A Korcs szerelmek az egyik kedvenc filmem, még a címét is sikerült zseniálisan lefordítani (Amores perros). Röviden vázolja Mexikóvárost, kutyaviadalozó csórókkal, emberrabló bűnözőkkel és pincsitartó szeretőkkel együtt, sok vérrel és sokkoló színekkel.
Az a pár lézengő, nyakörves kutya is tartozik általában valahova, csak éppen kimenőn vannak. Egyetlen típust láttam az önállóan közlekedő kutyákból, közepes méretű, sárga vagy fahéjszínű, okosképű, sokgenerációs keverékek, puha szőrrel és lógó fülekkel. Kicsit használtak, de nagyon kedvesek, jól mennek a lelakott Mustánghoz, de aranyosak egy Hummer mellett is.
