Csak a tendencia szomorít el. Ha tíz sofőr nem enged át, abból nyolc biztosan nő.

Vélemények azonos című írásunkról.

Ha az Onedin-család epizódjai megérdemeltek annyit, hogy minden következő előtt legyen egy rövid összefoglaló, talán érthető, miért kell megvetnem itt az ágyat Sipos Zoli barátom Ford Sierra vásárlásának.

Nagyon remélem, hogy Raikkönen a raliban megtalálja azt, amit a Forma-1-ben elvesztett.

Kicsit hangos, kicsit bárdolatlan és egyszerű, de nem ajánlatos piszkálni, mert csúnyán orrba verheti a jómódú kölköket.

Vélemények azonos című írásunkról.

Néha a legbalzsamosabbra tervezett karácsony sem úgy sül el, ahogy az ember szánta eredetileg. Pedig mindent előre leszervez. Hetekkel korábban megírja a cikkeit, november végére megveszi az ajándékok döntő többségét, nem akar nagy csinnadrattát, hogy egyszerű legyen, és még a hó is leesik, hogy szép, fehér legyen az ünnep.

Csakhogy az olyan hülyének, mint én, van egy csomó rozsdás, illetve a rozsdásodásból kifelé kászálódó, sőt, kiváló állapotú, ámbár használhatatlan romja. Egy időben ezeket a romokat autóknak és motoroknak nevezték, manapság a közellenség, pénztemető, agybaj, felesleges megállapítások sokkal gyakrabban hangoznak el rájuk nézvést. Néha még a tulajdonoséból is.

Csikóst házi őrizetre ítélte az orvosa, mivel párt hete mellészegődött egy kétoldali Tüdő Gyula, így most otthonról dolgozik, ki sem dughatja az orrát. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy egy tényleg felkavaró videót dobjon a postaládámba tegnap este negyed hétkor. Bár nem vagyok nagy márkafanatikus, mégis, még engem is elborzasztott a látvány, hiszen itt alsó hangon több milliónyi alkatrészt tesznek tönkre acélkarmok, prések, lélektelen, prosztó gépek szorítják ki a szuszt szerencsésebb társaikból, végzetük utolsó másodperceiben is büszke Mercedesekből.

Hápogtam csak, és nem értettem. Hát senkiben nem merült fel az ötlet, hogy e-bayen adják el őket? Alkatrésznek? Vajon miféle üzleti megfontolás végeredménye ez?

Csak ennyit válaszoltam Csikósnak: Nekem a fehér 116-os fájt a legjobban... Nagyon szomorú :(
Jött is a válasz azonnal: És az amerikai kivitelű fecske a beszerezhetetlen alkatrészek tömkelegével? A 123-as kombi hibbbátlan kasznival? A piros 107-es, újszerű állapotban? Jaj. Most mutattam meg a Katinak. Sír. Na jó, nem, de szomorú.

Rossz dolog ezt látni, rosszabb tán, mint az idióta bakivideókat, ahol gördeszkások és bmx-esek mogyorózzák le a korlátot három méter magasról zuhanva. Összerándul a gyomor és óhatatlanul is eljátszik az ember a gondolattal, hogy ó, ha ott lettem volna! Én biztos, hogy elhoztam volna azt a 116-ost, nekem a 126-ossal egyetemben az a Mercedes. Csikós régebbi évjárat, de tudom, hogy testével védte volna a 111-es kupét. Most valószínűleg vérzik a szíve, abban fulladozik Tüdő Gyula.
És tényleg, nem marad nekünk más, csak nézhetjük a képeket, mint a Csontbrigád Hiénái a tüzet, közben pedig jajgatunk, mert fáj.

És a nagyon-nagyon unalmas Joplin-dal már szinte gúnyos. Én inkább ezt tettem volna alá. A Vulgar Display of Power albumról.

Ez most nem a vad, sportos vezetés próbálgatása volt. Napok óta esik a hó, a lacházi repteret nem is takarítják, így viszont különösen meglepő tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak az új Opel Astra kapcsán.

Vélemények azonos című írásunkról.

hirdetés

24 literes repülőgép-motor hajtja, 270-et tud menni, két tonna, és összesen két hátsó fékje van. Elakad a lélegzet. Aztán utánaolvastam a történetének, és elájultam.

Vélemények azonos című írásunkról.

Úgy volt, hogy a Cougar a téli pihenő alatt kap egy kisebb felújítást, de Zsolti műhelyépítése kicsit megcsúszott. Szépen halad, de még nincs kész – nem tehetek neki szemrehányást, hiszen Magyarországon azok az építkezések is csúsznak, amikre közpénz-milliárdok vannak, erre meg egy peták sincs.

3,5 kilónyi boldogság - BÁRMILYEN autóalkatrész

Amíg azonban elkészül, nem tétlenkedek, és rendelgetek egy-egy tételt a Cougarra. Az alkatrészellátás jónak mondható. A Mercury Cougart keresőbe gépelve azonnal feldobja a mercury cougar parts-ot, ahol első kattintás a Cougar Parts Catalog, a West Coast Customs üzemeltetésében. (Ha a linkre kattintanának, előtte feltétlenül tekerjék le a hangszórót, mert az oldal egy átkozott pumaüvöltéssel indul.) Jó kis webshopnak tűnik, adja isten, hogy működjön és hogy Magyarországra is szállítsanak. Megkezdem a túrást, elsőre óvatosan gumialkatrészeket nézegetek, amik amúgy is kellenek. Hülye vagyok, tudom, de engem legjobban az első oldal-helyzetjelző agg gumikerete zavar. Találok is front fender light to body sealt és lens gasketet, 2,9 illetve 12,7 dollárért, ördög tudja, utóbbi mi lehet, de hadd jöjjön, 2400 forint az bizonyos helyeken három sört se ad ki, a helyzetjelző közérzete pedig nálam központi kérdés.

Picit furcsa ez a rendőrautó. Ja, hogy ez valami biztonsági szolgálat! Nyilván véletlen, hogy széles, ferde kék sáv van az oldalán, fehér felirattal. A motorházfedél elején is van egy kék sáv, de ez tényleg csak a vak végzet műve lehet. Hogy ilyet szabad? Akkor én is felmatricáztatnám a kocsimat rendőrautónak, és kevesebb bajom lenne az utakon.

Vélemények azonos című írásunkról.

Amerika, 1932. A Ford Motor Company piacra dobja az első, megfizethető V8-as motorral szerelt autót (Ford B vagy Ford V8), amely azonnal nagy siker. Autóbuzik léteztek már akkoriban is és a nyolchengeres, 3.6 literes Flathead V8 65 lóereje nem számított kevésnek.

Mellékszál, hogy a Ford ezzel lényegében oroszlánrészt vállalt a hot-rod mozgalom megalapozásában, hiszen mind a mai napig a háromablakos Deuce Coupe a szubkultúra egyik alapköve. A Flathead V8-ast 1953-ig gyártották.

Az új modellnek azonban szerencséje is volt, hiszen olyan kéretlen reklámot kapott, amelynél a mai véreres szemű, kávéban oldott croissant-on élő marketingesek sem tudtak volna kitalálni.

A harmincas évek Amerikája ugyanis kicsit sem volt veszélytelen hely. És ez volt a Ford szerencséje, hiszen az azóta jócskán misztifikált és Nép Hősei-státuszba emelt Clyde Barrow és Bonnie Parker is ekkortájt járták sorra a bankokat és vettek fel nagyobb összegeket mindenféle fölösleges papírmunka (pl. jövedelem-igazolás) nélkül, valamint John Dillinger és spanjai is beindították az üzletet Közép-Nyugaton.

Clyde legendásan jó sofőr hírében állt, Dillinger nemkülönben (a Little Bohemia Lodge-ból való meneküléskor használta autója épp a napokban eladó) talán éppen ezért mondható szinte törvényszerűnek, hogy ők ketten felfedezték maguknak a Ford V8-at. Clyde olyannyira megkedvelte, hogy kizárólag csak ilyeneket lopott. 1934 áprilisában írt is egy levelet Henry Fordnak, melyben kiemeli, hogy a kocsi sebességének köszönhetően sok rázós helyzetet megúszott már és – bár üzletei nem mindig legálisak – úgy érzi, nem baj, ha elmondja, mennyire jó autó a V8.

A sztorit többen is feldolgozták már, döntse el mindenki magában, hogy igazat ad-e neki vagy nem. Szakértők szerint a megőrzött levél hiteles. Az azonban biztos, hogy a történet nagy reklámot csapott ezzel a márkának. Clyde Barrow-t és Bonnie Parkert egy Ford V8-ban lőtték szitává 1934. május 23-án.

Itt még nincs azonban vége.

Egy hónappal az inkriminált levél után a Ford Motor Company nyilvánosságra hozott egy 1934. május 16-án megkapott levelet, melyet Detroitban adtak fel John Dillinger aláírással.

Hello Old Pal. Arrived here at 10:00 AM today. Would like to drop in and see you. You have a wonderful car. Been driving it for weeks. It's a treat to drive one. Your slogan should be, drive a Ford and watch the other cars fall behind you. I can make any other car take a Ford's dust!
Bye-bye,
John Dillinger

(Szervusz öregem! Délelőtt tízkor értem ide, beugranék hozzád egy találkára. Remek autót hoztál össze, már hetek óta vezetem, nagyon élvezem. A szlogened lehetne akár: Vezessen Fordot és nézze, ahogy a többi kocsi messze lemarad. Bármelyik másik autóval megetetem a Ford porát!
Viszlát,
John Dillinger)

Angolul érthetőbb, fordítani nem igazán tudok, de a lényegen mit sem változtat: ezen levél eredetijét senki nem látta, leginkább kitaláció az egész, az azonban biztos, a Crown Point-beli szökéskor a seriff Ford V8-ával lépett le, azóta szinte csak ilyen autóban látták. Az első, hivatalos gengszterverda megszületett.

Autóbuzi rablók azonban nem csak a harmincas években éltek, sőt, Ronnie Biggs, aki 12 társával egyetemben véghezvitte a Nagy Vonatrablást (mai árfolyamon számolva 40 millió fontot raboltak), ma is él. Negyvenvalahány év brazíliai tartózkodás után 2001-ben hazatért Angliába, ahol aztán letartóztatták, majd egészségügyi állapotára hivatkozva hosszú hercehurca után szabadon engedték.

Nos, ő volt az autós a buliban, hazatérte után mesélte el, mennyire komoly dilemma is volt, milyen autót használjanak meneküléskor. Az nem volt kérdés, hogy Jaguar Mark II-est használnak, hiszen az volt korának leggyorsabb angol limuzinja, ellenben a többiek az akkor új, 220 lóerős 3.8-ast akarták, míg Biggs a régebbi, 210 lovas 3.4-es mellett kardoskodott, mondván, hogy sokkal megbízhatóbb, majdnem olyan gyors és kevesebbet is fogyaszt.
Végül neki adtak igazat, a pénz pedig mind a mai napig nem lett meg.

Valószínűleg ma egy ezüst Passattal vagy egy 15 éves fehér Hyundaijal menekülne. Annál jobb nem is kell. De kétségkívül stílusosabb egy Mark II-es Jaguar. Illetve: vajon milyen mai autóval lehetne helyettesíteni leginkább? El tudunk-e rugaszkodni az Audi-BMW-Mercedes triótól? Mondjuk egy Jaguar XJ? Maserati Quattroporte? Caddillac CTS? Platós Barkas Corvette motorral?

Tudják mit? Ez az autó a tipikus autóhasználók 95 százalékának az idő 95 százalékában pont elég, a maradékban sem nyűgös. Ebben a 95 százalékban azt nyújtja, amit egy S80-astól vár az ember. És ha automata lenne a váltója, még matekolni se kéne annyit. Igen, csakis automatával. Halló Göteborg, veszik az adást? Halló, halló...

Mai tesztünk blogposztja.