Szomorú véget ért végtelen történet...
Annak ellenére, hogy a saját gazdája mondta, hogy ne vegyem meg ezt az autót, mert problémás, öreg, ki van a lelke. Azonban mint említettem, elég jól kerestem és csak az lebegett a szemem előtt, hogy új fényezés, motorfelújítás, kis teljesítménynövelés, nagy fék, nagy zene, nagy pályás foci stb. Tudjátok, csak a szokásos fiatalkori álmok.
114 ezer km volt benne, ami a 2009-ig meglévő szakszervíz bizonylatok miatt hihető is. Első látásra a belseje elég lepukkant volt (dohányzás ezerrel, amit azóta patentül kitakarítottam belőle) de mivel minden más jónak tűnt csak elhoztam.
Aztán idén nyáron úgy döntöttünk a párommal, hogy kéne egy kocsi. Áh mondanom sem kell hogy nem volt hónap mikor csak kicsit nyálcsorgatásként nem néztem volna fel használtautóra hogy megnézzem a Celica-kat... és most végre úgy ülhettem le az említett oldal elé, hogy igen most autót szeretnék venni, nem pedig csak nézelődök.
Nagyon szerethető és élvezetes japán gép
Évente legalább 1x cserélem valamelyik izzót a tompított fényszóróban. Már egész nagy rutinom lett benne, a kezdeti 1 órás szintidőt sikerült 15 percre redukálnom. Nincs nagy kezem, de még így is elég nehéz hozzáférni.
A motor nem muzsikált rosszul, a többi viszont siralmas volt. Évekig egy zuglói lakótelepen állt az autó, vandálok fosztogatták. A mérleg: törött szélvédő, feltört zár, lelopott márkajelzések. Súlyosbító körülmények: szétrohadt fenéklemez, szar gumik, évek óta lejárt műszaki.
