A Volkswagen Bogárral versenyezést, pláne a gyorsulási versenyzést a kényszer szülte. Valamikor a 60-as évek végén Amerikában, pontosabban Kaliforniában nem volt pár suhancnak pénze tisztességes muscle car-ra, és az olcsó Bogárhátú Volkswagent kezdte tuningolni. Azt gondolták, hogy könnyű és olcsó, hátsókerekes, majd rajtnál jól betapad és megindul disznó módon. Persze ehhez át kellett faragni az egész blokkot, mert amikor 1934 táján az ős-Bogarat megtervezték, sok mindenre gondoltak, de bárminemű versenyzésre biztosan nem. Ennek megfelelően a blokk műszakilag számos klassz dologgal rendelkezik, azonban ezek egyike sem a fajlagos teljesítményt növeli, vagy a fordulatszámbarát kialakítást hangsúlyozza. Ez egy népautónak készült, a nép meg elsősorban nem versenyez.

De akkor, ott, Kaliforniában átalakították a gépeket. Leszedték a felesleges dolgokat, a nagy és nehéz lökhárítót, a díszléceket, a könnyű elejét leültették, hátra nagyobb slick gumik kerültek.

A jellegzetes, kissé orrabukott Bogarakat ma is Cal-lookernek nevezik, és senki nem felejti, hogy mi hívta életre ezt a tuningot.

Amerikában azóta is gyakran van szinte csak Bogaraknak kiírt gyorsulási verseny, Európában sem ritka, de az egyik legnagyobb és legjobb a Das Drag Day. A Das ebben az esetben betűszó, Der Autobahn Scrapers nevű belga bogaras klub neve, akik a rendezvény főszervezői. A helyszín Németország, a bitburgi légi bázis egyik kifutópályája.

Itt havonta van gyorsulási verseny, azonban az idényzáró mindig a DAS-é, ezért ekkor a versenyzők java része léghűtéses Volkswagen.

Ekkor bepróbálkoznak egyéb autók is, megjelennek az E30-as tuning BMW-k, az új amerikai retro muscle car-ok, a turbós Honda Civicek.

Nehéz dolguk van azonban, mert aki ide kijön, esetleg kiszállítja a Bogarát, az készült, tudja, hogy mire képes ő és az autója.

Látnunk kell, hogy ez már nem az olcsóságról szól. A leggyorsabb szívómotoros, rendszámos Bogárnak egy tömbből CNC-vel kimart egyedi gyártású hengerfeje volt, és akadt olyan Bogár is, amelynek a szállító utánfutóját egy M-es BMW X5-ös húzta, amely azért nem olcsó autó, sehol Európában. Megszállottak ők, akiknek pénzük is van a hobbijukra.

Aki nem jártas a negyedmérföldes gyorsulásban és időkben, annak tájékoztatásul csak annyit, hogy egy átlagos, elsőkerék-hajtású, kétliteres utcai autó negyedmérföldön körülbelül 17-18 másodpercet megy, egy széria Subaru Impreza STI pedig körülbelül 13-14 másodpercet. A nagy tömeg rajtnál hátrány, a kis teljesítmény pedig a pálya második felében. Tehát könnyű és erős autó kell. Ha gyenge, akkor vagy nagyon jól kell megindulnia, vagy esélytelen, mert a 402 méteres távon egy rosszul rajtoló erősebb autó simán beéri.

A jó idő persze még sok dolog függvénye, de a tuningolt Bogár elég jó alap. Rajtnál a dinamikus súlypont-áthelyeződés miatt nagyon megtapad, és a tömege sem nagy, körülbelül 800 kg, ha nem utcairól van szó, akkor még 600 alá is befér.

Az eredeti motorblokk megtartásával pedig nagyjából 2300 köbcentiig fel tudnak menni, és az évtizedek alatt annyian próbálkoztak a tuninggal, hogy mára már nagyon beérett. Ha pedig ez a 2,3-as blokk 8500-at forog, akkor szép teljesítményt kiprésel magából, elég jól meg tudja indítani a 800 kilós kis kasztnit. Adatokban ez azt jelenti, hogy a belga klub autói, amelyek lábon jöttek a helyszínre, tehát rendszámos, nem szétfaragott autók, simán tudják egy jobb Impreza idejét, az elsőkerekes tuning Hondákat pedig rendre leverik. Az elsőkerék-hajtású autók nehezen tudnak megindulni, ezért a rajtnál a néha két kerékre emelkedő Bogarak akkora előnyre tesznek szert, hogy nem tudják később behozni ezek a turbós Civic-ek.

Csodák persze nincsenek. A győztes egy Corvette lett, amelynek vödör nagyságú turbója a lefúvószelepet tíz másodpercig működtetve veszti el a nyomást. A nyolchengeres turbómotor nitrós, és minden kereket hajt. Körülbelül 1500 lóerőről beszéltek és nagyjából 20 futamot bír ki a motor, tehát az élettartama úgy nyolc kilométer padlógázon. A győztes idő 8,4 másodperc volt, 274 km/h célsebességgel.

A leggyorsabb rendszámos Bogár ideje 11.8 másodperc volt, ami alatt 172 km/h sebességre gyorsult fel. Ezzel jobbat ment, mint egy nagyobb intercoolerrel ellátott, nagyokat tüsszögő Mitsubishi EVO IX, ami nem is ment többet, csak egyet. Biztos hazament sírni, így jár, aki házhoz megy a pofonért.