Idén újra van Truck Triál verseny Magyarországon, amely ezúttal Pilisen került megrendezésre. Aki nem tudja (minthogy én sem tudtam) Pilis nem a Pilisben, hanem Budapesttől délre van, a négyes út mentén Monor után. Innen jelentkezem, ahol egy homokbányában másznak dombra fel, és árokba le a teherautók. Az idei versenynek más a rendezősége, mint a korábbi Pécsinek, amelyen én is voltam annak idején. Ez nem EB, így csak magyar indulók vannak megközelítőleg húszan.

Nem nagy mezőny, de ettől függetlenül érdekes és élvezetes a verseny. Széria teherautók és azok a csúcskategóriás autók is indulnak, amelyeknek középre van építve a motorja, és a hátsó kereküket is lehet kormányozni. Minthogy homokbányáról beszélünk, nem megdöbbentő módon a pálya nagyon gyorsan változik, és az autók egy pillanat alatt el tudják ásni magukat.

A pálya karókkal van kijelölve, a verseny értékelése pontozással történik. A bírók figyelik, hogy az induló érint vagy dönt-e karót, hányszor használ hátramenetet és teljesíti-e a kijelölt kapukat. Igazán látványos, ahogyan a rutinos versenyzők sebészi pontossággal navigálják végig a hatalmas vasakat a karók között, tényleg a millimétereket is megérezve. Persze van, hogy ennek ellenkezője a domináns, azaz kell nyomni egy nagy gázt, és a vas üvöltve próbálja felküzdeni magát a sokméteres szintkülönbséget jelentő igen magas meredélyen.

Közepes érdeklődés jellemzi a versenyt, amely a nézők számára előnyös, hiszen annak idején Pécsen tömegnyomor volt, akinek nem volt sajtós mellénye, sokszor nem tudta kellő közelségből figyelni a versenyt. A közelség pedig fontos dolog, hiszen a motor ordítása, a láb alatt remegő föld érzése nagyban hozzájárul az egész élményhez.

A rendezők szerénykedtek, hogy sok minden nincs még a helyén, de én nem tapasztaltam különösebb problémákat, számomra úgy tűnik, hogy a rendezvény a neki kijelölt mederben halad. Valami bogarak előszeretettel idegesítenek mindenkit, akin sárga mellény van, jókat röhögtem magamon és másokon is, amikor egy ilyen bogárfelhőtől próbáltunk megszabadulni. A gyerekek szórakoztatására egy dodgemes is jelen van, a felnőttek szórakoztatásáról pedig Szomjas, a kétéltű lánctalpas gondoskodik. Ízelítőül egyelőre ennyit, Szomjaskáról és a verseny egyéb részleteiről egy következő posztban fogok beszámolni, amelybe remélhetően a képgaléria is be fog kerülni.