázos színű autóm hátsó ülésén nyomorogjanak, mint valami idióta kirakati bábuk. Nem hangzik jól…

De.

Szerencsés ember vagyok. Lehet, hogy egy átlagos új Prius, Passat vagy jól felszerelt Astra tulajdonosának szánalmas az autóparkom, hiszen az ő kocsija árábólnekem csak egy egy rakás, idegesítő romom van, de nekem ez a boldogság, és legalább ennyit magam össze tudtam lapátolni tiszta kézzel, húsz év el nem herdálás során.

Szerencsés vagyok, amiatt is, hogy a feleségemben van egy kis adag valódi autóbuzéria, hiszen egész életében vágyott állólámpás Mercire, még inkább 500-as Fiatra, ő magától vett ilyen autókat anno, és teljesen természetesnek veszi, amikor két hónapon át, minden leparkoláskor a géptetőt kinyitva, a motortérben, fakanállal kell leállítania a 190-es Mercedest, mert épp egy hülye Ponton miatt nincs hozzá pénz leállító-patronra. Amikor mégis megfeszülnek az erővonalak, a vitákat soha nem erőből, hanem megértésből és megbeszélésből oldjuk meg, mindketten baromira számítunk egymásra. Bizalom van, kölcsönös. És persze, vita is - akiknél nincs ilyen, azok hazudnak egymásnak, vagy a tévé előtt élik le az életüket. Az emberek különbözők, és el kell fogadni, hogy lelkünk mélyén nem szeretjük ezt a különbözőséget. De meg kell tanulnunk kezelni, méghozzá örömmel és megértéssel.

Persze, az életünk bizonyos oldalai nyilván szürkébbek; nem járunk sokat bulizni, nincs LCD-tévénk, nem veszünk évente új iPhone-t, s egy szem régi netbookon osztozunk, amikor szükség van rá, plázába csak tölthető elemet és cipőt megyünk venni, a menő divatboltok kirakatai előtt sebesen elhúzunk. Meg is látszik rajtunk? Tojok rá, ebben sosem voltam sznob, mert nem javítja az életminőséget. Amikor kell, a Kati megveszi azt a pár jó cuccot, ami ahhoz kell, hogy ki ne nézzék az építészi szakmából. Ami – mint tudjuk – Magyarországon lassanként kihalt ágazattá válik. És nem is vettünk fel soha annyi hitelt, ami a bejövő pénzek 15 százalékánál több lett volna, mindig próbáltunk óvatosan bántunk a lehetőségeinkkel, élére tenni a garast, és arra költeni, ami igazán számít, még ha most – életünkben talán először - ki is ürült a kassza a Puch miatt. Látják, ezért volt őrültség ez az autó, mert ezt tényleg megéreztük, lehet, hogy több már tényleg nem fért volna a szekérre.

Fontos, hogy mindenki annyit, akkor kapjon az ember hobbijából, amennyi kellemes neki

De egyelőre Kati is úgy véli, hogy jó luxusunk ez a pár öreg autó, és ha egyszer azt mondaná – változtassunk, mert baj van, vagy mert már nem érdekes neki a dolog, úgy tudnánk megbeszélni a dolgot, hogy valami maradna is, de valamit le is építenék. És mellesleg egyetértenék vele. Sőt, ez már meg is történt, amikor eladtam a Motomot, a Yamaha SR-t, a Pandát, a szalagos magnógyűjteményem 90 százalékát. Ja, és azt nem tudják, hány járművet nem vettem meg... Én soha nem állítok haza azzal, hogy – „drágám, nézd, milyen szép öreg Fiatot vettem, hát nem édes?” Mindent megbeszélünk, kizárólag a Kati meglepi karácsonyi motorját nem, de ez talán érthető is.

Tehát teljes a konszenzus, nincs sértődés, ha nem megy, nem megy. Érdekes, hogy ilyen légkörben szívesebben mondja a másik fél is, hogy igen, ami persze ez alkat és bizalom függvénye is. De a legfontosabbnak azt tartom, hogy beszélgetünk egymással, olykor a gyerekeket is bevonjuk a döntésekbe, hogy érezzék, számít a szavuk, itt mindenki fontos. Bizalom van, és minden indulatunk ellenére próbáljuk soha nem erőből lenyomni a másikat, ami olykor komoly önuralmat kíván.

Tudom, olyan lett e poszt vége , mint valami mézes-nyálas amerikai film, pedig nem olyannak szántam. Csak túl nagy kanyarral sikerült kidomborítanom – a veteránozás időrabló, kiszámíthatatlan, meredek és drága sport, beláthatatlan csapdákkal. Sokszor nem a pénz, nem a türelem fogy el, miközben készül a jármű, hanem a gazdi érdeklődése fordul másfelé, olykor az iparos bicskája törik bele a tárgyba, az alkatrészek pedig annyira szétszóródnak, hogy elúszik az egész.

A veteránbuzinak csak azt nem szabad elfelejtenie, hogy kizárólag akkor vonhatja be a többieket a mániájába, ha azt a többiek is valóban akarják. Látják, ez az, amiért veterános rendezvényeken nem sokat lehet találkozni a gyerekeimmel, sőt, velem sem túl gyakran. Csak olyanokra megyünk, ami érdekli az egész családot, és csak addig húzzuk az ottlétet, amíg nem unják.

És mivel a gyerekeimet nem érdeklik túlságosan az öreg autók és motorok, sokkal inkább a bogarak, a gombák és a vízbe menés, ezért nem erőltetem őket. Viszont, mivel inkább velük szeretnék lenni, ezért lemondok az oldtimeres rendezvényekről, a közös túrákról, az 1/100-as meghívásokról, helyette a Természettudományi Múzeumba, az esztergomi víziparkba, az Állatkertbe vagy biciklizni megyünk inkább.

Ez az, amiről a sok szerelős poszt közben sohasem esik szó, pedig éppen ezek az apróságok olajozzák a hobbim működését. Meg kell tanulni, ha időt kérünk arra, hogy olajos crova-dervisként buherálhassuk a romot a garázsban, a többiek hóbortjainak is ugyanakkora teret kell engedni. Az egész az egyén és a kis kollektíva lelki, fizikai, időbeli és pénzügyi egyensúlyának kereséséről szól. Ha érzékenyek vagyunk a többiek vágyaira, jól billegünk e nagy gumilabdákon, nekünk, magunknak is több jut. De ehhez figyelni kell – kifelé is sokat.

Ja, azért olvassák majd a következő posztot, az már nem ilyen halandzsa lesz. Az már megint rendesen, vasakról szól majd. Méghozzá egész más megvilágításban, mint korábban

A bejegyzés trackback címe:

https://belsoseg.blog.hu/api/trackback/id/tr914998329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagyonnagyon 2013.01.06. 13:26:52

A természetbuzi kölyköt(ket) lehet vinni búvárkodni valahova, ha az ember az x+1 oldtimer project helyett x+1-1 projectet futtat. Az asszonykát is biztos lehetne kényeztetni valamivel ilyen himnuszszerű fohász helyett, akkor nem lenne bűntudat ami a jelek szerint lassan hajlamos rossz hangulatot hozni rád.
Tőlem nagyon távol áll az a nézet hogy egy apa áldozza fel magát többé kevésbé és egy pénzkereső üzemmódú apukagép legyen tízen húsz évig, de látszólag nálad valamiből most túl sok van és ez nyomaszt.
Hozzám közelebb állnak itt azok az autós cikkek amikben kevesebb az anyagin vonatkozású utalás. Engem szórakoztat az éjszakai szivattyú a merci váltóval, a Ponton hazahozás és társai. A 40 ezres telefon nem az én világom de minden tiszteletem a tied mert ha nem vágnál bele ilyen heroikus hülyeségekbe akkor kevesebb téma lenne nekünk ;)
Az arany középút a jó mondom ezt egy függőnek :D

sastre 2013.01.06. 13:28:28

Már vagy 35 éve a család tagja a kis puch, igaz én még "csak" 22 vagyok, de már gyermekkoromban rabul ejtett ez a kis ékszerdoboz. Az egyik legjobban szerethető autó, mind a kedves kinézete, mind a benne lévő tartalmak alapján, persze nem egy lcd kijelzőre vagy egy dsg váltóra gondolok, de szerintem mindenki érti :)

tök mindegy 2013.01.06. 13:32:27

@Béla, tudod a Béla:

Nézd meg egy hónap múlva, ha még hirdetik, akkor nem..., szerintem.

Csikós Zsolt 2013.01.06. 13:36:10

@Béla, tudod a Béla:

Igen, a Puch elég értékes. Valószínűleg még az én kis alap-Puchom is többet érne készen, mint a Csabi által restaurált Ponton. Nincs belőle, az osztrákok, németek, egyéb hozzáértők megvadulnak érte, a formája épp olyan jó, mint az imádott 500-as Fiaté, de a technika fényévekkel komolyabb, miként a vezetési élmény is.

kkn 2013.01.06. 13:37:32

@mb1: Nem olvastad eddig, amiket írt? Pont van ilyen a feleségének, a 190. Az mindig menetképes. Nekem is olyan van, igaz, fiatalabb, '90-es. Decemberben szinte végig a cég parkolójában állt. Először majd három hétig. Odamentem, beindítottam, hazamentem vele. Azután nekem a karácsony előtti utolsó munkanaptól újév első munkanapjáig. Másodikán beleültem, és hazamentem vele. Vannak még hibái, sok hibája volt, amiken már túl vagyok, de már vagy másfél-két éve beleülök, és megyek. Gyűlölöm, szeretem, de megy.

Csikós Zsolt 2013.01.06. 13:37:39

@35up:
Azt én írtam bele, hogy krémesen legyen átvezetve egyik gondolat a másikba, a Tibort csak megkérdeztem. Én voltam a hülye, nem ő. De pl. a Jag S-Type-ban miért megy körbe az első lökhárítónál a kábelkorbács, amit mindig ki kell cserélni?

Csikós Zsolt 2013.01.06. 13:47:16

@nagyonnagyon:
Ezek az elrettentést szolgálják, azok a szórakozást.

Rocko- 2013.01.06. 13:52:01

teljesen perfekt írás! 20 pont a 10-ből.

mb1 2013.01.06. 13:56:14

@kkn: értem én, meg olvastam is, csak hát azokkal is mindig kell foglalkozni.
olyanra gondoltam amivel nem kell állandóan gyötrődni, nem csak az az érzés, hogy megy-megy, de még ezmegezmegezmegez jó lenne ha ki lenne cserélve rajta.

ha értitek mire gondolok.

szerintem Csík értette csak én fogalmaztam kicsit pontatlanul

nekem ez túl van az ingerküszöbömön, hogy fakanállal kelljen megállítani, hát még a nejemén! :)

de elfogadom és megértem a választ :)

kisvidra 2013.01.06. 14:06:45

Én ott bírtam volna azt a roncsot hagyni 120000 ezerért. Szerbiában kapsz szinte ugyanezt kompletten, jó állapotban 50000-ért. Meg még amannyi régi autót.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2013.01.06. 14:13:24

@nagyonnagyon: "Tőlem nagyon távol áll az a nézet hogy egy apa áldozza fel magát többé kevésbé és egy pénzkereső üzemmódú apukagép legyen"
Ja, ha annyi a fizetés, hogy ezt megtehesse...

@35up: Azért kicsit gondoljunk bele, hol éri kevesebb behatás azt a vezérlőt... Az én autómban az utastérben van, de egy ismerős szerelő mesélte, hogy az ő 850-es Bömbijén meg a motortérben, ahol rendszeresen _beázik_.

@novothauto: Amúgy ja, ha már :D A motorvezérlős cikkben az IC cserét nem kellett volna ekkora horrornak beállítani, mert amúgy az egy tök normál TQFP (asszem) tok, még egésze emberi ésszel felfoghatóan lehet szerelni (egy jó hőlégfúvóval én is ki tudok cserélni egy ilyet :D )...

Béla, tudod a Béla 2013.01.06. 14:21:12

@ColT: számítógép alaplapoknál már 15 éve is javították ezeket, hullámforrasztóval, akkor is inkább a chip beszerzése volt a nagyobb feladat.

Csikós Zsolt 2013.01.06. 14:23:44

@kisvidra:
Tele van Puchhal Szerbia, hát persze... Ne keverd a Zastava 750-nnel, ez olyan mint Volgát Mercedesszel összetéveszteni.

Nem mindenáron valami darab rozsdát akartam, hanem egy Puchot. És az sajna nem olcsó, még Magyarországon a leginkább az. Eleve nem szállították sehová, csak Németországba, Finnországba, ha jó tudom, Franciaországba, hozzánk meg a sógorok levetett autóiként került szinte mind.

127_sud 2013.01.06. 14:25:03

Nagyon-nagyon sok igazság van ebben az írásban, és most nem feltétlen a Puch történetre gondolok. Saját és pár ismerősöm példái is igazolják, hogy mennyire fontos az adott életkorban történő veterán autó elkészülése illetve használása. Nagyon nem mindegy az ember hány éves korában fogja tudni használni "álmai" autóját. És bizony pl. 10 év alatt sokat is változhatnak az álmok...

vancello · http://vancello.hu 2013.01.06. 14:25:26

Ezeket a sorokat kinyomtatva bekeretezve kiteszem a falra, köszönöm, hogy megfogalmaztad:
"Nekem nincs lehetőségem sarkvidéki és mélytengeri expedíciókra, de nagyon szeretem ha a saját szabadidőmben nem az ölembe pottyan egy rakás kényelem. Horvát- és Olaszországban sem a tengerparton heverek sosem, hanem mindent megnézek, amit csak lehet, városokat, kulturális dolgokat, egyebeket. És tévét nézni se szeretek, inkább szerelek helyette, képeket retusálok, valamit javítok - fáraszt a semmittevés. Egy modern autóval 500-700 kilométert megtenni semmittevés. Odaérni és leparkolni nem esemény, hanem pont olyan, mint munkába érni. Régebben borzalmasan sokat vezettem külföldre, német cégnél dolgoztam, általában rohanva, öreg autóban, pláne motoron szörnyű lett volna. Talán azért is vágyom rá, hogy most, amikor a saját időmmel gazdálkodom, egy lassabb tempóban, de élménydúsan jussak el bárhova, hogy magának az útnak is íze legyen, ne csak a végpontoknak."

Béla, tudod a Béla 2013.01.06. 14:26:25

@kisvidra: szerintem hozzál, nézd meg a mobile.de-t €18500-nál indul, 4 azaz négy darab van belőle.
Én adok érte élből egy 100-ast :)

JmOS 2013.01.06. 14:38:30

Kedves Zsolt!

Több okból is irígylésre méltó a helyzeted!
Egyrészt ez a Puch tényleg A legkívánatosabb autó.
Másrészt a megértő feleség kimondhatatlan kincs!

Azért szerintem van középút:lehet élvezni egy olcsóbb és kevésbé tökéletes öreg gépet kisebb pénzből is. Sőt, ha az embernek van otthon egy CO, kompresszor és sok szerszám, türelemmel idővel egész elfogadható (nem veterános szemmel persze) gépet tud összedobni kis költségvetéssel.
Szóval lehet, hogy nem "tökéletes", viszont - bocs - de én addig is élvezem, amikor a napi autó helyett beleülhetek!
Egyébként meg olyan ez, mint az óvodai foglalkoztató, csak nagy "gyerekeknek": az első hegesztésem/festésem stb. még katasztrófális volt, de alakul - és ez is élmény!

kipe · http://www.car-tarsak.blogspot.com/ 2013.01.06. 14:47:03

Aztán ha elkészül az a verda, jöhet a következő kérdés, használni vagy sem ?

:-D

car-tarsak.blogspot.hu/2011/05/veteran-autos-dilemma-menni-vagy-nem.html

KőgalériaKörnye 2013.01.06. 14:52:24

Szerintem csak kicsit besokallt a Zsolt de hát ilyen a veteránozás vagy bármi más amit igazán szenvedélyesen űz az ember.
Mert elkezded először csak eggyel aztán még egy,meg még egy...
Komplett flottát tartasz már fent.
Az hogy miből én ebbe a párbeszédbe a helyedbe nem bonyolódtam volna soha bele,mert senkinek semmi köze hozzá.
talán túlságosan nyitva van az ablak a magánéletedre.
Kitartást és szerintem nem fogod eladni.
Igaz bort már nem teszek fel rá.
Az álmokról meg csak annyit,hogy ha a korral haladva feladod öreg ember leszel aki ötven felé nyöszörög,nem pedig az a hetvenes "aranyifjú" aki körbe tekeri a fél világot egy hasonlóan öreg "bringával".
Uff...

Bushley 2013.01.06. 14:53:04

Annyira érződik hogy nem tudod hol megfonni az érzést, nehéz szavakba önteni. 2 fajta ember létezik. Aki érzi,tudja miről beszélsz, illetve aki nem. Egyiket sem kell meggyőzni, hiszen felesleges. :)
Szeretem olvasni az írásaidat olyannyira hogy szívesen olvasnám akár könyvben is. Erre még nem gondoltál?

ha1tt 2013.01.06. 14:54:30

Szia Zsolt!
Egyrészt köszönöm, csökkentek az elvonási tüneteim! :)
Nagyon jó írások, de ezt már többektől tudod.
Szerintem jó apa is lehetsz, de talán itt a családi vonal miatt nem annyira off:
a váltócserés cikkben áll, hogy nem haragudtál a fiadra a négyes szövegértésért, a körülmények miatt...
Negyven éve vagyok (voltam?) állítólag szigorú tanár. Hidd el, egy négyeshez akkor is joga lehet, ha nyolkor lefeküdt, és kipihenten megy iskolába! Nekünk is van néha "indokolatlanul" rossz napunk. Bár szerintem ezt Te is tudod.
Még egyszer: írj sokat!
ht

ha1tt 2013.01.06. 14:55:55

@Bushley: Eszerint két vásárlód már lenne!

Dr. GGG77 2013.01.06. 15:09:52

Szerintem is érdemes lenne lassan valamilyen Csikós-könyvön elgondolkodni...

Csikós Zsolt 2013.01.06. 15:24:30

@JmOS:

Igen, igazad van, de ahhoz kellene több idő... Meg ahogy én hegesztek. Hál'istennek nem maradt fenn elég jó minőségű fotó az első 500-as Fiatomról, amin egy-két elemet én tettem fel. Maradjunk annyiban, hálás lehet e hiányért az utókor.

És az öreg autó nagy baja mostanában nem is a lemez, hanem a műanyag, a tömítések, a díszek, a spéci szőnyegek. Házilag nagyjából olyat fabrikálni csak nagyon egyszerű autóhoz lehet. A Bianchiban is Trabant ablaksín van, igaz, mindig el is enged. De az eredeti hangulatot csak az eredetihez nagyon közeli alkatrészekkel adja vissza. És csak akkor ér valamit - tehát ha beleteszel, mondjuk két évet egy Wartburgba, kilakatolod, felújítod a motorját, áthúzod valamivel a kárpitjait, átszőnyegezed valahogyan, valami kipufogót hegesztesz rá, nem lesz olyan szaga, nem fog úgy menni, és amikor el akarod adni, mindenki az egy hirdetéssel odébbi, szakadtabb, de eredetit választja majd. Ha megcsinálod az eredetiségre való törekvéssel, egy német lehet, hogy a másfélszereséért megveszi, miután öt évig kiautóztad magad vele. Az a win-win szituáció, előbbinek nincs igazi jövője. Ezt lényegében 26 évnyi tákolásból béna veteránozásba átfordult, onnan félprofi veteránozásba átment tapasztalatok alapján tudom :-)

NemNick 2013.01.06. 15:30:41

Zsolt!

Ez nem nyálas, ez értelmes írás volt. Kincset érő tapasztalatokat osztottál meg - aztán, ha valaki hallgat rá, akkor okos, ha meg nem, az az ő baja.

Hiába vagy huszonöt, mintha bölcsebbnek tűnnél :)))

xfile 2013.01.06. 16:02:31

@Csikós Zsolt: @Béla, tudod a Béla: Mindig tudd,hogy hol mit érdemes keresni,egy friss hirdetés szintén Ausztriából:
www.willhaben.at/iad/gebrauchtwagen/auto/puch-sonstige-500-d-52135130/?adId=52135130
Remélem elnyeri a tetszéseteket,vagy íme a másik:
www.willhaben.at/iad/gebrauchtwagen/auto/puch-oldtimer-500-50867958/?adId=50867958
Csík ezt a címet külön figyelmedbe ajánlom,bár lehet hogy már ismered:http://www.autoquariat.at/!!!

ColT · http://kilatas.great-site.net 2013.01.06. 16:02:56

@NemNick: Ja, még ehhez akartam hozzászólni, hogy változik az ember...
...már aki! Meg már ahogy.
A változás lehet fejlődés is, meg tapasztalás, de ettől még maradhatsz alapvetően ugyanaz az ember, ugyanazzal a gondolkodással, csak mondjuk nem vered nagy dobra, mert tapasztaltad, hogy hülyékkel felesleges vitatkozni, és so on...

xfile 2013.01.06. 16:09:07

@Csikós Zsolt: Nem gondolom,hogy félprofi lennél a veteránozás területén, szerintem inkább vérbeli profi vagy,véleményem szerint ezt látszik alátámasztani az eddigi projektjeid...

Béla, tudod a Béla 2013.01.06. 16:10:16

@xfile: Nagyságrendileg stimmel, kérdés hogy miért ennyi, szerintem €12.990 Ft sem kevés egy ilyen picike autóért, gondolom egy ilyennek a felújítása közel sem Ponton árban van.

Csak a yamaha 2013.01.06. 16:17:36

@Dr. GGG77: És a címe?Sokáig készült/vagy el se...
vagy, Szarból várat.... (?!)vagy sorolhatnám.. ;-)

De írni kell,mert így vagy úgy de venni fogják!Szeret/nem szeret alapon..

xfile 2013.01.06. 16:44:01

@Béla, tudod a Béla:Háát az árak érdekesek,és talán a következőkből is kitűnik(link)hogy érdemes-e szarból várat építeni,és itt jön a képbe Csík cikkének találó címe:Óvatosan az oldtimerrel. www.willhaben.at/iad/gebrauchtwagen/auto/mercedes-benz-oldtimer-mercedes-180-50828940/?adId=50828940

Pierr.Kardan 2013.01.06. 16:46:20

Csikós, Csikós, tele vagy értékekkel, ha egyszer elkészülnek, akkor nagy értéket fognak képviselni. Anyagi gondjaid lennének, akkor bármelyiket eladod és voila, máris tele vagy zsével :-)))

De!!! Arra vigyázz, hogy Kati mindig megmaradjon neked!!! Úgy látom, hogy őnélküle az egész életed másként alakult volna, vigyázz rá, mint egy kincsre!!!

(Ja, még annyi, hogy a cikket megírtad, az embereknek ilyen, vagy olyan a véleménye vele kapcsolatban, nem kell ötpercenként reagálni a kommentekre! Nem mondom, hogy ez az Egri Csillagok, de milyen lett volna már, ha Gárdonyi oldalanként magyarázná a regényt az okoskodóknak...)

akos696 · www.focusauto.hu 2013.01.06. 16:52:33

Zsolt! Nekem kimondottan tetszett, hogy kicsit belementél és megosztottad velünk a saját elveidet, a háttérben húzódó családi kompromisszumot minden oldalról, sokmindenkinek szolgálhat ez példának. Pl nekem is, hajlamos vagyok gyújtögető életmódot fojtatni a régebbi vágású járművekből, amik még nem veteránok, inkább csak enyhe youngtimerek, de a feleségem már ennek sem annyira örül, ő már újautó párti. Mint most jelenleg az apaságon innen álló, harmancas eleji házas férfi, kénytelen vagyok eladni a nejem által eddig szeretett 19 éves e36 BMW-t és beültetni egy 5-6 éves kombiba. Azt mondta, hogy őt nem zavarja ha régi szarral járok, de ő a gyereket már nem ülteti bele, csak a soklégzsákos, moderntörésteszű akármibe. Egyébként valahol igaza van, lehet, hogy én is nyugodtabb leszek. De már régóta érzem, hogy kell valami őszinte autó a 80-as évegből, amiben kiélhetem a technikai vonzódásomat. De egyenlőre maradok a kevéssé költséges, könnybeben szerelhető és tárolható youngtimer motorkerékpároknál (bár volt oldtimer is, az a szép '82-es Honda CL250, aminek kapcsán írtam is Neked, de azt sajna el kellett adnom egy modernebb napi járós robesz vásárlása miatt).

Szóval nekem nagyon bejött a cikk, és egy kicsit sem sajnálom, hogy kicsit morális oldalról is megismerhettük a család-veteránozás viszonyát.

Béla, tudod a Béla 2013.01.06. 16:58:06

@xfile: Ezek rozsdakupacok, a festék tartja össze őket, nem hiába egy beállításból készült az összes kép, ne legyenek illúziók.

Csikós Zsolt 2013.01.06. 17:30:15

@xfile:

Az autoquariathoz már rendszerváltáskor jártam, és akkor is vagy húsz éves volt a bolt. Nem ma kezdtem a szakmát, még ha nem is vagyok benne könyékig mostanában :-)

Csikós Zsolt 2013.01.06. 17:36:38

@xfile:
A pirosat már néztem vagy egy hónappal ezelőtt. Hát - kár volt ennyire átalakítani, a Fiat 500 L strandkorlátaival, ami nemhogy Puchon sosem volt, de az ezzel egy korú Fiatokon sem még. Ez a veterános majomszerető Puchja, mondom, kár érte, de még visszaalakítható szerencsére.

@Béla, tudod a Béla:
12990 elég jó ár érte, Angliában a Fiat 500-ak mennek mostanában közel ennyi fontért. A Fiat is rettentően megdrágult az elmúlt években (persze nem nálunk, mi az iszapban, a világtól elzárva ülünk nyakig), a Puch még drágább lett. Ez az autó nagyon súlyosan megéri, mert csak drágább lesz. Nézd meg az Isetták, pláne a Messerschmitt Kabinenrollerek értékét, körberugdalt hulladékokból most már veterán Porsche-árú autókká váltak. Nem a méret számít az árban, sőt, sokszor épp attól drágább valami. Az igazi veterános körökben nem biztos, hogy egy BMW menőbb egy Fiatnál...

Csikós Zsolt 2013.01.06. 17:40:12

@xfile:
Ezeknek darabja tényleg nem ér többet 1000 eurónál. Ha elképzelem, hogy ott, a nedves földön állva mennyi van meg ezeknek a hossztartóiból, fékrendszeréből, futóművéből... Inkább csak alkatrésznek valók, de félő, hogy annak túl drágák.

@Pierr.Kardan:
De hiszen erre való a blogolás. Hogy legyen egy valamilyen téma, aztán utána beszélgessünk. Nem véletlen, hogy manapság többen olvasnak ilyet, mint könyvet :-) Gárdonyi kora pár száz évvel elmúlt már...

gn 2013.01.06. 17:50:54

Kiváló írás, köszönjük. El vagyunk kényeztetve az utóbbi 2hétben.

"Nekem nincs lehetőségem sarkvidéki és mélytengeri expedíciókra, ...."

:-) A sarkvidéki majdnem megvolt 3éve...

GGerg · http://gergoblogja.blog.hu 2013.01.06. 17:56:06

Csik!

Szerintem most jött el az idő, hogy eladd a Bianchit. Aztán a pénzből fejezd be a Pontont és a Puch-ot. Azok közül is add el utána valamelyiket (legalább). Ez most nem a legjobb időszak erre.

Bízom benne, hogy később lesz még olyan időszak, amikor folytathatod ezt a hobbit.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2013.01.06. 17:56:07

Csak hogy legalább időben feloldjuk az élet diktátumai és a vágyak szárnyalása közti ellentétet: eljön még az idő, amikor F-Astrákat meg Swifteket fog restaurálni a magyar. :)

Béla, tudod a Béla 2013.01.06. 18:17:58

@Csikós Zsolt: www.hasznaltauto.hu/auto/trabant/1.1/trabant_1.1_kombi_gyujtoknek_._368_km_-6278415
Azért nem gondolnám hogy ez nincs túlárazva. Az biztos hogy nagyon ritka egy ennyit futott autó, de ez akkor is csak egy trabant, nem lett jobb, nem lett kívánatosabb 22 év alatt, lehet hogy csak nekem?
Igaz ez még nem a vége, van 2.9M ért is trabant :))
Ez sokkal reálisabb, mivel ez egy 601-es:
www.hasznaltauto.hu/auto/trabant/601/trabant_601_s-6045353

ezeröcsi 2013.01.06. 18:37:15

Nézegettem, tényleg Qva drága egy ilyen Puch!

Tudom, hogy vele öregedtél, hogy az idő nem megfizethető, de most legyünk tök őszinték:
Annyira mégsem jársz rosszul, hiszen ezt szép pénzért el tudod adni, ha a lumbágód miatt nem tudsz bepattanni, vagy a vágyálmaid szeretefoszlanak.

"...mi az iszapban, a világtól elzárva ülünk nyakig..."

Még szerencse, hiszen ha nem így lenne, nem lehetne 23 évesen egy 21 és egy 33 éves autóm, egy közepes Suzuki árából... :D

Kolompár Gáspár 2013.01.06. 18:43:58

A bazeg féle használós veteránozást többre értékelem, mint az ilyen újjáépítésest. Sokunknak nem ér annyit az út a célig, hogy megbírkózzunk vele. Még jó, hogy van lehetőség veterán fotelszakértőnek lenni.

CsGergo 2013.01.06. 18:45:31

Kíváncsi voltam erre a szívásra.Vettünk egy platós Barkast. Esélytelen, hogy OT rendszámot kapjon valaha, de az alkatrészek nehéz beszerezhetősége és minősége folytán újabbnál újabb falakba ütköztünk. Használós, fuvarozós autó lesz belőle, 1,5-ös Lancia motoros gép. 100-ért vettük, átírással, alkatrésszel, munkadíjjal együtt, már beleszámolva a még ezután következő törvényes keretek közt lezajló műszakit is 300 ezer Ft-nál állt meg végösszeg. Az öreg autó szívás.:) De működik, műszakilag kifogástalan végre. Esztétikailag meg teljesen mindegy neki, rá lehetne költeni egy milliót is akár, hogy veteránvizsgás legyen, de ennyire nem vagyok elvetemült.:)

Caldera75 2013.01.06. 18:50:50

Csík! Az ember tényleg az ilyen autókat a hangulat miatt veszi meg, de amikor elkészül, csak az autóban lesz meg a hangulat, azt is csak az érzi aki ezért csinálja. De sajnos ahogy kinézel a szélvédőn, az már kevés a teljes hangulat megteremtéséhez, kívül az idő nem állt meg sajnos. Szóval, most elkészül jó állapotra 3-4 autó, szépen el kell adni mindet, miután kicsit használod őket persze :) A veteránozásban az a legnagyobb élvezet, amíg elkészül, amikor kész, és mentél vele, elillan. Kell venni, valami reménytelen szart, és megint kezdődik előlről :) Te is érzed ezt?

wasch 2013.01.06. 18:51:46

Nekem 30 évesen egy bogaram van, amit OT-sen vettem, de 1 éve tökéletesítem. Tényleg érdemes nem felújítandóba fogni, de azért ne is restaurált legyen, mert akkor nem érdekes.

Gyárilag összerakott, eredeti állapotú (nem a gyertyakábel, meg az akksi...) bácsiautóm van, ami 10 évvel öregebb, mint én.

Ha megtartom, egy 70 éves autó fog 30 év múlva a fiatalságomra emlékeztetni.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2013.01.06. 18:57:09

@Kolompár Gáspár: Azám, de 10 év múlva, 20 év múlva, mi marad a használósakból? Kell néhány elvetemült, aki tényleg szépre megcsinálja.

apuka68 2013.01.06. 19:48:22

Részemről pusztán az emberség,ami nagyon lejön...Az már egy másik kávéház,hogy valamivel normálisabb helyeken az ember fiának van lehetősége a hobbijait finanszírozni úgy időileg,mint anyagilag...Az meg egy teljesen természetes dolog,hogy időnként telemegy a tök és akkor mindenféle f...ság eszünkbe jut,aztán úgyis megoldjuk jól...A gyerekek meg úgyis mennek a maguk útján,de használnak nem keveset a mintából,úgyhogy én Csik helyében nemigen félteném a verdáimat... :)

Csikós Zsolt 2013.01.06. 20:07:56

@Caldera75:
Nézd, én azért szeretem az autóból jobban a veteránt, mert egy doboznyi múlt a tiéd lesz, tehát karnyújtásnyira minden régi, ami benne körülvesz, és kicsit az az illúzió, ami kint van. A létező legjobb időgép a régi Super és normál 8-as házi filmeket leszámítva. Persze egy oda nem illő részlet is ront a működésén :-)

De igen, ez a kábszer része, hogy már kezdenél bele egy következőbe, amikor még kész sincs az előző. De a garázs mérete gátat szab a hömpölygésnek, van az anyósom háza alatt egy, amit nem használ, meg nálunk 3, oszt kész.

@apuka68:
Bálintnak van sok tízezer forint spórolt pénze, de csak gyűlik, semmire se költi el, már karácsonyra sincs ötlete, mit kapjon. Mondjuk, a wii (xbox) lett volna, de Jézuska olvasott a gondolataiban. Hó végén már tőle veszünk kölcsön, ha esze lenne, kérne kamatot. Norbi viszont elszórja kindertojásra és kukabúvárokra, ugyanolyan, mint én voltam :-)

topi15 2013.01.06. 20:34:59

69-ben 18-évesen vettem 11-ezerért egy 500-as Fiat topolinot,
Ne kérdezzétek hogyan szedtem össze a rávalót,ma sem tudom,de összejött.A PG-ben dolgozva teljesen fejújítottam.Pl-ul a futómű függőcsapszegei a MIG-15-ös szárnybekötő csapszegeiből lett készítve,stb.1972-ben el kellett adnom Tóth Bélának akinek műhelye a Kőbányai úton volt ő volt a "topolinó király", mert jött a "gyerek" kellet a pénz.Vérzett a szívem,mert éjjel nappal,ahogy időm adódott szereltem,sok sok stb...
Nosztalgiám persze,hogy van, Topcsikának becéztük nejemmel.
Mindig a szívem csücske marad.
De a gyermek,ki miatt kénytelen voltam eladni,ma negyven éves
gyönyörű Nő.
Kicsit szirupos amit írtam,bocs...

agresszív kismalac · http://kismalac.blog.hu 2013.01.06. 20:38:50

@Csikós Zsolt: Sok író ott szúrja el, mikor úgy érzi, hogy immár meg tudja váltani a világot, és moralizálni kezd.
...de ez nagyon jó volt.
Köszönet érte.

Kolompár Gáspár 2013.01.06. 20:39:18

@ColT: Igazad van, még jó, hogy vannak elvetemültek.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2013.01.06. 20:45:22

@apuka68: Igen! Én is szeretnék ilyen helyen élni...

@topi15: Akkor most vehetsz egy Topolinót :D

lorincz84 2013.01.06. 20:45:59

Köszi Zsolti!Ez is jó volt,mint általában minden cikked!
Kareszos cikk mikor várható megint?-tudom nemrég volt,de nekem azok a kedvenceim.Mikor meglátom a főoldalon,rendesen rákészülök,mintha moziba mennék,süti-ropi-tibicsoki meg minden.:)
Nyáron jártam Viszen átutazóban,megálltam és 10percig azon gondolkoztam,hogy be menjek(merjek) e menni Kareszhoz fényképezkedni,de végül nem tettem,attól tartva,hogy esetleg kellemetlen helyzet lenne ez számára,mert igaz,hogy nekem olyan az írások miatt mintha régóta ismerném,de én neki vad idegen vagyok.

apr494 2013.01.06. 21:59:04

az_igazi_trebitsch 2013.01.06. 13:07:57

Nem azonnali megtérülésre gondoltam, hanem több évtizedesre. Ehhez a tökéletes felújításon kívül szükség van arra is, hogy abban az állapotban őrizzék meg, amibe sikerült hozni. Trélerrel vigyék kiállításra és otthon temperált helyen szakszerűen tárolják.
Aki szeret ezzel foglalkozni annak passzió, igaz nem olcsó, de izgalmas érdekes. Segít kikapcsolódni a hétköznapok taposómalmából. Az meg külön szerencse, ha az illető a családi élettel is össze tudja hangolni.
Én mindig nagy élvezettel olvasom a beszámolókat. Talán mert kicsit a saját álmaimat látom mások által megvalósulni.
Úgyhogy mindent bele veteránozók! Visítson a flex, sziszegjen a hegesztő és a festékszóró, keressetek a különböző fórumokon alkatrészeket. És főleg képekkel együtt tegyétek mindezt közkinccsé.

apr494 2013.01.06. 22:01:35

@az_igazi_trebitsch:
Nem azonnali megtérülésre gondoltam, hanem több évtizedesre. Ehhez a tökéletes felújításon kívül szükség van arra is, hogy abban az állapotban őrizzék meg, amibe sikerült hozni. Trélerrel vigyék kiállításra és otthon temperált helyen szakszerűen tárolják.
Aki szeret ezzel foglalkozni annak passzió, igaz nem olcsó, de izgalmas érdekes. Segít kikapcsolódni a hétköznapok taposómalmából. Az meg külön szerencse, ha az illető a családi élettel is össze tudja hangolni.
Én mindig nagy élvezettel olvasom a beszámolókat. Talán mert kicsit a saját álmaimat látom mások által megvalósulni.
Úgyhogy mindent bele veteránozók! Visítson a flex, sziszegjen a hegesztő és a festékszóró, keressetek a különböző fórumokon alkatrészeket. És főleg képekkel együtt tegyétek mindezt közkinccsé.

zoliee81 2013.01.06. 22:22:14

Minden szavát átéreztem, nekem 3.5 évembe került a Daihatsu Taftom..
Hogy hülye vagyok-e? Mindenképp.. De akkorsem jön szembe sose..
Respect mester, csak így tovább!

Csikós Zsolt 2013.01.06. 22:26:28

@zoliee81:
Taft? Hű, egyszer ha tesztelhetnénk...

35up (törölt) 2013.01.07. 01:14:47

@Csikós Zsolt: De nem stilisztikai valtoztatast eszkozoltel, hanem tartalmit. Masok cikkeinek tartalmat megvaltoztatni nalatok a standard ugymenet resze? Ha valaki az en szakcikkembe utolag irna egy bekezdest a gyikemberekrol es cion bolcseirol, es utana mindenki engem nezne hulyenek, nem nagyon dijaznam.

A Jaguarhoz semmi kozom, igy fogalmam sincs. Viszont abban a motorterben egy gombostut sem lehet leejteni:
images.carparts.com/design/assets/roadtests/jaguars-type/images/engine.jpg
Lehet, hogy a szukseges rahagyassal nem fert volna el, vagy egyszeru meresekhez is a fel motorteret le kellett volna bontani hogy hozzaferj, vagy be kellett volna rakniuk egy csomo hopajzsot, vagy a motorterben elvezetve olyan interferenciakat mertek, hogy a fal adta a masikat. Kismillio dolgon el lehet csuszni (amugy a lokharito alatt masok is vezetnek kabelkorbacsot, sot, antennakat is tesznek ala). Ket dologban biztos lehetsz, hogy nem hasrautesszeruen helyeztek el, es hogy a tobbi alternativa meg szarabb lett volna.

Tudod, nem az a gond, ha valaki rossznak talal egy megoldast, hanem ha kapasbol a hozzatartozo osszeeskuveselmeletet is szallitja rogton.

35up (törölt) 2013.01.07. 01:34:43

@Csikós Zsolt: Egyebkent tenyleg, mutass mar nehany kepet egy ilyen beazott kabelkorbacsrol. Eleg kiforrott vizhatlan csatlakozorendszerek vannak ma mar, autok millioiban a tolatoradar kabelezese a karosszerian kivul fut, a lokharito alatt, es semmi gond nincs veluk.

Csikós Zsolt 2013.01.07. 07:57:55

@35up:
Felhívtam a Tibort, úgy ment ez is, nem írok át tartalmilag semmit megkérdezés nélkül, ő meg lehet, hogy csak félig figyelt, mert szintén munkaidőben volt, és nem mélyült el fejben a szituációban. Vedd pillatatnyi kontakthibának, van ilyenből sokkal több is.

Az Ocskay kerülgeti ezt a kábelkorbács-cserét hónapok óta, volt egy első ütköző megnyekkentése régebben, ha jól emlékszem, azóta szarnak be a dolgok az elektromos rendszerben.

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.01.07. 08:32:53

egy elegans feher kormany mennyire jol nez ki! megdobbentem

Plumper 2013.01.07. 08:40:07

1. szerintem bármilyen oldtimerhez sok pénz kell, de persze ez is egy hobbi.

2. kérdés, hétköznapi autózásra mennyire alkalmasak ezek a járművek, mert karambol esetén lángvágóval kell kiszedni a szétszakadt testrészeidet az összegyűrődött vashalomból... ha pedig nem hagyod ott a fogad, honnan szerzel be megint minden szükséges alkatrészt és kasztnielemet az újjáépítéshez? mit fizet rá a biztosító?

35up (törölt) 2013.01.07. 08:52:23

@Csikós Zsolt: Akkor megsem ment tonkre, hanem meg lett csukva. Miert kene "mindig kicserelni"? Hol itt a gyarto felelossege? Pancelozott kabelkorbacsot kellett volna berakniuk?

sastre 2013.01.07. 09:08:59

@az_igazi_trebitsch:

Szerintem nincs igazad, édesanyámék! 18éves korukban együtt választották ki édesapámmal a puchot és azóta is a szeme fénye, ugyanúgy a család tagja mint egy kutya, vagy esetleg én ;)

pce85 2013.01.07. 09:38:38

Köszönöm a posztot Zsolt. Nagyrészt én is így érzek. Harmincévesnél fiatalabb autóm soha nem volt (még). Vezettem-használtam sokféle újat, de nem hiszem, hogy otthonra kellene. Volt szerelemből vett és volt sok utánjárással, info gyűjtéssel megszerzett kocsim is. A legtöbbje most is meg van. Köszönik szépen jól érzik magukat, többségük múzeális minősített státuszu. Lájkolom és csinálom is a szerelést, néhány dologba nem tudok és nem is akarok belekapni. Kasznilakatolást és fényezést nem fogok végezni mert nem értek hozzá, de a többivel elboldogulok.
Érdekes dolgokat írtál a változásról, amelyek nagy részét osztom én is. Olyan autót ellenben soha nem képzeltem megszerezni amiben nem "láttam" magam 30, 40, vagy X évesen, barátnővel vagy akár több fős családdal. Pedig az első autóm egy Capri MkI volt jórégen. Volt vele szaroskenyér és volt boldogság is. Elvitt Franciaországba és vissza is hozott. Krúzolni vele azóta is az egyik legkúúlabb történet ami megesett velem (eddig). Tudom, csukott kocsival nem is annyira kúúl.
Szóval, minden tiszteletem a posztért. Véleményem szerint munkásságod talán legjobb írása született. Ezt a témát eddig nyomtatásban talán csak a C&SC-ban vagy némelyik külországi blogban boncolgatták.

Csikós Zsolt 2013.01.07. 09:59:46

@35up:
Csukva, az túlzás... Mondjuk inkább koccolásnak, amikor már moccan az ütköző.

@zoliee81:
Fent, a nevem kékbenre a poszt elején dobsz egy mélt? Nem látom máshogy az e-mailcímed. Köszi!

a Férj (törölt) 2013.01.07. 10:29:59

Kedves Zsolt,
Igen,akkor sem ertettem,ahogy most sem,mert:
-en is alltam Nagyapa Wartburgjaban a ket elso ules tamlajan konyokolve "eletveszelyben" es nem hiszem,hogy egy torpeauto ot csillagos vedelmeben nagyobb biztonsagban lennek,mint allolampasban,szoval nem vagyok a ketarcu huhogo,azonban ezt veszelyesnek tartom
-a lancnyulas,a komfort is mutatta,h azok a kis gepek nem arra valok

Demagognak erzem egy kisse ezt a mindennapi komfortzonas magyarazatot,de nem akarok elvi vitaba belemenni,mert az altalaban mindig parttalan es mint mondtam,volt mar piszok a kormom alatt. Az altalad felvazolt helyzet igaz lehet arra,aki a mindennapi kombival valo munkabajaras utan ugyanabba a kocsiba ramolja be a csaladot es tempomat-D-120-klima-Wolf Kati buborekben lezuz Horvatba egy het ollinkluzivra...nyilvan sosem fogja megerteni,mit szeretunk mi ebben az egeszben. Mi ketten jartuk meg Hollandiat a w124-gyel,benne is aludtunk,olyan csovesek voltunk,de megmondom oszinten,a hibatlan es draga autoban egyaltalan nem volt oszinte a mosolyom se a felvillano kannacska,se a leallo ablaktorlo miatt. Viszont a mostani autommal meg nem volt semmi ilyen jellgu gondom,egy generacioval fiatalabb kocsirol van szo es igenis megbizhatobb,talan pont ezert,az elmenyfaktor meg ugyanugy meg van benne,sot. Errol beszeltem.

novothauto · http://novothauto.hu 2013.01.07. 12:15:09

Megint OFF, bocs Zsolt!

@35up:

Szia!

Ne feledjük el, hogy én nem vagyok mérnök, és nem is szeretnék okosabbnak látszani, mint amilyen vagyok.
A lökhárító bal első része alá helyezett motorvezérlő SZERINTEM nem indokolt. Az autó egyik legsérülékenyebb része, egy koccanásnál fölöslegesen növeli a kárt.

Azért ne ájuljunk el a vezérlőegységek elhelyezésétől, mondjuk példa AUDI A6 vezető oldali lábtér alatt...
Láttam már ott szétrohadt steckert plusz vezérlőt zárlat stb...

PUG 307 park elektronika: eldugul a pótkerék alatt a kifolyó nyílás, az üregben megállhat kb 10 liter esővíz

Ez még a BOSCH szervizben volt, hajtogattunk a villanyszerelővel egy papírhajót, és azt fotózgattuk.

35up (törölt) 2013.01.07. 13:24:29

@Csikós Zsolt: Tehat a Jaguar mernokei azert hulyek, mert szerinted utkozesallonak kellene lennie a kabelkorbacsnak? Jol ertem?

(Az utkozes ereje amugy hogy jon ide? Az szamit, hol kapta el.)

közösperonos átszállás 2013.01.07. 13:34:54

@35up: "Az utkozes ereje amugy hogy jon ide?"

Szerinted nem releváns? Az normális, ha egy enyhe koccanástól ledöglik a motorvezérlő?

novothauto · http://novothauto.hu 2013.01.07. 14:55:22

@35up: A "prototype"-os emailed működik? Van egy érdekes közvetlen turbo-benzines hibám, ha nem zavarna átküldeném.

hdnctrl 2013.01.07. 15:07:27

@Caldera75:

"A veteránozásban az a legnagyobb élvezet, amíg elkészül, amikor kész, és mentél vele, elillan. "

Már akinek. Én menni szeretek a kocsival. Meg nézegetni, de nem szétborított állapotban, hanem ha éppen egyben van.

Persze autója és sofőrje válogatja, mondjuk 50 lóerővel lehet, hogy nem olyan nagy élmény egyeseknek a vezetés.

tommodore · http://tommodore.blog.hu 2013.01.07. 15:12:15

Veszélyes dolog ez az "autóbuzéria". Komoly erőfesítésekbe telik az embernek kordában tartani magát egy jó vétel láttán. Pár másodperc leforgása alatt körvonalazódik a terv, hogy miként, hogyan, miből, stb áll talpra majd a hirdetésben látott gép. Egy fél másodperc alatt kap kedvet az ember egy régi szívódízel Mercedeshez, majd pár hirdetéssel később már első szériás Kispókon morfondírozik... Ami félelmetes, hogy teszi ezt a csapongást akkor is, mikor nyakig van egy hőn áhított gép felújításában. Ez valami drog féle :) Az viszont megnyugtat, hogy vagyunk így egy páran.

dr.oid 2013.01.07. 19:20:55

új világrend prosperitás viktorcsászár plazmahajtómű mélyűrutazás nyuggerek a marson
intelligens szupersztrádák robotautók utasszállító drónok maglevvasút hidrogénkúthálózat..

és..

Csikósbácsi mint Fa Nándor az üvöltő viharban
nyaka és fejebúbja között tisztes ezüst haj van
apró járgányával az árral szemben úszik
bovdenes tachométer hatvan felé kúszik.

Tizenhat lóerő- kurjant mint eszelős-
nesztek ti zsandárok, sok sumák meszelős!
Ebben még lélek van zsírzópont csapszegek!
Szénszálból sütik ki svéd réti négerek?
Cellák és tekercsek multiplex és SoCok,
Karesszal garázsban inkább egy jót szopok!
Tekerünk-emelünk-fújkodunk-szárítunk,
két bödön presszótól aknába ájulunk.

Tapos a pedálra a két henger fölhörög,
gázfröcssel kuplungol-Hígagyú ördögök!
Műanyag zabáló konzumér droidok-
crováját lengetve ilyetén vonyított.

A cukorszín dobozka csühög most rendesen
-tapsol a közönség integet lelkesen-
diadalmenetben mint holmi quadriga
-a keze ökölben tágul az orrlika-
vonul az oszlopban, anyázzák vezetők,
és szentként tisztelik a csalfa szeretők,
Mózesként vágtat át újautó tengeren,
szemében megvadult szikrázó értelem.
Hagyomány, szaktudás és szorgos mesterek,
fotonok, programok, elcseszett szerverek!
-sikítja miközben crovával zaboláz-
Csikósbá nyugi már-a közönség danonász.

Telnek a szép napok a forgalom hömpölyög,
minden megváltozik csak Csikósbácsi örök.

lanciabacci 2013.01.07. 21:18:49

@dr.oid: gyönyörű!! ismét leborulok :)

35up (törölt) 2013.01.07. 22:04:19

@novothauto: Kuldd nyugodtan, de nem nagyon tudok hozzaszolni szerintem. SB a gepesz.

Csikós Zsolt 2013.01.07. 22:07:34

@scuynat:
Embere válogatja, van ilyen is, van olyan is. Mindenféle veterános van a klubunkban, akad, aki csak használja, akad, aki csak elhasználja, akad, aki csak készíti, akad, aki csak álmodozik róla, de soha nem venne. No meg ezek mindenféle vegyülete.

@tommodore:
Ugye? Modern kori betegség.

@dr.oid:
Oiduram, figyellek... :-)

dr.oid 2013.01.07. 22:25:29

@Csikós Zsolt:
Igenis Fennség!- hörögte két asztmatikusan lihegő szörcsögés között reszelős Kránitz Lajos gyomorhangon miközben fekete köpönyegét maga elé kanyarítva féltérdre ereszkedve földig hajolt..

Miért van ennek Jockeyhangja bazmeg?-fekete nindzsaruhába bújtatott Michael Dudikoffként suhant át bámész tinédzser agyán a kétség halvány árnya..

Csikós Zsolt 2013.01.07. 22:36:33

@dr.oid:
Eljössz, ha pontonavató lesz?

dr.oid 2013.01.07. 23:18:38

はい、私はそれは偉大な名誉Csikósmesterだと思う

Csikós Zsolt 2013.01.07. 23:49:49

@dr.oid:
名誉はdr.oidさん親愛なる私の上にある。この記事の冒頭で、青色で私の名前をクリックしてくださいので、私は機会が来たときに私はあなたに知らせることができる方法を知っている。

L002 2013.01.08. 12:14:19

Kedves Csikós Úr!

Köszönöm az írásait!!
Nagyon meg fogott minden szó, bár én inkább youngtimeres vonalon mozgok, de amikor elkezdtem más anyagi háttérrel rendelkeztem... és a fő projekt 2 év alatt elkészült ugyan használható szintre,de még messze nincs kész. Időközben bevásároltam még két olyan típust amit még szeretnék megvalósítani, de egyelőre ezek ott árválkodnak a kertben és várják, hogy legyen belőlük valami... de ugye közben a napi használatos autómat is rendbe kell tartani illetve az igényeknek megfelelő szintre hozni mert hát az idén az is tölti a 20. életévét. De közben megnősültem, megszülettek a srácok a gyönyörű iker fiaim, kéne bővíteni a házat, és hát úgy az élet minden területén szinten kéne maradni... és eljön az a gondolat, hogy vajon a ház tetőjének a cseréjét valamelyik projekt autómból finanszírozzam, vagy hogy legyen... és ilyenkor jön az asszonypajtás aki mindig azt vallja, hogy ha az a rozsdaboglya örömet okoz akkor nem szabad eladni, mert akkor könnyen be lehet savanyodni az életbe... Mert amikor beleülök bármelyik autómba és elrúgom a gázt mindig mosolyt csal az arcomra és jó érzés csak úgy menni velük egy kört, és jó érzés a hétvégente szerszámot ragadni, kicsit csinosítani bármelyiken is... de a várakozó projektek egyelőre beláthatatlan időre kerültek tőlem... sajnos..... pedig nekem sincs okos telefonom, lcd tv-m, és a turkálóban veszem a prémium márkás ruháimat......Szóval nem egyszerű a földi autóbuzi sorsa

xfile 2013.01.08. 20:52:14

Még egy találat a puki hazájából,de ennél olcsóbban tényleg lehetetlen értelmes darabot találni:www.autoscout24.at/Details.aspx?id=225848371&cd=634923059570000000

Csikós Zsolt 2013.01.08. 23:57:23

@xfile:
De ezek S Puchok, a végéről, amikor már csak a motor, a hátfal és a motorházfedél volt Puch, különben minden Fiat 500, a fék, a belső tér, a szinkronizálatlan váltó, a lámpák, a futómű, az elektromos rendszer - minden. Ezek pocsék autók az igazi Puchokhoz képest, amiknek szinte minden porcikája Puch... Jó, ha kétharmad annyit érnek, igazából leginkább csak a felét... 1967 előtti, teli fékdobos Puchokat kell nézni, a többi csak sorja a gyár múltján.

35up (törölt) 2013.01.09. 09:33:33

@közösperonos átszállás: Ahhoz elobb szet kell torni az 5-8 km/h-ig reverzibilis muanyag szoknyat, es legalabb 10-15 centit roncsolni befele. Ott az "enyhe koccanason" boven tul vagyunk.

Ertem en, hogy ujszulottnek minden vicc uj, de eleg regota pakolnak a lokharito moge viztartalytol kezdve a vezerlokon at az allofutesig rengeteg cuccot, miert pont most kell racsodalkozni a vilagra?

Ádán 2013.01.12. 10:38:33

Ilyen Puch-ot láttam pár nappal a cikk után a Lágymányosi hídon. Egy ezüstszínű W123 kombi vitte tréleren. A tréler közepén valami kis piros valami volt. Közelebbről látszott, hogy mi. :) Annak jó volt a fényezése. Lehet hogy ez az?

Nekem volt egy 1966-os Fiat 850-em. Én is sokat szereltem. Valahogy most egyáltalán nem hiányzik az az autó. Olaszok közül egy Alfetta és egy 75 volt, amire szívesen emlékszem, de azokat is sokat kellett szerelni.

nyiga 2013.01.14. 12:17:21

Látom nagy hatással bír rád a fehér kormány. Nekem va egy állólámpához való (az egyik duda áramátadó gyűrű törött) ha kell neked küld el a címed, elküldöm postán (fpalfi@freemail.hu)

scupra 2013.01.15. 20:32:23

Sziasztok!

Nekem van egy Puch motorom. Nem motorkerékpár! :)
Szerintetek mennyit érhet? Elég jó állapotú.
Néztem e-bay-n 1000 dollárért kelt el egy kb. ugyanolyan motor, mint ami nálam pihen.

Ötletek?

KeMa 2013.01.18. 11:35:27

Remek írás, várom az ígért folytatást!

Nekem is nagy álmom a Puch, de tudom, hogy egyelőre nem lehet olyanom. Vehettem volna én is olcsón szart, de tudom, hogy kapacitásom nem volna felújítani.

Most beleugrottam egy 205 kabrióba -pont úgy, ahogy a cikkben is szerepelt "ennyi pénzért (90 ezer forint) nem lehetett otthagyni".

Puchból egy erősített főtengelyes, nagykarbis 650-es blokk jutott ki, amit kispolskiba szerettem volna beépíteni. Beláttam, jó minőségben arra sincs kapacitásom, így hiányosan, darabokban eladtam egy Puch-gyűjtőnek. Jó helyre került.
süti beállítások módosítása