@mcmoha[Moha]: egyébként hogy álltok át alacsony kéntartalmú üzemanyagra, ha a nehézolaj mint olyan adott? ezután teljesen más tüzelőanyagot használtok(diesel), esetleg valami higított verzió? mert én tényleg nem szeretném, ha ezután a hajózásnak már nem lenne szüksége erre a melléktermékre.
másik kérdés, ha a szárazföldi erőművek esetén elegendő volt szűrőberendezések alkalmazása, akkor a hajózásban ez nem megfelelő megoldás? végül is városnyi hajókban működő erőművekről van szó, nem kellene egy kalap alá venni őket egy puntóval.

@malay: Bár krivics már meggyőzött, azért a helykérdésbe még beleugatnék... Szerintem teherautó motor kisebb helyet foglal a fotókon szereplő szörnyetegnél... Még folyosókkal együtt is...

@GERI87: Nem is vontam kétségbe a mérnokok tudását, csak eltunodtem, hogy mi is lehet az ok. Ha a fordulatszám az, akkor - akkor az. Logikus; bár nem vagyok mérnok, a kavitációról azért hallottam.

Hogy az amerikai mérnoki tudás komolyabb lenne mint az európai, azt én nehezen hiszem el. (A Holdra az oroszok is felmentek. Csak nem elegen.)

@szita szita péntek: :-) nincs tobb ervem...feladom....nyertel:-)

@szita szita péntek: azért azokat valahol össze is kellene kötni, hogy szépen összehangoltan működjenek a megfelelő fordulaton. én arra is számítanék helyfoglalási kérdésben.

@no_holy_shit: igazad van...az "erika" ota a tartalyhajok is duplafenekkel keszulnek. ez igy nem teljesen igaz, mert a regebbi epitesuek meg ugy mennek ahogy vannak, de az ujaknak mar "dupla-seggueknek" kell lenniuk.

@szita szita péntek:
Na hogy egy kis igazad legyen:
A 2. VH előtt a németek kitalálták hogy inkább gazdaságosabb üzemű diesel motorral hajtják a "zsebcsatahajóikat", mint a kazán-gőzturbina-áttétel rendszer (lásd: táblázat első sora vs. utolsó sora)
De hogy az a bizonyos Deutshland osztály azért haladjon is, a 2 csavart 8 MAN diesel hajtotta...(52000 le összteljesítménnyel)

Ha jl emlészem,akkor az építkezéseken használt lapvibrátor illetve a tömörítő "béka" motorja is 2t diesel (ill. van belőlük olyan is)

@krivics: Köszi az infót, de én nem akartam, hogy igazam legyen. Szaktudás és tapasztalat nélkül érveltem egy számomra logikusnak tűnő alternatíva mellett. Mindössze észérvet akartam hallani a jelenlegi gyakorlatra - amit végül meg is kaptam.

@BeeTm: Jah, meg a BTR-60 asokat is két motor hajtotta.
hu.wikipedia.org/wiki/BTR-60

@Kifordított kacagány: Kulon alacsony kentartalmu nehezolajat kell venni draga penzert.:) Ettol kezdve az uzemanyagrendszerben egy csomo berendezest meg kell duplazni, ha bizonyos idonel tovabb hasznaljuk az alacsony kentartalmu uzemenyagot masfele (termeszetesen dragabb) hengerolajat is kell hasznalni. (Az idotartamot a motor gyartoja hatarozza meg.)
A kipufogorendszerek szurovel valo ellatasa folyamatosan tortenik, bar nem nagyon sietnek.:)
En ugy tudom az alacsony kentartalmu uzemanyag eloallitasa rettenetesen kornyezetszennyezo folyamat; tehat a vilag eggyik reszen plusz szennyezodes keletkezik azert, hogy a masik felen valamivel tisztabb legyen a levego.
Pl Anglia keleti es deli kikotoiben csak alacsony kentartalmu olaj hasznalhato a nyugati kikotokben meg hasznalhato a regi. Nagytudasu EU burokratak nem szamoltak a szellel.:D

@Gulyás G: Az megvan, hogy csaknem 80 ev utan iden keszult ismet eloszor Flettner-rotoros hajo?
www.lloydwerft.com/tl_files/Presse_Echo/E-Ship-1.png
Errol is lehetne cikk.

@lwl: (Marmint kereskedelmi celra, meg mielott valaki nekiallna szkanderozni.)

@lwl: Jól értem ez kvázi vitorlás (azaz szél által hajtott) hajó, csak éppen vitorla nélkül - a forgó oszlopok körüli örvényekre támaszkodva?

@szita szita péntek: A mukodeset jol sejted, a Magnus-effektuson alapul, de a hagyomanyos meghajtas mellett inkabb az uzemanyagsporolast szolgalja. Affele vizi hibrid. Most osszel folynak/folytak a tesztek, hogy mennyit lehet vele sporolni, gazdasagos-e.

@mcmoha[Moha]: igen, valami ilyesmire gondoltam. tekintve, hogy a környezetvédők kedvenc megoldása a szennyezés kiszervezése kevésbé lakott területekre, minimum érdekessé teszi ezeket a törekvéseket, tekintettel arra, hogy tengerek és óceánok a legkevésbé lakott részei a földnek. bár tény, a szél ott is fúj és idővel partot ér:)
azt hiszem abban egyetérthetünk, hogy ez az egész nem szól másról csak az üzletről. drágább tüzelőanyag, drágább berendezés, amit majd a végfelhasználó fizet meg.

egy másik amatőr ötlet: ezeket a füstgázokat nem lehetne valahogy elnyeletni a tengervízzel? mondhatni kéznél van és oldott állapotban sokkal kevésbé veszélyesek, mint a légtérbe elpöfögtetve. persze ez is jó sokba kerülne, de talán többet érne a környezetvédelem szempontjából, mint a kénmentes nehézolaj előállítása.

@Kifordított kacagány:
"A sok motor egy nagy helyett"-re mondanék egy ellenpéldát. Van (volt) az országban egy trabant, gyorsulási versenyekre átépítve két GSX-R 1000-es (ha jól emlékszem) motor motorjával a csomagtartóban. Egy interjúban mondta a srác mennyit szenvedett az összehangolásukkal. Na most képzeld el ezt 20?-50? teherautómotorral, nem beszélve a meghatványozódott mozgó, elromolható alkatrészekről.
Szerintem mindenhez meg kell taláni a hozzá való léptéket, és ebbe a "kasztniba" ekkora motor kell. :)

@Kifordított kacagány: "ezeket a füstgázokat nem lehetne valahogy elnyeletni a tengervízzel?"

A halak orulni fognak.

@comp: nekem is ez a véleményem, de egy elképzelésnek ez sem rossz:)
egyébként is, felesleges ennyit lépegetni apránként, rögtön át kell állni villanyos hajtásra és kész:)
(a trabit lendkerekesre kellett volna megépíteni dörzshajtással és akkor nem kellett volna annyit hangolgatni:)

@lwl: a halak nem pofáznak vissza. neked sem írtak még soha, hogy ne küldj annyi mosószert és egyéb kemikáliát, mert nincs szükségük mosodára, nem? a környezetvédelem meg ha nem tűnt volna még fel eddig kizárólag arról szól, hogy nekünk mi a jó, illetve miről hisszük, hogy jó nekünk. úgy nagyjából letojja a halakat és más életformákat. legfeljebb úgy érinti őket, hogy ez nekik rossz és emiatt nekünk ilyen-olyan problémáink lesznek.
de ha komolyan gondoltad, akkor csak annyit mondhatok, hogy oldott állapotban tényleg kevésbé ártalmasak és elenyészőek ezek a cuccok:)

Egyébként a regadóját nem számolta ki valaki? :D

@Kifordított kacagány: "neked sem írtak még soha, hogy ne küldj annyi mosószert és egyéb kemikáliát, mert nincs szükségük mosodára, nem?"

A szennyvizet megtisztitja a vizmu, mielott visszaengedik a termeszetbe, Einstein.

"a környezetvédelem meg ha nem tűnt volna még fel eddig kizárólag arról szól, hogy nekünk mi a jó"

Ne haragudj, de te tenyleg hulye vagy.

"akkor csak annyit mondhatok, hogy oldott állapotban tényleg kevésbé ártalmasak és elenyészőek ezek a cuccok"

Ezt mibol sikerult kikovetkeztetni?

@lwl:
aha, mert azok olyanok, hogy harmatcseppet engednek csak bele a folyókba. tényleg elhitted?

miért, mert látom amit te nem akarsz? lám én mégsem személyeskedem.

talán pont abból, hogy mit engednek visszaönteni a folyóvizeinkbe.

@szita szita péntek: Hopp, megvan:
www.ga-online.de/index.php?id=540&did=26219
30-40%os uzemanyagmegtakaritast prognosztizalnak a dizel es a rotor kombinaciojaval. Remeljuk, igy is lesz.

@lwl: "A szennyvizet megtisztitja a vizmu, mielott visszaengedik a termeszetbe, Einstein."
A globálisan keletkező teljes mennyiségnek kb. hány százalékát kb. 5-10-15?

@Kifordított kacagány: "aha, mert azok olyanok, hogy harmatcseppet engednek csak bele a folyókba. tényleg elhitted?"

Varom a bizonyitekokat az ellenkezojere. Ne farassz mar a bizonyitek nelkuli, idiota osszeeskuves-elmeleteiddel.

"mert látom amit te nem akarsz?"

Oreg, te nem latsz semmit, csak baromsagokat fantazialsz ossze. Ha rajtad mulna, az abroncsokat is az erdobe hajigalnank "kornyezetvedelem" cimen.

"talán pont abból, hogy mit engednek visszaönteni a folyóvizeinkbe."

Az a baj, hogy fingod nincs, milyen hatarertekekkel engedik visszavezetni a megtisztitott szennyvizet, de a baromsagok futoszalagon torteno gyartasa, az megy.
www.drv.hu/drv/drv_files/File/jogszabalyok/28_2004%20KVVM%20rend.pdf

@Gomulka Béla: Jó csak azért mondtam mert az ember hajlamos "belendülni" a dolgokba hogy "mi lenne ha" aztán a végén eljutunk az örökmozgóig meg mindenféle lobbiig:)

Az amerikaiak azért sokszor megoldanak dolgokat egyszerübben és olcsobban mint mások...őkse hülyék.

@Gomulka Béla: Jó csak azért mondtam mert az ember hajlamos "belendülni" a dolgokba hogy "mi lenne ha" aztán a végén eljutunk az örökmozgóig meg mindenféle lobbiig:)

Az amerikaiak azért sokszor megoldanak dolgokat egyszerübben és olcsobban mint mások...őkse hülyék.

@comp:
A válasz egyszerü miért nincs sok kicsi henger.
Egy kisebb motor nyomatékszegényebb is.
Ugyanakkora teljesítményhez magasabb fordulatszám kell. Ahhoz meg akkormár áttétel...
Ami itt ugye nincs....

@lwl: A kibocsátási határértékkel kapcsolatban előbb megkérdezem, hogy a DRV-nél dolgozol-e, esetleg más szolgáltatónál. Ha erre válaszolsz, akkor megmondom, hogy miért ne linkeld ezt be.

Van nukleáris hajtású polgári hajó, a Lenin és testvérei is ilyenek, sőt, német nukleáris meghajtású teherhajó is volt.
Na ezeknek a reaktoroknak (különösen a szovjet kísérleti példányoknak) a szabályozása, az bonyolult és veszélyes, bár elvileg teljesen automatizált.
Viszont hadműveleti szinten végtelen hatótávolságot biztosít a hajóknak (+ kevesebb sebezhető tankert), és a tengeralattjárónak sem kell felmerülnie levegőért.
Gázturbinás hajók is főképp katonai célra készülnek (pl. Ticonderoga class) , mivel elég nagy a fajlagos fogyasztása, viszont méretéhez és tömegéhez képest erős, ez pedig fontos ezeknél a túlzsúfolt egységeknél.

És van olyan fogaskerék/hajtómű, ami kibír ekkora terhelést (gondot is okoz a zaj redukálása a tengóknál), sokkal durvább az pl., hogy mekkora méretű/tömegű szöghajtásnak kell az iszonyatos erőt átvinni az F35 emelőlégcsavarjánál.

A Mazda3-as cikkhez nem lehet hozzászólni, de Csikós Zsoltnak:
Az a könyv szenzációs! Kíváncsi lennék, a sok népbutító sz*r helyett hány mai gyermek fogja idén karácsonyra ezt kapni. És nem olyan egyértelmű ám az a küzdelem Gerry feje felett...

Köszi jó volt a cikk, a régi "Lékai"-s időket idézte vissza.

Szeretem Gulyás Gusztáv cikkeit!

@lwl: Az Alcyone nem ilyen volt? Meg a Calypso II?

@szita szita péntek: a teherautó-motor kisebb helyet foglal, ellenben abból a sokat össze kell fűznöd egy kihajtásra, vagyis kell egy halom hajtómű még mellé, egyből nincs helyelőnyöd. Sőt, csak újabb problémát veszel a nyakadba, mert a motorok egyenlőtlenségeit is kezelned kell. S ha elromlik, a csere sem lesz olyan egyszerű mutatvány. Ami alapvetően azért sem az, mert a hajókon nincsenek hangár méretű terek, a kiszerelt motort csak egy halom szűk folyosón, éles fordulón keresztül lehet kihozni. Az újat meg bevinni. Plusz ki kell ehhez építeni egy anyagmozgató rendszert. Semmivel sem olcsóbb, s helytakarékosabb megoldás, mint az egy nagy motor.

Egy kis szorszalhasogatas: a cikkben azt irja hogy a motor a sulyponthoz minnel kozelebb kell hogy legyen. Szvsz ellenkezoleg: minnel messzebb, vagyis lejjebb.

@szita szita péntek: Egy nagy motor helyett sok kicsi....
Ilyen "logikara" tamaszkodnak azok is akik a nagy szamitogepek helyett sok kis (jatek) PC vezetnek be. Olyan is az eredmeny...
Ha ugy-ahogy mukodhet is a dolog, sokkal tobbe kerul. Miert csinaljak akkor? Mert senki se ert hozza (azok kozul akik dontenek rola).

@GERI87: Á, amíg a globalis felmelegedés nem kerul szóba, addig minden rendben van. Az meg nem fog, nem vagyunk mi olyanok!

Gondolom az USA-val igazad van, háromszáz milliárd ember nem lehet mind kovér és buta.

Kacagány. LWL, sosem tudjuk meg, hogy mit gondolnak rólunk a halak. Sokkal hamarább kipusztulunk annál, és az, hogy szárazfoldiek vagyunk, ebben egyáltalán nem segít. Egyébként a kornyezetvédelmi szabályozások kompromisszumok, és azoknak az atermészetuk, hogy egy adott pillanatban jók, viszont kicsivel késobb már biztosan nem azok. Sot, azonnal úgy néznek ki, mintha piszkos alkuk szégyellnivaló eredményei lennének. Ez egy ilyen világ. A tisztítóból kifolyó 2 ppm foszfáttartalmú víz jobb, mint a 10 ppm-es, de rosszabb mint az eso. Hányan komposztáljuk a saját gyurmánkat? Én nem.

A méteres dugattyú, és henger között mekkora az illesztés? És mekkora a megengedett kopási határ? Mekkora a gyűrűhézag?

@lwl: a köpködés helyett először talán elolvashatnád amit belinkeltél, értelmezhetnéd, majd megpróbálhatnál arányosítani a vízmennyiségek tekintetében. esetleg megnézhetnéd azt is, hogy mi az ami szabályozva van és mi az ami nem. ezek után kiballaghatnál néhány szennyvízkezelőhöz és megkóstolhatnád a végterméket, csak hogy biztos legyél a dolgodban és majd csak ezután gyere ide nekem a bizonyítékokról hablatyolni, de ha kérhetném akkor sem minősíthetetlen hangnemben.

@Gomulka Béla: nyilván minden kompromisszum, nem csak a környezetvédelem, de ezt talán el lehetne ismerni és akkor legalább az eredmények egy része nem lenne szégyellni való. meg talán kevesebb olyan "környezetvédelmi" tevékenység lenne, ami többet árt a környezetnek, mint amennyit használ. sőt, talán a népek könnyebben mondanának le bizonyos felesleges kényelmi szokásaikhoz, ha tisztában lennének ezzel a kompromisszummal, mint úgy, hogy az orruk alá tolják, hogy "ezt mi majd megoldjuk, mert szuperződek vagyunk". ami ma környezetvédelem címszóval megy, az nagy részt csak a magunk megnyugtatgatása, érdemi tevékenység nemigen van, mert valahogy még a kompromisszumokra se nagyon hajlunk.
ami meg a halakat illeti, továbbra is az a véleményem, hogy oldott állapotban veszélytelenebbek ezek a molekulák, mint a levegőbe pufogtatva. nagy részük idővel úgyis oda kerül, csak előtte még a fél világot körbejárva számos más helyen végzi áldásos romboló tevékenységét. a biológiai lebontáshoz a végén meg amúgy is vízre lesz szükség.

Azt nem tudja valaki, hogy miért van a hajtórúd "megvezetve" (képen látszik), és mért nem a szokásos módon kapcsolódik közvetlenül a dugattyúhoz és a főtengelyhez??

Aki kitalálta, hogy a fórumban is legyen két hsz. közt várakozási idő, szopjon csigát.

Amúgy meg egyszer készítettem interjuhot egy szennyvíztitsztító vezetőjével (kistérségi), elmondta, hogy mindenféle baktériumok, ilyen iszap, olyan iszap, ülepítés stb. után sem lesz 100% az eredmény. Azt csak kémiai úton lehetne megoldani, de akkor megint ott vagyunk, ahol a part szakad.

Továbbá nem szabad egy kalap alá venni a lakossági és ipari szennvizeket sem. Ez lakosságit pucovált.

@Kifordított kacagány: Figyelj én rohadtul nem értek ehhez, de a (nyilván ilyen méretekben lokális) pH változás hatása benne van a kalkulációidban? Úgy tudom a tengeri tápláléklánc alapját adó kisméretű élőlények rendkívül érzékenyek erre. Utána ugye a korallok stb.

@Kifordított kacagány:
OLvastam itt pár kommentedet ebben a "kipufogógáz-vízbevezetés" témában.

Csak egy gondolat részemről:

Lehet, hogy közvetlenül a halakra nem veszélyes. De ne felejtsd el, hogy minden vizes élőhely is egy rendkívül összetett ökoszisztéma. Namost bármilyen anyagot beleengedsz a vízbe, valamilyen hatása, reakciója biztosan lesz.

És lehet, hogy éppen nem a halakat, hanem olyan apró, szemmel láthatatlan élőlényeket veszélyeztetsz amelyek egyrészt a halak táplálékbázisát adják, másrészt felelősek pl. a víz oldott oxigéntartalmának-szervesanyagtartalmának
megfelelő állapotáért.

Szóval nem mondom hogy lehetetlen a dolog, de biztos hogy alaposan át kéne előzetesen gondolni.

@trabirider: keresztfejes megoldásnak hívják. Azért kell, mert a löket olyan hosszú a furathoz képest, hogy egy simán a dugattyúhoz csatlakozó hajtókar beleütne a hengerpersely oldalába, amikor a főtengelycsap "oldalt" (280 ft° és 80ft°körül) áll.

@gomulkabéla: Amerikában 300 millió ember él, nem 300 milliárd...

Köszi a cikket! Lehetne ilyenekből több is!
Repülők, atom-tengeralattjárók, stb. Tudom, hogy nem ez a fő profil, de sokaknak tetszett.
Köszi!
Üdv

@trabirider: és azért is, mert így a dugattyúra közvetlenül nem hatnak a forgattyús hajtásból eredő oldalirányú erők. A dugattyú maga tehát sokkal alacsonyabb, filigránabb lehet.
További előny, hogy a dugattyúval együtt mozgó hajtórúd-szakaszon lehet tömíteni, ezzel elválasztható a dugattyú hűtését és kenését végző (ezért szennyeződő, gyakrabban cserélendő) olaj a forgattyúsházban levő kenőolajtól.

Bazz,, csak azt nem tudom hogyan fogom a helyszínen ezt a cikket letölteni, ha nincs áram? Azt hiszem kinyomtatom és ezentúl minden tankeres túrámra magammal viszem. Biztos ami biztos. :)

@trabirider: A hajtókar káros rezgéseit csillapítja hogy ne közvetlenül a dugattyút érje hanem a keresztfejet...

@Gomulka Béla: Hát ha nem is 300 milliárd de 300+ millió biztos:)

A globális felmelegedésről is lehetne mit mondani....

@GERI87:
Hagyjuk már ezt a globális felmelegedést. Nem létező dolog, frázis, maszlag, gumicsont amit remekül lehet rágni, semmi több.

@gyvy: Én is így gondolom:) ezért mondtam hogy lenne róla mit mondani..pl hogy nincs.

A szennyezést a vásárló váltja ki, aki fizet azokért a világ másik végéről odaszállított árukért, amiket helyben is meg lehetne termelni. A vásárlás az igazi politika.

@Gomulka Béla: manapság már kevesebb a 2t dízel, de régen azért volt pár.

Az Alfa gyártott 2T kéthengeres D kisteherautót, egyet vezettem is :)

A Detroit Diesel motort a Bedford is beépítette, Angliában van belőle még most is jó pár. A másik angol gyártmány a Commer tgk volt, ebből is rengeteg készült az 50-es években.

@BeeTm:
Bulba, csökkenti a közegellenállást

@szita szita péntek:
Azért, mert a hajócsvar forgásakor fellépő turbulenciák hasznos és keros összetevői akkor lesznek a legjobb arányban, ha a hajócsavar minél nagyobb, és minél kisebb a szögsebessége egyszerre

@phrascarica:
Jelenleg? A fene sem tudja.
De pl. MAgyyarországon a komplex (vegyi + bilogógiai) húsz éve alatt igencsak drámaiian javult a környezet és a természet javára.

Meg szerte-szana a Duna mentén.
S azért az nem mindegy

@gigabursch:
Hű, de jó a billentyűzetem

A dugattyúrúd miatt rövidebb dugattyúpalástot lehet alkalmazni, kisebb a surlódás stb....

Azt látni hogy a dugattyú elválasztja a munkahengert az alatta lévő tértől és zárja a felömlőket...de a felömlőket elhagyva azok benyílnak a légkamrába ahol a dugattyúrúd is van...

a henger és a dugattyú viszont akkor hogy kap kenést???

@Gulyás G: kapcsolódna a kérdésem:
A gázolajtól "durvább", magas kéntartalmú
üzemanyag nem okoz extrém kokszosodást az égéstérben, kipufogórendszerben ? Hogy védekeznek ellene ?

@GERI87: A dugattyut (gyuruket) specialis hengerolajjal kenik ami a mukodes soran eleg. Ez egy kulon rendszer, mai korszeru gepeken termeszetesen mar komputeres vezerlessel mukodik.
@ZON: Erre (is) valo a hengerolaj.

@mcmoha[Moha]: Akkor jól gondoltam hogy muszáj oda olajad fecskendezni...

Ebben az esetben viszont nem jut olaj a hengerbe a felömlőkön?
Vagy ahhoz túl sűrű?

sima hajtókaros változatnál nincs gond mert ott a dugattyú a felsőholtpontnál is elfedi a felömlőket és gyűrűk is vannak az alján...ha jól vettem ki a dolgot.

@mcmoha[Moha]:
ja hogy elég..jó látom..

@GERI87: A hengerolaj bejut a hengerbe (a dugattyugyuruk viszik fel) es eleg, mivel a kenesen kivul az eges soran keletkezo kenessav semlegesitese es a persely meg a gyuruk "tisztitasa" is a feladata.

@gigabursch: :) Bár a téma lezárult, a zokosok megmondták, hogy felvetésem nem helytálló, azt azért még megjegyezném, hogy egy halvány gondolattal sem gondoltam kisebb hajócsavarra. Csak és kizárólag arra utaltam, hogy a tengelyt miért nem több, kisebb teljesítményű motor hajtja meg? Fentebb megaszonták nekem, hogy:
- rosszabb lenne a hatásfok
- macera lenne a sok motor szinkronizálása
- több hely kéne az üzemeltetéshez, karbantartáshoz (mondjuk ebben nem vagyok meggyőzve, de az előző két érv is elég)

@Kopi3.14: Mint egyel feljebb mondtam, immár meg vagyok győzve, de egy kis teoretikus okoskodásra partner vagyok! :)

A bemutatott képen lévő motort (a teherótóhoz viszonyítottam) kb 4*10*10 méteresre becsülöm. Ez önmagában 400 m3 + ha felteszem, hogy körbe is lehet járni (azaz körben 1-1 méter hely azért csak akad) akkor 720m3 a térfoglalása. Egy teherautó motor nem több két köbméternél, igazából szerintem annyi sincs. Mondjuk másfél. Ha ebből veszek 200 db-ot, akkor az 300 m3 helyet követel, azaz a jelenleginek kevesebb, minta felét. Szóval maradhatna még ott hely az erőátvitelnek, szervíz folyosónak akár. Nem vagyok műszaki ember, számomra a motorok szinkronizálásának nehézsége is kicsit megfoghatatlan. Nem értem, hogy mit kell szinkronizálni, ha az egészet rákötöm egyetlen tengelyre, de elfogadom, hogy hülye vagyok hozzá.

@mcmoha[Moha]:
Gondolom azért a kisebb motoroknál használt hajtókaros üzem az tisztább..?

Ha 6 hengeres teherautomotorokrol van szo akkor a 200 motornak van 1200 db porlasztoja, 4800 db szelepe. A Wartsila 14RT-Flex96c gepen van 14 db szelep es 42 db porlaszto.:D En ezzel jobban elboldogulok.:)@szita szita péntek:
A fordulatszamot kell szinkronizalni, nehogy eggyik motor hajtsa a masikat, vagy eppen fekezze.

@mcmoha[Moha]: Elfogadom, na, hogy nem nekem van igazam... Csak azért szólaltam fel ismét, mert olyan érvekkel olvastam, amik nem lehetetlenítik el az elképzelésem. A tieddel nem tudok vitatkozni! :)

@GERI87: Nem biztos. A Wartsila Flex sorozatba tartozo gepekkel nagyon alacsony karosanyag kibocsatast ertek el.

@mcmoha[Moha]: Kicsiben azért bonyolultabb ez a megoldás nem?
Érdekes.
Megaztán kis méretnél nincs szükség a dugattyúrúdra...nincsenek akkora erőhatások.

Turbóval még a kipufogógáz nyomását is hasznosítják...én azt olvastam 50% feletti a hatásfokuk.

Valami vízbefecskendezést is lehet használni hőhasznosításra, olyan van talán...de nem biztos csak rémlik.

@GERI87: A kipufogogaz miutan elhagyta a turbokat egy a kemenyben elhelyezett utilkazanba kerul es gozt termel. Regebben probalkoztak azzal is, hogy a "felesleges" kipufogogazzal egy kismeretu gazturbinat hajtottak, ami attetelen keresztul kapcsolodott a fogephez es plusz teljesitmenyt szolgaltatott.
A hutovizzel tavozo ho hasznositasanak egyik tipikus formaja az un evaporator melegitese. Ennek a berendezesnek a segitsegevel ivovizet allitunk elo a tengervizbol. (Ahhoz, hogy ihato legyen szukseg van egy specialis szurore meg UV sterilizalasra is)
Kis motoroknal egyszerubb a kipufogorendszerben elhelyezett szurokkel meg katalizatorokkal manipulalni a karos anyag kibocsatasat.

@mcmoha[Moha]:

Amúgy ezek a hajómotorok milyen hűtést használnak?
Arra tippelek hogy a tengervizet áramoltatják át, cipelni a vizet felesleges...

@GERI87: Kozponti hutesnek nevezik a rendszert. (central cooling)
Van egy magas homersekletu es egy alacsony homersekletu hutokor. A magas a hengereket huti az alacsony a kenoolajat es a magashomersekletut. Ezekben a rendszerekben edesviz van, amire a korrozio csokkentese miatt van szukseg. Az alacsony homersekletu kort a vegen tengervizzel hutjuk le.
Az edesviz persze nem tiszta viz hanem megfeleloen adalekolt "hutofolyadek".
Sok edesvizetvizet hasznalunk a geohazban, tobbet mint furdesre:D, ezert is fontos es praktikus berendezes az evaporator.

@mcmoha[Moha]:
Na már ezt is tudom:)
Annak a víznek lehet sólya azért...

@mcmoha[Moha]: Szia Moha,

En voltam olyan rocson (800 teus Sietas) is amelyen zart rendszeruve lehetett tenni a fogep huteset. Ilyenkor viszont nem lehetett hasznalni a ballaszt rendszert. Igen jol jott jegben allva Klaipedan vagy Szentpetervaron:-(

@malay: Ismerem azt a rendszert. Valamelyik hajomon volt ilyen, bar soha se kellett hasznalni. Az ilyen hutes szinte 4 koros.:)

Halihó!

Anno a Fedor Saljapin (kb. 195 méteres klasszikus luxus óceánjáró) gépházában volt szerencsém tiszteletemet tenni, és mint ősi hajóbuzi igen-igen nagyot élveztem én ottan.

Kérdés a hozzáértőkhöz: több helyen olvastam, hogy a nagyobb hajógépeknél nem cserélik a kenőolajat, hanem regenerálják, azaz periodikusan kicentrifugálják belőle az adalékokat és újraadalékolják. Viszont olyat is hallottam, hogy ez nettó baromság. Akkor hogyan is van ez?

Kösz: MaCS

@MaCS_70: Tenyleg nem csereljuk, csak a fogyast potoljuk.:) Viszont szigoru eloirasok vannak ra milyen idokozonkent kell laborba kuldeni a kenoolajmintat. Ha a labor szerint szar ki kell cserelni. Ez viszont nagyon nagyon ritkan fordul elo.
A periodikus centrifugalas azt takarja, hogy folyamatosan megy a szeparatornak nevezett berendezes. Vizet es szilard szennyezodest valasztja ki.
Soha semilyen adalekot nem keverunk a kenoolajba.

@GERI87: Nekem is csak rémlik, de azt hiszem, úgy működik a rendszer, hogy a gázolaj befecskendezése után mikor már majdnem vége az égésnek, vizet is fecskendeznek a hengerbe, ami elpárolog, növelve ezzel a nyomást.
Elég nagy hatásfoknövekedést lehet elérni vele, csak itt is az apró részletekben vannak a nehézségek.
Pl.elég nehéz megoldani a vizet befecskendező pumpa kenését (ami ugyanúgy működik mint a dízelek adagolópumpája), az egész üzemanyagrendszert korrózióálló anyagból kell csinálni, meg persze csak desztillált ioncserélt vizet lehet befecskendezni, mert különben egyből kiül a vízkő mindenhova....
De lehet, hogy ilyen nagy motoroknál megérné....

@trabirider:

Nem magyar nyelvű oldalon olvastam, a fordító meg nem tökéletes..de ott is a hengerbe való befecskendezésről írtak..

"A nagy, kétütemű hajódízeleket a kőolajlepárlás melléktermékeként keletkező nehézolajjal hajtják. Ez az anyag szobahőmérsékleten sűrűbb, mint a méz, így ahhoz, hogy egyáltalán szivattyúzni lehessen, 40-50 fokra kell melegíteni."

Jó lesz az viszkózusnak is...

@lapomi: @gyvy: évtizedek óta élünk és visszaélünk a tengerek, óceánok bődületes vízmennyiségének felvevőképességével. nyilván ezt sem lehet a végtelenségig folytatni, de azt hiszem ott, abban a közegben ez a szennyeződés is stílszerűen csak csepp a tengerben. az édesvizeinket ennél sokkal jobban szennyezzük és még mindig élő vizeknek nevezhetjük őket.
az is mindig csodálattal tölt el, hogy a mondjuk ki, éves rendszerességgel előforduló olajkatasztrófák bár lokálisan óriási károkat okoznak, a rendszer egészét tekintve szinte észrevehetetlenek, a természet gőzerővel igyekszik eltüntetni a nyomaikat, az emberi elképzelésnél ezerszer nagyobb rugalmasságot mutatva. nem, nem gondolom, hogy az a szennyezőanyag ami eddig a légtérbe lett kieregetve a vízbe eresztve ökológiai katasztrófát idézne elő. természetesen ésszel kivitelezve.
és ez sem lenne sokkal jobb megoldás, ez is csak a szennyezés máshova helyezése, de mivel pillanatnyilag a légszennyezésre vagyunk szuperérzékenyek, kézenfekvő megoldásnak tűnik számomra egy ilyen, természetesen a megfelelő tudományos álcával megideologizálva, ahogy azt már tenni szokták.
viszont ezt a témát részemről lezártam, már eddig is kár volt ennyi időt pazarolni rá, sokkal jobban érdekel amiket a hajósok írnak itt nekünk.

@trabirider: azért egy ilyen motorba bele kellene fecskendezni néhány ml vizet, amit természetesen tengervízből, energia felhasználásával állítanának elő. erre a mennyiségre nem biztos, hogy elegendő lenne a hulladékhő felhasználása. főleg, hogy a befecskendezett vízzel kevesebb lenne a hulladékhő is.

@szita szita péntek: Csakhogy nem tudod olyan jól bepakolni egymás mellé őket. kell nekik tartószerkezet, a motorok illesztése nagyon nem egyszerű, az is rengeteg helyet követel, s nem tudod őket egyszerre összekötni mindet, s emiatt hosszirányban is nagyon nőnek a méretek. Plusz irgalmatlan veszteségeid lennének már utána, minden erőátviteli elemnél bejönne pluszban valamennyi. A motor sem elég hatékony önmagában, meg a nagyobb veszteségek, nem egy nyerő vonal.

@gigabursch: "Meg szerte-szana a Duna mentén.
S azért az nem mindegy "
Globálisan, nem hinném hogy számítana a magyar víztisztítás, legfeljebb egy kerekítési hiba a rendszerben.

@Kifordított kacagány:
Félre ne érts, nem kötözködésnek szántam amit írtam, kérdés szintjén érdekes volt a felvetés amit írtál, erre reagáltam (annak idején biológiából felvételiztem és az érdeklődés a mai napig megmaradt).

A Te felvetésed is valamilyen szinten illeszkedik a témához és korrekt hangnemben hoztad fel, ezért válaszoltam rá.

Munkahelyi baleset: beesett az ember a nívópálca lukán a karterba...

@szita szita péntek: "Ha ebből veszek 200 db-ot, akkor az 300 m3 helyet követel, azaz a jelenleginek kevesebb, minta felét. Szóval maradhatna még ott hely az erőátvitelnek, "

Mar csak azt kene kitalalni valahogy, hogy azt a 200 motort megis milyen modon kotod ossze?

Csak ugy durvan elmeleti szinten vazolnad, hogy hogyan menne a dolog?

sb

az én hajómban egy detroid diesel származék motor van 6,5 Tdiesel peninsular a neve 310 paci nyihog benne 3600 fordulaton:) ezzel kb 65km/ó megy ja és 3,5 tonna A BÁRKA

kekec/haka

@Shadowbull: Hát lánccal a csavartengelyhez, szép libasorban :)))
Az ihlet nem a traktor pulling-ból jött?

@Kopi3.14:

Halihó!

Bár csak egy jogász vagyok, de a sok kis motor szerintem éppen a legnagyobb előnyöket tüntetné el. Lenne milliónyi, nagy fordulatszámon működő alkatrész, ami érzésem szerint éppen az egész szerkezet megbízhatóságát szüntetné meg. A kisebb motorok már messze nem lennének ilyen szerények karbantartásigény, alkatrészcsere terén -- és ugye ott van a sokak által megénekelt probléma a brutális holt tömeggel, hibaforrással az erőátvitelben.
Ráadásul valahol mintha olvastam volna, hogy a mérethatékonyságon felül ezek a nagy gépek nem mellékesen éppen a nagyon alacsony fordulatszámuk miatt olyan jók -- a hosszú munkaütemben maradéktalanul lezajlik az égés.

Üdv: MaCS

@Shadowbull: pl egyetlen gigantikus motorvezérlést építeni és így egy huszárvágással el is intéztük a moduláris felépítést.
esetleg még össze lehetne kötni őket spirálrugókkal, mint amilyenek a felhúzhatós kisautókban voltak;)

@Gel_:
Régebben én sem hittem, hogy fogom érteni az ilyen témákat, de csak beleverték a fejünkbe valahogy. -:)

A cikk nagyon jó, tisztelettel gondolok az olyan gépészekre, akik karbantartják az ilyen szörnyeket...

nekem csak 3 Cummins vagy Deutz jutott. -:)

@malay:

Csak egy gyors kérdés a fékúttal kapcsolatban:
Azt írtad, 5490 m az előírás szerinti maximális fékút. Azt is írtad, hogy 10 perc kellett a "teljes erővel előre"-ből hátramenetbe állítani a gépet.
Egy ilyen teherhajó végsebessége valahol 25 csomó körül van (46 km/h; 12,8 m/s).
Ha a gép átreverzálásához 10 percre volt szükség, akkor ez alatt az idő alatt a hajó mekkora utat tett meg?
Fogalmam sincs a közegellenállás miatt mekkora egy ilyen hajó lassulása gépi segítség nélkül, most csak a hasamra ütök. Ha arra a 10 percre csak 30 km/h átlagsebességet (8,3 m/s) feltételezek, akkor a hajó akkor is 4,98 km-t tett meg ez alatt az idő alatt.
Vagy a fékutat attól a pillanattól számítják, amint a gépek "vészteljesítmény hátra" üzemmódban dolgoznak, és az átállási idő nem számít bele?

@amatőr: errol a temarol bovebben itt olvashatsz: hajoepites.blog.hu/2010/06/18/sea_trial_iii

@amatőr: A 10 perc, amit irtam az a parancs kiadasatol ertendo a megallasig. Emlekeim szerint a negyedik vagy az otodik percben kezdett a gep hatrazni. Valahol megvan a jegyzokonyv is, de ezt most hadd ne keressem elo. (behajozni keszulok...kisebb gondom is nagyobb....)

@amatőr: kozben megtalaltam a jegyzokonyvet...ha erdekel privatban elkuldhetem...

@malay:
Köszönöm, azt hiszem ezzel megválaszoltad a blogodban feltett kérdésemet is.
Jegyzőkönyvet csak akkor küldd át, ha tényleg van rá felesleges időd :) Azt hiszem az most mindegy hogy 4:30-nál vagy 5:10-nél kezdett el a gép hátramenetben dolgozni.
(mondjuk a telegráf vész-hátra állásához tartozó teljesítmény és fordulatszám még érdekelne, mármint az, hogy az üzemi 104/perchez képest mennyi a tényleges maximális fordulat, amit egy ilyen monstrum ki tud izzadni magából, és mindezt mennyi idaig képes leadni károsodás nélkül)

@amatőr: szia, feltettem a "crash test" jegyzokonyvet:-)

@malay: a link meg kimaradt :-)indafoto.hu/swordfish/image/10203629-5a52e973/299259

Köszi, ez gyors volt :)
Az alsó grafikonon gondolom az x tengely a távolság, az y a sebesség, csak az y tengely beosztását nem értem egészen. (annyit látok, hogy a hátramenet megkezdésekor egyre meredekebben csökken a sebesség.

@amatőr: Az y tengelyen a csavar altal okozott "elsodrodas" latszik. (a kormany kozep allasban volt)