A legszebb pillanat

  2011. február 27. - Csikós Zsolt Címkék: fiat

A szerzőről még nincs információ feltöltve!

A szerző még nem publikált a Totalcaron

Öt gang az állólámpában!
2015-07-19 07:25:12

Annyira régóta van hosszú ötödik (hatodik, hetedik és nyolcadik) az autóinkban, hogy már csak a veteránosok

Totalcar a Múzeumok Éjszakáján!
2015-06-18 08:03:55

Ez most más lesz. Most mi állítunk ki autókat, s várjuk, hogy jöjjenek a nézők, lehetőleg jó sokan. Volt

Szép autót keresünk!
2015-06-08 17:52:23

A folyóvizek élővilága után a Totalcar most a kultúra irányába evez: kivesszük a részünket a Múzeumok

Bent a kövület-Pio!
2015-06-02 16:00:17

Ráment egy csomó idő a hétvégéből, de az a pár Pioneer hangfal (cirka 1979), amit idestova másfél éve


Ez a poszt nem szól semmiről. Vagy mindenről, nem tudom.

Az biztos, hogy a Dire Straits szerepet kap benne.

Van pillanat, ami úgy beleég az ember agyába, mintha lézerbilloggal sütnék oda – általában a csúcspontok maradnak így meg, a rosszat törli az agy, mint anyáé a szülés legfájdalmasabb pillanatait.

Konkrétan a Dire Straits-korszakból való kép. Egyik első útján a gép

A legtöbb férfiember életében az első csókolózás és az első mell megfogásával egyenértékű pillanat, amikor a saját, valódi autójával életében először robog egy valódi úton. Az az a pillanat, amikor úgy érzi – a világ tárva előtte, onnan már minden a kigördített vörös szőnyegen való lépdelésről szól majd.

Most vasárnap éjfél van, tíz perccel ezelőtt még egy egészen más cikket írtam, ahhoz tettem fel aláfestésként évek óta első alkalommal a Dire Straits Making Movies (1980) című lemezét hallgatni. Vén barom vagyok, lemez… Meg feltettem… Hol élek én?  Maradjunk annyiban, elindítottam az empéhármat a gépen. Aztán abba kellett hagynom az írást, mert letaglózott egy borzalmasan erős flashback. Ilyenkor, így nem lehet dolgozni, erre nem készültem. Kati épp egy határidős munkán görcsöl mellettem a gépe fölött, kifolyik a szeme, az agya, szinte rezegteti a stresszhullám a falakat, iszonyatosan koncentrál, elege is van, ilyenkor nem a legbarátságosabb teremtmény. Mégis félbeszakítom. Mert vannak pillanatok, amikor muszáj beszélgetni két szót. Még ha ég a ház, akkor is.

Ezt a lemezt sem a borítója adta el

El kell mesélnem neki, miért érzem úgy, mintha időcentrifugába csöppennék, amikor ezt a lemezt hallgatom. Semmi nem idéz fel élesebben emlékeket, mint az olyan szagok, hangok, amiket évekig nem érzünk, hallunk, és valami intenzív élményhez kapcsolódnak. Nekem ez a lemez pont ilyen. A Making Movies úgy, ahogy van, az első autómra emlékeztet, ami sokkal több volt egy első autónál, miközben, valójában, ócskasága miatt képtelen volt betölteni az autófunkciót. Egy igazi szar volt, de ezt már korábban leírtam, azt viszont elfelejtettem akkor elmondani, mindennek ellenére micsoda felfoghatatlan hatást gyakorolt rám, akkor, 1986 tavasza-nyara táján, amikor birtokba vettem.

Tibi barátom nagyanyjának a telkén, Fonyódon

Tóthmátyás Tibi barátommal épp akkor fejeztük be a negyedik gimit. Nagyjából pólyás korunk óta együtt lógtunk, a Liener-féle Autótípusokon, meg az Autó-Motoron nőttünk fel, kiskorunkat, kamaszéveinket kitöltötte az autókról való álmodozás. Mindenféle út szélén álló roncsokat látogattunk hétvégenként biciklivel, olyanokat, amikről úgy gondoltuk, a mi kereteinken belül megvehetők lennének – értsd: egy-kétezer forintért. Fejből nyomtuk az akkor tizenöt-húszéves autók csomagtartó-adatait, köbcentijeit, hosszasan vitáztunk szalvétákra és tankönyv-borítókra vázolt rajzok fölött, hogy miért jobb a hosszlengőkar a merev hídnál, és hogy a golyópályás kormánymű az igazibb-e, vagy a fogasléces. Külföldi újságokhoz nem lehetett még hozzájutni, azt raktuk össze, amit fejből, illetve a Pálos u. 1. szám alatt lakó, önjelölt autós guruk infóiból lehetett.

Ez volt az a miliő, amiben egy lukas 500-as Fiatról álmodozni is luxusnak tűnt

A gimi vége felé óriási lépésre szántam el magamat: eladtam egy korábban nagyon nehezen összespórolt Sony riportermagnót, valamint a féltve őrzött versenybicómat, és a kettő árából a szüleim tudta és beleegyezése nélkül vettem egy 500-as Fiatot. Már akkor sem a racionalitás vezérelt – tudtam, hogy húsz-huszonötezer forintből garantáltan romot kapok, azt is sejtettem, hogy óriási szívás vár rám. De autó KELLETT. És éppen ezért, ha már szívásnak ígérkezett, akkor legalább legyen hangulatos, vászontetős, kedves a szemnek, nyugati. Bármi, ami elrepít valami jobb világba, abból a szockó zsigulitrabantömledvényes, szabványmegoldásos, lelketlen egyenszürkeségből, ami Budapest volt 1986-ban. Legalább gondolatban.

Kellett a fenének Zsiguli. Még ha az működött is...

Képzeljék el a pillanatot. Akkor tizennyolc éve azon gürizünk, hogy meglegyen az érettségi, az egyetemi felvételi. És június vége felé már sejtettük mindketten, hogy nagyon nem szúrhattuk el egyiket sem, előbbi akkor már biztosan zsebben volt, utóbbi is nagyon esélyesnek látszott. Előttünk terült el két, végtelennek tűnő szabad hónap a katonaságig, lehetett tombolni, nem kellett többet tanulni, zúghattunk le a Balatonra, gondoltuk – lesznek majd csajok is. És volt egy AUTÓM. Saját.

Nekem az autóvásárlás miatt nem maradt pénzem benzinre, Tibinek viszont mindig beesett egy ötvenes-százas, amit a szülei tettek a régi, NDK-s optikai játékkészlet hungarocell dobozába a húga szobájában levő polcra. Igazából vésztartaléknak volt ott, de mindig ürült és feltöltődött a készlet. Korábban Szamba és Bohóc csokira költöttük az ott levő pénzt, de most, hogy volt AUTÓNK, benzinre kellett. 16,50 volt a 86-os literje, annyiból azért lehetett menni erre-arra.

Nyugati autó birtokában abszolút királynak éreztem magam

Tibinek volt egy Unitra magnója, nyávogott, meg torzított, de aznap volt benne éppen elem, betettük a Making Movies-t, és bevágtuk az ülés alá. Akkor még egyáltalán nem volt tipikus az autókban a magnó, a Zsigákban, a Wartburgokban is inkább rádió volt (ha volt), de a rádióban vízállásjelentés volt, meg pártpolitikai hírek, csak a magnó ért valamit. Az a monó Unitra több volt, mint ma bármilyen bangolufszen. Szólt, zene jött belőle. Megvalósíthatatlan dolgot tett lehetővé – zenét hallgathattunk a kabrió olasz kétajtósban, ami, ugye a miénk volt. Dire Straits-t.

Érdekes, nagyon későn ébredtem rá erre az együttesre. Pedig a Dire Straits (1978) és a Communiqué (1978), sőt, az 1986-ban frissnek, ropogósnak tűnő Making Movies (1980) is  megvolt már akkor. Én mégsem tudtam róla, Human League-et, Devót hallgattam, és amikor már döngölt a Dire Straits-láz, rátenyerelt az agyamra az Apáczai Csere János nevű versenygimnázium, és onnantól állandóan hatvanas évekbeli rockzenéket, Doorst, Rolling Stones-t, Joplint, Hendrixet, Creamet, ELP-t, meg pihenésképpen URH-t, Európa Kiadót és Kontroll Csoportot hallgattam. Dire Straits? Micsoda tinglitangli fos – tartottam volna tizenöt évesen, ha ismerem. Hogy negyvennégy éves koromban elszoruló torokkal emlékszem majd vissza egy ilyen nyálas zenére – na, annak a gondolatától is hánytam volna.

Aztán máshogy alakultak a dolgok.

Harmadik gimiben, olyan ’84/85 fordulóján Tóth Levi osztálytársam odajött hozzám, kezembe nyomott négy lemezt – "Csiki, át tudod ezeket venni nekem? Itt vannak  kazetták is". Levi egy másik univerzumban mozgott az osztályon belül, mint én, vagyis inkább én mozogtam másik univerzumban, ügyeletes kreténként. Levi és a körülötte ülők rongyosra olvasták a Népsportot, s egész nap a fociról dumáltak, én viszont elvoltam a hülye, rozsdás romjaimmal. Akkoriban leginkább a Verhovina-alkatrészkupaccal, amiből idővel motort reméltem. A Dire Straits név pedig nem sokat mondott, hallottam ugyan róla, nem sokra tartottam, talán a Twisting by the Poolt ismertem tőlük a B. Tóth Laci műsorából.

De akkor úgy voltunk – ha bármilyen, akár kicsit is ismert nyugati előadó lemezét a kezünk közé kaparintottuk, felvettük. Ha másra nem, hát csereberélni jó lesz az ilyen, bele is hallgattam, háttérzenének egyszer majd felrakom, valami unalmas órámban, gondoltam. Így lett helyből négy lemeznyi Dire Straitsem, jó pocsék kazettákon, mert olyanom volt épp törölhető.

Csak egy bő évvel később fedeztem fel, milyen ügyes zene ez, sokkal többet találtam benne, mint amire készültem. A Dire Straits-hullám pont egybecsengett az érettségivel, a felvételivel, az 500-as Fiatom megvételével, életem egyik legbalzsamosabb nyarának a kezdetével. Volt abban valami abszolút sorsszerű, hogy azon a június végi délelőttön, amikor a Fityóval az első, igazán hosszú útra indultunk Budáról a messzi Pestlőrincre egy gázpedálért Oláh Pityu barátunkhoz, épp a Making Movies, egész pontosan az Expresso Love szólalt meg az ülés alól, Tibi Unitrájából.

A szülőktől elkért autók korában egy saját gép mindennél nagyobb dolognak tűnt. Pappkaresz, Andi, Cuhi és a Fityó. Már csak a csajok vannak

Kinyitottuk a tetőt, letekertük az ablakokat, kibillentettük az elefántfüleket, kikönyököltünk, és amikor Knopfler gitárja torzításhatáron (ami szerény hangerőt jelentett az Unitránál, a Fiat széthullott motorja viszont dörömbölt, mint egy Ciklon légkompresszor) belépett az Expresso Love elején, felállt a hátunkon a szőr. Robogtunk.

Próbáltuk tartani a lépést a huszonkettessel a Szilágyi Erzsébet fasoron, "she gets the sun in the daytime" – motyogta Knopfler lazán – bámultuk a csajokat a busz hátsó ablakában, ők szépek voltak – "because she smells just like a rose, and she tastes like a peach…", állat vagányak voltunk, a saját nyugati autónkból könyököltünk kifele, zsebünkben volt a világ. Véltük így. Abban a pillanatban még minden előttünk állt, és egyszerre már minden mögöttünk is, mi voltunk a világ nyertesei, akik már felnőtté váltak, és csak ki kellett nyúlnunk a világért, hogy leszakítsuk a javait, mint valami érett szőlőfürtöt. Onnan már nem lehetett semmit elrontani, biztosak voltunk benne.

"And she comes out in the nighttime…" – pöntyögött és recegett vésztjóslóan Knopfler gitárja, és a turbóhűtés visítása, a törött dugattyúgyűrűk kerepelésének nyomasztó, de azokban a pillanatokban diadalmasnak tűnő zajfala mögött hallottuk, sejtettük, tudtuk, hogy mindjárt jön a crescendo, belép a dob, és akkor kell szúrni elegánsan a negyediket, mert az enyhe lejtőn már talán elbírja a döglött motor. És utána csak az a dolgunk, hogy elegánsan körbekrúzoljunk a Moszkva tér macskakövén, a szomorú egyenzsigulik és nyugdíjbarnawartburgok között az izgalmas olasz géppel. Ami a miénk. Abban a pillanatban ufók vitték el az agyunkat egy Szíriusz körüli röppályára, átlátogattunk a negyedik, ötödik és hatodik dimenziókba, zsebrevágtunk egy Nobel-díjat fejenként és nyertünk egymilliót Monte-Carlóban, a ruletten. Naná, angol fontot. Nem is olasz lírát... Nincs az a stimulálószer, ami annál jobban hathatott volna.

Rémisztő méretű dolgok a tükörben

Mindenki vigyorgott az utcán, vicces látvány lehettünk, mi igazából elismerésnek éreztük. Akkor balzsamos volt a légkör, tudomásunk szerint egy homogén világban éltünk, egy ellent utáltunk, egy irányba mentünk, csoda élet várt ránk, aminek egyik első, óriási falatja volt az az autó. Miénk volt a világ, ehhez kellett egy letudott érettségi, egy nyár, egy Fityó. És egy Knopfler. Meg egy adag naiv tudatlanság. Jó volt - basszus, de kurva jó volt. Tudatlannak lenni jó. Előtte lenni jó.

Az autó, ami végül levitt bennünket Balatonra. Nem Fiat

A Fiatról alig napokkal később kiderült, hogy a világ hulladéka, az Unitrát meg elvesztette egy barátom valami kiránduláson. Egy hónappal később Balatonra már Imi barátom Puchjával mentünk – mert az működött. Azóta becsülök bármilyen autót, ami képes egy menetben lemenni Siófokig.

De akkor, ott, 1986 nyarán, a Mártírok útján, harmadik és negyedik gang között küzdve az utolsókat rúgó olasz gépészettel, a mind inkább elgörbülő gázpedállal, a híguló motorolajjal, az Unitra kinyúlt gumiszíjaival, nekünk csak a nagy lehetőségek voltak, az első nagy gépi élmény, ami után egyenes út vezetett Tony Curtis Dino 246 GT-jéig. A vászontető hatalmas lyukán át ömlött az aranyló napfény, a világot az ölünkben simogattuk, mint valami tengerimalacot, Anita Ekberg és a dolce vita szánalmas nyomortelep-fíling volt hozzánk képest.

Knopflerék, akkor

 

"And she was made in heaven, heaven is the world – is this just expresso love, you know, I'm crazy for the girl…"

Ja, Knopfler tudott valamit az öreg Fityókról és ’86 nyaráról.

A kazetta még megvan a polcon. Most csekkoltam.

De az a pillanat már reprodukálhatatlan.

A bejegyzés trackback címe:

https://belsoseg.blog.hu/api/trackback/id/tr492661122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Garp 2011.02.27. 21:37:34

Amikor még húsz éves az ember, dal fakad az ajkán, nem panasz.
Az éveket, még zsugorgatni nem kell, s oly édes még az illatos tavasz.
Húsz éves vagy, Istenem de szép is! Tárt karokkal vár a nagyvilág.
Május van és néked kék az ég is, mind tiéd a harmatos virág.

Húsz éves vagy, s mindezt meg se látod, úgy szeretnél felnőtt lenni már.
Ne kergessed el az ifjúságot; hisz úgyis elszáll, siettetni kár!

Refr.:
Bizony, bizony! Egy szép napon, kopog az ősz az ablakon.
S egy reggel már, a hajadon csillog a dér.
Még zeng a dal, még itt a nyár, de langyos már a napsugár.
És odakünn, egy régi dalt dúdol a szél.

Hűtlenül elhagyott az ifjúság, de nyílik még számodra sok szép virág!

Ma még talán, nagyon szeretsz, de ifjú már sosem lehetsz.
Öregfiú! Húsz éves már sosem lehetsz!

Gyors szárnyakon repülnek az évek, nem segít rajt' bűbáj, sem varázs.
Még sóhajtássá halkul el az ének, a szilaj lángból lesz szelíd parázs.
Ne kergess már tarka délibábot, várd meg mit az élet hoz eléd!
Hűvös estén vedd fel a kabátod, s örülj, hogyha ízlik az ebéd!

Öregfiú ne légy mohó, ácsi! Régi fényed lassan megkopott.
Egy nap egy lány azt mondja, hogy bácsi: ejts egy könnyet, s aztán megszokod!

Refr.:
Bizony, bizony! Egy szép napon, kopog az ősz az ablakon.
S egy reggel már, a hajadon csillog a dér.
Még zeng a dal, még itt a nyár, de langyos már a napsugár.
És odakünn, egy régi dalt, dúdol a szél.

Hűtlenül elhagyott az ifjúság, de nyílik még számodra sok szép virág!

Ma még talán, nagyon szeretsz, de ifjú már sosem lehetsz.
Öregfiú! Húsz éves már sosem lehetsz!

salis 2011.02.27. 21:38:02

1990. 14 éves voltam, friss smkp jogosítvánnyal. Az álom egy Honda Transalp, amit csak képeken láttam, a zene: Bonanza Banzai. Akkor persze csak egy simsonra futotta, de az is milyen szuper volt!
Múlt szombaton vettem egy Transalpot. 1991-es évjárat....van rajta mit szerelni...de tudom mit hallgatok közben a garázsban!

deak.atti 2011.02.27. 21:39:13

... ha meg már érettségi:

1991-ben érettségiztem, mint mondtam, kb. egy iskolányi van köztünk. Apám akkoriban döntött úgy,hogy 15 év Főtaxizás után a saját lábára állna. Vett is hozzá egy 1200S Ladát, azt az igazi "strandkorlát-kéket". A wartburgon akkoriban járt le a műszaki, az volt az alku, hogy ha megvan az érettségi, Wartburg marad, ha nincs, megy a kukába. Az érettségim meglett, maradt a Wartburg. Nade. Úgy adódott, hogy apám aznap dolgozott, de nem ment el a Ladával, mikor az ünnepélyes bizonyítványosztást (a ballagás pár napra rá volt) tartották a KGSZI-ben. Mindig felhozta a lakásba a trafó főkábelét, hogy ha valami rutintalan tolvaj járna arra, csak az aksi merüljön le, a kocsi maradjon meg. Rutinos ellen nem védett ez a dolog, ezzel tisztában volt. Én rutinosnak bzonyultam, mert aznap Ladával állítottam be ... hát, elmondani nem lehet a "csordavokál" színvonalát, mikor az akkor már megvarratott ballagási öltönyömben kikászálódtam az ibolyakék BA3 21013 fekete műbőr üléséből... ;-) Ölég sokan gratuláltak hozzá, és mindenkinek el kellett mondanom, hogy hát igazából nem EZ az ajándék, AZT már ismerik ... ;-)

DA

Gyurma73 · https://plus.google.com 2011.02.27. 21:41:26

Fater Steyr puchjávan nyomultunk1988 ban.
akkoribaN Strangelove meg a Question of Time ment mindenhol,óriási DM láz.
1990 ben 850 es Fiatom volt.
Depeche Mode kiadta a Violatort(enjoy the silence,personal jesus)minden a helyén volt.
Depeche Mode még mindig van mindig kimegyünk ha jön de ez már csak nosztalgia.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2011.02.27. 21:43:50

1992 ben 40 ezer forint fizetés és egy kettes Golf volt az álmom,
Mára teljesült:-))

Gyurma73 · https://plus.google.com 2011.02.27. 21:46:01

@Virago_1000: igen ma fura lennem eghallgatni egy bonanza banzájt,pedig akkor csak kazettán szól borzasztó minőségben.

Virago_1000 2011.02.27. 21:49:43

Nagyon szep poszt.
Szemelyesen, en mar 28 eves voltam, mikor az elso autom lett. Kotodik hozza par elmeny, de semmi kulonos, mert nem kozeli baratokkal, haverokkal eltem at. Azt az autot eladtam, de viszont a tulajaval szinte napi kapcsolatban vagyok azota is.
Azelott csak a motorok erdekeltek. Emlekszek, amikor a szuloi tiltas ellenere hazamentem a frissen vett ETZ-vel, es a kezem is kotve volt, mert elestem vele utkozben :))
Aztan allando bujkalas a rendorok elol...foldutakon, duloutakon is...
Aztan vegre lett jogsim. Igaz, akkor mar osz vege fele jart, meg a suli is lefoglalt, szoval mar nem vettem elo a motort, max karbantartasra.
A kovetkezo tavasz, nyar? Mikor a diakkent atdolgozott nyarak alatt tudtunk 1-1 hetveget motoros talalkozora egyeztetni haverokkal? Hat azt az erzest nem tudom leirni. Akarmilyen motorom, autom volt azota, azt az erzest semmi nem tudta visszaadni (es ketlem, hogy vissza fogja-e egyaltalan) amit akkor ereztem, mikor SZabadon, azaz jogsival a zsebemben mehettem akarhova.
Aztan mar dolgoztam, amikor a jelentos allomas bekovetkezett, az elso igazi nagy motor. Bejartuk az orszagot, barataimmal, rockfesztivalok, talalkozok... Sajnos jopar ev elment azota. Szerencse azonban, hogy ok is velem vannak meg, a motor is. Nicknevet is adott, es majd ha ido kerul ra, restauralodni fog.
Az ETZ is megvan meg, aldom az eszemet, hogy nem engedtem a csabitasnak, pedig megfordult a fejemben ezerszer, hogy tuladok rajta, de mostmar nem hinnem, hogy megfordul tobbet. Mai napig arrol almodozok neha, hogy hazamegyek, felulok ra, es elindulok a faluban, mert olyan menonek sohasem ereztem magam azota sem, mint annak a nyergeben....

Nagyon szep poszt. Kivanom minden kommentelonek, hogy erezzen igy egyszer majd, mint a Posztiro.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2011.02.27. 21:50:44

91 benn elcseréltem a 850 est egy 127 es re ,na az mindent vitt:-)
Aztán 92 ben jött a dízelkorszak(1 -es Passat 1,5D)

Virago_1000 2011.02.27. 21:52:11

@Krisi:
"amúgy milyen szemét már az élet: amikor egyetem alatt volt szabadidő, akkor nem volt pénz. most meg pénz van, de szabadság nincs"

- remelem, nem fogod par honap utan a penzre is azt mondani, amit a szabadsagra :) Mert abbol sosem eleg, konnyu kitalalni uj projekteket :))

Virago_1000 2011.02.27. 22:04:11

@Gyurma73: Ilyen zenekarokra gondoltam, mint pl. Black Sabbath, Judas Priest, Queensryche, Manowar, iron Maiden, Europe etc. Sokan panaszkodnak, hogy "nincs utanpotlas", nincsenek mar ilyen kaliberu zeneszek, mikozben a helyzet az, hogy csak jobbak vannak szinte, csak nem vesszuk oket eszre.

deak.atti 2011.02.27. 22:06:38

@Virago_1000:

Szia!

"Nagyon szep poszt. Kivanom minden kommentelonek, hogy erezzen igy egyszer majd, mint a Posztiro."

De hát itt minden kommentelő, többek közt én is, azt pötyögjük (Veled együtt), hogy mikor éreztük magunkat úgy, mint a poszt írója ... Mondjuk,én nem tudom megmondani, hogy mikor mentünk le haverokkal együtt Balatonra először. 1995-1996 környékén biztosan, de hogy előtte volt -e, az már nem 100%. Persze az már nem AZ a Balaton volt, mint a 80-as évek végén, tele NDK-s családokkal (csajokkal ...), meg úgy általában sem. De az se volt rossz, csak más.

DA

Krisi 2011.02.27. 22:11:38

@Virago_1000: túl sok pénz ugyanúgy nem létezik mint a túl sok sör :)

MZ-vel amúgy énis hasonlóan vagyok: remélhetőleg soha nem lesz akkora szükségem 100-150ezer forintra, hogy el kelljen adnom. pedig útmenti pihenőhelyeken folyton ki akarják alólam vásárolni öreg motorosok, akiket a hangok és a szagok hirtelen elöntik emlékekkel :D

Shadowbull 2011.02.27. 22:12:59

@négykarika: hat ja.

Mondjuk addig jo ameddig oregszik az ember.

sb

gabe76 2011.02.27. 22:18:44

Gyurma , ez a vicc is jó helyen volt jó időbe, gratula! ;-)

McK (törölt) 2011.02.27. 22:25:04

Konkrétan elájultam..

Feküdtem a kádban,és azon agyaltam,hogy anno amit überkirálynak tartottunk,azon 20 évvel később szánakozunk,hogy micsoda balfaszok voltunk..:D
Erre Csík előhozza azt a kivételt,ami erősíti a szabályt.
Full csoró voltam a suli után..konkrétan az ebédjegyeimet is eladtam,ha kellett.

Vettem egy Trabit,17 év 3 naposan,ahogy jogsim lett..majd Pécsi vásár,eladtam..még ott vettem még egyet,két hét alatt rendberaktam,eladtam,pajta alól skoda 105,elcseréltem egy 127-esre.Felfoghatatlanul ment a 903 cm3-jével..
Aztán szép sorban volt az első évben,zsigulim,skodám,Wartburgom,Renault 5 GTE-m,Lancia Themám,Golf 1-esem,diesel is,Gti-m is..
Fenomenális élmény volt mindíg más autóval buliba menni a haverokkal,a szombati buliból a vasárnapi vásárba menni,majd onnan hazajönni egy másik autóval,miközben bömbölt a Depeche,meg a Bonanza..
Ciki.
Így utólag az..
De akkor valóban azt éreztem,amit ebből a cikkből is a magaménak érzek,hogy van az a kor,amikor az ember azt hiszi,övé a világ.
Sajnos igen hamar elmúlik..

deak.atti 2011.02.27. 22:25:28

@Virago_1000:

Üdv!

A Judas idén fogja abbahagyni ... :o( Lesz egy utam Bécsbe nyáron. Az viszont biztos, hogy motorral vagy Wartburggal. Nosztalgiából.

Na, ez még egy szép történet sráckoromból. 1993-ban a Deep Purple Európa turnéja nem érintette Budapestet. Egy Váci úti utazási iroda indított Merci kisbuszokat (kettőt) a koncertre. De meg lehetett venni csak a jegyet, és magánúton is lehetett menni. Én ezt választottam. Megvettem (jó sokért) a jegyet, beültem a Wartburgba, és irány Bécs! Persze Schengen akkor még csak egy belga város volt, tehát igen szigorú VPOP-sok vártak a határon. Mindenkit szó nélkül átengedtek, én viszont, mint fiatal gyerek egyszem magában a kopottas Wartburgban, valamiért szemet szúrtam nekik. Félretereltek. Nyissam ki a csomagtartót. Vegyem ki a pótkereket. Szedjem ki a hátsó üléstámlát (mindezt kifelé menet!). Ajtókárpit ... Itt már szóltam, hogy azért oda kéne érnem a Wiener Stadthalle-ba este 8-ra, mert koncertjegyem van (mutattam), és már 15 órát mutat a vekker. Úgyhogy visszarakattak velem mindent, és elengedtek. Máig nem tudom, hogy miért voltam gyanús. 23 órakor vége volt a bulinak (überf@sza volt, pár hónappal később Ritchie Blackmore kilépett, én meg áldottam a szerencsémet, hogy még láthattam velük játszani), éjfélre kikeveredtem az A1-es autópályára ("Budapest 238 km", hűbazzeg!) ... aztán Tatabányánál elaludtam. Szerencsére egy 2 km-es egyenesben, tehát semmi nem történt, de úgy megijedtem a kormánynál felriadva, hogy hazaérve még hajnalban sem tudtam az ágyban elaludni.

Hát, ezért megyek a Büdöskével Bécsbe, ha kijutok a Judas búcsúturnéra. Mert ezek sem jönnek BP-re, csesszék meg ...

DA

butschq 2011.02.27. 22:31:03

nekem a Balaton egyet jelent a Nohabokkal, soha nem lesz az az út olyan szép, mint azokkal a 16 hengeresekkel...

McK (törölt) 2011.02.27. 22:31:13

Konkrétan elájultam..

Feküdtem a kádban,és azon agyaltam,hogy anno amit überkirálynak tartottunk,azon 20 évvel később szánakozunk,hogy micsoda balfaszok voltunk..:D
Erre Csík előhozza azt a kivételt,ami erősíti a szabályt.
Full csoró voltam a suli után..konkrétan az ebédjegyeimet is eladtam,ha kellett.

Vettem egy Trabit,17 év 3 naposan,ahogy jogsim lett..majd Pécsi vásár,eladtam..még ott vettem még egyet,két hét alatt rendberaktam,eladtam,pajta alól skoda 105,elcseréltem egy 127-esre.Felfoghatatlanul ment a 903 cm3-jével..
Aztán szép sorban volt az első évben,zsigulim,skodám,Wartburgom,Renault 5 GTE-m,Lancia Themám,Golf 1-esem,diesel is,Gti-m is..
Fenomenális élmény volt mindíg más autóval buliba menni a haverokkal,a szombati buliból a vasárnapi vásárba menni,majd onnan hazajönni egy másik autóval,miközben bömbölt a Depeche,meg a Bonanza..
Ciki.
Így utólag az..
De akkor valóban azt éreztem,amit ebből a cikkből is a magaménak érzek,hogy van az a kor,amikor az ember azt hiszi,övé a világ.
Sajnos igen hamar elmúlik..

Virago_1000 2011.02.27. 22:35:01

@Krisi: Pont ez az. kaptam volna erte 100.000-t ami viszont penzben kifejezhetetlen, az a hozza kotodo emlekek.
Vannak targyak, amikhez nagyon jo ragaszkodni.

@deak.atti: En arra gondoltam, hogy lehet, hogy most van olyan pillanatod, amire ugyanigy fogsz visszaemlekezni 20 ev mulva.
Lehet hogy tegnap ateltel, vagy holnap atelsz ilyet? Sosem tudhatod...

Pajkos kisdömper 2011.02.27. 22:42:53

Valakinek emlékszik Velencén a Karaván kempingre?Már lebontották,beton panelekből épült kis apartmanok voltak....90-91 magassága..4fős apartmant 10-en kibéreltünk,aki kidőlt tudott aludni.Robogás lefelé az M7-en az UK-59-59 frsz-ú strandkorlátkék kombi Trabimmal,rakodópolcon bömböl a 2 kocka videoton hangfal.Császárok voltunk(szerintünk).Azután a suliudvarra kigurulni egy Cx-el vagy nagyfater A Commodore-jával menyország.Ja,37 vagyok:))
Ez kibaxott jó poszt volt.Köszi!

Lookie 2011.02.27. 22:52:31

@deak.atti: TÖKÉLETESEN EGYETÉRTEK AMIKET A DEEP PURPLERŐL írsz!!!!
Csikós Zsolt meg újra bebizonyitotta, hogy mennyire emberi módon fel tudja kavarni a legmélyebbre leülepedett oly kedves emlékeket is szinte mindenkinél. Nagy vagy ember, megtisztelőnek tartom olvasni is írómányaid direkt forrásból. Köszönöm!!!

deak.atti 2011.02.27. 23:04:47

@Lookie:

Üdv!

Köszi. Ez a ma esti kis szeánsz egyre határozottabban emlékeztet Rejtő Jenő Csontbrigád című regényére, pontosabban az abban levő "tűznézés" nevű akcióra. Mikor a Csontbrigád körben ül az esti tűznél, és abba bámulva sorolja a feltörő emlékeit ... :o)

DA

faterpolo 2011.02.27. 23:17:54

@Csikós Zsolt:
" Vén barom vagyok, lemez… Meg feltettem… Hol élek én?" - Dehogy vagy te vén. Nekem is megvan a Making Movies LEMEZ, én is FELTESZEM (meg olykor Doors-ot és még ezernyi más jófélét) - pedig én azon a nyáron még épp csak fél éve kapálóztam, pólyába csavarva. Jó, én már "modern" gyerek vagyok, egy nálam alig 8 évvel öregebb 'bangolufszen' tányérjáról kezd el dübörögni a Money For Nothing (én vettem - te egy Fiat 500-ra, én egy lemezjátszóra b...tam el 25 ezret fiatalon:D). Úgyhogy semmi öreguraskodás, tedd csak fel a lemezt, hajtsd le a plexitetőt, hangerőt neki, sercegés után hadd szóljon!

brain drain 2011.02.27. 23:45:12

Egyébként nagyon aranyos ez a Csikós poszt, de abba még nem gondoltatok bele, hogy a szüleink kicsit másképp látták azokat az a "szép" időket? :) Tény és való megvolt a maga romantikus bája ennek az egész dolognak, akkor és ott, akkor és fiatalon, vagy nagyon nagyon fiatalon, kit hány évesen ért a dolog, de mintha a mai épp kéz-láb 60-70-esek, 80-asok kicsit másképp látnák a dolgok állását. Természetesen voltak egyenlőbbek az egyenlők között.

gascan 2011.02.27. 23:50:21

Tényleg a Money For Nothingot kellet volna játszani a Fityóban, stílszerûen. Viszont jó hírem van, kopasz, idén is lesz nyár. Ez azt jelenti, hogy megint le lehet majd tekerni az ablakot, és lehet a tovasuhanó táj bámulása közben zenét hallgatni.
www.youtube.com/watch?v=fkpBJVZRA8U

brain drain 2011.02.27. 23:50:54

Tényleg nagyon jó volt akkor, de mai szemmel visszagondolva az egész egy hatalmas hazugságra épült, még ha a változás, tehát a nyugatiasodás elvitathatatlan romantikája is átlengte az egészet. Vagy csak öregszünk és egyre érzékenyebbek vagyunk, mert manapság egyre nyilvánvalóan szarabb minden, még akkor is, ha van jó munkahely? :)

Csikós Zsolt 2011.02.28. 00:03:45

@gascan:

Hogy ez mennyire hihetetlenül jó. Tudom, hogy milyen iszonyatos mennyiségű bossa novát hallgattam már abban a Fityóban is. Meg azóta is? Hát ez...

red87 2011.02.28. 00:09:08

24 leszek csak két hét múlva. de attól még az érzés megvan.
köszönöm Csikós maestro!
nekem az első autós emlékekhez Oliver Hartmann zenéje köthető, amit marhára senki nem ismer, de én meghalok érte:)

Garp 2011.02.28. 00:40:02

Csik 4x olvasom és megint megkavar. Én a 35.ben járok, apám töklámpás Simsonja, a bogarunk, NSZK-ban élő nagybátyám Renault 30-asai és a balatonfenyvesi nyarak, később anyám Trabija a kínai 2 kazettással, aztán életem első autója a kispók, Budapest egyetem, első albi a Dob utcában..áááá..elmész te a ...;)
Rekviem az elmúlt ifjúság felett. Szeretem az írásaidat :).

Gordini 2011.02.28. 00:43:28

És a Telegraph Road,meg a Private Investigations...igaz,ez már Love Over Gold :)
Soha nem felejtem el a 850-es gaztetteit.Nekem ez jutott elsőként,borzasztó rigolyái voltak.Pontosabban kettő: a karburátor vagy okádott,mint a farkasgyepűi tüdőszanatórium,vagy gödény módjára ivott. A Hardy-tárcsákat nyihogva zabálta,csak azért kellett (méregdrágán,akkoriban) egy ruszki racsnis készletet vennem,mert volt benne 32-es csőkulcs (13 bezzeg nem,ám 15,16,18 igen),ami a tárcsa anyájához passzolt.
Egyhuzamban 130 km-t soha nem ment,pardon,egyszer igen,ellenben akkor egy enyhe balkanyarban eltört a jobb első kerékcsapágy,a kerék csak azért nem esett ki,mert beszorult a dobba.
Na,ekkor jött egy jóember és tett egy visszautasíthatatlan ajánlatot.Azt mondta megveszi,pont ilyet keres és kizárólag hosszú utakon fogja használni,lótifutira van neki Dacia.Elvitte,soha többet nem találkoztunk.
A cikk remek,nagy-nagy örömmel olvastam !

Cooper911 2011.02.28. 00:46:40

Nagyon jó irás. Szerintem nagyobb királyok voltatok mint aki alá apuci odatolta a jó verdát és a sok költeni való pénzt. Ezt ti magatok hoztátok össze és így tényleg jogos volt a tiétek a világ életérzés.

Egyéként nekem is a Money for nothing és a Sultans of swing a kedvencem a Dire-töl.

Millylány 2011.02.28. 01:52:53

Nagyon jó összeállítás s éreztem ismét a hangulatát! Köszönöm. :)

ejszarny · http://www.ejszarny.hu 2011.02.28. 02:55:36

ez kurvajo volt csikos, orom volt olvasni, koszi :)

Daily Shark · http://dailyshark.blog.hu/ 2011.02.28. 06:04:42

Nekem is megvan még valahol anyunál a régi szobámban a bakelit :)
Gimis voltam, nem nagyon lehetett felénk ilyet kapni, a legközelebbi megyeszékhelyre kellett menni, hogy egy maszek lemezboltban megvehessem.
És a Tunnel of Love gitárszólója volt az első, amit tőlük megtanultam játszani.

Nálam Trabant volt az első autó, amit ketten generáloztunk egy osztálytársammal, motor ki, főtengely, kuplung, dugattyú csere volt azt hiszem...

Kazimír 2011.02.28. 07:42:36

Pár évvel fiatalabb vagyok, de a 80-as évek közepétől (egészen konkrétan akkortól, amikor ellestem a lemezjátszó használatát) szintén Dire Straits és Knopfler rajongó.
Valami 3 hete vettem meg az első saját autómat, de a boldog békeidők már - mondhatni rég - tovatűntek..

gyuri70 2011.02.28. 07:42:54

1991 nyara, lepattant 1964-es kopottpiros faltdachos VW bogár, Balaton zenekar - Bizonytalan randevú-u. Az mekkora volt. Milyen érdekes, hogy az ember az emlékeit mindig zenéhez köti /többnyire/...

komikus 2011.02.28. 08:10:07

Igen,emlékszem.Az indulás izgalmára,a felszabadult sóhajtásra az érdi emelkedő leküzdése után,ahogy szemét módon intettünk a gőzölgő skodásoknak.Ahogy zakatolt alattunk a kockákból összerakott autópálya mi az első Révész meg a Demjén lemezt hallgattuk .Most is érzem,milyen volt megpillantani a vizet és együtt ordítani az Aszófő táblánál...A világ más lett,elmúlt 25 év,de ha arra járok, most is ugyanazt érzem és ugyanúgy ordítok!

GYUSZI BACSl · http://special.blog.hu 2011.02.28. 08:47:59

én életem első autóját, az 1966-os W111 250 SE Coupe-t a taxisblokád miatt nem tudtam 89-ben hazahozni, ezért újra kellett szervezni a szállítását

ja és 21 éves voltam

sajnos az a kocsim azóta sem képes önállóan járni-kelni, de az élete felét már nálam töltötte, egyszer még működni fog (:

No quarter 2011.02.28. 09:13:07

Én egy 850-es Fiattal kezdtem 1972-ben, aztán lett egy Typ 110-es NSU-m. Tényleg én voltam az, aki Monte Carloban nyertem és a Nobel díjat is megérdemelten ítélték nekem. Másként sütött akkoriban a nap: csak rám.
Aztán teltek az évek és lejöttem a földre, de nem bánom, hogy felülről láttam a világot. Felülről és szépnek. Most is szép, de az idő faktor torzítása miatt a méretek és a színek sokkal szebbek az akkori képek.

Lowtyo 2011.02.28. 09:17:28

@gyuri70: 1996 nyara, lepattant 1967-es kopottfehér VW bogár, Kispál - Autók a tenger felé. Útban Agárdra a még zötyögős M7-en.

No quarter 2011.02.28. 09:17:38

...az akkori képeken. Bocs.

Winston Smith 2011.02.28. 09:19:43

Jó cikk. Szinte már autóbuzériába oltott irodalom.

Nem rossz egy műszaki diplomástól. :)

calibra91 2011.02.28. 09:22:27

Tisztelt Csikós Zsolt!

NAGYON szeretem olvasni az írásaidat! Élmény minden sora...és tökmindegy, hogy 1986-ról írsz, vagy az 50-es robogózásról az Árpád hídon...!!!!

Nekem Trabi volt az első, három küllős dísztárcsával, patikára polírozva, hibátlan állapotban, bömbölő zenével. Vidékre jártam főiskolára a kilencvenes években. Pesti srácként, saját kocsival kemény voltam :-)))
Hittem akkor..... De kurva jó volt ezt hinni!

Köszönöm a feelinget mégegyszer!
Üdv

ZasTempra 2011.02.28. 10:04:11

Üdv!
Bár igaz, én éppen '86-ban születtem, de azért akkor minden "valamire való autóbuzi" :)) életében összekötődik 3 dolog: a fiatalság, az autó, és a zene.
Bár én 17 évesen még csak Simsonoztam, de 3 év alatt bejártam vele Vas megyét (és ha le is rohadtam vele mindig hazafelé, közel az otthonhoz). Aztán 21 évesen meglett a Zastavám, amivel kb. ugyanúgy voltam mint Csikós Úr, bár én már a keresetemből vettem és relatíve kevesebb szívás volt vele. És nálam is a DM, Bonanza, és a 80-as évek popslágerei szóltak a kazettás magnóból adapterkazival, miközben ingáztam Szombathely-Bodajk között a 8-as úton a barátnőmhöz :D
Ma még ugyanez van, csak a Temprámban már mp3 rádió van, és én is kezdek kopaszodni :D

gyerek9.3 2011.02.28. 10:14:17

Át érzem én most vagyok 17:) most csinálom ugyan ezt szerencsére akocsim jó állapotu éna benzin vételezéssel szívok xD

Inner Circle 2011.02.28. 11:17:04

Ó, a Making Movies. Amin a Solid Rock volt a zúzós szám, a Hand in Hand az érzelgős és a Tunnel of Love az önmegvalósító. És ha minden igaz, eredeti MC-n volt meg...
Hejj, ezt a hangulatot mégsem a Straits, hanem a Queen adja vissza igazán jól a "These are the days of our lives"-ban :-)

feketenap · http://www.zoldszempont.hu 2011.02.28. 11:18:03

Amikor hazavittem az első GTI-met, a kipufogó le volt szakadva a hátsó hídnál, egy nagyobb gázadásra verte a padlólemezt. A hangja olyan volt, mint egy vadászgépé.
Viszont ment, mint az állat-a Wartburg után.
Sosem felejtem el, örök élmény.

nagyiWRX 2011.02.28. 11:21:58

De kemény retro, eszembejutott amikor 1987 ben mentünk nagybátyám mitsubishi sapporo-jával balatonra pfffffff de jó volt:)))))

Lord heckman 2011.02.28. 11:30:25

Nagyon jó volt :) Átéltem...

Ha kiszámoljuk, hogy akkoriban hány liter benzin árából vetted a fityót, akkor kábé azt kapjuk, hogy az mai áron (benzinhez mérve, tudom, hogy nem reális) kb félmillónak felel meg. Szerintem egy mai 18 éves örülne, ha pár menő cuccát eladva megvehetne egy félmillás akármit. Szóval bizonyos szempontból nem volt az rossz világ :).

Képzelem, hányszor kellett magyaráznod - csajoknak - hogy "nem kispolszki! ez igazi fiát! OLASZ!"

tibidanny 2011.02.28. 11:37:58

az egyik képen ott a jövő a fityó mögött... W123

Janossz 2011.02.28. 11:58:37

CX 79-16
Az elsőre emlékszik az ember, a későbbi rendszámaim elő nem tunám hozni. Kékeszöld színe volt, mint később kiderült valami csuklóssal volt korábban némi afférja....
Nálam egy hónap után beleállt egy MZ, a bal oldal ívelése negatívra váltott. Nagy végre összekalapálták, csak az akku adta meg magát addig. Míg fenn töltögettem, a dicsőséges hadseregünk egy Csepele nekitolatott, úgy másfél métert eltolva oldalt, lelökve járdaszintre, még a felni is elgörbült.
Mire kész lett, csak egy cél volt előttem: baj nélkül a Merkur-telepig jutni.
Egy nap alatt elkelt. Ez 78-ban volt, lehet, hogy ez lett a Csikósé később....

Dire Straitsben mindig jó voltam. Már az első lemezt megcsíptem Szabadkán, igaz fogalmam nem sok volt róla, viszont rá volt téve egy ZLATNA cimke, mondom lássukk!:-)

nénike · http://mandiner.hu 2011.02.28. 12:15:41

Ugyanez Citroen kacsával. Szabadság menetszele, 1991.

SRX 2011.02.28. 12:16:41

Kedves Zsolt!
Kiváló írásoddal elindítottad bennem is az emlékezést.
Abszolút időben majd tíz évvel előtted végeztem én is, ugyanott, van fogalmam arról, mit jelent az a bizonyos érettségi utáni nyár.
Panni, Verhovina, majd Jawa 350, és közben a haveri körben minden szocimotor, ami létezett a Balkán-tól az MZ-ig.
A társaságban már mindenki „rutinos” autóvezető volt 18 éves korára a szülők autóival. A mi családunkban nem volt, így én egy kissé lemaradtam.
Viszont én voltam az első a bandából, akinek saját kocsija lett, nem is akármilyen, egy makulátlannak hitt,7 éves, bordó 850-es Fiat.
Néhány hónapot használtam felhőtlen boldogságban, nagy-nagy szeretettel. Egyszer aztán, Óbudán, egy szinte biztosan részeg távolsági buszsofőr végighúzta az Ikarusszal az álló kocsi oldalát, a hátsó kerekének gumijával. Nem is vette észre, hogy benne ülünk. Egy pillanat alatt úgy leamortizálta a féltett kincset, ha nem csajjal vagyok, elsírom magam. Hülye, és tapasztalatlan voltam, nem hívtam rendőrt, pedig éreztem rajta a piaszagot. (Névnapja volt, végzett, a telephelyre vitte az üres buszt.) Nagyon hosszú, és tanulságos história lett belőle (Állami Biztosító), elég itt annyi, kiderült, hogy a Fiat el van rohadva, gyakorlatilag körbe kellett lakatolni, nem sokkal kevesebbért, mint az ára volt.
Talán az egész életem másképp alakul, ha ez nem történik, mert akkor bizony bennem elpattant egy húr.
Ezután eszméletlen történetek sorozata indult el a járgánnyal.
A folyamatos vízforrás, aminek a rossz konstrukción kívül, a kíméletlen bánásmód is oka volt, rövid időn belül azzal járt, hogy csak háromszor annyi benzint fogyasztott mint olajat. Nagy kalandok voltak, pl. többször begyulladt az olajpára a motortérben. A berohadt függőcsapszeges kormány a szokásosnál is nehezebb lett egyszer, majd nemsokkal ezután egy bukkanó után elment minden villany. Az ok prózai volt, az elöl elhelyezett akku alatt kirohadt a lemez, az
akku leeset, de megakadt a kormányösszekötőben és addig azon trónolt, amíg az állandó mocorgástól, reszeléstől ki nem lyukadt. Na akkor mentek el a fények.
Első motorgenerál. Óbudai szaki (elmondható, hogy Óbudán nekem nem volt szerencsém), farmotoros specialista, főként Zaporozseceket gyógyított. Első ottlétemkor, a figura éppen a felfüggesztett láncos emelőre barkácsolt egy vízszintes, teleszkópos vasrudat, amivel a Zapó hátát akarta kissé megemelni, a motor akna nélküli kivételéhez. Büszkén mutatta be a vadi új cuccot, egy épp ott lévő, javításra váró kocsin. Beillesztette a rudat a helyére, és elkezdte emelni. A kocsi teljes súlya a vascső két végén, a hátsó sárvédők tetejének belső ívén nyugodott. Naná, hogy a legkisebb emelésre is kipúposodtak a lemezek mindkét oldalon!
Kis torokköszörülés következett:
– Majd ZSÍROS kalapáccsal visszaütöm, ne sérüljön a fényezés, meg sem lehet majd látni!-
Na ő csinált motorgenerált, olyan is lett.
Tudta, hogy emiatt a meló miatt még sokat emlegetik a felmenőit, úgy engedett el a műhelyből, hogy a lelkemre kötötte, az autóval, a bejáratás után is csak öregurasan lehet járni.
Jónak mondta, nem voltam még 20 éves és alig vártam már, hogy essen egy kis eső, hogy minden kanyarban keresztbe tudjak állni….
Aztán beütött a ménkű: haját 4 cm-esre vágassa le, stb.….
Egy újabb nagyon rossz döntést hoztam, kibéreltem hosszú távra, leállításra egy garázst, tőlünk (belváros) messze Budán, a város szélén, és elbúcsúztam a Fityótól.

SRX 2011.02.28. 12:19:50

A sors úgy hozta, hogy Budaörsre kerültem, és csak néhány száz méter választott el a lebéklyózott kocsitól.
Innen már borítékolható volt a szegény autó további sorsa.
Az sem volt közömbös, hogy a seregben, mindenfajta normális számítás, és a gyengeáramú végzettségem ellenére benzinkutas lettem….
Nem telt bele sok idő, és a kocsi egyre többször került ki a garázsból, a tervek ellenére. Hihetetlen praktikus volt az, hogy a (társas) dobbantáshoz, (Ho Si Minh ösvény), elég volt csak deréktól felfelé átöltözni, és autóval rendszeresen hazajárni aludni, mintha csak dolgozóba járna az ember.
A 850-es szemszögéből persze ez tragikus helyzet volt, kíméletlen használat, semmi karbantartás.
(Mondjuk finoman fogalmazva: az üzemanyagra fordított költségek, akkor, és ott, nem jelentettek különösebb megterhelést.)
És az őrült sztorik, szinte nap mint nap.
Egyszer kis pattanás valahonnan az első traktusból, majd a következő kanyarban, érdekes, vicces guminyafogás, és nehezen realizálható kanyarvétel.
Eltörött a jobboldali gömbcsukló, és a kormány csak a bal keréknek parancsolt. Mindez valahol a BAH csomópontnál, szökött katonaként, gyakorlóruhában. Hazamentem vele.
Amikor már nagyon nyafogott, és a komolyabb ívek előtt megálltam, kézzel beirányítottam a rakoncátlankodó jobb kereket a megfelelő irányba, és go….!
Aztán később annyira reménytelenné vált a kocsi állapota, hogy egyszer iszonyú kockázatot vállalva, egy éjszakára, kuplungcserére BEcsempésztük a 850-est a laktanyába, a teherautó-műhelybe.
Ez egy elég laza laktanya volt, úgy is hívták Hotel Xxxxxxi, de ez akkor is nagyon meredek, futkosó gyanús pofátlanság volt. (Nem kapun keresztül jutott be.)
Amikor az aknára rá akartam állni kiderült, hogy a Csepelekre méretezett kerékvetők kb. egy keréknyivel szélesebbek a Fiat nyomtávjánál. Elkeseredett megoldásként leeresztettünk a gumikból, és felálltam a kerékvető ÉLÉRE!!! Ezzel rengeteg idő ment el, centiméterenként került a helyére. Persze minden perc számított, és óriási lett a kapkodás. Semmi alábakolás, így a sok cibálástól, és a váltó megemelése miatt megváltozott geometria miatt a Fityó hátsó kereke sutty…., lecsúszott a keskeny acélcsíkról, bele az aknába. Az első pánikot, hogy a nyakunkba esik, hamar követte a felismerés, hogy ez csak azért nem történt meg, mert a hátsó futómű beékelődött az akna nyílásba.
Nem részletezem azt ami ezután következett.
Leszerelésemig fizettem a rundokat annak a 10 embernek, akiket az éjszaka közepén toboroztam össze, és akik hajnalra, puszta izomerővel kimasszírozták az aknába félig beszorult 800 kiló körüli járgányt. Ha egy-két perccel tovább tart a móka, akkor megdőlünk, mert már szóltak a kaputól, hogy az ÜTI elindult a szokásos reggeli körútjára….
És az utolsó történet, amikor végképp elgurult a gyógyszer.
Mindenki tudta, hogy hajnalban riadó lesz. Az egész operett statisztéria a körletekben, az ágyakban állig felöltözve várta, a cécót. Mi néhányan raktárosok, szerelők, abban a kiváltságos helyzetben voltunk, hogy nem kellett feltétlenül a hálókörletekben aludnunk. Akkor is valamelyik raktárban kuksoltunk. Nehezen telt az éjszaka, étel-ital elfogyott, hazamenni nem mertünk, és az a beteg ötletem támadt, hogy menjünk egy kört a kocsival, csak úgy levezetésként. Több jelentkező is akadt, de végül csak hárman indultunk. Az egyik jól belőtt „gyorsasági szakaszra” mentünk, az Ördög-orom Csárdához vezető útra. Felértünk Csillebércre, túléltük, visszafordultam a laktanya felé, megnyugodva, a gőzt kieresztve, tényleg normális tempóban csurogtunk vissza, a meredek lejtőn.

SRX 2011.02.28. 12:21:56

Az út vége felé, közvetlenül a csárda alatt volt egy kanyarcsoport, szűk völgyben, egyik oldalon meredek sziklafal, másik oldalon szintén sziklák által szegélyezett rézsű. Ezt felfelé, teljes gázzal, minimális korrekciókkal, technikásan, szinte át lehetett szelni. Még egy utolsót akartam villantani a
kollégáknak, hagytam a kocsit felgyorsulni, és az adott ponton visszakettőpadlógázzal, tempóból akartam befejezni ezt a jól sikerült kis csapatást. De kettő helyett négy jött (hogy miért, annak sok köze van az egyszer már besült váltó belvilágához), és soha nem próbált sebességgel, halál bénán, motorfék nélkül estem be az első jobbos kanyarba. A szűkre vett ív miatt a jobb hátsót megdobta a sziklaperem, ennek következtében a következő kanyarba, már légi úton érkeztünk, a bal első kerékre. A teljes keresztbefordulást, és az ehhez tartozó biztos borulást csak az akadályozta meg, hogy a bal hátsó kerék is beakadt egy sziklába, és visszapofozta az autót, menetirányba.
Tehát mint egy flippergolyó végigmandinereztük a hármas kanyarcsoportot.
Az első kurfli előtt egy viszonylag komplett kisautóban ültünk, a harmadik kijáratához, már egy roncs érkezett. Nem álltunk meg, a motor sem, gurultunk tovább, tök sötétben, előttem a szélvédő berogyott gumiján himbálódzó, leszakadt belső visszapillantó lámpája pislákolt csak. A károk érezhetően tragikusak voltak. A maradék lendületet kihasználva, szikrázó, csattogó felniken még elbotorkáltunk egy biztonságosnak ítélt helyig, ahol hátrahagytuk a romot. Itt derült ki hogy a bal első kerékről eltűnt a gumi, a jobb elsőn, és a bal hátsón ronggyá szakadt, a jobb hátsón ugyan megmaradt, de ennek ellenére ez a felni is rommá görbült, a másik háromról nem szólva. Mind a négy gátló tönkrement, kettő szinte szétrobbant, laprugó is törött. A karosszéria, a deformáció miatt egyben, szinte sértetlenül köpte ki a szélvédőt, a műszerfal úgy megrogyott, hogy a rádió előlapja eltörött. Az én ajtóm beszorult, a másik oldalon kellett kiszállnom, ahol centis rés keletkezett.
Szerencsénkre senkinek semmi baja nem lett, igaz, elöl iszonyúan be voltunk kötve, ráadásul teljes téli gyakorlóban, bakancsban puha téli sapkában. A hátul ülő harcos pedig gumiember (tornász) volt, aki öv híján, profin kitámasztott, félelme legyőzte a fizikát.

Leszerelés után került rá 4 kerék, és kapott egy szélvédőt, amit csak sok gumigittel, és szélesebb gumival tudtunk begányolni, mert a nyílás valahogy „megnőtt”. A 11 000 Ft-os, elég őszinte hangú újsághirdetésre egy fiatal hölgy jelentkezett, aki az általam bemutatott próbakör után, az autószerelő barátjával konzultálva egy tréleren vitette el a sokat látott autót.

Köszönöm drága szüleimnek, akik sajnos már őrangyalaimmal karöltve, felülről nézik a botladozásaimat, hogy mindig támogattak szeretetükkel, bármekkora baromságot is követtem el!

És persze Deep Purple, Black Sabbath, Pink Floyd, Dire Straits, stb., de hisz ez természetes!

Macskanátha 2011.02.28. 12:23:21

Bizony, jó a poszt! Nálam is hasonló volt a helyzet, csak pár évvel később 1990-ben. Nyár, Balaton, csajok, első saját kocsi, ami szintén olasz volt, egy Lancia Prisma 1.5 benzines. ( Mai fiataloknak: tényleg volt ilyen autó, bár én legalább 15 éve nem láttam ilyet ) Lényegesen nagyobb volt a kisfiatnál, kb. Lada méretű szedán 4 ajtóval. Csikós kocsijához hasonlóan, ennek is nyitható teteje volt, de nem a harmonika tető, hanem fém napfénytető. Egész jól ment, de mindig fogyasztotta az olajat. Ja, és nen volt benne sem airbag, sem ABS, sem klíma, mi mégis jártunk vele, fiatalok voltunk, nem féltünk semmitől. Néha volt Dire Straits kazi is, de nálam főleg a ZZ Top volt a királyság csúcsa! :-)) De ha már Dire Straits és fiatalság, akkor a Walk of Life nem maradhat ki:

www.youtube.com/watch?v=k9_VOy7VipQ

29 Palms 2011.02.28. 12:38:26

@deak.atti

Az a Deep Purple nekem is megvolt '93-ban. :) Szakadt, roggyadt kölcsön kettes Golf a'la highway star, ha már autósblog. A szerencsétlen Zsigulim gumijaiból már kilógott a fémszál akkoriban, és nagyon féltem hogyha defektet kapok, akkor berepül a lábtérben található lyukon, beleáll a combomba, átvágja az ütőerem és elvérzek, meghalok. Tehát dönteni kellett hogy vagy új gumi, vagy koncertjegy, aztán majdcsak eljutunk valahogy valamivel. Gondolkodtunk az ingyenes belógáson is, de tartottunk tőle hogy a balatoni "másszunk át a kerítésen" rutinunk kevés lesz a Lajtán túl. :)

Én is mindenkinek azt mondom, hogy az még Blackmore féle Deep Purple volt, gondosan figyelmen kívül hagyva a tényt, miszerint a helyettese valami Joe Satriani nevezetű futottak még kategóriás gitáros lett, aki pontosan százszor jobb mondjuk...bárkinél.

'93-ban volt még Cult/Megadeth/Metallica koncert is ha jól emlékszem, de az már egy másik történet...jó év volt.

A poszt baromi jó, de a kommentek is, ne hagyjátok abba. :)

GRX 2011.02.28. 12:57:18

Nagyon nagy írás volt, Csiki. Érdekes módon nekem a Dire Straits a Brothers in Arms-szal kezdődött, amit 85-ben le-fel játszott az Ö3 rádió, a többi albumot retrospektíve sikerült magamba szívnom. A Making Movies egyes nótái (kazettára átvéve természetesen) viszont összeforrnak egy 87-es törökországi családi túrával (sötétkék 2107-es és Camptourist kombó), minden este meghallgattam a kempingben parkoló ladában azt a 60 perces szalagot (aminek a másik felére valamilyen oknál egy Eurythmics lemez került).

GRX 2011.02.28. 13:00:35

Amúgy az megvolt a T. Nézőknek, hogy a Fityóra könyöklős, erotikus-fagyinyalós kép mennyire stílusosan retró? Adkó csuka, galléros (lakoszt?) póló, és a háttérben NDK-s rendszámú nagypolák nelásskiráccsal? Tökéletes portréja a kornak. Szinte csak a háromszínű keresztben csíkos nejlon térdnaci hiányzik...

deak.atti 2011.02.28. 13:16:47

@29 Palms:

Hali!

Kicsit hadd OFF-oljak.

Satch mester "csak" arra a japán turnéra kísérte el a megmaradt négyest, amire Blackmore már nem volt hajlandó (a csapat előtt tépte össze a munkavállaló japán vízumát, ami a koncertezéshez kellett), valamint utána amíg ideje engedte, még egy Európa-turnén is játszott velük 1994-ben. Van egy kalóz DVD-m abból az időből (Knockin' At Saarbrücken) ... Ő lett volna A MEGOLDÁS, de szerződésbeli zűrők miatt 2 évet kellett volna rá várni, így nem szállt be.

Amúgy meg mivel sportcsarnokról van szó, nem tudom, hogyan lehetett volna belógni. Marha szerencsém volt, mert akkoriban ládaürítgető postás voltam, és a jegyeket áruló irodával szemben volt egy levélszekrény. Itt figyeltem fel a bejárat előtti nagy írótáblára, rajta a krétaírással, miszerint Bécsbe indulnak buszok a koncertre. Bementem, megkérdeztem, megrendeltem a jegyet. Pár nap múlva átvettem. Utána meg történt, amit leírtam ...

Ez is egy ok, hogy AZT a bizonyos 1976-os Wartburgot, az "érettségi ajándékot" a mai napig őrzöm. Mint Virago1000 az ETZ-t. Igaz, hogy a harmadik bódé rohad le róla (az előző a helytelen tárolás miatt, amúgy menthető állapotú volt), meg 2001 óta nincs rajta műszaki (azóta fizetek rá mindent, én marha, évente csak fél évekre van kivonva ... már betelt emiatt a szürke forgalmija ...), de nincs szívem a fiatalságom egy darabját bontóba/MÉH telepre tolni. Ereklye, fétis, totem, ésatöbbi. Sőt, vissza akarom fújatni pirosra (most fehér), mert amikor apámról rám szállt a tulajdonjoga, akkor piros volt. 1980 óta ülök benne (most éppen 10 éve nem), először kissrácként, majd friss jogsisként, majd félretoltam "ez még meg lesz csinálva!" alapon. Majd ezzel együtt temetnek el ... :o)

DA

Coyote82 2011.02.28. 13:24:52

@GRX: nelásskirács :) minden idők autótartozéka :)

ennél durvább tuningcikk csak az UAZ majrévas volt az 50-60 lóerős szörnyetegekbe operálva.

Amúgy az első autó birtokba vétele valóban emlékezetes pillanat: én egy három hengeres Daihatsu Charade-dal kezdtem, aminek millió baja volt, de akkor is az volt az első. Le is húztam vele Balcsira az első héten - felbecsülhetetlen élmény volt (minden másra ott a mastercard)

deak.atti 2011.02.28. 13:33:53

@29 Palms:

... jut eszembe: jó a nicked! 1993 nyarán, na, ki játszott még a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán ...? Az is nagyon ott volt, csak kevés Zeppelin volt a programban.

Az tényleg jó év volt ebből a szempontból nekem: Scorpions, Deep Purple, Aerosmith, Robert Plant ... apám már kissé ingerülten érdeklődött, hogy nem lesz sok a koncertjegyből már? :o)

DA

Csikós Zsolt 2011.02.28. 14:18:03

@Lord heckman:

Nem kellett... Állandóan autót buzultam, egy hülye voltam.

Csikós Zsolt 2011.02.28. 14:21:04

@Janossz:

De látod, nem. IK 01-07, 1971-es. A CX 1969-es autó :-)

Csikós Zsolt 2011.02.28. 14:33:59

@SRX:

Úgy röhögtem, hogy potyogtak a könnyeim. Tatán ezeket nem merted volna 86-ban... :-)

Fel is olvastam belőle részleteket.

Csikós Zsolt 2011.02.28. 14:35:04

@GRX:

Dehogy Lacoste. Low-cost, az...

dzsoot 2011.02.28. 16:05:05

király ez a poszt.
szép emlékeket hoztál fel. sok bulizós Dire Straits szám. Tóthmátyás Tibiről a Bfüredi vitorlázások ugrik be. egy haverommal a budaörsi benzinkúton "ablakmostuk" össze a benzinpénzt a füredi úthoz (libafos-zöld trabanttal).

subtotal 2011.02.28. 16:48:10

Hát nekem életem nyara és az első SAJÁT autóm nem esett egybe.
De annak a '99-es nyárnak az emlékét nem adnám semmiért. Főiskola előtt voltam, gondom nem volt, a családi Vectra A a fenekem alatt, amikor csak akartam. Valamennyi pénzem is volt, buli volt minden nap.
Viszont az első nap életem első saját autójával is megvan (E34 Touring, nem gyengén kezdtem el :), jöttem vele Bp-ről Debrecenbe és olyan boldog voltam vele, hogy az leírhatatlan.

Hurri Kán 2011.02.28. 18:17:13

Hihetetlen mennyire más világ volt...

Teshow 2011.02.28. 19:01:04

Ennyi sok öreg embert, mint amennyi itt összegyűlt! :)))
Köztük persze velem .....
Jó kis cikk volt, élveztem minden sorát, THX Zsolt!

Teshow 2011.02.28. 19:04:45

@Csikós Zsolt:
Dehogy Lacoste. Low-cost, az...

Ezen konkrétan bex@rtam! :)))
Huh tényleg, emlékeztek még a hamis török-Lacoste invázióra?
Az első mosás után keresztbe csavarodtak, és a legváratlanabb méretet vették fel!

29 Palms 2011.02.28. 19:14:50

@deak.atti

Így igaz, csak beugró volt Satch, de sokért nem adtam volna ha láthatom őket úgy élőben.

Robert Plant kimaradt 1993 májuban, egy tömegverekedésnek álcázott lakodalomban voltam éppen sajnos. A fater feje elszíneződött rendesen amikor meglátta az ünneplő gúnyájának (értsd: legjobb és egyetlen öltönye) maradványait másnap reggel.

A Wartburgot meg tessék megőrizni elveszett fiatalságtól függetlenül is, pusztán csak azért mert egyre kevesebb marad, és már nem lesz utánpótlás sohatöbbé. Neked ez a kereszt jutott, kívánok sok kitartást és türelmet a cipeléséhez. :)

Belógásban csak félsikereink voltak. Pl. Metallica koncertre talán 800 forintért vettük a jegyet a lehető legrosszabb szektorba, de addig mászkáltunk a kerítés körül, míg megtaláltuk a küzdőtérhez vezető rést az MTK stadion pajzsán. :) Illetve 2000-ben Münchenben belesodródtunk szó szerint egy Sting koncertbe. Nem volt betervezve, csak épp ott ütöttük a vasat a környéken, bónuszként még két magyar ápolónővel is összefutottunk. És akartunk jegyet venni istenbizony ott helyben, de egyszer csak benn voltunk, aztán az úgy nekünk jó is volt. Egy darabig figyeltem utána a híreket, de mivel nem mondták be hogy Sting éhenhalt, valahogy elszámoltam a lelkiismeretemmel. :)
Azt még szeretném megemlíteni, hogy ekkoriban nekem Mazdám volt. Amibe egyszer beletolatott egy Kia Sorentos csaj, mikoris be akart parkolni egy akkora helyre, ahova az Atlantis űrsiklót is simán landoltathatta volna a NASA. Így mostmár nem teljesen off.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2011.02.28. 19:25:59

@Virago_1000:
nem egy kategória az biztos,bár az említettek inkább a 70 es években tevékenykedtek.kivéve Europe.
a 80 évekre inkább a Genesis,U2,Rod Steward jellemző.
A fiatalok már nem ismerik ezeket sem.Igen a U2-t sem.nem vicc.

Csodálatos Világ 2011.02.28. 21:45:31

Sose gondoltam volna, hogy még én is írok ide. Tényleg jó az írás, mert nekem is eszembe juttatja az ELSŐ élményét. Rétságon voltam katona 93-94-ben, és vasárnaponként nagyon gyomorszorító volt Pestről, a Népstadiontól visszabuszozni a "szeretett" laktanyába. Talán '94 februárjában hallottam véletlenül, hogy két tiszt beszélget egy világoskék 100-as Skodáról. A mesélő eladná, a felesége fél benne, mert hátul van a motorja. Nemrég volt egy Oltcitjük, ami kiégett. Az asszonyka szereti maga előtt tudni a meghajtót. Azonnal szóltam neki (írnok voltam), hogy én megveszem. 25.000 forintért lett az enyém. És tényleg gyorsan ment az üzlet. Elmondhatatlan érzés volt a katonabarátokkal elmenni vele egy bánkúti kiruccanásra. Álom a napi nyomorban. Minden héten azzal jártunk haza és vissza. Mecsoda különbség!! Úton sose hagyott ott, de a heti egy nem indulása mindig meg volt. Szerettem a kézzel pumpálható ablakmosó adagolóját.

Most 40 vagyok, nincs autóm.
A dIRE sTRAITS-től nekem is az aLCHEMY volt a kezdet.

Krisi 2011.02.28. 22:13:41

azt meg kihagytam, hogy ha zene és autózás, akkor nekem is Deep Purple ugrik be elsőre. régebben amikor a Fotex-ben előhívtuk a tekercs filmeket akkor adtak ajándékba valamilyen kazettát, jóanyám meg mindig jóféle klasszik rock-ot választott, amik később a B Corsába vándoroltak.
ez volt az a szerencsétlen autó, amit friss jogsival hajtottam amikor nagynehezen elkunyeráltam anyámtól. kedvencem a Deep Purple - In Rock album volt, a Child In Time-ot végigüvöltöttem akárhányadszorra hallgattam meg egy nap. az a szám nekem egyenlő az autózással, ma is imádom.

@McK: ne viccelj már, Fiat 127, Golf1 GTI és 5-ös Rönó még ma is menő. csak ma már senki nem irigy rájuk :)

Csikós Zsolt 2011.02.28. 22:20:00

@Krisi:

Deep Purple nekem is megvolt/van, de töményen. Autóba való. A Fireball lemez, Demon's Eye de kurva jó.

Virago_1000 2011.02.28. 22:56:52

@feketenap: Jaj ezt ne irtad volna. Ugy ugrott be az elmeny, mint Csikosnak a Dire straitsra a fiatalkora. Mikor eletemben eloszor mentem 1 korre a Golf 1 GTI-vel. Egyik haverom akkor vette frissen, rohadt mar rendesen. Aztan elmentunk egy hosszabb korre, csereltunk kormanyt is, az erdei szakaszon is. Istenem, az a kozvetlen gazreakcio, az a kormany, az a lelekveszto-erzes feledhetetlen. Persze kavicsos uton volt csuszas a derekszogu kanyarban.....most meg 1es golfokat nezegetek...a te hibad! :)))

Virago_1000 2011.02.28. 23:00:58

@Csikós Zsolt: Lizzy Borden, Michael Schenker, Firehouse, Firewind, Stratovarious, MArty Friedmann, Def Leppard, Helloween, Udo, .... a lista vegtelen.
Azert a kivancsisag ravitt, "feltettem" en is az albumot. Ez a Dire Straits album nem maradt meg bennem melyen, de jo volt hallgatni, tenyleg. A zene miatt.

Virago_1000 2011.02.28. 23:17:06

@Lord heckman: "Szerintem egy mai 18 éves örülne, ha pár menő cuccát eladva megvehetne egy félmillás akármit. Szóval bizonyos szempontból nem volt az rossz világ :)."

Ma felmillabol kituno allapotu autot kapsz, akkoriban egy ilyen szakadek roncsot? (csak ha objektiven nezzuk, es nem ellenoriztem szamitasaidat?)
Melyik vilag volt jobb?
Nem egyszeru a valasz ezekre a kerdesekre.

@deak.atti: Az ETZ marad. Restauralatlan allapotban, kopottan, csak allagmegovasra koltok. Meg a csupa rozsda belul tankkal kell valamit kezdeni. A gazmarkolatot, ha hasznalnam, cserelni kellene havonta, olyan szar az utangyartott. Tavaly nyaron kapott uj dugattyut, gyuruket, furva lett, az en hulyesegembol, mert 1:50es keverekkel dogmelegben huztam neki volgynek lefele es megragadt.

"filleres emlekeim, oly dragak nekem..."

Deniver 2011.02.28. 23:22:21

Az érzést átéltem. Akkor is, most is. Az akkor nekem 97 volt, én sem akartam zsigát, lett hát egy Peugeot 304 break. Tán 72-es. Aszódtól Vácig hétszer állt meg, mindíg más ok miatt. A hátsó ülésről üvöltött a levehető hangszórós kétkazettásból valami nyál. A jó zenéhez meg kellett érni. A régi dolgok szeretete viszont megmaradt, ezért szeretem Csikóst is olvasni. Ha nagy leszek és sok pénzem lesz veszek egy 313-as sport Vartyogót.

Virago_1000 2011.02.28. 23:23:23

@Krisi: Golf 1 gti-re? Dehogynem irigyek. A hozzaertok persze. Bevallom eljatszottam a gondolattal, egy Peugeot 205 GTI-t is elfogadnek.

jani130 2011.02.28. 23:37:59

Még sosem volt autóm(ha a tesómé nem számít) és csak sokára lesz, de Csikós úr írásait jó olvasni...

YeLo 2011.03.01. 00:21:54

Trabant 601, Purple, Sabbath, Maiden, Moszkva tér – 89 nyara

Deniver 2011.03.01. 00:32:38

@brain drain: A fiatalsága mindenkinek szép, vagy megszépül. A posztolók többsége fiatal volt akkoriban vagy még gyerek. Fiatalon pedig nem a politikai helyzet vagy hangulat érdekli az embert, hanem az élmények. Nekünk inkább azért volt szerenycsénk, mert azokból is kijutott. Barátok, közös bütykölések, alkatrészvadászat és az öröm ha végre ment a gép. Nem szeretnék most ifjonc lenni akinek csak az interneten vannak barátai, és a mostani vasakat már nem lehet "orosz krovával" életre kelteni.

deak.atti 2011.03.01. 07:35:30

@Csikós Zsolt:

Szia!

Tessék jönni Cry Free-re (www.cryfree.hu, bocsánat, ha reklámnak számít, nem annak szánom)! Meg mindenki, aki szereti a DP-t. Fiatal, 30-35 éves srácok, nagyon képzett zenészek, és rettentő lelkesek. Ápolják az örökséget, bár még cover band, és nem tribute band. Fájó leírni, de talán már jobbak, mint az eredeti Deep Purple. Scholtz Atka barátom hangterjedelme konkrétan az ifjú Gillan-t idézi. És hogy autó is legyen a történetben: ráadásul a fiú MB W 115 rajongó ... ;-)

DA

GRX 2011.03.01. 09:40:09

@Teshow: Természetesen, török utánzat! Nekem is csak az jutott, valami bilikék színben, de rettentő büszke voltam rá vagy négy hónapig, amíg el nem kezdett foszladozni. Ugyanez jellemezte a kézzel hímzett "Benetton" feliratú pólókat is, melyek megtévesztő hatása mindig attól függött, hogy az anatóliai varrónőnek mennyire remegett épp a keze :-)
Adkó meg Puma csukából is csak a licenszgyártmányok jutottak el a függöny mögé. Más márkára akkoriban nem is emlékszem, a Nike még nem volt annyira menő, talán Converse futott még. Ja, és KangaRoos, a zsebes cipő, erre emlékszik még valaki?
A Tisza meg szimplán ciki volt, nem trendi, mint manapság.
De hogy ON is legyek kicsit, valamikor 89 táján jelent meg Tina Turner "Foreign Affair" c. albuma, a címadó dalom valami furcsa belső késztetésből első hallásra kedvencem lett, pedig különösebb rajongója nem voltam a rocknagyinak. Aztán kiderítettem, hogy Knopfler gitározott a lemezen, ezzel a kép helyreállt persze. Na azt a kazettát is rongyosra hallgattam a bratyóm Kispolákjában 91 nyarán, frissjogsisként...

deak.atti 2011.03.01. 12:57:58

@Csikós Zsolt:

... ja, és a Demon's Eye csak az európai kiadású Fireball-on van rajta, az amerikain a Strange Kind Of Woman van helyette ...

DA

Krisi 2011.03.01. 13:35:45

@Deniver: utolsó mondatoddal azért nem értek egyet. egyrészt ma is lehet kapni régi autókat, sőt, szerintem olcsóbban is mint anno. ha akarnék most is vehetnék 30ezerért egy Zsigát és szerelgethetném kedvemre a krovakészletemmel, relatív olcsóbban jönnék ki mint '86-ban.
ráadásul ha igazak a feljebb leírtak, akkor ma még jobb is, hiszen ma félmillióért már elég jó autókat lehet venni (más kérdés, hogy egyik legális diákmelóval sem lehet ennyit összekeresni egy nyár alatt)

a "nincsenek barátaik" meg eléggé relatív, hiszen ma is ugyanúgy beszélgetnek egymással, csak nem a lakótelep tövében a focipályán hanem a gép előtt msn-en. változnak az idők, anno más volt, ma ez van. holnap meg ki tudja mi lesz :)

Virago_1000 2011.03.01. 13:54:59

@deak.atti: "Fájó leírni, de talán már jobbak, mint az eredeti Deep Purple. "

Nem talan, hanem biztosan. Nem veletlen hivta John Lord Attilat enekelni a turnejara.

deak.atti 2011.03.01. 14:20:53

@Virago_1000:

Na jó, hát feleannyi idősek ... Amúgy Ő eleinte csak a rock-műsorban énekelt, a szimfonikusban nem, de tavaly Lord állandó énekese megbetegedett, úgyhogy most Ő énekel végig. Áprilisban mennek megint Oroszországba vele.

A W 115 rajongást meg onnan tudom, hogy elég régóta (2003? 2004?) járok a bulijaikra, és utána mindig váltunk pár szót (pl. lányaink 2 nap különbséggel születtek, és egyforma keresztnevet kaptak, teljesen véletlenül). Az egyik ilyen csevegés során említette, hogy " ... ha lehetne, akkor vennék egy állólámpás Mercit, tudod, aminek egymással szemben törölnek az ablaktörlői. Azok annyira tetszenek ...!"

DA

Szabó bakter 2011.03.02. 01:07:08

Jó írás. Nekem megvolt az a helyzeti előnyöm, hogy a Balaton déli partján lakom, így kocsi se kellett lemenni. Gimisként örültem, ha a szombat estére volt pénzem... De aztán elkezdtem melózni és megleptem magam egy 240 Volvóval. Ejj, azok a '90-es évek eleje...

Szabó bakter 2011.03.02. 01:16:21

Ja, én disco zenét hallgattam... Aztán...? :D

boldogito 2016.10.03. 21:43:04

újra belefutottam ebbe az írásba. Még mindig baromijó. Még több ilyet. :)