Néha már magam is meglepődöm, hogy a kezdeti, lagymatag tempóhoz képest mennyire felpezsdült a Scuderia Patkány (n+1 név) istálló élete. Mondjuk nem nehéz, hiszen a személyzet száma meglehetősen redukált: egy. Azaz én.

A pezsgést persze javarészt az olvasói leveleknek, kommenteknek is köszönhetem. Sokaknak tetszik, ennek örülök, hiszen a henkelés összeköt, de persze voltak olyanok is, akik meglehetősen direkt e-mailekben, Török Szultán-módon hozták tudomásomra, hogy:

Vályi, te hülye fasz, az a szívósor sosem fog elférni a gyújtáselosztó miatt, ha csak ugatod a témát, legalább ne írj róla.

És ehhez hasonlók.

Nem mondom, szöget ütött a fejembe a dolog, főleg azok után, hogy megnéztem az egyik lengyel építőmester, Kania, egyik hasonló autóját, ő is a veztengelyes-gyújtáseloszós motort használta inkább. (Három helyen is lehet ezeken a motorokon az elosztó.) Nézegettem, forgattam a szívósort, lélekben összenéztem a hengerfejjel, nem létezik, hogy ne férjen el.

Szerencsére akadt olyan is, aki a fenti levélírótól eltérően tényleg épített már ilyen motorral autót, ő is megtalált és úgy tűnik, kapcsolatunk hasznos lesz, rövidesen meg is látogatom majd, tanulni nem szégyen. Az általa küldött fénykép aztán megnyugtatott, szeretettel küldöm minden kétkedőnek: ha nem is tágasan, de bizony el fog férni, ebben biztos vagyok. De ez még nem minden.

Írtam egy belga Fiat-specialistának, mit tud javasolni sperrdifi-ügyben. Az éjjel tíz órakor elküldött levél kapcsán nem tápláltam túlzott reményeket, de alig fél órán belül megjött a válasz: Fiat 1500 hajtáslánchoz nincs sok sperr, de ha nagyon kell, akad nála éppen egy új, ZF 800 euróért.

Természetesen 800 euró veterános szinten nem sok pénz egy ilyen, kisebbfajta csodáért, de a Scuderia Patkány büdzséjét romba döntené azonnal, így Guy-nak, a nagyon kedves belga úriembernek sajnos csak azt tudtam válaszolni: ezt jelenleg nem engedhetem meg magamnak, pedig a szívem vérzik érte. Fáradozását köszönöm. (Érdemes megnézni, mi mindene van 124/Lada/Polski vonalon Belgiumban.)

Azt hittem, ezzel le is tudtuk a dolgot, de aztán számomra merőben szokatlan dolog történt: Guy ismét írt egy teljesen emberi hangvitelű levelet, melyben különféle lehetőségeket vázolt fel, majd egy itteni, magyar barátjához irányított, aki a sperrdifik nagy szakértője, Ladás körökben 2103i néven ismerik jó páran. Sikerült is felvenni vele a kapcsolatot, és hamar kiderült, hogy nem lehetetlen Lada sperrt befaragni (főleg, mivel az autó elég régi, 77-es). A difi hátsó fedelével lehetnek gondok, de opcionálisan akár építeni is lehet hozzá. Megoldható, és ez jó.

Az e heti gyakorlati rész kimerült abban, hogy – kicsit remegő gyomorral ugyan – összepróbáltuk a váltót a motorral. Kézenfekvőnek tűnik, hogy passzoljanak, de annyira azért nem volt evidens: a 105 TC motor ugyanis – tudtommal – csak keresztben volt beépítve, ellenben a váltó egy 131-esből származik, ami hosszmotoros.

Öröm e bódottá, flottul ment minden (Balázs egy fényképre emlékeztető valamin meg is örökítette az eseményt.), őszinte örömömet még az sem zavarta meg, hogy közben némi váltóolaj a cipőmbe csorgott. Hosszú barátommal gyorsan megnéztük még a két hengerfejet: az egyik (e szerint a remek táblázat szerint) egy 105 TC, a másik pedig az ugyanúgy 1585 köbcentis késői 131-es motor hengerfeje.

A hétvégén aztán feleségemmel és egyelőre a pocakjában vegetáló kis emberrel együtt elgurultunk Győrszentivánba, ahol ős-Ladás barátom, Csabi (azaz Dzseka) abszolút méltó fogadtatásban részesített: „Bent van a tolós, gyere, viszlek egy kört.” Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom: látják még ezt az autót itt, a Totalcaron.

Míg a nők a konyhában csacsogtak, addig mi természetesen a műhelyben dumáltunk, közben megköttetett az üzlet, a négy, állítható Koni lengéscsillapító gazdát cserélt. Használtak ugyan, de kutya bajuk, tökéletesen működnek, olajfolyás egy szál sem, a Patkány-projekthez méltó áron, negyvenezer forintért kaptam meg őket. A szilentek belső átmérője más ugyan, ez azonban nem számít, cserélve lesznek.

A fotón a Csikóstól kapott, újrakrómozott tükrök is látszanak, csodás darabok, a feliratokon ne lepődjön meg senki, ez NEM az a Talbot. Talp nem lesz alattuk, csak egy vékony gumicsík, hogy ne érintkezzen közvetlenül a karosszériával.

Az utolsó, fogas kérdés is megoldódni látszik: a szervódob nem lesz okvetlenül a két fekvő karburátor útjában…