Ha megnéznék ezt a kisfilmet, talán a H. Péter-féle megélhetési taplók is megértenék, miért nem állunk rokkantparkolóba. Ezt még az olyan szánalmas alakok is felfogják talán, mint azok, akik azzal védekeznek, hogy csak két percre álltak meg. Meg hogy egyébként sincs annyi tolókocsis, mint amennyi mozgáskorlátozott parkoló. Az ilyeneknek üzenném: ne te döntsd el. Inkább adj hálát az égnek, hogy nem te vagy az, akinek minden centiméter számít. Mert a tolókocsit nem könnyű összecsukni, mi több bottal, mankóval sem egyszerű beszállni az autóba.
A legfontosabb érv, amit talán a legdurvább suttyó is megért, ott van az utolsó képkockákban. Amire én sem gondoltam mostanáig. Hogy a kocsik között egy kerekesszékkel lavírozni, igazi istenkísértés. Egy tolató kisbuszból, terepjáróból nagyon nehéz észrevenni egy tolókocsit, és kerekesszékben gurulva esélyed sincs félreugrani, mikor neked akar menni egy autó.
Az utolsó 100 komment: