Az úgy volt... van a családban ez a kis Colt, ami igazából Mirage, mert amerikai piacos. Városi rohangászósnak vettük vagy tíz éve. Kimondottan automataváltós kisautót kerestünk, mert anyukám már rég leszokott a kézzel váltogatásról, apámnak a betegsége miatt az utolsó autói mind automaták voltak. Ez a Mitsubishi Mirage mindenben megfelelt, automata, szervó, klíma, kis motor, stimmelt az ára is, mi kellhet még? 

Lenne szívük kidobni?

Aztán a benzinárak növekedésével, az építőipari munkák számának (és az ezzel járó műszaki rajz készítések számának) csökkenésével egyre kevesebbet volt használva, és akkor is öcsém hajtotta. Aki, hogy is mondjam finoman, nem vitte túlzásba a karbantartást. Aminek egyenes következménye volt, hogy nyáron elszakadt a vezérműszíj, összekuszálódtak a szelepek. Ez akár a kisautó halálos ítélete is lehetne, de közben felmerült, hogy nagybátyámnak pont kellene egy valami ilyesmi autó, amivel vidéken, konkrétan a tanyáról faluba tudna rohangászni, utánfutózni.

... de a szíj túldolgozta magát, elszakadt. Ez lett az eredménye: a szelepek elhajoltak, összeértek a dugattyúkkal. Gazdaságosabb volt egy jó állapotú bontottal helyettesíteni, mint nekiállni rendberakatni

Számolgattunk, és kiderült, simán érdemes gatyába rázni a Coltot (Mirage-t), én bevállalom a rohangászást, szerelgetést, ezzel keretek közt tartva a költségeket. A Kámfor utcai Mitsubishi bontóban vettem egy kitűnő állapotú hengerfejet (de tényleg, nézzék meg a képeket, szinte enni lehet belőle, a donor korábbi gazdái nem hanyagolták el a kocsit), szereztem tömítéskészletet, vezérműszíjat, feszítőgörgőt, satöbbit, nettó egy nap alatt megvoltam a cserével.

Hihetetlen, hogy ez egy húsz éves autó hengerfeje. A bontóban is csak pislogtak, milyen jó állapotban van

A kocsi hibátlanul működik, de most csúnyán elakadtam. A vonóhorog kifog rajtam. Sehol, senkinek nincs erre az öreg autóra való horga. Se bontóban, se alkatrészeseknél, sehol nem találok. Felhívtam a névrokonomat is, a szentendrei Sipost, aki utánfutókkal és vonóhorgokkal is foglalkozik, hátha ő tud segíteni. Ha úgy vesszük, tudott, ajánlott is egy céget, mindenki elégedett volt, akit hozzájuk küldött. Legyártják, felszerelik a horgot, akár le is vizsgáztatják a kocsit. Nagykanizsán. Az azért odébb van. De úgy tűnik, nincs választásom, ha megfeszülök sem lesz máshonnan horgom.

Nehezített pálya: a lökhárító nagyobb, mint az európaiakon

Azért még próbálkozom, nem adom fel, hátha sikerül mondjuk harminc kilométeres körön belül találnom megoldást. Önök jártak már így új vagy régi autóval? Hogy sikerült megoldaniuk a horog-problémát?