(emberem a képernyőmre nézve)
– Te, ez egy LTD?
– Mintha már mondtam volna, igen, ez az.
– Nahát, ez volt otthon a mariachera! (neki Mexikó az otthon)
– ??????
– Ilyennel jártak a mariachik
– ????? – 1975-78 között Mexikóban is értékesítették az LTD-t, de elõtte is rengeteg került át
Gringolandból az USA-ból. Olcsó volt, mint a benzin, hatalmas és nagyon megbízható, elpusztíthatatlan szerkezet, így vált a mariachik elsődleges szállítóeszközévé. A kisbuszok, mint a Ford Econoline még ritka madarak és drágák voltak, de az LTD-be is gond nélkül befért a 6 személyes banda, akár kalapban is. A csomagtartó pedig simán benyelte a hangszereket, általában le se csukták, bátran nekiindulhattak vele a sivatagnak. Más nem is nagyon használta az LTD-ket, nem sokra tartottuk õket, apunak akkoriban egy Jaguar-ja volt.
– Aha, engem meg egy 1200-es Lada ringatott hazafelé a panelba…