Kémet játszottunk a Mercedes fejlesztőközpontjában, de lebuktunk: összetörtük az álcázott prototípust.

Mai cikkünk blogposztja.

A sárvédők nem maradnak, a gyáriak kerülnek vissza

Ezt a autót a nagyon szép lakatosmunka és fényezés, valamint a Porsche fékrendszer és futómű miatt vettem meg. Úgy éreztem, hogy ebből lehet gyors bogarat csinálni, mert az alap, a futómű a fékekkel már megvan, innen könnyű építkezni. Motorom volt hozzá, valamint a torsen difis váltó is itt pislogott a garázs sarkában.

Az autón Porsche kerékagyak voltak, a hozzájuk tartozó úszónyerges fékekkel, amelyek egy 1985 tájékáról származó 944-es modellen voltak. A viszonylag nagy tárcsák és ATE nyergek egy 1200 kilogrammos, 150 lóerős autót a korabeli tesztek szerint jól lassítottak, nyilvánvaló, hogy a 900 kg-os, szintén 150 lóerős bogarat is megfogják majd. És tényleg: nagyon jól fogott, nem lehetett hasonlítani a bogár gyári fékrendszeréhez.

A szép az benne, hogy a féknyergek sem elöl, sem hátul nem adapterezéssel vagy bármilyen otthoni barkács megoldással kerültek fel, hanem az autó kapott elöl egy 944-es csonkállványt, hátul pedig tulajdonképpen egy komplett futóművet lengőkarostul. Így persze a felni lyukkör is Porsche 5x130-as lett és nagyon szép, gyárinak tűnt az egész. Semmi gány, csak egy gömbfejet kellett kicserélni és csak össze kellett csavarozni az egészet.

Nem gondolná az ember mennyire rokon egy bogár és egy 944-es

Egészen elégedett voltam pontosan addig a pillanatig, amíg egy barátom nem ajánlott egy komplett garnitúra Porsche féket kerékagyakkal. Ez azonban nem a korai úszónyerges 944-esé volt, hanem a későbbi 944 turbo és 944 S2 fékrendszere, amely körben négydugattyús brembo nyergekkel volt szerelve. Ez fékben olyan, mint borban egy villányi vörös: vannak vetélytársak, de jobb nem sok van nála. Mivel az első rugóláb már eleve fogadja a Porsche csonkállványt, hátul meg már minden elő van készítve ez csak egy napos szerelgetés és lesz egy körben 4 dugattyús brembo fékem Porsche felirattal. Ez utóbbi is számít, mert én nem tagadom, a 911-es bűvöletében élem a napjaimat. Biztos van gyorsabb és jobb autó is, mint a korai 911-esek, tudom, hogy még olajfolyás és megbízhatósági gondokkal is küzdött pár széria, de nekem ez nem számít. Ha számítana Toyota Corollát vennék, mert az állítólag jó.

Nekem egy lámpakeretes, fém lökhárítós 911-es a 70-es évek elejéről az álmaim netovábbja.

Belseje alakul, még kap két sportülést

El is mentem a fékekért, és ahogy léteznek kényszer vállalkozók, úgy kényszer alkudozók is, akik vágynak az árura, mint a drogra, de lapos a zsebük. Váltakozó szerencsével küzdöttünk, hosszasan alkudozva, végül enyém lett. Direkt nem írok számokat, mert egyrészt a feleségem is néha olvassa az írásaimat, másrészt pedig a számok semmitmondóak. Nyilván páran hülyének néznének miatta, én meg azokat nézem hülyének, akik például ékszerekért adnak pénzt, akármennyit.

Nálam volt a fék és megindult megint az önkéntes vesszőfutásom. Persze, minden egyszerű, odamegyek, felcsavarozom, lelégtelenítem, beállítom a futóművet és kész. A tárcsák nem nagyobbak, 298 mm, nem lehet baj. De lett. Ezek a féknyergek ugyanis nagyon nagyok. Azonnal látszott, hogy a 15”-os felni felejtős, esélytelen, valamint a 16”-os felniből is csak egy-kettő megy fel, mert vagy az ET-je nem megfelelő és kilóg majd a gyári sárvédő alól, vagy beleér belül valamibe, pl. a féknyeregbe vagy a rugóba, lengőkarba. Legyen 17”-os, mert az jól néz ki.

Vad keresgélés után nálam volt egy garnitúra Boxster felni, relatíve olcsón hozzájutottam, eredeti, nem replika felnikhez.

Próbálgatás, mérés, centizés, nem jó. Megint geometria problémák vannak, vagy idióta méretű gumit kell rátenni, amivel nem lehet közlekedni, vagy megint kilóg vagy beleér valahová. Gyorsan jött, gyorsan megy, eladtam. Minimálist buktam rajta, ez volt a tanulópénz.

Porsche Cup1 16"-os felniken gurul

Megint keresgélés és meglett a nagy ő. Ez egy 16”-os Porsche felni, Cup1-es, 911-esről való és nagyon ritka 70-es ET-jű, ez hátra nagyon szépen befér majd a gyári sárvédők alá. Ezek egyelőre még nincsenek az autón, csak a peremezett műanyag idomok, a gyáriak most vannak fényezőnél. Egyszerre nem tudok mindent csinálni, mert sem anyagi sem agyi kapacitásom nincs rá, a cél az, hogy a szerkesztőségi most mutasd meg autós vetélkedőre elkészüljek.

Akkor lesz az igazi fellépés, akkor már szépnek és erősnek kell lenni. Nem lesz mentség, nem lehet majd rossz fúvókázásra panaszkodni, nyerni kell, nincs mese. Ezek a malomkeréknyi féktárcsák kicsit növelik majd a forgó tömeget, de ennyi előnyt adhatok nekik. Legalább a negyedmérföld végén meg tudok majd állni.

Ha minden igaz, az énekesmadarak már kezdenek csiripelni, így nehezebb lesz visszaaludni, de a nyereményekért megéri. Ismétlésül: mindaz elvihető, ami a képen látható, Angélát kivéve. Vagyis, kézkrém, ajakír, alvómaszk, Bose füles.

Hát, ez volt itt az eredeti szöveg, de most nem rizikóznék, és ha történetesen a blog.hu megmakacsolná magát, akkor is élesítem ezt az elátkozott hiéna posztot. A nyereményeket pedig megtoldom egy pendrive-val, ami négy gigás. Rajta van a komplett i40 sajtóanyag.

A nyereménycsomag tehát azé, aki a jó választ elsőként bekommenteli, miután belépett az Indapass-ával.

A kérdés két részből áll, a koreai-norvég barátság jegyében.

Mit jelent koreai nyelven a hyundai szó? Továbbá: hány év a norvégok születéskor várható élettartama?

Eredményhirdetés szombaton, az nyer, aki egyetlen kommentbe beírja mind a kettőt.

A múlt heti elátkozott nem élesülő kérdésnek ismét nekifutunk ma, de úgy, hogy ne legyen belőle országos blamázs. Kedvezmény az olvasóknak, hogy a kérdés este kilenc körül fog élesülni, ha tehát nem megy automatikusan, akkor is kirakom kézi vezérléssel. Úgyhogy tessenek örülni, mert ilyen nem lesz gyakran, bár Winkler szerint most meg mindenki Balaton Soundon van, most ezért nem jó.

Nem lehet mindenkinek jó. Viszont engesztelésül hozzácsapok a nyereményhez egy pendrive-ot is, amúgy a többi nyeremény még egyszer:

- egy darab Neutrogena ajakír;

- egy darab Neutrogena kézkrém, amitől már a vikingek keze is babapopópuha volt;

- egy darab Hyundai gyártmányú alvómaszk, New thinking. New possibilities. felirattal, frottír belsővel;

- ja, és a Bose fülhallgatót majdnem elfelejtettem. Már nagyon útban van.

A múltkori éjszakai műszak kárpótlására is kitaláltunk valamit: aki hagyott nyomot maga mögött - mondjuk egy anyázó komment formájában - az néhány TC-s kegytárgyból álló ajándékcsomagot kap. Feltéve, hogy időnként nézi az Indapasshoz megadott emailjét, és válaszolt a Nyegleótól kapott üzenetre.

Vissza tehát a jelenbe: kilenc óra körül Hunyadi Hiéna 2.0 a Bose fülesért és a többi Hyundai ereklyéért.

Sokszor puffogtatott sztereotípia, ráadásul már nem is nagyon menő az ebben még anyag volt-frázis. Persze, minden bizonnyal. Volt. Azóta azonban sokat változott a világ, iszonyatosan megnőttek a vásárlói igények és jóval többet is autózunk. Ennélfogva az autó, mint termék iránt is teljesen más követelményeket támasztunk, mint a régi Mercedesek, Ladák, Skodák korában.

Azok az idők már elmúltak, ráadásul az aranyszabály ugyanúgy jellemző az autókra manapság is: amivel kellőképpen törődünk, az kibírja, amit hanyagolunk, az nem. Lehet, talán ennyire egyszerű a képlet.

Talán a modern kor autóinak nimbuszát teszi helyre László (aki egyébként villamos forgalmi mérnök) fotója, amit Szófiában készített egy taxiról, amelyhez szerencséje volt:

Szia!
Nem tudom, hogy érdekes-e kellően, de azért küldöm, mint perverzséget, ezt a modern autók alacsonyabb futásteljesítményét övező sztereotípiákat némileg eloszlató KIA fotót, amit a napokban csináltam Szófiában.

A kocsiban 820 ezer km van(!). A digitális óra működik, a kocsi állapota a futásteljesítménynek megfelelően leromlott, de megy, kivitt minket a reptérre. Vélhetően 2002-es.
Üdv
Laci

Kíváncsiak vagyunk, hogy ha egyszer, végre teljesen őszintén előjönne a farbával minden autótulajdonos, akik újabb autóval közlekednek és bevallanák, mennyit költöttek rájuk és milyen körülmények között használták őket, vajon kiderülne-e, hogy a mai autók legalább olyan megbízhatóak, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt...

Mert szeretjük ugyan szidni a márkaszervizeket és a szerelőket, de sokszor bizony ők is tudnának mesélni a magyar ridegtartásról...

Nézem, olvasom Csikósék újabb szélütött kirándulását, és irigykedem. A Kopasz meg a Pistä már megint olyan vállalkozásba fogtak, amit csak irigyelni lehet. Egy nem-is-olyan-apró betekintés egy más korba, egy másik dimenzióba.

Ilyenkor az egységsugarú autóbuzi kicsit sír, hogy nem lehet ott, aztán valahogy kielégíti magát.

Kezdők az ötvenes-hatvanas évek autós magazinjaival, haladók valami sokévtizedes angol szaksajtóra, de a durván perverzek a perifériát is csak periferikusan érintő korabeli relikviákra izgulnak.

Füley Pistáék már tavaly is bizonyították, hogy az autóbuzi magyar nem ismer határokat, Székelyudvarhelyről immáron zarándoklatképpen látogattak ismét a Zöld Pokolba.

2011. június 28., kedd, Székelyudvarhely

Miután a tavalyi nürburgringi kirándulásunk nagyon jól sikerült, ezért már korábban elhatároztuk, hogy azt az idén megismételjük. A résztvevők ugyanazok voltak, mint a tavaly, azaz ketten mentünk János barátommal - na és a Lancerrel.
Nyilván, ha az ember másodszor visszamegy egy helyszínre, kevesebb új inger éri, mint először, de azért most is láttuk sok jót, és kihasználva a tavalyi tapasztalatainkat vittünk magunkkal szükséges dolgokat.

Három gyermekhez többféle módon juthat az ember: kitartó gyermekszüléssel, jól sikerült második házassággal, az ügyesebbek egy patronból megoldják. Viszont ilyenkor egy csapásra szembesülnek az nagy kérdéssel: milyen autóban fér el három gyerekülés?

Mai cikkünk blogposztja.

Olyan ez a sarc, mint egy benyögött mentőhazugság, amiből már nem lehet kikeveredni. Pedig lenne tuti megoldás.

Mai cikkünk blogposztja.

Nem született mindenki gázfröccsel a lába alatt. Sőt, lefogadom, mindenki átélte egyszer a kétszer egymás utáni lefulladás élményét, amikor először kóstolgatta bal lábbal a kuplungpedált. Aki már nem emlékszik rá, nyugodtan tenyereljen a vissza gombra, ez a poszt nem neki szól.

De tudjuk, hogy itt vannak azok az olvasók, akik nem a kommentdobozban osztják az észt, hanem még a H-váltó sémáját próbálják memorizálni. Gondolatban végigfuttatják a K-F-G pedálsorrendet, mielőtt elfordítják a slusszkulcsot, és úgy próbálják megtalálni az egyest, hogy nem néznek le a váltókarra. Úgy gondoltuk, nem hagyhatjuk őket sem tovább sötétben tapogatózni, végigmegyünk az alapokon, amiket a járművezetői tanfolyamon túl gyakran szeretnek elfelejteni.

Egy pár perces videóba nem lehet belesűríteni egy enciklopédiát. Nyilván lesznek dolgok, amikről nem ejtettünk szót, amik más autóban másképp működnek, amiket elfelejtettünk. De ha csak páran megkönnyebbülten fellélegeznek, hogy végre megértettem ezt is, nem dolgoztunk hiába.

Tíz videós anyaggal készültünk a következő hetekre. Nyugalom, nem csak vezetéstechnikáról lesz szó. Fogadják szeretettel a kocasofőröknek szánt kisokosunk első fejezetét.

Ma kipattant hírünk azért nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hiszen mindenfelé ezt kommunikáltuk, szakmai fórumokon egyértelműen állást foglaltunk és hangot is adtunk véleményünknek. Tárgyaltunk politikusokkal, importőrökkel, döngettünk zárt és nyitott kapukat. Úgy látszik, valami értelme csak volt a hangoskodásnak, Bandi izzadásának az ATV reggeli műsorában.

Nyilván nem oldódik most meg egycsapásra minden, de az irány jó.

Minden adott a totális idiotizmushoz: menő verda, profi kormányfogás, kikapcsolt biztonsági öv és egy meglehetősen telített mélygarázs (igen, álldogál ott egy Veyron is). Na meg persze egy arra járó lelkes hülyegyerek, aki az egészet rögzíti, majd kirakja a világ legnézettebb videómegosztójára, ahol aztán nem győz mentegetőzni.

És persze főszereplőnk, a francia rendszámos Brabus SLR-t vezető Baromarc, aki a műgyantás padlón, a forgalmas mélygarázsban megküldi neki, egyenesben. Gratulálunk, te szerencsétlen, pozőr lelkibeteg, csak így tovább. Nem, nem az autódat irigyeljük, hanem az ügyvédedet, akinek - remélhetőleg - súlyos pénzeket fizetsz majd ki zokogva emiatt, csak még egy napot ne kelljen zárkában töltened.