Félelem bére revisited

  2009. december 27. - Csikós Zsolt Címkék: film felelem bere montand

A szerzőről még nincs információ feltöltve!

A szerző még nem publikált a Totalcaron

Öt gang az állólámpában!
2015-07-19 07:25:12

Annyira régóta van hosszú ötödik (hatodik, hetedik és nyolcadik) az autóinkban, hogy már csak a veteránosok

Totalcar a Múzeumok Éjszakáján!
2015-06-18 08:03:55

Ez most más lesz. Most mi állítunk ki autókat, s várjuk, hogy jöjjenek a nézők, lehetőleg jó sokan. Volt

Szép autót keresünk!
2015-06-08 17:52:23

A folyóvizek élővilága után a Totalcar most a kultúra irányába evez: kivesszük a részünket a Múzeumok

Bent a kövület-Pio!
2015-06-02 16:00:17

Ráment egy csomó idő a hétvégéből, de az a pár Pioneer hangfal (cirka 1979), amit idestova másfél éve


Remélem, nem én vagyok az egyetlen ember, akit érdekel ez a film, hiszen Magyarországon szerintem minimum hússzor lejátszották különféle adókon az elmúlt negyven évben, szerintem a nagyon-nagyon régi időkben mozifilm is volt. Az én generációm számára például igazi kult-cucc.

A szóban forgó film „A félelem bére”, egy 1953-as, Arany Medve, Arany Pálma és BAFTA-díjas mű, rendezte Henri-Georges Clouzot. Két dolog miatt is szerettem volna már írni róla. Egyrészt nemrég fejeztem be az Édith Piaf életéről szóló könyv olvasását, amely ugyan nem egy kiemelkedő irodalmi alkotás, pláne, ha mondjuk ugyanebben a műfajban Miles Davis lebilincselő biográfiájához hasonlítom, de Piaf színes élete és személyisége megmenti a sztorit. Végül is, az ember jó szájízzel csukja be az utolsó mondat után a könyvet.

Mint az ilyen hírességekről szóló életsztorikban sokszor, a Piaf-könyvben sem mindig a főszereplő a legérdekesebb, hanem az a kép, amit az ismerőseiről kapunk. Akik általában persze szintén hírességek. Például e könyvből tudtam meg, hogy az az ember, akit én a francia amorózó megtestesítőjének tartottam, voltaképpen olasz származású. Az Ivo Livi néven született Yves Montand-ról van szó, akit Piaf 1944-ben fedezett fel egy marseille-i szórakozóhelyen, ahol említett úriember n-edik előadóként lépett fel valami véresen ciki ál-cowboy zeneszámmal. Hamar Piaf szeretője lett, aki még hamarabb neki is látott, hogy híres zenészt faragjon belőle. Nem sokkal később Montand-nak nemcsak a zenés, de a filmes karrierje is beindult, 1946-ban debütált a Marcel Carné-rendezte „Az éjszaka kapui”-ban, utána közel negyven alkotásban szerepelt még. Amiről beszélni szeretnék, „A félelem bére” a második volt a sorban.

A másik ok, amiért előkerült a téma, hogy Bordez Christian barátom - egyébként logisztikus és egyben (vagy talán emiatt) teherautó-mániás – egy francia magazinban valami érdekeset talált. Egy elemzést a film forgatási helyszínein talált maradványokról, illetve a film forgatásával kapcsolatos háttérsztoriról.

Nem tudom, hogy tudják-e, miről szól a film, röviden elmondom. Egy isten háta mögötti, nyomorult dél-amerikai városkában – nálunk az ilyet még falunak sem mondanák -, Las Pietrasban, amelynek gödrös utcáin koszos félmeztelen kisgyerekek játszanak a keselyűk között, s az egyetlen hely, ahol történik bármi, pontosabban, ahol szintén nem történik semmi, de úgy néz ki, hogy ott akár történhetne is, a kocsma. Elmenni nem lehet, közlekedési eszközök nincsenek, átmenő forgalom nincs, aki ebbe a gödörbe beleesett, nem tud kimászni onnan. Néhány kétes múltú, vegyes nemzetiségű kalandor alkotja a kocsma állandó közönségét, mind el szeretne húzni, de egyiknek sincs pénze arra, hogy a nagy ritkán a közeli mezőn leszálló repülőre (működő DC-3-as, már csak emiatt is érdemes megnézni) jegyet váltson.

Közben tűz üt ki az amerikai SOC vállalat egy távolabbi olajkitermelő-helyén. Hagyományos módszerekkel nem lehet megfékezni, csak nitroglicerinnel. A nitroglicerint viszont oda kell szállítani, ha törik, ha szakad. Biztonságos szállítóeszközök híján a cég nem meri felvállalni a kockázatot a saját embereivel, mert már éppen elég baja van abból, hogy támadják amiatt, hogy rendszeresen sárba tiporja az emberi jogokat. A közeli településről, Las Pietrasból két teherautóba négy sofőrt toboroznak, amelyeken marmonkannákban szállítanák a kocsinként egy-egy tonna robbanóanyagot. 

A díj fejenként 2000 dollár, óriási pénz volt 1953-ban, mai forintban szerintem sok-sok millióra rúgna. Bármelyik résztvevőnek elég ahhoz, hogy elhagyja a porfészket és normális életet alapítson. Montand-t, aki Mariót, a központi karaktert játssza, természetesen beválasztják. Az innen kezdődő háromnegyed órában a néző – még a mai, szuper-akciófilmeken edződött fajta is – a szék szélén ül, és verejtékezik izgalmában, pedig nem sok történik.

Mennek ők négyen, eleinte sima úton, aztán sziklás, elhagyatott hegyi szerpentineken, még nagy a pofájuk, aztán történik egy, s más, egyre jobban félnek, majd baromi idegesek lesznek, egyik autó felrobban, a másik célba ér. A film végén ünneplik a főhőst (a teherautó másik vezetője addigra meghal, mert egy ponton kiszáll, kívülről irányítva segít társának áthajtani egy méteres mélységű, óriási olajtócsán, és a teherkocsi véletlenül ráhajt). Montand tehát felveszi a többiek pénzét is, tehát hirtelen meggazdagodik, eufóriájában visszautasítja a felajánlott sofőrös autót, inkább a teherkocsival indul haza. Kicsivel odébb árokba esik. 

Korabeli kritikusok szerint a film cselekménye elég lapos volt, és a színészi alakítások általános színvonala ugyan magas, de különösen emlékezetesen játék azért nem akadtbenne. A hatását legtöbben abban látták, hogy a rendező folyamatosan magasan tudta tartani a feszültséget azzal, hogy apró jelekkel folyamatosan utalt a nitroglicerin jelenlétére. Második okként a nem túl gyors, de azért közel sem lanyha, csak a rettegős részeknél lelassított tempót jelölik meg. Minden fanyalgás és elemzés ellenére a „Le Salaire de la peur”-t – ez az eredeti címe - a filmtörténet egyik nagy klasszikusaként tartják számon, általános vélekedés szerint az ötvenes évek francia filmiparának legeredetibb és legmegrázóbb melodrámája. Kultfilm, ma ezt így mondják. 

Én azért többet is látok benne, bár ehhez egyrészt el kellett telnie több mint ötven évnek, másrészt nem árt hozzá egy csepp autóbuzéria. Mert a filmben ábrázolt, klasszikus, nyers férfiasság tegnap még gázos volt, de ma megint imponáló. Kicsit talán belefáradtunk a mai, rettenetesen kidolgozott, precíz, elpusztíthatatlan szuperhősökbe, Bruce Willis jó volt kilencvenötben, de ma már retro, ha pedig retro, akkor legyen igazán régi és zamatos.

Ahogy Montand rágyújt, ahogy a sofőrök egyes pontokon a halál képébe röhögnek, aztán meg rettenetesen összetojják magukat, majd megint röhögnek, az akkoriban a férfiasság netovábbját jelentő, izzadt, lyukas atlétatrikók, a ruppótlanság, a kosz. A valódi kosz, a valódi verejték, a szörnyű, horpadt, csótány gépek. Sok a pózolás filmben, de az apró gyarlóságok, félelmek miatt mégis hiteles benne mindenki.

És azért mellbevágóan testközeli film is. Van egy rész, amikor Yves Montand és társa, M. Jo (Charles Vanel) kénytelen belemászni abba a már említett, derék felett érő olajtócsába, M. Jo el is merül benne. Az, kérem, igazi olaj, nem málnaszörp, kakaó, onnan tudni, hogy a forgatás után mindkét szereplőt hosszan kezelték vérzéses kötőhártya-gyulladással. És nagyon szégyenlős sem volt a rendező, a sok hím ellenpontját jelentő, végtelenül primitívnek beállított, las pietras-i pincérnő simán cicit villant a film elején. A csaj egyénként Véra Clouzot, éppen a rendező felesége. Egy korabeli Igazán Jó Csaj.

Talán baj is lett volna, ha bárki kiemelkedően játszik, az színpadiassá teszi a filmet. A kevesebb néha több elve itt jól érvényesül, éppen a színészi visszafogottság adja a valódiságát a filmnek. A kameramunka pedig egészen kivételes – ha tehetik, kérem, nézzék meg azt a részt, amikor várják a hegyoldalban, hogy Bimba felrobbantsa az útban lévő sziklát. Gyors váltások, extra közeli snittek, szivarcsutkát idegesen rágó száj, ajtókárpiton doboló kéz, gyufaskatulyát pöckölő ujjak – a „Volt egyszer egy vadnyugat” kelléktárának darabjai tizenöt évvel korábbanról. Clouzot tudott valamit.

És akkor jöjjön az autóbuzi széljegyzete: ez a film a gép ünneplése is. Ha nincs is benne száguldás, aki szereti a vasakat, zabálja az autós jeleneteket - s ezek a film felét teszik ki - annak igazi élményorgia lesz. Robog a szörnyűséges, ósdi teherautó, lábak táncolnak a padlóba süllyedő fémpedálokon, míves, 60-ig skálázott sebmérőn (gondolom mérföld/óra, hiszen amerikai teherkocsi mind) táncol a zsebóra-mutató, girbegurba váltókarok, pléhhangú ajtócsapódások, gomolygó füst, igazi, ósdi, óriás-hathengeres hangok robajlanak a rezonáló géptérben, még azt is hallani, hogy szelepes a motor, ráférne egy beállítás. És azok a hanyagul kibillentett szélvédők – az ember szinte vágyik az ötvenes évek Dél-Amerikájának nyomorára.

Persze akadnak hibák. Montand-ék nagy dög teherautója például egy 6x6-os gép, mégse tud lemászni a kissé sáros, szikla szélére épített állványról, mert az első kerekek nem kaparnak. Meg amikor a végén lezuhan a szerpentinről, látszik, hogy nincs benne motor. És amikor a záró képeket mutatják, a motorblokk külön hever az autótól. Ami persze még akár lehetséges is lenne, de hova lett a váltó? Ugyanis a lángokon keresztül a motorblokk a kuplungoldali feléről látszik, és sehol nincs letört kuplungharang, kitépett tőcsavar. Így pedig csak aprólékos, szervizi szétszedéssel lehet letakarítani a váltót egy blokkról. De ennél sokkal komolyabb hibákat is elkövettek ismertebb autós kultfilmekben, például az „Olasz meló”-ban is, én műszakilag teljesen jól vagyok, ennyin kár kötözködni.

Gyerekkoromban vagy kétszer is játszotta a filmet a televízió, a szüleim valamiért engedték is megnézni, pedig, ha jól tudom, akkor még korhatárosnak minősült. És egyik-másik részt sose felejtettem el, holott mindig is pocsék volt a memóriám. Aztán valamikor a kilencvenes évek közepén vettem fel videóra, addig egyáltalán nem láttam, a címére is csak azért emlékeztem, mert valamelyik kollégám akkor megemlítette, és felírtam. Azóta vagy háromszor láttam megint. Mind a mai napig végigizgulom, sőt, talán egyre jobban szeretem, mert egyre megfoghatatlanabb az a kor, ami szerepel benne, és jól ábrázolták. Egyike azoknak a kivételes régi filmeknek, amelyek nem porosodnak.

Most, a poszt írása előtt újra végigpörgettem a videómegosztó portálon, tényleg csak öt percet akartam rászánni, aztán szinte az utolsó kockáig megnéztem, elment vele majdnem másfél órám. A főnökeimtől utólag is elnézést, de hiszen dolgoztam, bár talán nem nézett ki úgy. És mivel eredeti nyelven, szinkron nélkül láttam, újabb megfigyelést tettem: a film többnyelvű. Beszélnek benne spanyolul, franciául, angolul, németül, olaszul, ahogy esik, úgy puffan. Sőt, mindenki több nyelven is megszólal, ahogy például egy nemzetközi iskolában is beszélgetni szoktak a diákok. Zseniális.

Tehát Dél-Amerika, ötvenes évek. Csakhogy nem. Mert a filmet Franciaországban forgatták. Egy percet nem töltöttek a színészek a határon túl. Clouzot eredetileg Spanyolországot szánta helyszínnek, mert az mégiscsak jobban hasonlít Dél-Amerikára, de Yves Montand és felesége, a szintén híres Simone Signoret nem volt hajlandó a fasiszta Franco uralta országba utazni. Végül az egészet Provence-ban, a Cote d’Azurtől kicsit nyugatabbra fekvő területeken forgatták.

1951 augusztusában kezdték a forgatást, Clouzot úgy gondolta, hogy kilenc hét alatt végeznek is. Ám akkor éppen kivételes esők áztatták Dél-Franciaországot, nemhogy hiteles filmet nem lehetett volna készíteni, de leginkább semmilyet. Autók akadtak el, daruk dőltek ki, a rendező eltörte a bokáját, felesége hosszan lázas beteg lett. November végéig a film felét sikerült letudni, de akkor már ötvenmillió (régi) frankkal túllépték a büdzsét. Végül 1952 nyarán fejezték be a forgatást. Persze nem is tervezték olcsóra: a bambuszerdőt Anduze-ban találták meg, oda kellett utaztatni az egész forgatást, a dél-amerikai hitelesség kedvéért a többi helyszínre is papírmasé pálmákat és kaktuszokat telepítettek, amelyek a film forgatása után egy évvel még ott voltak.

Itt következik a Charge Utile nevű francia magazin 2009 szeptemberi számában megjelent cikke. Részben ez is a filmet, illetve keletkezésének körülményeit vizsgálja, de ami érdekesebb – találtak egy olvasót, aki tud a maradványokról. Ez a Félelem bére-fanatikus ugyanis az apjával még a hatvanas években bejárta a terepet. Akkor még sokkal több volt itt díszletekből, roncsokból, könnyebb is volt lemászni, kevesebb volt a növény.

A Las Piedras falut, valamint az SOC-irodát egy 1942-ben, a Vichy-uralom alatt épített cigányinternáló táborban reprodukálták, tehát a falu nem épített díszlet. Itt anno 677 embert tartottak fogva extrém körülmények között. Magát a települést 1954-ben eldózerolták.

Az anduze-i forgatás után az egész stáb áttelepült egy Poulx faluhoz tartozó katonai területre. Itt játszódnak a híres autós jelenetek a hegyoldalban, itt zuhant le Montand teherautója, s szemközt ott a terület is, ahol a másik kocsi felrobbant.

A filmhez használt teherautókat használtan vásárolták, ezek a háborúból maradtak vissza, az amerikai hadseregtől. Horpadtak voltak ugyan, de azért nem széjjelhajtott példányokról volt szó, például abban a jelenetben, amelyikben a kilométerórát mutatják, látszik, hogy keveset futott kocsi. Ha átfordult volna az órája, az állapota is sokkal rosszabb lett volna.

Az autók közül a kisebbik egy Dodge Canada T110 L 14, a nagyobbik egy ex-amerikai 6x6-os vontató, Brockway, Corbitt vagy White típusú, ennek eldöntéséhez ma már specialista kellene, mert nagyon hasonlítanak. A filmben öt- és tíztonnásként emlegetik őket, a vágásban azonban többszer beszélnek egy Corbittról.

Akad felvétel – amikor például a szikla oldalába épített platformon kínlódnak – amelyen látszik, hogy a Corbitt első hajtása nem funkcionális, mert hiányzik a kardán a váltómű és a híd közül.

Nem szabványos méretű rajta a plató sem, túl nagy, emiatt nem is rakták meg teljesen.

A kisebbik Dodge egyébként „eltűnik” a robbanásban, valószínűleg eladták forgatás után. Csak ezen volt rendszám, a nem túl fantáziadús 5-1234. Csak saját spekuláció, de a tervek szerint mindkét autó megsemmisült volna, aztán gondolom, ahogy túllépték a költségvetést, a Dodge felrobbantása elmaradt, csak a porfelhőt vették fel. Kellett az ára.

A Corbittet viszont tényleg legurították a hegyoldalban, a nyomok ott maradtak, és a mai napig láthatók. A zuhanás előtt persze leengedték belőle a folyadékokat, sőt, a motort is kivették. Viszont a roncsot otthagyták. Mivel a környék időközben az autótolvajok által ellopott és szétszerelt kocsik karosszériáinak gyűjtőhelyévé vált, ezért 1994-ben végeztek errefelé egy takarítást, de azért nem vitték el az összes vasat.

A cikkben megszólított szakértő végigmutogatta az apró részleteket a helyszínen. A terasz nyomai például jól láthatók, itt rögzítőfüleket tettek az út alsó felébe, betonalapot is készítettek, hogy a teherbíró-képesség megfelelő legyen.

1985-ben emberünk észrevett valamit, ami talán a Corbitt fülkéje is lehetett volna, így kis gondolkodás után egy kollégájával 2007-ben nekiindultak a hegyoldalnak. És valóban, a kabin ott volt, ahol sejtette, a tetejére borulva. Az ajtón lévő SOC jelzésről később egyérteműen beazonosítható lett.

Aztán 2008 húsvétján, amikor akkora felhőszakadások voltak, hogy a közeli Gardon-folyó vízszintje 15 óra alatt 3 métert emelkedett, öt óra küzdés után sikerült az ajtót leszerelni. Nem kellett sokat dolgozni rajta, hogy a SOC jelzés olvashatóvá váljon.

Sajnos a rossz idő és a sok roncsdarab miatt nem volt idő és lehetőség megkeresni az alvázat, a motort, a kerekeket és a Corbitt többi részét, pedig ide nem lehet csak úgy, minden nap visszajönni, ez sziklamászás a javából. Meg persze a növényzet is alaposan elrejti, mi van alatta. Egyébként a sziréna rajta volt eséskor a Corbitten, azt szuvenírgyűjtők valószínűleg korábban elvitték.

A maradékot a terület megtisztítása után lehetne megkeresni. Nagy lenne az esély a megtalálásukra, hiszen az alvázat és a futóműveket nehéz szerelni, és legfeljebb helikopter segítségével lehetne ezeket az óriási tárgyakat kiemelni, s nem valószínű, hogy ekkora meló bárkinek érdekében állt volna az elmúlt ötvenhat évben.

Úgy hírlik, két kamera is lezuhant a teherautóval, ezeket a kocsin rögzítették, és forogtak is esés közben, de csak az egyiknek van meg a felvétele, azt vágták be a filmbe. Ezeket nyilván leszerelték a forgatás után, hiszen a roncsok közelében még készült felvétel a földön fekvő Montand-ról, tehát lemásztak a teherautóhoz. Ha van kamera, ha nincs, érdekes lenne azért megtudni, mit rejt még odalenn a bozót.

A hetvenéves Yves Montand 1991-ben forgatta utolsó filmjét, a „L'île aux pachydermes” címűt. Ebben egy idős embert alakított, aki szívinfarktusban hal meg. Vége lett a forgatásnak, már az újraveendő jeleneteket is szinte mind újravették. Ekkor Montand meghalt. Szívinfarktusban, naná.

(A magazinért köszönet Bordez Christiannak, a fordításért köszönet Papp Tibornak)

A bejegyzés trackback címe:

https://belsoseg.blog.hu/api/trackback/id/tr511616324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2108K 2009.12.27. 22:01:00

Pedig látni a váltóharang egy kis darabját az égő blokkon csak meg kell nézni még egyszer. www.youtube.com/watch?v=RxsHaZjkl_U&feature=related
Pontosan 9perc 29 másodpernél.

rezignált 2009.12.27. 22:51:29

@Krisi: Aha. Szóval nem a tükör által mutatott látvánnyal van a baj, hanem azzal, aki a tükröt tartja.

rezignált 2009.12.27. 22:53:05

@robitcar: Én aztán igazán nem mosok össze senkit semmivel, ők voltak jó darabig összeborulva. Tény, hogy a nyugati „balos” értelmiség nem jelentéktelen része számára a kommunizmus eszméje hosszú időn át vonzó ideológia volt. Anélkül persze, hogy tájékozva lettek volna a tényleges viszonyokról. Ezeket a nyugati „társutas”-okat még maga Lenin nevezte hasznos idiótáknak.

A nagy kiábrándulásra lassan, fokozatosan került sor, részint a magyar ’56, és még inkább a ’68-as prágai bevonulás hatására.

Voltak azért olyan tisztánlátók is, akik sohasem voltak „beábrándulva”. És akadnak olyanok is, nem is kevesen, akik máig hisznek, töretlen, makacs hittel, szemellenzősen, tények és körülmények által magukat nem zavartatva.

Pintér Miklós 2009.12.27. 22:53:14

Jó a cikk, ez a kedvenc filmem... :)

Hammer · http://car-pencil-etc.blog.hu/ 2009.12.27. 22:57:19

én régebben évente elolvastam a könyvet. a Füles képregényt is sokszor. a DVD-t vagy kétszer láttam, de most lehet, hogy újra előveszem.
szép, alapos post, köszönet érte!

rezignált 2009.12.27. 22:58:11

@éppcsakkérdem: Szvsz. ezek költői kérdések, amelyekre feltehetőleg Te is meg tudnád adni a választ. De legyen, nem térek ki a kérdéseid elől, cserébe én is kérdezek majd.

Tehát: A Félelem bére filmtörténeti klasszikus, természetesen többször is láttam.
Természetesen szoktam olvasni a Totalcart, de nem a trendinek vélt, nyegle, gyakran igénytelen, ál-laza, esetenként alpári stílusa miatt, hanem annak ellenére.

Cs. úr írásait is szoktam olvasni, hogy lingvisztikai tökélyre hajtana, azzal valóban nem vádolható. Feltételezem, hogy kollégáihoz hasonlóan Cs. úr feladata is az, hogy kattintékony írásműveket hozzon létre, helyezzen el az oldalon.

Én érteni vélem, hogy a cikk miről szól, de (én is csak kérdezem) Te vajon érted-e, hogy az én hozzászólásom miről szól? Ha a szerző, vagy a szerkesztő egyeztetné az alanyt az állítmánnyal, ha nem írna ilyen sületlenségeket, hogy „zabálja az autós JELENEKET”, akkor szerinted kevesebben kattintanának az oldalra? Mert én fordítva gondolom.

rezignált 2009.12.27. 23:00:18

@Asszeretnémondani: Hogy „szart” írna, azt nem mondtam, pusztán a szöveggondozást hiányoltam.

rezignált 2009.12.27. 23:19:32

@streetsta: Kedves barátom, örülök, hogyha akaratlanul is, de sikerült mosolyt csalnom orcádra.

Nem venném a bátorságot ahhoz, hogy kétségbe vonjam állításodat, mely szerint: "az autóbuzi zabálja az autós jeleneteket."

Éppencsak arra próbáltam rámutatni, hogy az autós JELENETEK helyett autós JELENEK zabálásáról írni (amint az a cikk alcímében olvasható) értelmetlen badarság.

Állításomat teljes tisztelettel fenntartom.

Szövegünk szpellcsekkolása meg természetesen nem a lényeg, hanem egy apró gesztus, amellyel megadjuk a tiszteletet az olvasónak és saját magunknak.

nál 2009.12.27. 23:21:56

@rezignált:
Nagyon sajnálatos, hogy pont te nem vagy képes értelmezni egy nem is annyira bonyolult mondatot. Azt írod:

>>Pl.: ” Ha nincs is benne száguldás, aki szereti a vasakat, zabálja az autós jeleneket, s ezek a film felét teszik ki.” – Mit mondok, mit állítok? Mi is itt az állítmány?<<

Hogy mi az állítmány? "zabálja az autós filmeket"
Kicsoda? "aki szereti a vasakat"

Mit nem lehet ezen érteni?

rezignált 2009.12.27. 23:21:59

@Lutsi: A Te szintedre nem megyek le, ne haragudj.

Ratnet 2009.12.27. 23:27:29

Ó, a kedvenc könyvem. Pár éve észrevettem, hogy eltűnt költözéskor vagy 'mittoménhol', és újra megvetettem magamnak asszonnyal, amikor egy utcai árusnál feltűnt a többi lom közt a jeles mű.
Tetszik a történet 'happy end'-je is. Nem szokványos.:-)

sámuel 2009.12.28. 00:02:53

@rezignált: Sajnálhatod, mert az utolsó mondatban frappáns tömörséggel sikerült visszaadnia a kommentelőnek a magadfajták korlátait. Persze ha a cikk olvasása után is csak az egyeztetési hibák késztetnek kommentelésre, ne is várjuk, hogy ebből a mondatból átjöjjön Neked az écesz.

Surci 2009.12.28. 00:03:06

Nagyon jó írás tényleg!Én végig olvastam,számomra nagyon mellbevágó volt amikor megtudtam hogy még ott van a roncs,muszáj volt megnéznem.Nem tudom egyszerüen ezek a történetek amikor egy roncs ottvan és tudom a történetét nagyon megráz.Imádom!Elakarok menni a roncshoz!:D

Krisi 2009.12.28. 00:07:07

@rezignált: látom nem tűnt fel, hogy egyedül neked sikerült fennakadni ezen a két mondaton. nekem is feltűnt még ezek mellett egyéb hiba is a szövegben, de nem vagyok akkora wannabe-magyartanár, mint Te, és nem érzem küldetésemnek, hogy mindenkit kioktassak szép magyar anyanyelvünk használatáról. magyarul leszarom, ha van benne pár stilisztikai hiba, ilyen csepp szar dolgokon értelmes ember nem akad fenn egy internetes autós magazin belsőség rovatában.

ha meg ennyire számít neked a stílus és formázás, akkor javaslom, hogy olvass inkább nyelvtanelméleti könyveket és helyesírás-blogokat, ott örömmel fogják venni, hogy belekötsz minden alanyba és állítmányba.

"Vagy; …”két teherautóba négy sofőrt toboroznak, amelyeken marmonkannákban szállítanák a .. robbanóanyagot.” – a robbanóanyagot a söfőrökön szállítanák?"

az emberek 99%-a számára egyértelmű, hogy a teherautón szállítanák, de neked nem. szerintem valami fizetett kötekedő lehetsz, mert normális ember ilyet nem kérdez meg :)

amúgymeg (így egybe írva, hogy örülj) olyan vagy, mint a viccben a fószer, aki szembe megy az autópályán: ő megy a jó irányba, a többi tízezer meg szimplán hülye :D

sámuel 2009.12.28. 00:27:28

@rezignált: Még pár gondolatot engedj meg... Azt látjuk, hogy nem erősségeid a világ azon dolgai, amelyeket érezni kell, és nem szabályok közé keretezni.

Hát a kommentelés intézménye az alapvetően arra szolgál, hogy olvasni is lehessen. A műfaj engedte keretek között "olvasmányos" legyen. Érdekes, hordozzon információt, vezesse tovább az írás gondolatának fonalát. Mint például itt láthattad, hogy emberek sorban dobálták be a gyerekkori autós filmélményeiket, melyeknek megint sokat nagyon megörültek. Linkek jöttek és emlékek. Mint egy kis kocsmai beszélgetés (mínusz a linkek).

A te észrevételeid azonban nem közhasznúak. Mert hát lássuk be, rajtad kívül egyetlen embert érdekelhet, ha te szemfülesen kiböksz két vesszőhibát meg egy rossz szórendet. Az olvasók vagy észrevették, és csendben nyugtázták (leszarták, helyén kezelve), vagy nem, és utóbbi esetben nem lesznek gazdagabbak az általad szolgáltatott információval. Az említett másik ember, akit rajtad kívül érdekelnek a meglelt nyelvtani hibáid: A SZERZŐ. Az írás elején nevére kattintva e-mailben el tudod neki küldeni a leleteidet. Ő valószínűleg hálás lesz az észrevételekért (főleg, ha mellette megemlíted, hogy ezektől eltekintve nem is gondolod, hogy szart írt), és csendben javítja őket. Talán legközelebb a tanácsodat is megfogadja, és odaadja az asztaltársának utolsó utáni átolvasásra az írását. És így lesz a világ tökéletesebb, mindenki boldogabb. Te is.

Érted, mit akarok mondani?

gitáros 2009.12.28. 00:41:25

@rezignált:
Picinyem! Miért van az, hogy a hozzád hasonló, vörös plajbászos grammarnácik nickje mellett soha nincs ott a saját, tökéletes magyarsággal és nyelvi/nyelvtani precizitással vezetett blogjuk, weboldaluk címe?

RETROPETI 2009.12.28. 00:41:41

Gratulálok cikkhez! Gyerekkorom egyik klasszikusa a film, jó volt olvasni a forgatás kulisszatitkairól. Ha már így belemerültünk, további klasszikus retroautós filmek:

Konvoj:
www.youtube.com/watch?v=N99Vdxu9LQs&feature=related

Blues Brothers:
belsoseg.blog.hu/2009/12/08/hegyre_magyar

Ezekről is írhatnál. Persze szigorúan a magyar helyesírás szabályait betartva! :-)

rezignált 2009.12.28. 00:44:25

@nál: Köszönöm, hogy vetted a fáradságot a magyarázathoz.

Nézd, hogy is mondjam, vannak nyelvtani szabályok, melyeket a nyilvánosságnak szánt írásokban illik, illene betartani. Van egy - elismerem régi - írói, újságírói szabály, az, hogy az olvasót egy pillanatig sem szabad bizonytalanságban tartani. (Az idézet nem egy bloggertől, hanem egy költőtől származik, akit történetesen Kosztolányi Dezsőnek hívtak.)

A kifogásolt szövegrész pont ennek a kritériumnak nem felel meg, a túlzott tömörítés miatt találgatni kell, hogy pontosan mit is akart mondani az írója. Voltaképpen az a baj, hogy túl sok kijelentést akart belegyömöszölni egyetlen összetett mondatba. Nem vitatom azt, amit írsz, de úgy érzem, kiegészítésre szorul.

Az egyes mondatrészek ugyanis nagyjából a következő kijelentéseket tartalmazzák.
1. A filmben nincs száguldás.
2. Vannak akik szeretik a vasakat, és zabálják az autós jeleneteket. (Te ezt a mondatrészt emelted ki, de a teljes mondatnak ez csak a harmada.)
3. Az autós jelenetek a film felét teszik ki.

Ha ezt a három megállapítást egyetlen mondatba szeretném tömöríteni, akkor, anélkül, hogy hosszas elemzésbe bocsátkoznánk, valahogy így kellett volna fogalmazni:

„Ha nincs is benne száguldás, MÉGIS, aki szereti a vasakat, ÉS zabálja az autós jeleneTEket, AZ SEM FOG CSALÓDNI, MERT s ezek A JELENETEK a film felét teszik ki.”

Azt pedig nem szeretném többször megismételni, hogy JELEN-T, vagy JELENET-ET zabálni, az korántsem ugyanaz.

rezignált 2009.12.28. 00:46:36

@Krisi: Továbbra is személyeskedőnek érzem a hozzászólásodat, ezért nem kívánok rá reagálni.

gyújtómágnes 2009.12.28. 00:47:11

Igazi V8 hangok.
Nagy kár , hogy mindkét teherautó sor hatos blokkal van szerelve.
A hangjuk ettől fügetlenül gyönyörű.

Dennis01 2009.12.28. 01:00:30

Azt hiszem, ez lesz a kovetkezo film, amit megszerzek.

Nekem az autoimadatot a Christine cimu film hozta el a gyonyoru 58-as Plymouth-al.
Na annak gyonyoru hangja volt.
Na meg a Parbaj es a Konvoj is jo filmek voltak. Kerdem en, a mai vilagban, mikor mar sokkal fejlettebb a technika, miert nem tudnak ilyen jo filmeket kesziteni?
Talan epp a technika az oka?

Krisi 2009.12.28. 01:10:32

@rezignált: látom nem jött át a lényeg, mert olvasás közben félúton bevágtad a durcit. akkor fussunk neki mégegyszer:

ez nem egy helyesírás blog, hanem egy szórakoztató bejegyzés. Csikós Zsolti 4/B ezt nem a nagylexikonba írta, hanem nekünk, autóbuziknak a belsőségre. itt nem az a lényeg, hogy hol van pontosvessző és hány állítmány van egy mondatban, hanem az, hogy felidézze az emberekben ezeket a fasza kis filmeket.

a jelenek-jelenetek tipikusan olyan gépelési hiba, amit nem húz alá pirossal a szövegellenőrző, mivel mindkettő értelmes szó.
(aki meg a karácsonyi ünnepek közben elvárja a másiktól, hogy direkt ezek miatt még háromszor átolvassa az írását, arra inkább nem mondok jelzőt, mert csúnya lenne. hozzád hasonló lelkivilágú ember erre azt mondaná, hogy "így írjak nektek karácsonyi posztot, hogy minden szarba beleköttök? hát akkor ez volt az utolsó". szerencsére mások nem ilyenek :)

node mindegy, nem taglalom tovább, úgyse érted.

dömper dönci 2009.12.28. 01:24:56

csíra vagy, és te pontosan tudod, hogy neked szól

rezignált 2009.12.28. 01:29:37

@gitáros: Kosztolányi és "grammernáci"-ság? ... az eszed tokja

rezignált 2009.12.28. 01:35:51

@sámuel: A Te hozzászólásod is elég személyeskedő, nem hiszem, hogy előrevivő dolog lenne minősítenünk egymást. Ezért ennek is csak egy részére reagálok.

Attól tartok nincs igazad, amikor azt írod, hogy az észrevételeim nem közhasznúak.

Úgy vélem ugyanis, hogy az a szöveg, amiről itt eszmét cserélünk, mégiscsak valamiféle újságírói produktum, s mint ilyen, vonatkozna rá valamiféle, ezen a szinten elvárható nyelvhasználati minimum. A hozzászólásokból is kiderül, hogy ezeket a cikkeket nem kizárólag pallérozott nyelvhasználók olvassák. Nem gondolnám, hogy "közhasznú" dolog lenne, őeléjük egy ilyen etalont állítani.

Ami a szerzőnek írandó mailt illeti, abban lehet, hogy van igazság, és abban a javaslatodban is, ami az elkészült gépirat másvalaki általi, előzetes átolvasását illeti. Voltaképpen én is a korrekciós mechanizmust hiányolom. Olyannyira, hogy esetenként akár magam is végigolvasnék egy-egy ilyen írást, és jelezném a szerzőnek, ha valahol szükségét érzem a javításnak, noha ez nyilván nem az én feladatom lenne.

S végezetül, ha már a világ azon dolgait kéred rajtam számom, amelyeket úgymond érezni kell, akkor tessék, íme; egy olyan autós kultfilm, amit bizony nagyon is érezni kell.

Mond valakinek valamit az 1971-es Vanishing Point, magyarul Enyészpont? (Bár nem ezen a címen, hanem Száguldás a semmibe néven forgalmazták Magyarországon.) Az egyik legnagyobb ródmúvi a maga műfajában. A Dodge 1970-es Challengerének csinált baljós hangulatú, torokszorítóan izgalmas, drámai végkifejletű reklámot.

Ratnet 2009.12.28. 01:40:29

@Dennis01: És milyen jó zenéi vannak A Christine-filmnek!:-)

zootyo 2009.12.28. 03:03:38

@rezignált: hú de nehézkes, korlátolt kocka tipusú ember lehetsz te.
Igazából a mi hibánk, hogy szétOFFoljuk az egészet, de normális rugalmasan gondolkodó ember nem tud szó nélkül elmenni az ilyen okoskák mellett.

turorudi · http://check.blog.hu 2009.12.28. 03:46:04

És de jó, hogy Charles Vanelt is megemlítetted! A leghosszabban dolgozó rendező. Egyetlen filmszerepe volt, egyik első filmjében, a Dans la Nuitban (ez nemrég egy jazzfesztiválon ment a MüPában, mert egy klarinétos utólag komponált hozzá filmzenét és eljátszották élőben - hihetetlen thriller)). 106 éves korában halt meg, haláláig filmezett, 90 évnyi filmtermés maradt utána.

turorudi · http://check.blog.hu 2009.12.28. 03:48:17

@turorudi: Hülyeséget írtam: Vanel színész volt és egyetlen rendezése volt a Dans la Nuit, bocs. De a 90 év az 90 év.

DRtorgyi 2009.12.28. 06:53:42

A színes képek az amerikai filmből vannak és abban más teherautók is voltak. A kisebbiknek olyan hűtőrácsa volt, mint egy Hyundainak.

szekerkaa · https://twitter.com/szekerka 2009.12.28. 06:56:35

@rezignált: Te itt elbasztad sokak játékát. Legalább vedd észre, kérlek.

szekerkaa · https://twitter.com/szekerka 2009.12.28. 07:00:44

A félelem bérét valami unalmas nagyszülős nyaraláskor ismertem meg, nagyapám polcáról került elő régi, kopott könyv formájában. Egy napon belül végeztem vele, nem lehetett letenni.
Rémlik egy olyan rész, hogy van egy útszakasz, amin csak megfelelően gyorsan lehet végigmenni. Alatta, fölötte ráz, ergo robban a nitroglicerin. Izgalmas!

DocBulywood 2009.12.28. 07:51:20

Az írás pazar. Látszik, hogy párszor bukásra álltál irodalomból. Ezt abból szűrtem le, hogy NEKEM tetszik ez az írásod is.
Egy volt irodalom tanárnőm meg akart buktatni anno, hogy nem értem a verseket - minő meglepetés, mások meg szeretik.

Még ilyet kérek szépen!

Jut eszembe: nemrég kiadták a Párbaj - Duel - című filmet DVD-n. Van rajta némi extra a forgatásról, de mintha azt nem mutatnák, HOGYAN vették fel az üldözéseket - hol voltak a kamerás autók, hová voltak a kamerák felszerelve a piros Plymouth-on -vagy hogy írják -, meg a teherautón.

Arról is rittyenthetnél "pár" kósza sort - a főnökeid meg elküldhetének oda, abba a bisztróba, ahová beesik a főszereplő, miután egy fehér oszlopot kidöntött... Hátha tudnak ott is egy-két érdekességet mesélni.
(Ha elmész, egy ereklyét várok! Legalább egy blokkot, hogy ott ettél valamit!)

Ronin_ 2009.12.28. 08:24:55

Jó volt a cikk, csak így tovább!
Annak idején én is mindig beleborzongtam a filmbe. Egy-két apróság (kardán, stb.) meg belefér.

ui: A személyeskedők monnyanak le!;-)

KicsiSáti · http://kskozlony.blog.hu 2009.12.28. 08:37:22

@rezignált: nem baj, szerintem megleszünk nélküle.

redriot77 2009.12.28. 08:53:05

Hatalmas film. Ékes bizonyítéka, hogy felesleges 200 millió dollárért számítógépen renderelni a világvégét, mert az még nem garancia az izgalmakra. Nem azon múlik.

Ami egyébként durva, hogy tényleg nem lehetett kiszúrni hogy Franciaországban forgatták a filmet! Az amerikaiaknak nem mindig sikerült a megtévesztés: ott van pl. a "Halál ötven órája". A téli Ardennek helyett Spanyolországban vették fel a filmet. Fenyőerdők helyett kopár dombok, félméteres hó helyett sár. Királytigris helyett pedig M48 Patton! :)))) Felnőtt fejjel nehéz komolyan venni azt a filmet.

Johnson Buxton 2009.12.28. 09:09:13

Egyik kedvenc filmem. Kb 12 évesen láttam először, felállt a szőr a karomon. Megvan DVD-n.
A csaj rém gyengén játszik benne, de van olyan csini, hogy leszarom a színészi teljesítményt

becsületesnepper · www.becsuletesnepper.hu 2009.12.28. 09:27:49

@rezignált:

Kedves Rezignált! Ez itt autóbuzik gyűjtőhelye és nem nyelvészklub! Azt is pont leszarom, hogy ki kommunista, ki nem! Az a baja veled mindenkinek, hogy mindjárt az első megnyilvánulásoddal (akkor még egy volt a kommentjeid száma) sikerült fikát dobálnod az egyik leginkább kedvelt szerzőre. Mink a Csikóst szeressük, a fikázásért idejárókat meg nem! Mi itt az autókra hegyezzük a répát és nem arra, hogy hol van a pontosvessző! Ha nyelvtan és történelem órát akarsz nekünk tartani, akkor nem látunk szívesen! Van itt kretén amúgy is, nem kell még egy okoska, aki azonnal meglátja a lényeget egy cikkben! Ez a cikk nem nyelvtani elemzésről szólt és nekünk átjött a mondanivaló ebből a nyelvtani hibáktól hemzsegő cikkből is. Személy szerint engem nagyon boldoggá tesz, hogy te ilyen magas szinten műveled a magyar nyelvet és soha, semmilyen nyelvi hibát nem vétesz, csak ne itt tedd! Vagy szólj hozzá pozitívan, vagy eriggyé innen!

További szép napot kívánok Neked!

becsületesnepper · www.becsuletesnepper.hu 2009.12.28. 09:33:52

@Asszeretnémondani:
"nyelvtani hibáktól hemzsegő" idézőjel lemaradt, bocs. Ugye nem nyelvészklub!:)

andybandy 2009.12.28. 09:45:45

jó a cikk. Nem minden cikk lehet Jókai regény, nem is azért van.
Nekem a film - kultfilm - kultúra kérdés foglalkoztat.
1) Ha van mondanivaló, akkor egy sok ponton kritizálható film is klasszikus lehet.
2) Ezzel szemben a "sokmilliós" rendereléssel gyártott izék - ... - sem feltétlenül lesznek ilyenek, a legtöbbjét az ember elfelejti 1 órán belül.
3) Ebből az látszik, hogy az életünkben / környezetünkben lévő témák, amikből lehet klasszikust gyártani, igazából nem számosak. Vagyis - kevés téma van, amiről klasszikust lehet gyártani. Na valahogy ezt akartam mondani.

A cikk ettől még tetszett, és a vasakat is kedvelem.

andybandy 2009.12.28. 09:46:46

bocsi, a filmet én is kb. 12 évesen láttam először és ma is emlékszem rá.

streetsta · http://managertoys.hu/ 2009.12.28. 09:48:06

@streetsta: Látom a saját hibáidat továbbra sem veszed észre, de töretlenül csinálod magadból a bohócot. Persze, hol van az előírva, hogy valakinek éreznie kell, hol van az a határ, amikortól egy közösségben nem veszik jó néven a "jobbító szándékot". Mert a te szándékod bizony csak idézőjelben jobbító. Te lehet, hogy nyelvtanból rossz osztályzatot adtál a szerzőnek, de sajnos a hozzád intézet sorok alapján közösségi létezésre csak nagyon korlátozottan vagy alkalmas.

andybandy 2009.12.28. 09:53:00

minden tiszteletem azoké a "vas-buziké", akik képesek hegyet mászni, hogy kitúrjanak egy félig már elenyészett ajtót...

streetsta · http://managertoys.hu/ 2009.12.28. 10:00:41

@streetsta: Természetesen nem saját magamnak írtam, hanem
@rezignált úrnak.

____- 2009.12.28. 10:38:47

csak szerettem volna kinyomtatni a cikket, sehogyan sem sikerült...help!!!

Rocko- 2009.12.28. 12:00:50

jó post lett, nagyon.

viszont a filmet én kicsiként láttam, iszoynatosan nyomasztó volt, nem szerettem. azóta meg nem sikerült rávennem magamat, hogy újra megnézzem. majd, egyszer, húsz év múlva.

Pityorka1 2009.12.28. 12:04:31

A film Georges Arnaud regénye alapján készült. Láttam a filmet is, valóban zseniális, és olvastam (nagyon sokszor) a könyvet is. Érdemes a könyvet is elolvasni, mivel olyan, hogy akárhányszor olvassa az ember, mindig feszültség tölti el az olvasót. A happy end elmaradása elég egyedivé teszi a filmet is.
A könyvből idézet a végére:" Te ugyan nyertél, de csalt a krupié, csak az olajat mentetted meg vele, de magadat nem".
Olvassátok el hozzá a könyvet, utána meg kell nézni a filmet is!
A poszt pedig nagyon jó, érdekes volt olvasni a filmkészítés részleteiről, na meg persze a teherautókról. Köszi.

RonJeremy 2009.12.28. 12:40:33

Dear Mr. Csikos,

This is ismét zseniális!

Thank you very much!

Rocko- 2009.12.28. 12:47:21

@rezignált: ha már szarrágsz, akkor azt is tudatosítsd magadban, hogy ez egy blogpost a Belsőségen és nem cikk a TotalCaron.

Inner Circle 2009.12.28. 13:14:52

OFF a 2000 dollár értékéhez: most Karácsonykor adták a Breakfast at Tiffany's-t, '61-es film, és sokszor emlegetik benne, hogy ez vagy az hány dollárba kerül. Úgy becsültük, 1 akkori dezső vásárlóértéke nagyságrendileg 1000 mai forint. (Pl. a macskakaja 27 cent, és Audrey Hepburn a filmben nem úgy néz ki, mintha húszkilós kiszerelésben venné.) És nyilván Dél-Amerikában a sokszorosát érte az a 2000 zöldhasú, mint New York-ban.

tekniq (törölt) 2009.12.28. 13:32:24

@Inner Circle:

www.westegg.com/inflation/
"What cost $2000 in 1953 would cost $15924.62 in 2008."

Vagyis mai penzben majdnem kereken harommillio forint.

Inner Circle 2009.12.28. 14:06:52

@tekniq: köszi, menő oldal! (Érdekes lenne megcsinálni magyar viszonylatban is. "Azért a cikkért, amiért ma kétmillió forintot fizetnél, 1948-ban 2.200 forintot fizettél volna, de csak volna, mert ha lett volna ennyi pénzed, akkor kuláklistára tettek volna és elveszik az utolsó garasodat is. Kívánsz újabb számítást végezni?")

nál 2009.12.28. 14:19:03

@Inner Circle:
Ezt érdemes lenne megcsinálni valami "művészeti projekt" keretében, még támogatást is kaphatnánk hozzá. :)

ColT · https://www.boredpanda.com/author/hcl/ 2009.12.28. 15:59:50

Én csak a film remake-jét láttam, a Friedkin rendezte Sorcerer-t.
Na abban sem rosszak a vasak, és a sztori is azonos, csak happy endes.

A cikk jó volt, és a film is az lehetett :)

romesz 2009.12.28. 16:07:36

1953as arak amerikaban

Haz: $17,400
Eves atlag jovedelem: $4,011
Ford auto: $1537-$2403
1 gallon tej: $.94
1 gallon benzin: $.22
kenyer $.16
posta belyeg: $.03
5 kilo kristaj cukor: $ .89
savanyucukorka $.25
egy fej salata: $ .10 lb

Mistral1011 2009.12.28. 16:33:28

Colt, te melyik Sorcerer-t láttad!? :-)
Én kevéssé éreztem happyend-nek a záró jelenetet. (Gyk:amikor a cserbenhagyott, régi haverjai megjelennek - az én értelmezésem szerint - elégtételt venni a régi "barátjukon") Pontosan ugyanazt a hangulatot adja vissza, mint az eredeti: már a főhős kezében a megérdemelt lé (négyszerese a reméltnek) - és akkor VMI miatt mégsem tudja élvezni. Csak az eredetiben meghal, itt pedig a "jóakarók" látogatják meg...
Ne erre írom, hogy kevéssé érzem vidámvégűnek a filmet... Persze, amcsi ez a vég, mert a néző találgathat - innen egyenesen következik, hogy mivel nincs rendezői zárás, bármikor folytatható :-) Nem is ami film lenne enélkül :-(
Montand meghal, ez nagyjából végleg lezárva...

ZsigulisZsolti 2009.12.28. 17:53:08

Tényleg ott a harang darabja,és tényleg soros a motor.a film amúgy tényleg jó:)
Szerintem senki sem vágta fel az ereit a helytelenül írt szavak,és mondatrészek miatt.Az,hogy mit illene tenni,vagy írni szerintem pont ebben az országban teljesen mindegy.Hisz egy politikusnak sem illene hazudni egy televíziós adásban,vagy káromkodni egy hangfelvételen...

vadász2 · http://kariblog.blog.hu 2009.12.28. 18:54:21

@Inner Circle: :-)
Na és 1946. július 30-án délután három és fél négy között mennyit fizettél volna érte :-D

éppcsakkérdem 2009.12.28. 19:13:25

@rezignált:
Szóval tetszett a film, elolvastad a posztot, ami azt bizonyítja, hogy bár (szerinted) a cikk nem üti meg az elvárható szintet NYELVTANI szempontból, azért még az olyan finoman cizellált lelkületű és igényes műveltségű olvasókat is megfogja, mint Te :))))

Azaz 100 százalékig elérte a célját.

A film sem tökéletes, mégis majd' mindenki látta, aki itt kommentel.

Csikós úr cikkei élvezetesek és gondolatébresztők, ha nem volnának azok, Te sem ide kattintanál, igaz?

Érteni vélem ám a kommentedet, javíts ki, ha tévednék: ugye, csak egy jó kis vitát akartál a lényegtelen semmiségekről, mert unatkoztál karácsonytájt?

Éppcsakkérdem

Kifordított kacagány 2009.12.28. 19:49:02

szomorúan látom, hogy mire ideértem megint sikerült néhány embernek szétbarmolni a jó hangulatomat, amit ez a post szerzett, a csodálatos kommentjeivel. köszi.

@yeti: ha küldesz egy címet, elküldöm neked, nehogy lemaradj róla.

dennisthemenace 2009.12.28. 19:52:48

@éppcsakkérdem: A feeling..Igen, csak az szamit.))

yeti 2009.12.28. 21:12:05

@Kifordított kacagány: Egy barátommal letöltettem és kb. akkor néztük meg amikor a kommentet küldted.Azért köszönöm szépen a lehetőséget.

Így frissen annyit a filmről,hogy:ODABASZ!!!!

sztrovacsek 2009.12.28. 21:52:36

Nekem tetszett "A félelem bére", bár a könyvet előbb olvastam minthogy a filmet láttam volna.

DVD-én is meg van, valamelyik hiper-superben vettem, 600, vagy 1000Huf-ért.

sztrovacsek 2009.12.28. 22:21:05

@rezignált:
Most komolyan képes voltál ezért regisztrálni?

Akkor Off-oljunk:
Nem a figyelem felhívásod a hibákra a pirosposztó, hanem ahogy előadtad, már az sok.
""akárcsak az ő pongyola, terjengős írásában"
Személyeskedés.

Vagy lehet, hogy mások az indítékaid?
""Voltaképpen én is a korrekciós mechanizmust hiányolom. Olyannyira, hogy esetenként akár magam is végigolvasnék egy-egy ilyen írást, és jelezném a szerzőnek, ha valahol szükségét érzem a javításnak""
Unatkozol, nincs munka, kell a pénz, vagy felkeltél és elhatároztad, hogy elkezded megváltani a világot?
Miért nem vársz legalább január 01.-ig. /akkor szoktak fogadkozni az emberek/

Tudod, a TC-én bárkibe bele köthetsz, nem sokan kelnek a védelmükre, de Csikós az más, ha belekötsz számolj a következményekkel.

ON:

Jó nekünk így is a post, majd csak el boldogulunk valahogy.

mukkimakka77 2009.12.28. 23:02:37

SEGÍTSÉG!!! Sokan említettétek már többször, több helyen is a Párbajt, a Vanishing Point-ot, a Rázós futamot. Beszélhetnénk Csöpi ladás, Belmondo Fiat 124-es jeleneteiről..

DE soha senki nem említi Jean-Louis Trintignant Az utasok c. filmét!!! Azt csak én láttam volna?? Pedig a 80asok végén játszották az MTV1-en! Nagggyon nagy film, tulajdonképpen egy európai "párbaj".
Nagyon nagy lenne újra látni!

www.imdb.com/title/tt0074642/

Aki teheti nézze meg!

Bár beismerem, hogy a Félelem bére újat hozott a filmiparba, elkészültekor egyedülálló volt! Nagyszerű a cikk is!

pugcitren 2009.12.28. 23:19:24

@romesz: Miiicsoda? Egy fej saláta öt kiló? Ja ott minden nagy, mint a SZU-ban. És hány dolcsi? Ha már árakat írsz, he-he.

vidékisrác 2009.12.29. 00:46:32

A kristálycukrot 1954-ben kristájcukornak hívták?

Kifordított kacagány 2009.12.29. 09:58:51

@yeti: ebben a formában tagadhatatlanul egyszerűbb volt, no meg gyorsabb is:) és nincs mit.

@mukkimakka77: lehet, hogy nem csak te láttad, de az biztos, hogy nem túl ismert darab. sajnos semmi elérhetőséget nem találtam hozzá. szégyen. a port.hu Lidérces utazás címmel említi.

de ha már így filmekről beszélünk, segíthetnétek. még kölyök koromban láttam egy filmet(talán francia volt) aminek a végén a főszereplőt néhány kamion közrefogta és konzervdobozt csinált az autójából - merthogy a közhiedelem szerint ő gyilkolta a kamionosokat -, a nője meg hiába várta. ha valaki emlékezne a filmre és a címére, az ne legyen rest, ossza meg velem. mármint a címet(hogy nyelvész barátunk is megnyugodjon).

Inner Circle 2009.12.29. 13:59:48

@Kifordított kacagány: "a végén a főszereplőt néhány kamion közrefogta és konzervdobozt csinált az autójából"

A T.I.R.-ben volt ilyen, abban a részben, amikor Franco és Giovanni az elefántot szállították, és baráti felkérésükre a magyar kamionosok az IFÁ-val és társaival besegítve, jól összetörték a gonosz gengszterek jóféle Alfettáját :D
Hajaj, sírt is érte a szívem, bár még ennél is megalázóbb volt, amikor a pesti taxis a kombi ezerkecskével (Hernádi Jucival a fedélzeten) a Hősök terén ki-kézifékezte az Alfettát. Nyilván ezután romlottak meg a magyar-olasz kapcsolatok :-)

gyújtómágnes 2009.12.29. 14:19:09

@Kifordított kacagány: A keresett film 1977-ben készült.
Az eredeti címe La menace magyarul Csapda .

dennisthemenace 2009.12.29. 19:29:44

@vidékisrác: Menj,fogd kezen rezignaltat es kavezzatok egyet a Lorincze Lajossal,vagy kivel..

dennisthemenace 2009.12.29. 19:31:13

@mukkimakka77: Belmondo 131-essel es Ritmoval is jokat alkotott..

mukkimakka77 2009.12.29. 19:36:31

@Kifordított kacagány: Köszi, hogy megpróbáltad. Én is már minden általam ismert oldalt átkutattam érte. Állati jó film, legalábbis amennyire 10 éves koromból visszaemlékszem rá.

A Te filmed nem a Convoy? Kris Kristoffersonnal? Vagy annak az európai változata? Mintha én is emlékeznék egy ilyen jelenetre, hogy kamionokkal közrefognak talán egy VW bogarat...
Üdv!

Kifordított kacagány 2009.12.29. 20:13:15

@gyújtómágnes: ez az, köszi. így könnyebb lesz keresni:)

@mukkimakka77: nem, gyújtómágnesnél a pont. a filmet ugyan nem találtam meg eddig sehol, de a youtube-on fent van az a bizonyos részlet.

romesz 2009.12.29. 20:37:57

@pugcitren: nezd meg a szamok elott a pontot, az a tizedest jeloli es nem suly hanem az ara a dolgoknak. Tehat egy fej salata az 10centbe kerult, vagyis .10 dollar

mukkimakka77 2009.12.29. 21:39:39

@Kifordított kacagány: oké, tényleg nem Kris Kristofferson, de a bogár stimmelt! :))
Ha valaki nem akar keresgélni:
www.youtube.com/watch?v=DuzNxLtK-Vk&translated=1
@dennisthemenace: Belmondo 131 Supermirafiorira emlékszem, persze! De a Ritmo nincs meg.
www.youtube.com/watch?v=N1i7jbtU9B8&translated=1

Csikós Zsolt 2009.12.30. 08:36:16

@2108K:

Igazad van, én a későbbi kockát néztem alaposabban. És még a blokkból is kitört egy darab a kuplungharang darabja mellett, ha látod, kicsivel mögötte/alatta.

Csikós Zsolt 2009.12.30. 09:22:07

@rezignált:
Kedves Rezignált úr!

Pár dolgot szeretnék tisztázni a poszttal kapcsolatban.

1. Minden cikkemet átolvastatom a Word helyesírás-ellenőrzőjével (amely az egyeztetési hibák kimutatására csak korlátozottan alkalmas), erre még 2001-ben szoktatott rá akkori főnököm, Ocskay Zoltán. Soha nem kerül ki egyetlen cikk, de még poszt sem, amelyikkel ez ne történne meg.
2. A Belsőség a Totalcar szerzőinek közös blogoldala. Az itt megjelenő szövegeket csak a legritkábban látja korrektor, olvasószerkesztő pedig sosem, mi egymás hasonló posztjait is csak utólag olvassuk. Ön nyilván más blogoldalak íróinak is szokott kommentelni helyesírás- és nyelvhelyesség-ügyben, nem most kezdi, hiszen az internetes blogokon az a ritkaság, ha akad olyan egymást követő két, három mondat, amelyikben nincs hiba. Ez blogolás egyik velejárója, a blogolók vágatlan, sokszor erősen kezeletlen szövegeket tesznek ki, ha nem így lenne, sok ember bele se kezdene a blogírásba, a világ pedig jóval szegényebb lenne.
3. E szöveg a két ünnep közötti időszakra, esténként, ellopott időben, cikkek közötti levegővételek alatt íródott. Ha megnézi, nem rövid. Ha megnézi alaposabban, elég sokfelé elágazik. Ha belegondol, nem egy perc lehetett megírni. Két hét alatt készült, magánszorgalomból, összeszedetlenül. Fércmunka. Nem látta, csak a Word. És mivel fércmunka volt, a szabaságolásom egyik ellopott tíz percében átfutottam a már kész, a blogszerkesztőbe befolyatott cikket. És belejavítottam, mert nem volt elég sima. Nyilván belekerültek hibák. Mint említettem, ez a blogunk, nem a cikkfelület, kérem blogként is kezelje. Mellesleg legalább ötször újraolvastam. Ha írt már életében ilyen terjedelmű szöveget, tudja, hogy ezt a fenti, gyatra szintet is lehetetlen hozni minimum háromszori újraolvasás nélkül. Minden szövegemet, mindig többször újraolvasom. De az utólagos belekontárkodást (amire szükség volt, higgye el, a keletkezett hibák ellenére is) nem védte ki sem korrektor, sem kolléga, sem más, nem volt rá kapacitás, két ünnep között vagyunk, csoda, hogy megszülettett. De elnézést, sajnálom, hogy el kellett olvasnia.

Tisztelettel
Csikós Zsolt
(nekem névvel kell válaszolnom, nem illene nickkel kommentelnem)

Drive_alive 2009.12.30. 10:05:18

Újabb nagyszerű posz, gratula.
Nagyon szeretem az ilyen aprólékosan, precízen kivitelezett írásokat.
Ha a Csik által belinkelt youtube video statisztikáit megnézitek, látszik, hogy elég sokan kattintottak innen a videóra :)
(főleg a térképet érdemes nézni.)
www.youtube.com/watch?v=elCF_uB3Dxc

Marcus_86 2009.12.30. 17:59:46

Nagyszerű ismételten, köszönöm én is! Ennek hatására néztem meg a filmet, az is tetszett. A '77-es változat is megvan, de csak végigpörgettem, eddig az eredeti tetszik jobban. Barátnőm édesapja úgy emlékszik (könyv és film alapján), a SOC-osok megberhelték a féket a visszaútra, hogy megmaradjon a 4000 dollár. Ezt esetleg más meg tudja erősíteni? Boldog Újévet!

dennisthemenace 2009.12.30. 19:41:52

@mukkimakka77: Zsaru vagy csirkefogo. Meglep a zsaruk elol; a jarda mellett egy oktatokocsi,epp szall ki belole a vizsgazott. A vizsgabiztos kikialtja a kovetkezo pasas nevet, Belmondo meg beugrik es hajra.. A vizsgabiztos (szodasuveg-szemuvegben),meg higgadtan sorolja a hibait..DDDD
A jelenet vegen egy hordo keresztben beszorul a hatso feder ala; Belmondo kiugrik es elszalad, a vizsgabiztos meg utanaszol,hogy megbukott..DDD

dennisthemenace 2009.12.30. 20:22:41

@Csikós Zsolt: Ezt most miert?? Nem kell felvenni a kesztyut..

Kifordított kacagány 2009.12.30. 22:50:01

@Marcus_86: nincs ilyesmiről szó. egyszerűen beadja a kulcsot a fék, addig bírta a strapát, aztán a kardán is eltörik és bucsu.

Rocko- 2009.12.30. 22:56:22

@mukkimakka77: fékezéskor milyen diszkréten visszadurrogva lángol a ritmo kipuffja.

131-esből meg keressétek ki, h melyik belmondo film. :p
www.imcdb.org/vehicles_make-Fiat_model-131.html

a profiban szerepelt
www.imcdb.org/movie_82949-Le-professionnel.html

streetsta · http://managertoys.hu/ 2009.12.30. 23:20:30

@dennisthemenace: No, látod, ebben egyetértünk. De sajnos van az úgy, hogy az embernek rosszul esik, ha valaki csak azt nézi hol lehet belé rúgni (rezignált úrnak segítségképpen: az emberbe rúg bele a valaki). Csak azt tudom mondani, amit már Zsoltinak is mondtam, hogy nagyon sok kommentelő, nagyon hasznos, jó és érdekes hozzászólással gazdagította a poszt (igen, rezignált úr, automatikus tárgyrag), és ennyi normális kommenter között csak egy akadt, aki másképpen éli meg a dolgokat, az nagyon nagy szám.

dennisthemenace 2009.12.31. 09:56:42

@mukkimakka77: Mondtam en..))))))))))
Valami amerikai filmben is volt egy hasonlo Ritmo-s jelenet,de mar nem emlekszem a cimere...
Nekem volt Ritmom,imadtam,pedig egy sima otajtos 1.1-es volt.Hianyzik..))

dennisthemenace 2009.12.31. 10:00:32

@Rocko-: Gyermekkoromban vagy 10-szer neztem meg egy francia filmet a moziban;"Rendorok haboruja" cimen jatszottak,R 16-ossal nyomta a vagany zsaru,nagyon jo jelenetek voltak benne..Probaltam rabeszelni a batyamat,hogy vegyen egyet,talaltam is egy gyonyoru sargat 60 000-ert (1985),de nem vette meg a fasz..

Csikós Zsolt 2009.12.31. 16:21:38

@gyújtómágnes:

Hűha, igazad lehet, belehallgattam újra. Meg akkor az amik elég sok dög nagy hathengereset használtak a teherautóikban, a V8-as igazi elterjedése később jött ezekben. Hajjaj, nem voltam ott akkoriban még... Javítom.

misinator 2010.01.01. 20:45:17

@vasember: Na végre megtudtam nézni mind az öt részt a filmből!
Hát én Kész vagyok!!!

misinator 2010.01.01. 20:48:36

@Rocko-: Köszi a honlapot!
Igazi csemege!!!
Még a szívem csücskét, a 125-ös Fiatot is megtaláltam:-):-):-)

misinator 2010.01.01. 20:51:33

Ma megnéztük a kislányommal a Herbie Monte Carló-ba megy c. filmet.
Végigmosolyogtuk!
Ő a történetet élvezte, én az AUTÓK látványát!

szuledenes 2010.01.03. 23:08:42

Gyermekkorom meghatározó élménye volt A FÉLELEM BÉRE!Hatása egészen odáig kitartott,hogy még a 80-as években megszereztem a teherautó jogositványt,mintegy kedvtelésképpen.Mihelyt lehetőségem adódott vásároltam egy Steyr 680 M3 katonai teherautót az osztrák katonaságtól.Mikor megyek vele gyakran beleélem magam a film egyes jeleneteibe,lehetetlen terepeken ügyködöm,a teherautó stilusában markánsan hasonkit a filmbeliekhez.Átélem vele a régi idők sofőr romantikáját,enyhén olajos pólóban,borostásan a legjobb vezetni,ügyeskedni az asszinkron váltóval visszakapcsoláskor és egy nőre gondolni,aki valahol egy ablakpárkányon kikönyökölve a távoli horizontot fürkészi aggodódó tekintettel ,érkezésünket várva...
Zsolt ,szivesen látlak egy kis multidézőre a Steyer-rel,ha lenne hozzá kedved!
Üdvözlettel,Szüle Dénes

rezignált 2010.01.07. 22:45:07

Tisztelt Csikós Zsolt!

Három pontba foglalt reagálására magam is három, (+ 1) pontban válaszolok.

1. Hozzászólása megerősítette azt a benyomásomat, hogy nekünk kettőnknek nincs vitánk egymással, én még nézetkülönbséget se igen látok.

A szövegeinket nem csupán megírni, hanem szerkeszteni, gondozni is kell, írástudók számára ez trivialitás, evidencia. Magától értetődik, hogy írásművünket, ha elkészült, elolvassuk. Bárki, aki hivatásszerűen, vagy akár csak alkalmilag is foglalkozik írással, megtapasztalhatja, hogy a saját szövegünkhöz való „közelség” annak kritikus szemmel való olvasását gátolja. Ez nem mai felfedezés, hiszen a „nonum prematur in annum” jótanács, - vagyis, hogy írásművünket javítsuk, csiszolgassuk elkészülte után, hagyjuk érni, mielőtt a közönség elé kerül - már Horatius kétezer évvel ezelőtt írt ars poetikájában is benne van.

Nem vitás ugyanakkor, hogy életünk felgyorsult tempója, a leadási határidők szorítása nem mindig teszi lehetővé a klasszikus tanács betartását. Erre az esetre megoldás a szövegeinket friss szemmel olvasó, gyakorlott korrektor, és az olvasószerkesztő, akiknek alig nélkülözhető hozzájárulása révén nyerik el írásaink közlésre szánt, végső formájukat. Korrektor és szerkesztő közreműködése a lap-, és könyvkiadói munkában mindennapos, bevett gyakorlat. Magam hálával szoktam gondolni az ő jótékony, szöveggondozói munkájukra, amikor az én gépirataimból publikálás előtt kifésülik az általam már nem látott gubancokat. Szövegeinket manapság általában szövegszerkesztővel állítjuk elő, melyhez hozzátartozik a magyarul helyesírás-ellenőrzőnek, vagy nyelvi ellenőrzőnek nevezett spelling checker funkció. Kézreálló, hasznos segédeszköz, de önmagában kielégítő eredményt nem ad, a semminél azonban mindenképpen többet ér, jobb.

Ami a Belsőség szerkesztésének Totalcaron belüli helyzetét illeti, azon sincs semmi vitatnivalóm. Éppen csak megjegyzem, hogy az olvasó szemszögéből nézve ezek az írások nem elkülönülten, hanem egy egységes médiafelület elemeiként jelennek meg, azok számára, akik onnan nyitják meg, az Index címoldal részeként. Mely felületen sajnos rengeteg a kifogásolthoz hasonló, korrigálatlanságból eredő, nem is annyira nyelvtani, inkább ortográfiai hiba. Ismétlem, hogy ezek, a - részben multimédiás, részben szöveges - tartalmak együttesen jelennek meg, és ilyen módon hatnak. [Az Ön cikkével szinte egyidőben, címoldalon díszelgett ott egy, a Kipupogók (sic!) bandázsolásával foglalkozó írás, egy másik, ami bizonyos, problémás „műserek”-ről tudósított. Harmadszori nekifutásra derült ki, hogy nem mesterségesen előállított, alacsony alkoholtartalmú szeszesitalok, (azaz mű-serek), hanem bizonyos sebességmérő műsZerek problémáiról van szó.] Az ilyen szöveghibákat napestig lehetne sorolni, mely jelenségre nehéz másként tekinteni, mint a pongyolaság, igénytelenség megnyilvánulásaira és az olvasó bizonyos fokú lenézésének szimptómájára. Ha az olvasók egy része ezt az igénytelenséget nemhogy nem helyteleníti, hanem a jelek szerint harcos kiállással igényli, az legyen az ő bajuk. Az viszont a szerzők, szerkesztők, írástudók közös felelőssége, hogy milyen színvonalhoz szoktatják az olvasót.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy nekem személy szerint az Ön írásával nincs bajom, az adott médiafelületen rendszeresen megnyilvánuló szerkesztetlenség miatt, a szöveggondozás jellemző hiányosságai ellen emeltem szót. Azért, mert nem gondolom, hogy ez valami olyan, fátum-szerű adottság lenne, amin némi odafigyeléssel ne lehetne változtatni, javítani.

Nem ismeretes előttem, hogyan szoktak alakulni a leadási terminusok, de közlésre szánt anyagokat adott esetben, valóban, - akár minden ellenszolgáltatás nélkül -, szívesebben olvasnék el előzetesen, és tennék javaslatot szükség esetén a korrekcióra, minthogy a késznek vélt, és már feltöltött szövegben bukkanjak „műserek”-re és „kipupogók”-ra.

Tökéletességet persze magam sem tudok garantálni, itt azonban nem is erről van szó, hanem csak arról, hogy meg kellene próbálnunk tenni valamit, ha zavar bennünket az, - amit Csikós úr egy másik írásában úgy fogalmaz meg, - „hogy ebben az országban soha semmi nem készül el rendesen”.

totalcar.hu/magazin/velemeny/plakettharc/

2. Más kérdés, hogy tetszik-e az embernek a szóbanforgó film, és, hogy az miről szól?

A Félelem bére nekem sohasem tetszett különösebben, egyebek mellett azért nem, mert – mint ahogy mások is írják – a kitalált történet atmoszférája a legelső képkockáktól kezdve nyomasztó, szinte fojtogató. Dramaturgia és végkifejlet nyers, könyörtelen, már-már szadista. Kétségtelen, hogy ehhez a rusztikus, macsóisztikus érzésvilághoz jól passzolnak a filmben látható teherautó-dinoszauruszok.

Nagy különbséget látok viszont aközött, hogy valaki ma, vagy pedig ötven évvel ezelőtt látta először ezt a filmet. Művészetszociológiai közhely, hogy egy alkotás befogadása kor-, hely- és kultúrafüggő. Jellemzően így van ez a (játék)filmek esetében, ami fiatal, alig több mint 100 éves médium. A politikai, gazdasági, kulturális, technikai, stb. környezet nagyot változott a film forgatása és bemutatása óta eltelt, bő fél évszázad alatt. Megváltozott a közönség attitűdje, összetétele, megváltoztak elvárásai. Egészen más ma a korszellem, más az életérzés, másutt vannak a hangsúlyok, és - a retrodivatot is beleértve -, másmilyen a divat. Más idők iránt nyilvánul meg nosztalgia, más korok relikviái ébresztenek érdeklődést, vagy keltenek pikáns izgalmat.

Bár ugyanazt a filmet nézzük, mégis, a mai néző élménye egészen más a megváltozott relációk miatt. Kár, hogy terjedelmi okokból nem lehet itt részletesen kitérni ezekre a megváltozott körülményekre, noha az egész témakörnek talán ez volna a legizgalmasabb vetülete, legalább is számomra. Hogy csak egyetlen, a befogadói közeg szempontjából fontos tényezőt említsek, a hazai motorizáció helyzete ma, a huszonegyedik század első évtizedének végén összehasonlíthatatlanul más, mint amilyen a huszadik század ötvenes éveiben volt. Önmagában CSAK ENNEK a témának a kifejtése egy hosszabb, elemző írás témája lehetne.

3. Harmadjára és utolsósorban pedig reagálnék a haragos indulatoknak arra a cunamijára, amit azok zúdítottak rám, akiket itt én nemcsak, hogy nem kritizáltam, hanem meg sem szólítottam. Ellenségességük, indulataik hevessége számomra elképesztő. Konfliktust én velük nem kerestem, ők támadtak rám. Érvelési-, konfliktuskezelési képességük a jelek szerint nincs, van helyette értetlenkedés, kötözködés, gyalázkodás, csúsztatás. Úgy tűnik, hogy nem képesek különbséget tenni az ad nomimem, és az ad hominem érvelés között, talán azt sem tudják, hogy mi fán teremnek ezek a fogalmak. Önteltségük, a máshogyan gondolkodás kiváltotta dühödt intoleranciájuk fölidézi azt az „örökké érzékeny”-ként jellemzett, állítólagos sértettsége miatt bosszúállásra hajlamos embertípust, vagy társadalmi csoportot, akiket oly találóan írt le naplójában a kiváló színész, a néhai Mensáros László. Mely embercsoportnak -, mint egy jeles, indexes publicista megállapítja -, (a színhibás járólap mellett) a flex az ikonja.

Az engem ledorongolni próbálók megnyilvánulásaiból a rosszemlékű cenzúra korszaka köszön vissza. Legszívesebben belém fojtanák a szót, ám a szólásszabadságnak elkötelezett magamfajta liberális nem szokott engedni a cenzúrának. Baljós jel, hogy azok, akik itt a közösség nevében fellépve cenzúráznának, a „K………s”-féle, minősíthetetlenül trágár hozzászólásban nem találnak kivetni valót. Mintha sosem hallottak volna az „amfora-elv”-ről (tartalomhoz a forma), mintha meg sem fordulna a fejükben, hogy kulturális témákhoz, kultúremberekhez, kulturált nyelvhasználat lenne méltó. És, hogy ennél jóval nagyobb konfliktusok is rendezhetők lennének tisztességes tónusban. Mindez mutatja, hogy milyen katasztrofálisan mélyre süllyedt a köznyelvi érintkezés szintje a mindennapokban. Rossz érzés arra gondolni, hogy ez a magatartás, és ezek a személyek nem csak egy viszonylag tét nélküli, internetes felületen nyilvánulnak meg ilyen módon, hanem ugyanígy jelen vannak a közutakon is. A krakélerekkel ott sem szoktam a párbajozni, a kesztyűt itt sem veszem fel, rám dobált saraikat nem dobálom vissza. Vádaskodásaikra nem válaszolok, párbeszédképtelen, érvelni nem tudó személyekkel nincs értelme erőltetni a dialógust.

Ki tudja milyen frusztráltságokat próbálnak meg kompenzálni, amikor nem beszélgetőtársként fogadnak valakit, akinek esetleg más, az övékétől eltérő véleménye van, hanem úgy rontanak rá, ahogyan egy acsarkodó kutyafalka ront rá az idegenre, amikor nincs otthon a gazda.

Csakhogy a „gazda”, a védeni kívánt szerző, (egyrészről nincs támadva), másrészről, értelmes, mértéktartó emberként, nem várja el, hogy csacsenoló hívei feltuszkolják a „csak hódolat illet meg, nem bírálat” madáchi pulpitusára. Tudja, hogy nem feltétlenül ellenség az, aki esetleg kritikát fogalmaz meg az ő írása kapcsán, aminthogy az sem feltétlenül a jóakarónk, vagy a barátunk, aki hízelkedve, törleszkedve a talpunkat nyalja. Éppen ezért a szöveg „gazdája”, a szerző elviseli a kritikus hozzászólást, és maga is hasonló hangnemben, írástudó emberhez méltó módon válaszol.

Így tehát a csaholva előrohanó kutyafalka tagjai, az önjelölt, acsargó cenzorok, nem a gazda birtokát védő házőrzők, hanem csak afféle, „magánszorgalmú” ebek. Ahogyan a költő írta:

A magánszorgalmú kutyák

Legtöbbet mégis ők gyötörtek.
A magánszorgalmú kutyák!
Ámuldozva utáltuk őket.
Ez volt mégis a legcsúnyább.

Sem a házat, és sem urát
nem védték. Miért is dühöngtek?
Úgy hörögtek, fölhömpölyödtek,
hangjukba fúltak, a buták.

Aki csak utcájukba ért,
szaggatták volna cafatokra,
csontját mindet megropogtatva,
külön-külön leszopogatva

egy köhejért, egy zörejért.
A magánszorgalmú ebek.
Ahogy végigfutva a láncot,
két lábra állva azt a táncot
járták: vért, vért, vagy megveszek.

Ahogy az éji falun át
morse-mód híreket csaholtak:
messze beadva élőt-holtat
s mert nem téphették le a holdat,
zokogtak, szörny kanik s szukák!

Ez volt mégis a legcsúnyább.

A magánszorgalmú dögök,
a nyívók-sívók, hogy a gazda
rúgta végül is őket hasba:
coki pokolba, ördögök!

---------------------------

Ennél többet erről nincs mit mondanom, így hát ettől, a harmadik témakörtől Illyés Gyula fenti idézetével búcsúzom.

Akinek nem inge, ne vegye magára - sapienti sat.

Az első két témában hajlandó vagyok diskurzust folytatni bárki, értelmes hozzászólóval, a harmadik témában azonban nem, ezt a magam részéről egyszer s mindenkorra ezennel lezártam.

Opponálóimnak soha ne legyen nagyobb bajuk annál, minthogy egy általuk látogatott fórumon valaki a kulturált nyelvhasználatért emel szót. Őszintén kívánom ezt minden hozzászólónak.

Tisztelettel,

Rezignált

És akkor jöjjön a (+ 1), a ráadás, ródmúvi-fanoknak: A Vanishing Point kult-klasszikust továbbra is érdemesnek tartom újra megnézni, (vagy csak megnézni annak, aki még nem látta).

“best car movie ever” – írt róla valaki véleményt, néhány napja Youtube-on.

www.youtube.com/watch?v=jOo_yZYDt44&feature=related

Az 1997-es remake:

www.youtube.com/watch?v=ONChzy1Aiw8&feature=related

Ez pedig egy revisited verzió:

www.youtube.com/watch?v=3RpPRFkiFzo&feature=fvw

Elnézést kérek, hogy terjedelmesen írtam, erre csak azért került most sor, mert úgy látom, hogy már napok óta alig jönnek hozzászólások, tehát senkitől nem vonom el ezzel itt a teret, vagy a jussát szava hallatásához.

Csóközön, (ahogy Oli úr mondta volt a Szomszédokban.)

www.youtube.com/watch?v=qVfUgibu7rM

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2010.01.07. 23:33:03

@rezignált:
Grafomán! :D Amúgy egyetértek, csak nem merek megszólalni már helyesírási és elütési témákban, kaptam a pofámra eleget ;)

romesz 2010.01.10. 05:12:51

@Csikós Zsolt: jelenleg is a hathengeres motorok vannak a teherautokban. ritka a 8 henger
süti beállítások módosítása