Felgyűlt a sok ki nem vett szabadság, elfogyott az év, szögre akasztom hát a billentyűzetet. Ma még fáért mentünk, s mivel a Kati 190-esének és a foltos állólámpás Mercinek sem elég nagy az utastere, ezért elővettük a tökéletes karácsonyfa-bevásárló autót, a Bianchit. Hiszen abba kétféleképpen is befér a fenyő, fektetve s állítva.
A Bosnyák téri piacon az első árusnál meglett a fánk, Bálint szagra választotta, mert neki nincs karácsony gomolygó fenyőillat nélkül - majd veszek neki vécészagosítót egyszer, ha ennyire szereti...
Nem kis derültséget keltettünk, amikor a jobb egyre beültetett Bálint ölébe beeresztettük a fát, még jobban kacagott Zugló népe, amikor hazafelé irányítottuk a Bianchi orrát.
Azt hiszem, így még nem bámultak meg autóban, kissé zavarbaejtő volt.
Mindenki épségben hazaért, a kisautót azóta ki is porszívóztam és visszatettem a téli ponyvája alá a garázsban, ezzel a poszttal pedig lekapcsolódok a netről, legalábbis aktívan, ami cikkem ezután megjelenik januárig, az már kész anyag volt. Kívánok mindenkinek boldog karácsonyt és egy nyugodt, örömmel teli 2015-ös évet.
