...ha szétdriftelted az agyad a Faluvégi Faroláson, ha zsong a fejed az Oldtimer Premier megszámlálhatatlan mennyiségű, zagyva, régi autójától ... vagy ha egyszerűen csak nyugalomra, biztos pontokra, igazi, belülről feltörő, zsebkendőbe fújós nosztalgiázásra vágysz, most szombaton (vagy akár vasárnap) Csepelre kell menned, itt nincs appelláta. Mert a Veterán Zsiguli Klub idén is megrendezi a Retropartyzánokat, ami nekem - annak ellenére, hogy életem egyetlen szakaszában sem süthette rám senki, hogy rajongtam volna a szoci cuccokért - az egyik kedvenc rendezvényem. Mert nagyon emberközeli, a mérete is, a tematikája is, a hangulata is. Egyetlen csarnok, mellette parkoló, másfél óra, de minden ízére emlékezni fogsz.
Idén a vasfüggönnyel takarózó korszak versenyei, versenyautói és versenyzői lesznek terítéken, egy punnyadt korszak kínos szerencsétlenségei, amelyek aztán meglepő diadalutakra röppentek szét a világban, bizonyítva, hogy annyira talán mégsem reménytelen a helyzet. Persze mifelénk, a KGST örömmámorban lobogó vörös nyakkendőinek tengerében valószínűleg még sokkal inkább számított az emberi tényező a csoda megteremtésénél, mint Nyugaton, hiszen itt meg kellett küzdeni az elzártsággal, az elavult technikával, a diktatúra mindenre rányomuló nehezítéseivel, a nulla tesztelési és nullához közelítő fejlesztési kapacitással - aztán mégis, kinőtt innen jó, nem is oly kevés.
Egyik leghíresebb és még ma is legelismertebb versenyzője, konstruktőre ama korszaknak a litván Stasys Brundza; Magyarországon elsősorban arról ismerik, hogy megteremtette a VFTS rali-Ladát, generációk kedvenc keresztbemenősét. Pedig Brundza és litván kortársai sokkal többet tettek az autósportért, ebben a puha diktatúrában a benzinagyúak számára létrehoztak egy mikrovilágot, amiben minden menő volt, dinamikus, lenyűgöző. Reményt adtak, hogy létezik egy színes élet is, ami közel van. Hogy az idei Retropartyzánok igazán kerek legyen, a rendezvényre elkészült a Stasys Brundza és társai életéről szóló, gyomros sztorikkal és alig ismert, szörnyű rali-prototípusokkal megtömött életrajzi könyv, "A vilniusi varázsló" című.
Rövidre véve: egy baromi jó olvasmány, Pista már írt róla a napokban, az én lelkemről akkor esik le a teher, ha magának a Retropartyzánoknak a hírét eljuttatom az olvasóknak. Aki kilátogat az Orion Parkba a hétvégén, markoljon fel egyet a könyvesbolt polcáról, vigye haza magával a közelmúlt e keskeny, de gyönyörű színű csíkját, hogy mindig fellapozhassa, ha úgy érzi, szürkül az ég. Terápiának is jó ám.
Ha ez nem volt elég vonzó, mondok mást is: 1) Meleg Norbi és Vukmann Atti, a két alapító lerántja a leplet egy készülő Zsiguliról, amely az egyik legrégebbi, ami létezik - a kocsi 1970 áprilisi és még nagyrészt kézzel készült; 2) odakint, a parkolóban lehetőség lesz kereklámpás 1200-es vezetni, aki még nem ült ilyen kocsi volánja mögött mindenképpen próbálja ki. És persze százával az egyebek, nem megyek bele, inkább, élőben úgyis jobb.