Az állapota nem volt túl szívderítő, de a kiváncsiságból a nálam levő laptopokon megnézegettem, hogy milyen áron mennek. Na találtam is a közelben, magánszemélynél egy 3.3 automatát, kíváncsiságból megnéztem, kipróbáltam. Azonnali szerelem lett.
Aztán idén nyáron úgy döntöttünk a párommal, hogy kéne egy kocsi. Áh mondanom sem kell hogy nem volt hónap mikor csak kicsit nyálcsorgatásként nem néztem volna fel használtautóra hogy megnézzem a Celica-kat.
Viszonzatlan rajongás, jó - ha jó...
Akkor adtam el, amikor az általam majd' 2 évig precízen vezetett és minden kiadást tartalmazó listát a csajom összeadta (én addig sosem) meghaladta az 1,3 M Ft-os vételárat 200e-rel... . De akkor hirtelen.
A kolosszus, vagyis ha kevés a Rolls-Royce
Kezdem azzal, hogy 10-éves korom óta csak erre vágytam, sosem érdekeltek Ferrarik stb., csak a bálnák. Hogy milyen? A legnagyobb, a legkényelmesebb, számomra a legszebb és az egyik legbiztonságosabb.
Szerintem a legnagyobb problémája a billegős futómű. Az úthibákat nagyon érezteti, ez részben a kicsi kerekeknek, részben a magas és nem igazán eltalált futóműnek köszönhető. Ha 25 km/h helyett 35-tel veszek be egy kanyart másoknak már halálfélelme van az autóban.
Az utolsó 100 komment: