Barcelona előtt kétszáz kilométerrel tragikus hirtelenséggel megszűnt a fehér Charade hajtása. Egyszer csak felpörgött a motor, és eltűnt a nyomaték. Először a váltóra gyanakodtunk, mert már reggel óta volt némi olajcsöpögésünk, de úgy tűnik, a kuplung lesz az.

Hajnali egykor értünk be szálláshelyünkre, az utolsó kilométereken már a hatvanas tempó is bolygóközi száguldásnak tűnt négy óra vontatás után. Útközben riasztottuk Rolandot, aki egyrészt Barcelona-szakértő, másrészt elvakult bogarasként konyít valamit az autóhoz, keressen nekünk autósboltot, ahol találunk kuplungtárcsát és szimeringeket a váltóba, mert láthatóan több helyen ereszt.

Holnap reggel lehúzzuk a váltót és elindulunk alkatrészt keresni.

Egyébként szép napunk volt, végigcsorogtunk a Riviérán, leégett a szivargyújtó-elosztónk, szelephézagot állítottunk Rascasse mellett újdonsült lett pajerós barátainknak, benzines kannával sétáltunk Monte Carlóban, és végre elértünk Spanyolországba.