Szombat a beindulás napja a Tuningshow-n – ami eddig folyt, az most ömlik. Már a nyitásra szép tömegek jöttek, a Show első másfél órájában többen értek ki, mint pénteken egész nap. Gondolom, majd ebéd magasságában csillapul az embermennyiség, autós nagyfogyasztók, legalább nézelődés szintjén. Bár azért vásárolgatnak is, egyrészt a szokásos akciós lámpa, meg futómű, másrészt, ami érdekesebb, jött egy német brigád és elég érdekes frincem-francomot árulnak. Ez az árulgatás amúgy is megy, mert a magánautók között is minduntalan látni eladó cuccot (meg kocsit), megunt, lehordott felnit, eladás miatt kiszerelt rugót, ilyesmi portékát. Elég sok a kissrác, meg kisgyerek, jól felpörögnek, mint a tortaevéstől.

A külterületen is beindult jobban az élet, egyrészt a drift, meg motoros meg ilyen gumiszétcseszős dolgok mennek, másrészt megtelt a külső, de a nyílt kiállításhoz tartozó parkoló a tuning klubok autóival. A magyarok mellett itt is vannak osztrákok, meg más nációk is. Azt még nem tudom, hogyan jutok kajához, mert aranyáron megy itt bent a sültkolbász meg a szalámis zsömle, ki meg nem merészkedek, mert akkor nem jutok vissza. Legalábbis a bejövők legutóbbi beszámolói szerint, a kiállítói parkoló felé jönnek a kültelki tuning kocsik is, emiatt van egy kis összecsúszás.

Közben épül a Golf hatos, kárpitozzák, meg minden, most jobban nyüzsögnek körülötte, mint tegnap. Tegnap olyan pihenős volt a figura. Ma délután érdekes lesz a tuning autók tulajdonosainak, mert déltől jár körbe az álruhás zsűri, és értékeli a kirakott gépeket. Háromtól meg megy a díjátadó. Többféle millió kategóriában, hogy mindenki vigyorogjon. De hát végül is ez a lényeg, a vigyorgás. Érezd jól magad!

Tom érdekes problémával jött be. Micrájának az egyik akkusaruján szép nagy virágzás jelent meg. Mivel Motordoki pont itt volt a szerkesztőségben, csípőből mondta a választ: meleg szódát rá! Sőt, ez még a rézről az oxidációt is eltávolítja.

A kicsapódás egyébként az akkuból a vízpárával távozó ionok okozzák, értelemszerűen ez a probléma nem érinti a zárt, drágább akksikat. De Tomé nem ilyen.

Az Öveges-professzor emlékvideó készítéséhez már csak egy mobil vízforralóra volt szükség továbbá a céges szódagépünkből vittünk pár deci anyagot. A forralóban H2CO3 jóval hamarabb bugyborékolni kezd, mint ahogy felforrna, hisz szén-dioxid gáz távozik belőle. Tehát, kell kis türelem.

Tom alapos, kis ronggyal vette körül a sarut, hogy pl. ne folyjon a meleg szóda a biztosítékdobozra, és más kényes helyekre.

A csoda megtörtént. Gyakorlatilag az első pár csepp eltüntette a kivirágzást. Mivel viszonylag kevés szódát melengettünk, nem mentünk rá a saru teljes megtisztítására, de azért szépen előtűnt a fémtiszta réz is.

Csináltunk róla egy videót is.

Amikor a kísérletet csináltuk, már gyanítottam, és utánajártam. Hátha a víz is oldja. Elvégre az akkun belül vizes oldat van – logikus lenne. Rövid túrás után kiderült, hogy igaz: a víz is lehozza. Szóval, nem is kell ekkora hajcihő, bár akkor a saru nem tisztul meg ilyen szépen - gondolom. Sajnos nem volt a közel másik, megfelelően kivirágzott akksi. Tom Micráján a világ szeme, pár hónap múlva újra próbálkozunk.

A Totalcar OT Expós megjelenése körüli gépezet beindulni látszik. Eddig csak tömtük-nyomtuk tele ötletekkel a tankot, terveztünk és újraterveztünk. A hét elején már azonban beröffent a gépezet és lassan, de biztosan megmozdult, kérlelhetetlenül lendült, nincs megállás.

A hét elején megvolt a szokásos helyszín-bejárás és a kötelező tájékoztató. Ezen megtudtuk az alapvető információkat és változásokat a tavalyi évhez képest. Kimértük a stand helyét és örömmel fogadtuk a tényt, hogy legalább annyi terünk van, mint tavaly.

Ez már csak azért is jó, mert idén mindössze 6-7 járművet ill. motort állítunk ki, így könnyebben körbejárhatóak és jobban hozzáférhetőek lesznek, bár kétségtelen, hogy akad legalább kettő, melyeket körbe kell majd kordonoznunk, értékük elég nagy és világviszonylatban is nagyon ritkák. Két típusról még nem tudunk biztosat, de reméljük, hogy a jövő hétre már lefixálhatjuk azokat is.

Noszvai Andrisnak legalább 47 felé kellett figyelnie. Hátrafelé már nem tudott

Készülnek a pólók, a bögrék (használhatóbb űrméretben, mint tavaly) egy rakat más apróság, az egységes arculat idén ütős lesz, a részletek kimunkálásába lassan belebetegszik az egész szerkesztőség, de adunk a részletekre, érdemes.

Megkaptuk a standbeosztást, régi-új szomszédaink ismét az osztrák Lotus-klubosok lesznek. Nem ment azonban minden ilyen flottul és gyorsan, lényegében az egész kedd délelőttünk ráment a tervezésre és egyeztetésre, hiszen partnerünk, a Carrera számára is biztosítanunk kell egy jó helyet, azt hiszem, nem fog csalódni senki, aki egy jót akar majd játszani a két profi pálya valamelyikén.

Andrással, a főszervezővel aztán részletesen megbeszéltük az április 14.-i körversenyt a Millenáris Velodromon, ahol természetesen ott leszünk Csikóssal és a videós arcokkal, korhű ruhában, ahogy illik. Mi már nagyjából tudjuk, milyen autók, motorok és legendás pilóták lesznek ott és akkor, azt hiszem, megéri kinézni, semmibe sem kerül majd.

A nyitva tartás a következőképpen alakul majd:
• április 15. péntek: 13:00 - 22:00
• április 16. szombat: 9:00 - 22:00
• április 17. vasárnap: 9:00 - 18:00

Belépők:
Elővételben: Gyermek 6 éves kor alatt: ingyenes
Gyermek 6-14 éves kor között diákigazolvány felmutatásával: 900 Ft
Teljes árú (14 éves kor felett): 2300 Ft
Helyszínen: Gyermek 6 éves kor alatt: ingyenes
Gyermek 6-14 éves kor között diákigazolvány felmutatásával: 1000 Ft
Teljes árú (14 éves kor felett): 2800 Ft

Többen is érdeklődtek, mi lesz a sorsa a tróger Daihatsu kistehernek, nos, örömmel közölhetem, hogy megkezdődött a helyrepofozása. Csikós a minap (miután Winklerrel betoltuk a parkolóban) lepöfögött vele Árpád sógorához, Gajdó Ferihez Verőcére. Feri jómunkásember, erdélyi srác, nem a szájával dolgozik. Most pár napig nála lesz, aztán meglátjuk, mire jutott vele. Hamarosan jelentkezünk.

Csak remélni mertük, hogy Csikós épségben kiért Verőcére. Este aztán beküldte a fotót és fellélegeztünk

Kicsit már kezd a fejem ketté állni mert a kiállítók rágerjedtek a Tuningshow-ra és aki teheti már küldi a decibeleket, úgy összevissza, ahogy szokták.De persze ez hozzátartozik, mint ahogy a cicis-görlicék is, van felhozatal, de talán még érdekesebb, hogy autókból is szépen állunk. A fejek úgy látják, meg én is azt hiszem, hogy több a kocsi idén, mint tavaly, lehet a céges kiállítók rovására. De feltételezem a cégesek többsége is magánautókat tol a placcra, kevesen építenek maguknak milliókért demót.

Most is keresem a rejtett értékeket, meg persze megcsodálom a csillivilli gúnyákat is, egy csomó olyan, amit magamtól nem mernék építeni. A már tegnap említett Tatra, az a fehér, az nagyon. Képen annyira nem mutat, de élőben igazi hercegcsótány. A hangja meg mint a Verdákban a Dokinak, kicsit rekedt, kicsit dübölős, betojás. Szóval odatették magukat a gyerekek.

Atom sok a külföldi wágen, amiben az a kifejezeten jó, hogy a megbámulásukhoz nem kell átkelni a határon, amiben nem is a határ a gond, hanem mondjuk az idő meg a nafta. Tegnap este ennek a német bevonulásnak örültem. Lelkesítő látvány volt, ahogy a vendég-germánok behúzták a vasaikat a pavilonba, diszkrét-egyértelmű kipufogózaj mellett, egy hirtelen jött spontán felvonulás. Hoztak tavalyit is persze, de idei újat is, meg átfaragottat. Példul a tavalyi Hello Bitchy Crysler 300C idén már Smurf Police jelmezben adagolja. Finom.

Meglepődtem, mert volt Hell sajtótájékoztató is, kicsi huncut-ajándékos-zsákot ugyan nem kaptam, mert kiállító vagyok amúgy, ha médiakiállító is, de mégis az. Sebaj, kiscsibék csinosak, lufim és matricám nekem is van, és még van két és fél nap. Csak bírja az agyam!

-Misi-

Módosítják a sztrádákon a díjfizetés rendszerét: jön a kilométerdíj, s előbb-utóbb megy a matrica. A most még képlékenynek tűnő nagy rendszerváltás 2013-ban indul, de tíz évig is eltarthat. A változások még jó ideig nem érintik az autósokat, motorosokat.

Vélemények az azonos című írásunkról.

Tartsanak velünk az egyik legextrémebb sportfajtába – az újautó-fenntartás izgalmas, bugyogó, zűrös poklába!

Kommentelje az azonos című írásunkat!

Az óravisszatekergetés lassan nemzeti sport. Hétvégi hírünk és az azt megelőző publikáció eléggé felkavarta az állóvizet, de valahol ez is volt a cél. Semmi nem véletlen, rajta vagyunk a témán, ahogy azt az ATV reggeli műsorában is láthatták. (A képre kattintva az ATV honlapjára jutnak, ahol megnézhető a videó.)

Bandi tegnap még kimondottan kis szívvel fogadta el a meghívást, de ma reggel mindannyian büszkék voltunk rá.

Szép az autó, jó az autó és szinte új. Mindössze annyi a baja, hogy az árából simán futotta volna S8-asra is. Saját néven.

Vélemények az azonos című írásunkról.

A GAZ-69 es annak ARO-s mutációja a világ egyik legszebb autója. Markáns forma, férfias arányok, dögös kontúr és kiváló terepképesség – talán nincs is olyan falu az egykori szovjetbarát országokban, ahol ne találkozhatnánk eggyel.

Futnak rendszámosak a forgalomban, lehetnek lassú járművek, és nem kevés, amelyiken semmiféle azonosító sincs: a tanyák és erdők közti terra incognitán nem nagyon firtatják az okmányokat. Láttam már sokféle átépítést, próbáltam gyárit, tapostam cseremotorosat, de ilyen vérfagyasztó mutánst még sosem láttam.

A keménytető az igazi terepjárókon luxus. A GAZ/ARO évekig jól szolgál gyári vászontetővel, de ha szétszakad, kellemetlenné válik az erdőjárás. Ezt az átalakított példányt Verőcén találtam, miközben babakocsival és kutyával lófráltam a faluban. Egy pillanatra még az eb is megtorpant, a meglepetéstől elfelejtett a kerék tövére csurrantani – a Golf teteje megdöbbentő látvány egy orosz terepesen. Naná, hogy a méretek nem passzoltak, de a flex, a hegesztő és a táblalemez használata csodákra teszi képessé a mesterembert.

Tudom, hogy ez a megoldás inkább rusnya, mint kreatív, de tíz perccel az apokalipszis előtt, a Mad Max-világ küszöbén nagyon is jól mutat a toldozott-foldozott autó. Vadászni, erdőt kerülni és szolgálni a hegyi embereket jó – az eleganciát hagyjuk meg a városi terepjárósoknak.

A Baleno költségszámításait hadd kezdjem a kedvenc kommentemmel, amit valami használtautós cikkemhez írt be valaki. Aszondja: azért jó a regadó, mert a használtautóknak van ára.

Hát van, csesszék meg! Nálunk minden használt kocsi annyival drágább bármely más országhoz képest, amennyi a regadója lenne. A másik alternatíva, hogy ugyanannyiba kerül, de ugyanannyival szarabb/visszatekertebb/satöbbi. Mindig elámulok, milyen csodálatos dolog a nyitott piac és az áruk szabad áramlása.

Volt idő, amikor élen jártunk a járműiparban, és ezzel nem az Ikarusra gondolok, bár az ugrik be mindenkinek elsőre. A Magomobilok, Fejes Endre-féle lemezmotoros kocsik, Csonka postakocsik, Pannóniák sem voltak okvetlenül a csúcson, itt másról van szó. Egy kivételes képességű katonai gépről. A tizennégy személy árkon-bokron át történő szállítására, kis löveg, tábori konyha vontatására tervezett, 6+2 kerekes, négykerékhajtású Rába Botondról. Európa legjobb csapatszállító teherautójának tartották a maga idejében.

Nem akad el