A fehér Swiftet még apám vette újkorában. Bejárták vele ezerszer Horvátországot, beletekertek majdnem 300 000 kilométert, aztán átadták a nagyszülőknek akik az elmúlt öt évben nem sokat mozdítottak a kilométerórán. Sohasem volt vele semmi baj, hibátlan szolgaként teljesített mindig. Manapság egy kis piac, egy kis teszkó a munkaköre, de leginkább a garázsban áll és vigyázza a betonpadlóra piros zsírt csöpögtető kolbikat, szép oldal szalonnákat és a sonkát.
.jpg)
Most csak kolbikat hoztunk el az orra elől, a szalonnának nagy lelkitusa után ellenálltam, de egy kolbásznak, soha. Lilahagymával, savanyú uborkával és fehérkenyérrel, természetesen. Pont így.
