Teljesen jó, aki szidja valami széthajtott romot fogott ki...
Elöljáróban annyit, hogy imádtam mikor megvettem és még ma is akárhányszor ránézek csak mosolyogni tudok, annyira gyönyörű és jó autó.
Amikor eladtam, olyan érzésem volt, mintha elbántam volna vele. Mindig kihúzott a pácból és soha nem robbantam le vele.
Persze a döntés nem volt egyszerű. Kezdő sofőrként, hozzá nem értő, naiv vásárlóként fogalmunk sem volt milyen autót akarunk.
Jóságos maci, erőtartalékokkal
A történet ott kezdödött, hogy a nagyon szeretett 1.4 Corolla eladásra került, mert erösebb, nagyobb autóra vágytam.
Biztonságos (és) örök élet + 2 nap :)
Hosszú lesz, előre szólok. De lassan egy évtizede van nálam az autó, így hogyan is lehetne 3 sorral elintézni?!