Engem azért felizgat a kérdés, hogy mennyi co2-t gyártott az, hogy titeket kivitt oda, megkajáltatott, gurigáztatok kicsit, stb. stb.

Nem ér az egész semmit...

SpeedFreak

"Elképzelem azt a konténerszállítót ami vitorlákkal közlekedik... A világgazdaság igenis beledőlne ha nem lenne ilyen hatékony a logisztika."
Ne elképzeld, nézd meg a fenti linken. Amúgy meg ki nem sz.rja le ha a világkereskedelem (nem világgazdaság) csökken), ha ez a helyi termelés/fogyasztás fellendülésével jár? Egyébként meg szélből marha sok van, sok hajót elbír, többet mint a kőolaj. Ráadásul el se fogy sosem.

@Bambano:

Jó kérdés... Persze ezekről a bemutatókról mindenki tudja, hogy legalábbis kérdéses az értelme. Innen jöhetett az eredeti cikk is. De ha feszegeted a kérdést, a következőre már nem hívnak, úgyhogy sajnos a szakmának le kell nyelnie az ilyen kis kellemetlenségeket és visszásságokat.

@Nancsi:

Köszi láttam kb. 2 órája, amikor posztoltátok. Vicces próbálkozás... Amúgy megnézem, hogy hogy áll meg vasmacskával a 85K tonna... :) Így is napokkal a kikötő előtt hátramenetbe teszik az összes motort, hogy megálljon a vas a rakpartig.

Amúgy jó lenne amit írsz a gazdasági oldaláról, de sajnos (v. szerencsére) amint ezt a saját bőrünkön is tapasztaltuk, ez az idea kommunizmus néven megbukott pár évtizede...

CSak erdekesseg keppen:

www.skysails.info/

evil overlord
Érvelj már ne kapálózz a kényelmes életed után. Vedd már észre, hogy _megdöglesz_, ha továbbra is úgy zsákmányolod ki a földet, mint most.

"Zölykölődj már el pl. Londonig 80-al busszal, erre még rátesz a a söfőrök pihenése is. A vonat is akkor éri meg ha gyors (pl. TGV)."
Minek mész Londonba? Üljél a seggeden ha kényelmetlen. Egyszerűbb személyesen megbeszélni a főnökkel a heti teendőket, meg olcsóbb a fapados repülőjegy? Ott a webkamera, beszéld meg azon. Vagy fizess 1 repjegyért 1.5 milát, amiből 1.3 milát majd arra fordítunk, hogy helyrehozzuk a károkat, amit a környezetnek okozol. Kényelemből ne környezetszennyezz, legalábbis ne az én kontómra.

""Menetrendszerű hajójáratok már az 1700-1800-as években is voltak, a szélre alapozva."
Csak néha odacsapta a vihar a hajót sziklákhoz, azt mindenki megfulladt."
Mert ha diesel hajtotta volna, akkor nem csapta volna oda sehova se, ugye? Mert ma már nem süllyednek el k.rva nagy tankerek, ugye?

""Ha meg nem muszáj, akkor vesztegel."
És az első komolyabb szél felfordítja. Amúgy megnéznék egy 2-300 ezer tonnás szupertankert vitorlákkal."
Fenti link... Egyébként meg nem értem minek ez a méret mánia. Elviszi 10 kisebb hajó, és akkor mi van?

"Ja, és dobd ki a francba a számítógépedet, az is luxus és környezetszennyező, nem kicsit, hanem nagyon."
Egyrészt nem környezetszennyező, mert pl én azért nem utazom, mert van otthon gépem meg netem, és tudok itthonról dolgozni. Tehát éppen környezet kímélő megoldás. Másrészt a maga 400W max teljesítményével (effektív kb 150W) szerinted mennyit szennyez, akár csak egy 60kw-os Fabiahoz képest? Több 10ezerKW-os hajómotorokról már ne is beszéljünk.

@Roadkill: Na erről van szó. Akkor viszont nem értem az előbbi fejlődés elleni felkelésedet. :)

Jó cikk!!!
ennyi

SpeedFreak

"Amúgy megnézem, hogy hogy áll meg vasmacskával a 85K tonna... :)"
Megáll az vasmacska nélkül is, a közegellenállás nagy úr.

"Így is napokkal a kikötő előtt hátramenetbe teszik az összes motort, hogy megálljon a vas a rakpartig."
Ez a mese része a dolognak. Egyébként kikötőkben nyilván nem túl frankó vitorlásokkal manőverezni, de nem mind1, hogy 5, vagy 15000 km-en keresztül kell a hajót motoroknak mozgatnia.

"Amúgy jó lenne amit írsz a gazdasági oldaláról, de sajnos (v. szerencsére) amint ezt a saját bőrünkön is tapasztaltuk, ez az idea kommunizmus néven megbukott pár évtizede..."
Nem, ez kérlek realizmus, és fenntartható gazdálkodás. Sajna ami jelenleg folyik világgazdaság címszó alatt, hogy az ausztrál bort behozzák magyarországra, a magyart viszik mittomén chillébe, a chilleit meg viszik ausztráliába, mert olcsó a szállítás, na az bukik meg éppen. Nem igazán optimális az a gazdaság, ahol a termelésre az össz erőforrás kb 10%-a jut, mert a többi logisztika meg kereskedelem. Még akkor se, ha a logisztika/kereskedelem erősen állami finanszírozást kap adómentesség formájában.
Az egyetlen dolog amivel ezt az agyrémet fenn tudják tartani az az, hogy ha nem lenne a tök fölösleges világszintű termék tologatás jobbra-balra, akkor rengeteg ember munkanélküli lenne. Csakhogy azt elfelejtik mondani, hogy a mai technikai színvonalon bőven elég volna napi 2-3 órát dolgoznia mindenkinek, ha nem fölösleges tevékenységet folytatna.

@Suttora: "Az ironikus jelentés nem feltétlenül magától értetődő, néha tragikus, néha humoros jelentést ad az eredeti közlésnek."

Forras wikipedia.hu

:)

Majd ha az autók nem kerekeken gurulnak, hanem antigravitációs elven suhannak a földfelszín felett, és beszállván bemondom az úti célt, miközben hangtalanul suhan a jármű, akár alhatok is egyet, akkor majd el lehet mondani, hogy eljött a VALÓDI haladás. Ez ugyanaz, mint akármelyik másik belsőégésű motorral szerelt pléhdoboz.

@Nancsi: teljesen OFF volna, amit írsz, ha épp nem egy Eco csúfnevű autóról írogatnánk. Így viszont telitalálat.

@Nancsi: azzal, hogy nem kéne a magyar tejet lengyelbe vinni, a lengyelt meg idehozni csak azért, mert az unióban van exporttámogatás, meg most még ócsó a szállítás, egyetértek.

a nagy kínai gazdaság is ebbe fogja beborítani saját magát, hogy eladnak mostanában havi egy millió darab autót, majd ettől drága lesz az üzemanyag és akkor nem fognak már ők sem ócsóér ideszállítani semmit. és akkor szépen beborulnak...

@Roadkill: Ebben az esetben viszont akkor én hibáztam, nem éreztem ezt ki belőle. Így akkor neked nem szól, de sokan vannak, akik komolyan is gondolják, nekik továbbra is szól.

Mentségemre legyen mondva, nem jelezted az ironiát, pedig lehet:

"Az emotikon vagy hangulatjel (angol kiejtése alapján, néha: „szmájli”) nyomtatott írásjelek olyan sorozata, amely egy emberi arcot formál, és általában valamilyen érzelmet fejez ki.

...

Az interneten a hangulatjelek azért terjedtek el, hogy pótolják a beszélgetés során az arckifejezéseket, gesztusokat, amik nélkül a mondanivaló néha félreérthető. Ezek összefoglaló elnevezése emotikon (emóció + ikon), de ehelyett sokszor a smiley (=mosolygó) angol szót használják."

Forrás: wikipédia

:)

< egy pillanatra a falra mered a tekintete, majd hirtelen a homlokara csap>

Tenyleg, bakker, azok a smileyk! :)

Bevallom , nem gondoltam rajuk. Bar mentsegemre legyen mondva, nem szoktam mosolyogni, es az ironiat sem szoktam jelezni

:) <-majdnem elfelejtettem a smileyt

én hétköznap bringával járok a városba, 0liter üzemanyagot égetek el és a gázkibocsájtásom is max. az előző napi sólettől függ.

aztán jó időben, hétvégéken előkapom a kétütemű MZ-met, ami keverékkel megy, fogyaszt 4-5 litert, és köd előttem füst utánam!

most akkor sötétzöld hippi vagyok, vagy szemét környezetromboló?

:)

@Krisi: "most akkor sötétzöld hippi vagyok, vagy szemét környezetromboló?"

Egyik sem. Egy boldog ember vagy. :)

@Nancsi:
nem tudom hol alkalmaznak téged de biztos nem a földön..

@SpeedFreak: A közegellenállás még egy ilyen nagy dögöt is (gyakorlatilag) megállít pár km alatt.

@Nancsi: Honnan a pék nemi szervéből tudod, hogy mennyit repülök üzleti okokból? (Szerencsére nem sokat.) Amúgy meg menj el nyaralni pl. Skóciába a webkamerán át.
"A repülők az energiájuk nagyon nagy részét arra pazarolják, hogy ne essenek le, és kisebb részét arra, hogy haladjanak előre."
A fenét, az a helikopter. A modern utasszállítóknak elég jó a siklószáma.
B+ van némi fogalmad a hajózásról? Teljesen másként viselkedik viharban egy saját meghajtással rendelkező hajó, mint egy vitorlás.
Méretgazdaságosságról hallotál már, vagy azt is kapitalista trükknek tartos? Tudod, Isambard Kingdom Brunel.
Ceterum censeo: klasszikus sötétzöld vagy, gyakorlatilag nulla realitásérzékkel. Ráadásul te is bőségesen szennyezel (a számítógépedet láthatóan nemcsak munkára használod), így hátrább az agarakkal.

@volánrulz:

A légkör hány %-a nitrogén?
hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6r

Izraeli csávó mi?

@Krisi: "most akkor sötétzöld hippi vagyok, vagy szemét környezetromboló?"

Mindkettő vazze! Ez a legrosszabb :D

@SpeedFreak: Van konténeres, amelyiken kisérleteznek vitorlával is. Kedvező szél esetén használható is a menetidő rovására.
Egyébként a hajók nagy része nem gázolajjal üzemel, hanem nehézolajjal, amit felmelegítenek, hogy a dízel égés elvén elégessék a főgépben. Nagyobb gépek esetén itt előnyben vannak aa kétüteműek.
A nehézolaj pedig alacsony foszfor tartalmú, legalábbis Európában, de lassan már az egész világon.
És nem azt kellene nézni, hogy mennyit fogyaszt, hanem bontsuk le tonnákra az adott fogyasztást.

Szia Roberto!

Nah már értem az amcsis cikket és az audisat, mintegy előkészítették ezt a cikket. :) Pont ma mentem egy távot Nagykanizsa-Veszprém-Nagykanizsa egy 1.6 TDCi Focus II- vel, érdekes volt hazaérve, fáradtan gép elé rogyva pont erről a kocsiról olvasni. Azt kell mondjam, jó. A felpöckölt Octaviam menetteljesítményét hozza kb, bár a vezetési élmény teljesen más (nem "élmény"), viszont fele annyi üzemanyagból, és az az üzemanyag sem benzin, hanem gázolaj.
Hát, valamit valamiért, kinek mi a fontos, kinek mi, mit ér meg.
Ha tehetném, több autóm lenne, attól függően, mire használom. Lenne egy Focus RS is, lehet egy 1.6TDCi is. Ez az ekoizé nem kéne felárért, egy kis chipelés, belenyúlás a programba, aztán plusz teljesítmény, alacsonyabb fogyasztás. Azt nem merem leírni, hogy alacsonyabb károsanyag kibocsátás. :P

@Nancsi:
OFF
Vitorlás áruszállítás.
Több dolog miatt sem működhetne a kizárólag vitorlásokkal bonyolított áruszállítás.
Egyrészt a vitorlás -ellentétben a hajócsavaros hajóval- nem arra megy, amerre a kapitány akarja, hanem csak bizonyons irányokba tud haladni, pl széllel szemben nem. Kb 30fokra tud a szél felé fordulni, és cikk-cakkba haladva tud közelíteni a cél felé, de ehhez sok hely kell, mert kb ugyanannyit csúszik oldalra, mint amennyit előre halad. Tehát ilyenkor nagyon előre kell megtervezni a haladási irányt, és például kikötőbe behajkózásnál, sűrűbb vizi utakon erre nem mindig van lehetőség.
Másrészt a manőverezőképessége is lényegesen rosszabb, mint egy motoros hajóé, nem tud akármikor, akármerre fordulni, meg kell tervezni a manővereket, amik függenek a széliránytól, a környezettől, és erre egy forgalmas vizi út környékén, kikötőknél ritkán van elég hely, idő, és a körülmények a legritkább esetben ideálisak hozzá, hogy vitorlával áljunk ki-be.
Harmadrészt, míg egy motoros hajó fedélzete, ha kellően nagy, és kellően jól ki van egyensúlyozva tök vízszintes, egy vitorlás megdől, mivel a vitorlára ható erő dönti. Ez nem éppen ideális a szállításhoz, hiszen a cucc belepotyogna a tengerbe.
Negyedrészt egy vitorlást irányítani lényegesen bonyolultabb, mint egy motorost. Ha nagy vitorlásról van szó, akkor meg méginkább. és mivel nem lehet százezer brt-s vitorlásokat építeni, így sok kisebb kellene ugyanahoz a teljesítményhez. Ehhez sem ember, sem pénz nincs, hogy kitanítsák ezeket az embereket. És míg egy modern tankert elvisz mondjuk száz ember, egy század akkora hajóra is kéne legalább húsz fő, de inkább több, mivel a vitorlázás nagy része manuális, nem automatizálható sehogyan sem (rásegítőket lehet alkalmazni, hogy az erőt csökkentsék, de attól még kézzel kell a finomabb dolgokat elvégezni). És ez megdrágítja a szállítást, tök mindegy, hogy gázolajra, vagy bérre fizetem ki ugyanazt az összeget.
Ötödrészt nem lehet vitorlázni akár mikor, óceánokon elég gyakran vannak 100 km feletti szelek, amik úgy tépik, szakítják a vitolákat, szerelvényeket, hogy ezekben az esetekben nem lehet őket használni. És elég kevés az olyan termék, aminél mindegy a szállítási idő.

Ami viszont igaz, hogy a cikkben is írt Kite ernyők lehetnek jópofa kiegészítő megoldások, amelyekket ideális körülmények között használva lehet némi üzemanyag megtakarítást produkálni, sok kicsi sokra megy alapon marhára nem elhanyagolható ez sem. (Márcsak azért sem, mivel a hajómotorok lényegesen igénytelenebbek az üzemanyagra, -és a rájuk vonatkozó szabályok sem olyan szigorúak, mint az autókra- és általában sehol sem a legdrágább, környezetkímélő nafta kerül beléjük, ergó jobban szennyeznek, mintha ugyanezt a köolajmennyiséget a közutakon részecskeszürős vagy katalizátoros hiperhatékony motorokban égetjük el.

Mindent összevetve, véleményem szerint a jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerhez a legjobban, leghatékonyabban alkalmazkodó vizi szállítási mód (az atom után, amit azonban érthetően nem adnak ki polgári célokra) jelenleg a belsőégésű motorral hajtott, nagyméretű hajók alkalmazása.
Persze ha képesek lennénk egyik napról a másikra lemondani a külföldi termékek (köztük a kőolaj) javáról, a maradék pár százalékot elképzelhető, hogy rentábilisan lehetne szállítani az erre a célokra kialakított vitorlásokkal de az biztos, hogy semmivel nem lenne olcsóbb, ugyanakkor a (transzatlanti) exportorientált ágazatok teljes leépülésével járna.
ON

Idén nyáron hajtottam egy 1.6 TDCI Focust úgy 2 hónapig. A tulaj (aki egyébként nagyon jó barátom) azt állította, hogy 5 liter alatt kijövök belőle országúton (napi 110km ingázás). A fogyasztásmérő szerint átlagosan 5,2 litert fogyasztott, aztán teljesen üresről teletankolva lemértem, nekem 7,7 jött ki, de a mérő ekkor is 5,1-et mutatott. Na most mi van???

Hozzátenném, hogy ezen az úton max. 100-zal lehet menni, olyan rossz és a hirtelen előzéseket illetve a padlógázt is hanyagoltam (nem az én autóm).

@loláb:

"Már úgy érted, hogy a magyar jogosítványgyárakban képzett sofőrők -akik a 98-2000-es évek után tömegével árasztották el az utakat- olyan nagyon jól vezetnének? Mert akkor nem értünk egyet."

A minap olvastam, hogy mióta elektronikussá tették az autó oktató-képzést sorra buknak meg az oktatók a vizsgán, míg a papíroson mind átment eddig. És most tüntetni akarnak azért, hogy állítsák vissza a régit..

Robi! Erről kérnék egy cikket.

A gázzal is megéri szarozni ha sokat mész.
150Ft egy liter fogyasszon 8 litert egy 1,6 os az 1200 Ft 100 km-re.
270 es gázolajból 5 öt fogyaszt az 1350Ft 100 kilóméterre.

@martinhw81: Szia! Attól is függ, hol és hogyan vezetted. Észrevettem, hogy soká melegszik fel, a benzines 90°C-a dízelekhez hasonlóan nem elérhető még fullra járatva sem. Alacsony, azaz túl alacsony forsulaton járatva a motor erőlködik, ergo hasonlóan a magas fordulatszámon járatás állapotához hasonlóan, túlfogyasztás jelentkezhet. Az általad írt 7,7L-es fogyasztás nagyon magas.

Ui.: az általam vezetett 1.6TDCi garis javításon volt, egyik cső elrepedt és folyt (spriccelt) a gázolaj. Ennek ismérve, hogy finom olajszag keletkezett az utastérben. Nemrég tűnt csak el...

@Gyurma73: és a benzines autót kevésbé költséges javíttatni mint egyí dízelt.

@SpeedFreak: volt egy nagyobb vitorlás, a fedélzeten végig vitrolákkal, de nem szövetből, hanem szilárd anyagokból, és elktromotorokkal mozgatták. most istennek se találom.
a 20% nem vált ki semmit. ellenben óriási fogyasztáscsökkenés. számold ki szerintem, hogy hány darab ilyen hibrid nevű álöko szar hozza azt a megtakarítást az 5%-aiból, amit ez a dög a maga 20%-ával.

Óriási parasztvakítás. Dízel, ami még ráadásul Eco is!? Pfúj...

@Roadkill: az biztos :)

@Mk412: "Izraeli csávó mi? "

:D:D

@Dövan: "Ezek szerintem már egészen véletlenül mind kifeljesztett cuccok."

Nyilvan, kulonben nem lenne sorozatgyartasban. Csak a fejlesztesi koltsegeket ki is kell fizetni valakinek. Ezek a cuccok nem a fan teremnek.

"Meg a módszer is ki van fejlesztve."

Ez a mondatot nem tudom ertelmezni, de szerintem te sem.

Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy a kommentelők zömének a gondolkodása miért ilyen szélsőséges.

Ha a vitorlás hajókról szló vitát nézem, a szkeptikusok mindjárt azzal jönnek, hogy ...persze, de a kikötőkben nem lehet manőverezni.... meg egyéb ilyen baromságok.

Miért nem merül fel senkiben, hogy lehet a vitorlás hajóban motor, ami kikötésnél és kedvezőtlen széljárásban mozgathatná a hajót? Kedvező szél esetén viszont akár kiválthatja a motort.

@SpeedFreak: "Amúgy azért kell egy modern vasat ilyenre építeni (ti. csak szakszervízben szerelhető, hamar elromlik, stb.), mert a piacok szűkülnek, és kinek adnád el a 7-8-9-es Golfot, ha már az 5-ös is tökéletes lenne..."

Baromsag. Ha a mai fedelzeti rendszereket analog vezerlessel pakolnad be az autoba, kene hozza vagy 20km rezkabel autonkent, egy tetszoleges karosszeriaelem levetelenel kabelek buggyannanak ki, es baromi nehez lenne boviteni, minden retrofitnel vereset hugyoznal. Ma egy tempomat beszerelese egy plusz bajuszkapcsolo berakasabol es a motorvezerlo atkodolasabol all - majd ha szereltel mar be eletedben bowdenes tempomatot egy 20 eves autoba, gyere vissza szakerteni.

Hogy konnyebben tonkremennenek, ez szinten baromsag, raadasul sokkal konnyebben diagnosztizalhatoak. Megneznem, hogy egy 20 eves autoban hogyan mersz a vezetoulesbol menet kozben olajnyomast, beszivott levego homersekletet, uregenkenti tanktartalmat (EKP ellenorzes), keresztiranyu gyorsulast, kerekfordulatszamot egyenkent, az uzemanyagbefecskendezes adaptacios ertekeit, uzemanyagnyomast, meg meg millio mas dolgot.

ECO autók.
Közlekedésbiztonság.

Egy elég kis teljesítményű autóval járok (55LE). Időnként nagyobb teljesítményű autóval is járok.

Míg a saját csoffadékommal országúton békésen eljárkálok (a megengedett) 90km/h-val, addig a nagyobb teljesítményűvel már akkor is ideges vagyok, ha valaki 110-zel "szuttyog" előttem. Persze keresem is a lehetőséget, hogy tudnám megelőzni.
Érzem rajta, hogy menne, és hagyom is, hogy menjen.
Míg 55LE-vel nem is nagyon előzök, max néha egy traktort, vagy tényleg szuttyogó (40-50) autót. Békében gurulgatok, hallgatom a zenét, nem keveredek veszélyes szituációba (magamtól) és nem bizsergeti a jobb lábamat.
És a csoda:
Ma is időben odaértem dolgozni és időben haza is értem. Hihetetlen, mi?

Következtető kérdésem:
Mi a retkes f_szért kell egy ECO autónak 100LE-felett lenni?
Meg költjük a tonnákat a kasznira, hogy biztonságban legyünk, megfontolatlan manővereink közben.

Ha igazán ECO-k akarnánk lenni, akkor nem kellene 60-70 LE feletti autókat gyártani szerintem.

De persze fontos marketing eszköz, hogy minden autó erősebb valamennyivel az elődjénél. Persze, különben hogy vennék rá a millió embert, hogy újat vegyen.
Nincs mese: 100+LE, meg kaszninak álcázott bukócső, meg ESP, meg f_szom.
Ahelyett, hogy megpróbálnánk kerékkel lefelé autózni.

Rögtön anyázóknak mégegyszer:
tapasztalatom az, hogy a nagyobb teljesítményű autóval gyorsabban szeretnék haladni, miközben számos veszélyes szituációba kerülhetek.
Kisebb teljesítményű autóval sem kisebb az ÁTLAGsebességem, viszont sokkal biztonságosabban vezetek, miközben semmi olyan lekűzdhetetlen vágyat nem érzek, hogy száguldani akarok.

Ha ECO autókat gyártanék, én nem erőltetném a 100+LE-t, így még alacsonyabb fogyasztást és emissziót lehetne elérni.

De az a kib_szott marketing!!!!

@tekniq:
Nyilván ez az indok arra is, hogy egy ízzót sem lehet már házilag kicserélni.
Annyi idő alatt, míg muterom korolláján ízzót cseréltem, a puntómon leszedtem a hengerfejet.

Nem a buszrendszerről van szó, meg vezérműszíjról, hanem arról, hogy a kocsi rendeltetésszerű használatába beletartozó munkálatok (pl. égőcsere) sem végezhetőek el házilag, akár egy benzinkútra félreállva.

Kimondom bakker:
A kurva anyját az összes olyannak, aki így tervez meg egy autót!

@Mk412: Ugye te meg sosem vitorlaztal eletedben? Mert Lolab eleg reszletesen leirta az okokat, talan csak a vizjaras es az aramlatok helyi sajatossagai maradtak ki. A vitorlazas gyakorlatilag folyamatos munka, es nem automatizalhato.

evil overlord
"Amúgy meg menj el nyaralni pl. Skóciába a webkamerán át."
Senki sem mondta, hogy ne menj el nyaralni Skóciába. Csak az nem járja, hogy míg az aki mondjuk a búzát megtermeli 150% adót fizet az üzemanyagra, addig te, akinek nem elég mondjuk Ausztria, vagy ne adj isten Magyarország nyaralás gyanánt az 0%-os adóteherrel repüljön. Ha a traktorosnak kell 150% adót fizetnie a gázolajra, akkor aki repülővel jár annak kelljen 1500%-ot fizetnie minimum, a tök fölösleges luxusért. Aztán majd eldöntöd, hogy kifizetsz-e 2 milát 1 repülő jegyért az, vagy utazol 2 napot vasúton.

""A repülők az energiájuk nagyon nagy részét arra pazarolják, hogy ne essenek le, és kisebb részét arra, hogy haladjanak előre."
A fenét, az a helikopter. A modern utasszállítóknak elég jó a siklószáma."
Inkább nem írom le a helikopter és a merev szárnyú repülőgép működési elvét (úgy látom fölösleges is lenne). Maradjunk annyiban, hogy az utasszállító valamiért 6x annyit fogyaszt, mint egy busz (lehet többet). Ezzel szemben egy léghajó fogyasztása nagyjából ugyanott van, mint azonos tömeg szállítására alkalmas szárazföldi járműé. Szóval valamin csak elmegy az a bazi sok üzemanyag.

"B+ van némi fogalmad a hajózásról? Teljesen másként viselkedik viharban egy saját meghajtással rendelkező hajó, mint egy vitorlás."
Van, de ebbe se menjünk bele. Inkább úgy mondom hogy értsd: az hogy egy hajón van vitorla, nem zárja ki hogy alternatív meghajtása is legyen. Pl első gőzhajóknak is voltak vitorláik. Egyrészt mert olcsóbb volt a szél mint a szén (hűbaz, de okosak voltak 200 éve), másrészt mert üzemzavar esetén nem rohadtak el a víz közepén, hanem haza vitorláztak.

"Méretgazdaságosságról hallotál már, vagy azt is kapitalista trükknek tartos?"
Szerinted 1 helyett 10 hajó nem fér el a tengeren? K.rva nagy az óceán, mindenkinek van hely. Pár év múlva legénység se lesz gond, gyakorlatilag most is dísznek vannak, számítógép vezérli az egész kócerájt.

"Tudod, Isambard Kingdom Brunel.
Ceterum censeo: klasszikus sötétzöld vagy, gyakorlatilag nulla realitásérzékkel."
Jól van, látom elfogytak az érvek. Legalábbis az eddigiek valahogy mind hamisnak bizonyultak, kezdve a repülőgép gazdaságosságától napjainkig.

"Ráadásul te is bőségesen szennyezel (a számítógépedet láthatóan nemcsak munkára használod), így hátrább az agarakkal."
Napi szennyezése annyi a gépemnek, mintha utaznák 10 percet BKV-val kb. Amit valószínűleg kéne, ha be kéne járnom dolgozni. Főnököm meg nem vagy, hagyjuk ezeket a gyerekes kiszólásokat.

@tekniq:
Gyerekkorom óta vitorlázoK.
Mostanában kevesebbet, viszont munkám során többek között vitorláshajó modellezéssel is foglalkozoK.
Nem olvastad el írásom azon részét, amelyben a kedvező széljárás meglétére illetve nemlétére utaltam.

@Nancsi:
Aki búzát termel visszaigényelheti az Áfát is meg a jövedéki adót is a gázolaj után..

Én is elégedett voltam a Focusaim fogyasztásával. Volt már sok.
Főleg az 1.4es benzinesével az pályán meg kicsit kergetve 11-12litert is meg tudott enni. Az 1.6osok már nem olyan jó étvágyúak, néha aggódtam is értük. Olyan nehezen ment nekik a 10 liter is.
Viszont az istenért nem akar kitörni a seggük. A futóművük baromijó.

loláb

"Több dolog miatt sem működhetne a kizárólag vitorlásokkal bonyolított áruszállítás.
Egyrészt a vitorlás -ellentétben a hajócsavaros hajóval- nem arra megy, amerre a kapitány akarja, hanem csak bizonyons irányokba tud haladni, pl széllel szemben nem."
A jobbról-balról 30 fokot ha hozzáadod a "hátszél" 180 fokhoz, akkor máris 240 foknál járunk, ami ugye a 360 fok 2/3 része. Plusz ma már vannak lehetőségek a szél energiájának átalakítására pl forgó mozgássá. Onnan kezdve meg azt csinálunk az energiával, amit akarunk.

"Másrészt a manőverezőképessége is lényegesen rosszabb, mint egy motoros hajóé, nem tud akármikor, akármerre fordulni"
Jó, de az esetek 99%ában van hely. Kikötőbe be/ki nyilván vmi motoros hajtás volna a célszerű.

"Harmadrészt, míg egy motoros hajó fedélzete, ha kellően nagy, és kellően jól ki van egyensúlyozva tök vízszintes, egy vitorlás megdől, mivel a vitorlára ható erő dönti."
Ez igazándiból a nagyon magas árbocok/nagyon kis tömeg, és relative magas súlypont folyománya. Ha a rakomány nagy része, így a súlypont vízszint alatt van, akkor nem dől az sehova. Meg mondjuk az egész dőlés megint kizárt, ha a szél energiáját forgó mozgássá alakítjuk (vmi turbina).

"mivel a vitorlázás nagy része manuális, nem automatizálható sehogyan sem (rásegítőket lehet alkalmazni, hogy az erőt csökkentsék, de attól még kézzel kell a finomabb dolgokat elvégezni)"
A fenti linkben szereplő kiegészítő vitorlát számítógép irányítja. Ma már csodákra képes a technika:-) De komolyan, persze, egy vitorlás bonyolult, és bonyolultabb az irányítása mint egy motoros cuccé. De ha repülőket elvezérelgetnek számítógéppel, akkor hajókat miért ne?

"És ez megdrágítja a szállítást, tök mindegy, hogy gázolajra, vagy bérre fizetem ki ugyanazt az összeget."
Na, mondjuk ez szerintem nem igaz (függetlenül attól, hogy a vitorlázás simán automatizálható a mai technikai színvonalon). Mivel kőolajból hiány van, munkaerőből meg többlet.

"Ötödrészt nem lehet vitorlázni akár mikor, óceánokon elég gyakran vannak 100 km feletti szelek, amik úgy tépik, szakítják a vitolákat, szerelvényeket, hogy ezekben az esetekben nem lehet őket használni."
Nyilván nem vászonban kell gondolkodni, hanem vmi komolyabb teherbírású anyagban.

"És elég kevés az olyan termék, aminél mindegy a szállítási idő."
Jelenleg a vasérctől a szénig minden sz.rt szállítanak a tengeren. Azért ezeket elég jól lehet raktározni. Az tény, hogy a raktározás pénzbe kerül (pl vasércnél ki kell bérelni egy 100x100m placcot, és lekúrni rá 5 hajónyi ércet), de ez szerintem eltörpül ahhoz képest, hogy a szállítás olcsóbb.

CSL: Ja, Romániában.

@Mk412: "Nyilván ez az indok arra is, hogy egy ízzót sem lehet már házilag kicserélni."

Mar hogyne lehetne. Meg a kodlampaknak is kulon nyilas van kialakitva a kerekjarati ivben, keves kiveteltol eltekintve. Arrol nem beszelve, hogy a mai longlife izzok lazan kibirnak 3-4 evet, aki nem fillerbaszo idiota, es nem Tungsramot tesz az autojaba, az nem is sziv vele evente. Corollanal pl le kell kapni a kodlampanal a kerekjarati iv elott levo idomot. Meg az indexhez kell lekapni a kerekjarati iv egy reszet. De mindezt leirjak a kezikonyvben, nincs semmifele titok vagy osszeeskuves.

"Annyi idő alatt, míg muterom korolláján ízzót cseréltem, a puntómon leszedtem a hengerfejet."

Ha te vagy a bena, nyilvan a gyarto a hulye. Amugy meg ha nem akarnak, hogy a user maga cserelje az izzokat, eleve nem alkalmaznanak standard foglalatokat.

"Nem a buszrendszerről van szó, meg vezérműszíjról, hanem arról, hogy a kocsi rendeltetésszerű használatába beletartozó munkálatok (pl. égőcsere) sem végezhetőek el házilag, akár egy benzinkútra félreállva."

Dehogynem. Csak a hulyek szamara lett egy kicsit magasabb a kerites, mert a mai autok mar bonyolultabbak, mint egy Lada. Ja, es mar a Punto 2-ben is volt CAN. Csak meg mielott azzal jonnel elo, hogy az volt az utolso igazi auto.

"Kimondom bakker:
A kurva anyját az összes olyannak, aki így tervez meg egy autót!"

Szerintem meg annak a kurva anyjat, aki kurvaanyazik anelkul, hogy minimalis muszaki ismeretekkel rendelkezne.

@Mk412: Megis mi a toknek vitorla, ha ugyanugy beepited a motort? Vagy gondolod, hogy egy 2.4-es Volvo Pentaval fogod manoverezni a tankert?

Szeretném, ha egyszer ízzót cserélnél mondjuk ezen a korollán. Ködlámpa nincs rajta, cserélj refit!

Szétszedtem már és összeraktam egy pár autót. Komolyabb dolgokat megcsináltam már egy ízzócserénél. Nem vagyok egy műszaki antitálentum. Ki is cseréltem az égőt. Megemlítem, hogy az akkut is odébb kellett raknom. Én simán megoldom, de az a felhasználó, aki életében nem szerelt, viszont kiégett a fényszórója és nem akar lámpa nélkül továbbhaladni?
Viszont elgondolkodtam, hogy ha a refi ég ki, azt hogy közelítem meg bontás nélkül.
Véleményemet fenntartom.

@tekniq:
"Megis mi a toknek vitorla..."
Nyilván azért, hogy ne a motort használjuk, ha épp ezt a természet megengedi. A kikötői manőverezést meg lehet oldani kisebb teljesítménnyel, tolóhajókkal, akármivel. Értelemszerűen vitorla esetén áldozni kellene a motoros hajtáson valamennyit, gondolom, erre kizárólag a volvó penta az egyetlen megoldás.

@tekniq:
El kell dönteni, hogy megoldást keresünk, vagy kifogást.

@Mk412: de itt az a lényeg, h Ede megmondja, h ő milyen kurva okos, meg hogy mekkora überfasza dolog hogy lakatos kell az izzócseréhez.

@Nancsi:
"A jobbról-balról 30 fokot ha hozzáadod a "hátszél" 180 fokhoz, akkor máris 240 foknál járunk, ami ugye a 360 fok 2/3 része."
Persze. Viszont hidd el, hogy az a hiányzó hatvan fok kiküszöbölése a vitorlázás lényege.

"Plusz ma már vannak lehetőségek a szél energiájának átalakítására pl forgó mozgássá."
Igen, csak az nem vitorlás, hanem szélturbinás hajó, olyat pedig én még nem láttam, így nem tudok róla véleményt sem mondani.( Azt viszont tudom, hogy a szélturbina borzasztó alacsony hatásfokú szerkezet, és talán még érzékenyebb (illetve nehezebben adaptálható) a szélerőre, mint a vitorla).

"Jó, de az esetek 99%ában van hely. Kikötőbe be/ki nyilván vmi motoros hajtás volna a célszerű."
A nagyforgalmú vizi utakon, kikötők közelében kb. olyan forgalomirányítás van, mint a reptereken. Nem az atlanti óceánon átkelni a kunszt most sem, azt a robotpilóta is megcsinálja, hanem a célállomások megközelítése.

"Ez igazándiból a nagyon magas árbocok/nagyon kis tömeg, és relative magas súlypont folyománya."
A vitorlásoknak a víz alatt van a súlypontja, a tőkesúly kb a teljes tömeg 60-70%-a.

"Ha a rakomány nagy része, így a súlypont vízszint alatt van, akkor nem dől az sehova."
Ha a teljes (szállított) tömeg a súlypont alatt van (aminek nyilván nagyobb kiterjedése lenne, mint egy tőkesúlynak, hisz a cél az, hogy be is férjenek dolgok), az olyan borzasztóan megnöveli a laterálfelületet -amitől nő a közegellenállás- hogy sem elindulni, sem manőverezni nem lehet vitorlával, mivel a vitorlával képzett erők kisebbek, mint a közegellenállás.
A vitorlás azért dől, mert a szél (illetve a felhajtóerő) ereje forgatónyomatékot fejt ki a súlypontra. Ennek tart ellent a tőkesúly súlyából eredő nyomaték, és az, hogyha "kiülöd" a hajót.

"De ha repülőket elvezérelgetnek számítógéppel, akkor hajókat miért ne?"
Azért, mert kézi munka. Mivel a munka nagyja nem az, hogy feszítek egyet az egyik kötélen (ezt vezérelt csörlővel meg lehet oldani) hanem hogy ide megyek, azt kikötöm, amazt átkötöm. Ehhez kell az emberi erőforrás.

"Mivel kőolajból hiány van, munkaerőből meg többlet"
A képzett munkaerőből hiány van, és lesz is, mivel a tengeri hajózás viszonylag kevesek álma. Fél év távol a családtól, veszélyes is stb...

"Nyilván nem vászonban kell gondolkodni, hanem vmi komolyabb teherbírású anyagban."
Mocskosul drága. A vitorlás versenyeken vannak carbonszálas vitorlák, viszont ezeknek is meg van a hátrányuk: kényesek a kezelésre, és szakszerűtlenül kezelve gyorsan tönkremennek. És egy versenyhajón van mondjuk 30-60 négyzetméter vitorla (az is milliós ár), a szükséges szállítóképességű teherhajókhoz pedig ezer négyzetméterek kellenek.

"Jelenleg a vasérctől a szénig minden sz.rt szállítanak a tengeren. Azért ezeket elég jól lehet raktározni. Az tény, hogy a raktározás pénzbe kerül (pl vasércnél ki kell bérelni egy 100x100m placcot, és lekúrni rá 5 hajónyi ércet), de ez szerintem eltörpül ahhoz képest, hogy a szállítás olcsóbb."
No, a vasérc tök jó példa. X helyen bányásszák, de az egész világ felhasználja. És nem két grammot, hanem millió tonnákat. Csak úgy lehet gazdaságos a belőle gyártott termék, hogyha nem száz tonnánknént, fél év alatt vitorlázzuk be mondjuk braziliából.
Lehet polemizálni a világgazdaság fejlődési irányáról, de a pareto hatékonyság elve elég jól kialakította, hogy mit, hol kell termelni, és az így folyó jelenlegi termelés még mindig hatékonyabb, és jobban kielégíti az igényeket, mint az ha kvázi önellátásra rendezkedünk be. Persze lehetne (sőt, kellene is) a globális hatalomnak rákényszeríteni a szereplőket, hogy a tevékenységük ökológiai kárát legalább részben viseljék -és ennek most van itt az ideje, mivel most érte el az ingerküszöböt a dolog- de ez a kényszerítés nem borithatja föl a világgazdaság rendjét. Mivel akkor, ugyan az ökológiai nyomáson enyhítünk, de számos más problémát (afrika-éhinségek, japán-ipari termelés összeomlása, stb...) meg kell oldani, amik biztosan nagyobb károkat okoznak az emberiségnek, mint a szállítás.

@Rocko-:
Nem kell lakatos, megmondta.
Valamiért mégsem végezhető el egy parkolóban szerszámok nélkül pár perc alatt.

Akkor nemértem.....

@loláb:
"Ha a teljes (szállított) tömeg a súlypont alatt van"
Ez így hülyeség, a súlypont helyett vízvonalat akartam írni.

@Nancsi:

"Namost pl léghajónál arra hogy ne essen le durván 0 energiát kell fordítani. Ja, hogy lassabb, és nem lehet oda-vissza megjárni 1 nap alatt vele usák országot dájcselandról?...Megjegyzem a léghajó ha leáll a motor nem pottyan le, ami szintén nem egy utolsó érv. "

Engem érdekelne, hogy akkor miért is nem lett alternatíva mondjuk a teherszállításban eddig?

Parasztvakítás...divatzöldeknek. Mint a mai hibridek is.

@Mk412: "A kurva anyját az összes olyannak, aki így tervez meg egy autót! "

Oda kell ulni a CAD ele, es jobbat kell tervezni.

Azt hiszem a sok szajhosnel lenne nagy csodalkozas, ha a fikazott alkatresz tervezoje csak durvan vazolna a keretfelteteleket meg a problemakat.

Utana jonne a meglepodottnek leves, a szerenyen nezes, az elnezestkeres, aztan meg a csendben hazamenes.

sb

@Rocko-: "mekkora überfasza dolog hogy lakatos kell az izzócseréhez."

NEM kell lakatos, te elmebeteg. Csak 1 db csavarhuzo - remelem ez meg nem urtechnika szamodra. A Toyota pontosan leirja a Corolla manualjaban, hogy hol es mit kell csinalni. Meg csak olvasni sem kell tudni hozza, mert kepekkel van illusztralva, hogy pl hol van a kerekjarati ivben az 2 db csavar, melyek kitekerese utan hozzafersz az index W5W (barmelyik kuton kaphato) izzojahoz. Ha ez meghaladja a szellemi kepessegeidet, csattogos falepket vezess, ne autot - de legalabbis kurvara ne akarjal sajat kezuleg szerelni barmit is.

A Toyota baszogatasaval egyebkent nagyjabol helybejottel a lofaszert, mert ok ebbol a szempontbol pont az egyik leglelkiismeretesebb bagazs, es csomo olyan dolgot is leirnak a vegfelhasznalo szamara, amit a tobbi gyarto tobbsege NEM - mint pl mit kell leszedni hogy hozzaferj a kodlampahoz, vagy hol talalod a pollenfiltert es hogyan kell lebontani a kesztyutartot, hogy hozzaferj, de meg a vezermuszij pontos adatait es feszitesi ertekeit is.

@Shadowbull:

Hogy szimplán az ízzócserénél maradjunk.
Érdekes. Korábban CAD nélkül is megoldották, hogy a paraszt 3 mozdulattal kicserélje, ha már egyszer a közlekedés biztonságára veszélyes lett a kivilágítatlan gépkocsija.

Nem tudok másra gondolni, mint hogy ez szándékos szivatás.

Én nem dolgozom CAD-del, de elvárom, hoga ki azzal dolgozik és az a dolga, hogy nekem, mint fogyasztónak terméket állít elő, ne szivasson meg a pénzemért.
Ha nem megy, olyan embert kell oda engedni, akinek megy. Ennyi.
Ezt is nekem kell csinálnom? Mindenhez nem érthetek. De hidd el, ha én gyártanék egy lámpát, a megfelelő működés mellett fő szempont lenne, hogy a tulaj ki tudja cserélni, ami kiégett.
Hacsak....?

Érthető, hogy a tervezők féltik a mundér becsületét, de az, hogy ennyi minimális önkritikával ne rendelkezzenek és be tudják látni, hogy ami szar, az szar, az botrány.
Én ha valamit elbaszok, akkor odaállok, hogy "gyerekek, elbasztam". Nem magyarázom a bizonyítványomat.
Szigorúan az ízzócserénél vagyok leragadva.

@Mk412: "Korábban CAD nélkül is megoldották, hogy a paraszt 3 mozdulattal kicserélje, ha már egyszer a közlekedés biztonságára veszélyes lett a kivilágítatlan gépkocsija."

Korabban nem volt ilyen zsufoltsag az autok motortereben. Volt hely mindent kenyelmesen elrendezni. Most meg nincs. Ennyi a magyarazat, nem az osszeeskuveselmelet.

Regen ilyen volt a motorter:
farm4.static.flickr.com/3015/2766905925_371b8b4aa9.jpg?v=0

most meg ilyen:

image.turbomagazine.com/f/8235302/0803_turp_02_z+1997_toyota_supra+engine.jpg

A kepeket csak a problema erzekeltetese celjabol szurtam be.

Nyilvan van amikor a tervezok is elbasznak valamit, ez nem kerdes, de egy izzocsere metodusa, ami rengeteg szuron atmegy mire gyartasba kerul, az jellemzoen nem ilyen dolog.

sb

Corolla E120nal volt olyan, hogy a fenyszoro izzocserejehez is bontani kellett, de ott is reszletesen leirtak, mit kell csinalni:
img4.imageshack.us/img4/1432/screenshot20091208at103.png

Akinek ez magas, az tenyleg ne akarjon autot szerelni.

@Mk412: ezzel tökre egyet értek, mármint a vezetésbiztonsági dologgal. a mi kocsink sem egy szpídrészer (literes kis Yaris), aztán mégis lehet vele rendesen közlekedni. mármint rendesen közlekedni a megengedett sebességgel.

sokan mondják, hogy előzésnél milyen jó a nagy nyomaték. persze, akkor jó, amikor 90 a megengedett, előtted 120-szal tökölnek, de te mennél 150-et, mert ugye nyugtalanok a lovak, és nem azért van 260-ig skálázva az óra, hogy 90-nel pöcsölj. az ilyenek szoktak felkenődni az oszlopra.

a 70-nel hasító faszállító IFA megelőzéséhez elég a 70 lóerő/tonna arány is. magyarul az erős autó olyan szituációkban biztonságos, amiket az idéz elő, hogy erős az autó. "gyenge" autóval alapból nem kerülök veszélyes helyzetbe. hú, ez de bonyolultan hangzik :)

persze nem mondom, néha azért hátrány a lovak hiánya, pl. amikor emelkedőn nem merem 3 személlyel megelőzni a buszt, de ennyi belefér.

más:
a legjobb fogyasztáscsökkentő a világon a fedélzeti kompjúter pillanatnyi és átlagfogyasztás mutatója. pár hete Pápára mentünk pályán, odafelé 130-as tempóval, 7 liter felett kajált a gép - gondolom a rövid áttételű 5-ös miatt. visszaúton behúzódtam a külső sávba, és stabil 100-110-es tempóval jöttünk, 6 liter alá esett egyből a szomj. Eurolines busz szélárnyékában még jobb volt :)

(anyázások elkerülése végett: amikor a belső sávban előztem, akkor 130-ig felgyorsítottam, és amint lehetett visszatértem a külsőbe. persze pár faszkalap így is villogott mögöttem, le is szartam őket nagy ívben. biztos a beteg gyerekükkel siettek a kórházba)

teherhajókról és repülőkről: nem az a baj, hogy szennyez a nagy hajó, hanem pl. az, hogy bemegyek a boltba, és a holland krumpli, szlovák tej meg a német mustár a legolcsóbb. ott van nekünk Villány meg Szekszárd, de a boltok polcai teli vannak csillei, ausztrál meg kaliforniai vörösborokkal. ez lenne a normális? na nemár. így alakult ki a világgazdaság, azt látom, de valami kurvára el lett cseszve, azt remélem mindenki érzi.

@Shadowbull:
Én ezt értem és látom.

Ha én terveznék lámpatesteket és tudottan ilyen zsúfolt motorterű járműbe tervezném, akkor lehet, hogy támadna egy olyan ötletem, hogy ne a zsúfolt motortér felől közelítsem meg a cserés darabot.

Ez most, itt és egyedül nekem jutott eszembe?

Nem kötekedni akarok, és a magyarázatot is értem, de egy kib_szott égőcsere olyan művelet kellene, hogy legyen, amit bármely átlagsofőr, aki egy kerékcserét képes maga megcsinálni, az égőt is képes legyen cserélni, ha kell ott az út szélén.

Mindaddig, amíg ezek az alapvető dolgok nem valósulnak meg, szemernyi esélyt sem látok arra, hogy egy környezetkímélő új tervezésű autó vásárlására adjam a fejem.
Muterom kérdéses korolláját már azért is szívesen megrúgdalnám, mert nem kapcsolja ki a fényszórót a gyújtás kikapcsolásával.
Meg azért, mert rálocsolok az ablakra és előbb töröl, minthogy a mosóvíz ráfröccsenne az ablakra. Meg azért, mert sípol, ha kinyitom az ajtót és benne a kulcs a gy. kapcsolóban.
Ezek nem megoldatlan technikai problémák, egyszerűen a szar tervezés eredményei.
Én, mint fogyasztó, semmit sem tudok ezek ellen tenni, max. anyázok.
Ezeket nem a Jóisten teremtette, nem kell elfogadnom, ezek emberi hülyeségek eredményei, akik mind ott ülnek a CAD program előtt és azt gondolják, kurva nagyot alkottak. Más, hogy a termék egy rakás szar lett, akárhány g/km a CO2 emisszió.

Ez a véleményem.

@Krisi:
Egyetértek.

És nem csak az áruk körbeutaztatása a probléma, hanem az, hogy az emberek nagy része nem tud a lakóhelyén dolgozni.
Kénytelenek egymással "kereszbeutazni", azaz X megy vidékről a fővárosba, Y megy a fővárosból vidékre, vagy Z területről mindenki máshova, mert ott szar sincs. Negyedennyi embernek kellene naponta autóba ülnie, ha ezek a dolgok meg lennének szervezve és nem a PIAC mindenható önszabályozására lenne minden bízva.

Az már csak szőrszálhasogatás, hogy mennyi CO2 kerül a levegőbe csak azért, hogy a pógár elvigye a hiper járművét egy szervizbe ízzócserére. :D

Mondjuk a zsúfolt motortér nekem sem egy nagy érv. A dízel zafira nem egy úrrepülő, mégis a kerék felől kell bematatni a doblemezen át az izzócseréhez, mégpedig vakon.

@Mk412: az összefüggés amúgy mindenhol ott van:

egy új autónak kikúrt nehéz kicserélni az első izzóját, típustól függetlenül. ez nem normális, de már megszoktuk, sokan csak emiatt mennek márkaszervizbe.
(amikor az új kocsinkra a márkaszervizben rá oktojálták a védőcsíkot oldalra, addig hallgattam, hogy egy fószer azért volt ott, hogy kicseréljenek neki egy első fényszóróizzót. ő is magyarázta, hogy eddig az összes autójában csukott szemmel ki tudta cserélni, de ennél már nem. tekniq: Toyota volt, mielőtt megkérdeznéd:)

szóval az a baj, hogy már természetesnek vesszük, hogy csak a szervizben lehet izzót cserélni. azt meg nem hiszem el én sem, hogy lehetetlen máshogy megcsinálni. ennél nagyobb problémákon is túllépett az emberiség :)

és ugyanez van a villággazdasággal: megszoktuk, hogy minden cucc átutazza a világot, mire ideér, és már normálisnak vesszük, hogy minden szart kínában gyártanak. pedig nem normális az sem, csak így alakult ki. szopó.

@vmaast: ezer egyeb oka lehet.

De en meg nem talalkoztam az autoiparban olyan torekvessel, hogy ugy terveztek volna at valamit, hogy nehezebben lehessen szerelni.

a torekves pont ellentetes: minel konnyebben szerelheto valami, annal jobb.

sb

@tekniq:

"Hogy konnyebben tonkremennenek, ez szinten baromsag, raadasul sokkal konnyebben diagnosztizalhatoak. Megneznem, hogy egy 20 eves autoban hogyan mersz a vezetoulesbol menet kozben olajnyomast, beszivott levego homersekletet, uregenkenti tanktartalmat (EKP ellenorzes), keresztiranyu gyorsulast, kerekfordulatszamot egyenkent, az uzemanyagbefecskendezes adaptacios ertekeit, uzemanyagnyomast, meg meg millio mas dolgot."

Ok, ez mind igaz, de ha esetleg nincs kedvem pár százezret költeni a gyári szoftverre meg csatlakozóra, akkor mi van? Az újabb autókban már a vízhőfok mérő is luxusnak számít. Ne mondd, hogy nem szopás, ha mondjuk egy átlagos műszaki érzékkel megáldott emberke vagy, megáll a vasad a pálya mellett, és te hozzá sem tudsz szagolni, mert a műszerfalon nincsenek órás visszajelzők, csak a ledes hibaértesítők és amúgy is le kell bontani vagy 3 kiló műanyagot, hogy lássam pl. a csövek a helyükön vannak-e még..! De te biztos laptoppal az anyóson mész mindenhová, amin mindig megtalálható a kocsidhoz való szoftver legújabb, jogtiszta változata, na meg cstlakozó (ami ráadásul jó pár vasban a csomagtartóban van, ami külön szopás ha szállítasz ép valamit...), én személy szerint nem, így többre értékelek egy veteránt ilyen szempontból, mert ott látom és hallom, hogy mi ment tönkre, nem csak egy üzenet vár a műszerfalon, hogy "Service anrufen bitte". Ízlések és pofonok, de szerintem a vízhőfok mérő és a többi kis óra hasznos dolog, és nem fölösleges extra, ahogy manapság gondolják. Bár lehet, hogy én vagyok maradi...

@Mk412:

Itt is az a téma, amin tekniq-el összekaptunk: a gyári szervizeket meg alkatrészeket akarják erőltetni, mert ott jön meg a haszon. Egy német presztízsmárka kereskedésében dolgozó barátom mondta, hogy az eladott új autókon alig keresnek (mármint a gyár - a kereskedő természetesen szép sápot emel le), az igazi üzlet az alkatrész, de főleg a szoftverek, ami a gyárnak bagó, a szervizeknek, meg a júzernek viszont már százezrek...

@SpeedFreak: Azert egy modern kocsiban kapsz visszajelzest, hogy eppen mi a problema. A vizhofokmero meg egy erdekes dolog. Az Audikban pl. egy ideje nem a valos homersekletet mutatja a hofokmero, hanem szoftverbol allitgatjak. Ha elindul az auto, akkor all a hideg reszben, amikor eleri az uzemi hofokot, akkor szepen felkuszik kozepre, es ott marad, fuggetlenul attol, hogy a rendszer eppen 90 vagy 120 fokos. Ha tulmelegszik, akkor meg elkuldik a szamitogep pirosba a mutatot.

Es tudod miert van ez igy? Mert egy csomoan reklamaltak, hogy uzem kozben ingadozik a mutato, hol tobbet mutat hol kevesebbet, csinaljon vele valamit az Audi.

Hat ezt csinalta.

Most komolyan, van ennek ertelme? A soforok 99%-anak semmi szuksege nincs az aktualis vizhomersekletre, mint ahogy az olajhomoersekletre, olajnyomasra, turbonyomasra meg ezer mas uzemi parameterre sem.

Jo, egy sportkocsiban legyen vizhofokmero, de egy Opel Astraban? Minek?

sb

@SpeedFreak: "az igazi üzlet az alkatrész, de főleg a szoftverek,"

Szerintem ez marhasag.

sb

@Shadowbull:
"a torekves pont ellentetes: minel konnyebben szerelheto valami, annal jobb."

Fentebb írtátok, hogy az is szempont, hogy könnyebbek legyenek az autók.

Tehát a gyártók mindenképpen szeretnének könnyebb és könnyebben szerelhető autókat gyártani. Ennek ellenére egyre nehezebbek az autók és egyre nehezebbe szerelhetők.

Nem kell ide semmiféle magyarázat.
Ez egy olyan kűzdelem, ahol a tervezők egy ellentétes irányba haladó mozgólépcsőn próbálnak meg feljutni. A mozgólépcsőt viszont a marketingesek hajtják iszonyat tempóban.

"Mert egy csomoan reklamaltak, hogy uzem kozben ingadozik a mutato, hol tobbet mutat hol kevesebbet, csinaljon vele valamit az Audi."

Ez megint az az elv, hogy a környezetünket a legcsekélyebb képességű emberhez igazítjuk hozzá. Ez azt súgja, hogy olyan embereknek gyártják ezeket az autókat, akik a 8-ikos fizikaórán kiestek a padból. Már a vízhőfokmérőt is a marketing mozgatja.

Valamiért úgy érzem, hogy ezeket az autókat nem azért gyártják, hogy nekem (neked, neki) jó autóm legyen, hanem én (te, ő) élek és dolgozok azért, hogy ilyen autót vegyek. Aki nem akar, azt ráveszik ilyen-olyan trükkökkel.

Másrészt a formatervezők kínjukban ugyanolyan csapnivaló munkát végeznek.
Akármelyik szalonba megyek be, akármelyik tesztet olvasom el, akármelyik viszonylag új autót járom körbe, próbálom ki, soha egyszer sem éreztem azt, hogy húde birtoklási vágyam támadt volna. Soha egyszer nem éreztem még, hogy nekem erre szükségem lenne. Nem éreztem azt, amit akkor érzek, ha egy szép érett barackot, vagy popsit meglátok, hogy -hú de beleharapnék.
De, hogy autóknál maradjunk, nem éreztem még azt a birtoklási vágyat, amit akkor érzek, ha meglátok pl. egy 80GT kupét, vagy egy szép kétütemű wareszt.

És meggyőződésem, hogy a legtöbb vásárló sem azért vásárolja ezeket, mert annyira tetszik neki. A legtöbb fogyasztó, aki fél a technikától, a biztonsága érdekében újat akar. A választékot meg ismerjük.
A jól működő marketing miatt a gyártók és a tervezők nem érzik, hogy rossz úton járnak, de rám nem hat a Jedik elmetrükkje.

@Shadowbull:

Gondolj csak bele, az autót még fényezni kell, összeszerelni, stb., míg az alkatrész lejön a sorról, megy a raktárba. Munka- és logisztikai költség szempontból szerintem arányaiban jóval kisebb a haszonkulcs egy kész autón, mint egy alkatrészen. Vegyük pl. az elektronikákat. Pl. a BMW vesz a Boschtól befecskendezőket, motorvezérlést, stb., konténerszámra. Nekik ezt utána már csak szállítani kell, míg egy kész autóba be kell szerelni, ellenőrizni, stb. Szerintem abszolút logikus gazdaságilag, hogy nagyobb haszonkulccsal dolgoznak az alkatrészek esetében, már csak azért is, mert a nominál érték alapvetően jóval kisebb, töredéke a kész járműének. A kérdés az, hogy mennyi "idő előtti elromlás" fér meg a márka imidzsével. A német/japán vonalon ez kisebb, a franciáknál egy vállrándítással elintézik, ha 100.000 km garancia után 100.001 km-nél elszáll mundjuk 2 hengered (velem megesett :( ).

@Nancsi:
"Persze. Viszont hidd el, hogy az a hiányzó hatvan fok kiküszöbölése a vitorlázás lényege."
Jó, de ha a hiányzó 120 (nem 60) fokból fújó szél esetén használna motorokat (esetleg vesztegelne addig), akkor az máris 2/3 üzemanyag megtakarítás (ha egyébként ki tudja váltani a vitorla a motorokat).

"Igen, csak az nem vitorlás, hanem szélturbinás hajó, olyat pedig én még nem láttam, így nem tudok róla véleményt sem mondani."
Pedig van belőle modell. Most nem ígérem hogy megkeresem, mert tvben láttam évekkel ezelőtt. Egyébként a "sima" vitorláknál ez mindenképpen jobb megoldás lenne, mert irányfüggetlen, és a hajót sem dönti meg pl oldalszélnél (függetlenül attól, hogy a vitorla mennyire döntené meg).

"Nem az atlanti óceánon átkelni a kunszt most sem, azt a robotpilóta is megcsinálja, hanem a célállomások megközelítése."
Éppen ezért nem is kell a hajókra személyzet, csak a kikötőből be/ki. Mondjuk szerintem ma már tart ott a számítástechnika, hogy ezt is megoldja autópilóta, de ha mégse, akkor se mind1 hogy 180 napig fizeted a kapitányt, vagy pár óráig a révkalauzt.

"Azért, mert kézi munka. Mivel a munka nagyja nem az, hogy feszítek egyet az egyik kötélen (ezt vezérelt csörlővel meg lehet oldani) hanem hogy ide megyek, azt kikötöm, amazt átkötöm. Ehhez kell az emberi erőforrás."
Megint 1 érv a turbinák mellett. Amúgy nem akarom a robotikát felhozni, de ma már az ember elég kevés helyen pótolhatatlan. A robotok mindent jobban, pontosabban, gyorsabban csinálnak, a hegesztéstől a sebészetig. Ha kell is felügyelet arra is bőven elég ha a kapitány otthon a kanapéról "vezeti" laptoppal a hajót. De ma már erre se nagyon van szükség.

"A képzett munkaerőből hiány van, és lesz is, mivel a tengeri hajózás viszonylag kevesek álma. Fél év távol a családtól, veszélyes is stb..."
Na látod, egy szoftvert meg csak fel kell telepíteni, és teszi a dolgát, nem panaszkodik az asszony miatt:-)

"Mocskosul drága. A vitorlás versenyeken vannak carbonszálas vitorlák, viszont ezeknek is meg van a hátrányuk: kényesek a kezelésre, és szakszerűtlenül kezelve gyorsan tönkremennek."
Jó, de pl merev vitorláknál ott van a fém, vagy vmi kompozit műanyag ha könnyűt akarnak, egyik se horror, és tartós. El kell vonatkoztatni a vászon vitorláktól, mert azoknak nyilván megvannak a korlátai - pár 100 tonnás hajóknál nagyobbra nem igazán jók.

"Csak úgy lehet gazdaságos a belőle gyártott termék, hogyha nem száz tonnánknént, fél év alatt vitorlázzuk be mondjuk braziliából."
Kis hajóknak kis kikötő is jó, de végülis nem kell annyira pici hajókban gondolkodni, mint anno Onedin bácsinak volt. Az hogy 2x annyi ideig jön, az csak annyit jelent, hogy 2x több hajónak kell folyamatosan forognia (ha azonos teherbírásúak, ha nem akkor többnek, de ha automaták és nem kell beléjük igazán nafta, akkor ez tökmind1). Ami gond lehet az a szállítás pontatlansága, de az meg max pár nappal nagyobb raktárkészletet igényel. Ami ha az adott áru elég jól elvan szabad ég alatt is (vasérc) nem igazán költséges.

Speedman

"Engem érdekelne, hogy akkor miért is nem lett alternatíva mondjuk a teherszállításban eddig?"
Van már ahol használják, pl
www.rosaerosystems.pbo.ru/

@Nancsi: A busz is 900-zal megy 0.5l/100km/utas fogyasztás mellett? Naugye.
A B747 (ami nem is túl modern gép) esetén az L/D arány 17:
en.wikipedia.org/wiki/Lift_to_drag_ratio
Ennyit arról, hogy az energia nagyrészét a levegőben tartás igényli.

"Plusz ma már vannak lehetőségek a szél energiájának átalakítására pl forgó mozgássá. Onnan kezdve meg azt csinálunk az energiával, amit akarunk."
Az erő akkor is a szél irányában ébred, a fizikát nem lehet átverni.
"Nyilván nem vászonban kell gondolkodni, hanem vmi komolyabb teherbírású anyagban"
Mivel az ébredő erő a szélsebesség négyzetével arányos, ezért igen nagy erőkről van szó. Nemcsak a vászon, hanem a felfüggesztő szerkezet is számít. A széllökésekről ne is beszéljünk.
Méretgazdaságosság: olcsóbb 1 nagy hajót üzemeltetni (gyártás, személyzet, üzemanyagfogyasztás - keresztmetszet). Mit gondolsz, miért emlegettem Brunelt?
A XIX. században bizonyára azért szerelték le a vitorlákat a gőzhajókról, mert szándékosan szennyezni akarták a környezetet + pazarolni a tulaj pénzét.
A vitorlás rásegítés jó ötlet (hacsak nem lesz emiatt túl lassú a szállítás), de nem fogja kiváltani a motort, mert nem éri meg.
Ha igazán csökkenteni akarnák a CO2 emissziót, akkor a nagy hajók atommeghajtásúak lennenének (és a zöldek ordítoznánk a leghangosabban). Jelen helyzetben a leginkább megvalósítható a COGES meghajtás lenne (60-80% hatásfok), de ez egyrészt teljes terhelésnél jó hatásfokú, másrészt nem megy el minden szarról, mint a hajódízel.

Az adóknak meg nem ártana utánanézni. Egyrészt az ÁFA visszigényelhető, másrészt nem minden országban ugyanannyi a jövedéki adó, harmadrészt a nemzetközi repülőközlekedésben melyik ország kapná az adót? Ja, és tudtommal csak a nemzetközi közlekedésben és kerozinra nincs jövedéki adó Magyarországon.

@Speedman: Azért mert lassú (ráadásul 900-nál jóval többet enne mint egy modern repülőgép), kicsi a teherbírása (1m3 héliumtöltésű ballon kb. 1kg-ot tud emelni tengerszinten, magassággal csökken), elég rosszul tűri a viharokat.

@tekniq:
Tényleg vannak elszabott konstrukciók. Pl. XJ40-ben (ahol 1.5 méter a motortér) a reflektorhoz nem fér be az ember keze.

@Mk412:
A világon körbeküldött árukról meg annyit, hogy elég sok olyan dolog van, amit tényleg nem lehet helyben előállítani (indiai vasérc, ausztrál szén). Borban meg tényleg hülyeség mindig chileit venni, jó a magyar is.
Svájcban is sokan járnak be több tíz km-ről dolgozni, csak éppen vasúttal. A titok az, hogy tiszta, pontos ésolcsóbb mint a parkolás.

@Krisi:
Egyelőre nem gyártanak mindent Kínában, de a tendencia romlik (igaz, hogy Kína drásul, de ott van pl. India).

@Shadowbull:
Alkatrész: az autók ára általában jóval kisebb, mintha összeadnád az alkatrészeinek árát. Miért kerül 3x annyiba az eredeti, mint az utángyártott (amely néha ugyanaz, csak nincs rajta a pecsét) alkatrész?
Feljebb volt már anyázás az "5 Ft-os" ECO szoftver miatt. Ha nem is 5Ft/autó, de néhány millióból tényleg meg lehet csinálni. Normális SW fejlesztő cégek ennél sokkal komolyabb szoftvereket fejlesztenek 10-20 millióból (az EU-ban, Indiáról ne is beszéljünk).
Ez az audis vízhőmérő dolog meg elég nagy marhaság. Nekem pl. már többször jól jött az analóg visszajelzés.

@Nancsi:
"Jó, de ha a hiányzó 120"
Mindkét irányban (ha jobbról, vagy balról kapod a szelet) kb 30 fokra tudsz préselni a szél felé. Összesen kb 60 fok az a terület, ahova közvetlenül nem tudsz vitorlázni. Ilyenkor azt csinálhatod, hogy mész 30 fokra jobbra, majd fordulsz, és balra mész 30 fokra a szél felé, és ezeket ismételgeted.

"Éppen ezért nem is kell a hajókra személyzet, csak a kikötőből be/ki."
Azért ez sem teljesen így van, mivel a vitorlákat, köteleket folyamatosan állítani kell a szélirányhoz, szélerőhöz, stb.

"hogy ezt is megoldja autópilóta"
A vitorlázás rendkívül komplex dolog, nincs olyan, hogy felállítunk egy algoritmust, és akkor majd minden helyzetre megoldást ad a mesterséges inteligencia. Rengeteg múlik a tapasztalaton, a személyes pillanatnyi benyomáson, ezt, ameddig nem próbálod ki, elképzelni sem tudod.

"Amúgy nem akarom a robotikát felhozni, de ma már az ember elég kevés helyen pótolhatatlan."
De itt az léenne. A vitrolázás nem olyan mint egy hegesztőrobot, hogy egy adagolóba bekészítjük a munkadarabot, és akkor a robot megcsinálja. Hanem hogy előre mész, megoldod az egyik kötelet, átkötöd a másikat, vitorlát cserélsz, kifűzöd, befüződ, összeszeded, beakasztod, kiakasztod, figyelsz erre, arra, ezt eltartod, azt közelebb húzod, ilyesmik.

"merev vitorláknál"
Vannak, de azok csak egy meghatározott szélírányra alkalmasak, például gyorsasági vitorlásoknál vannak ilyen cuccok. Csak egy irányba tud menni (jellemzően háromnegyedszél, valamelyik csapáson) de arra marha gyorsan.

"Kis hajóknak..."
Ez megint csak világmegváltó gondolat, amit nem innen fogunk megoldani. A gazdasági rendszer, logisztika, szállítójárművek, kikötők, humánerőforrás adott, ezen még középtávon sem lehetne különösebb átalakítást eszközölni (arról nem is beszélve, hogy ki fizetné? Te beletennéd a pénzedet az első szállítóvitorlásba, ha tudod, hogy pillanatnyilag kb. tizede költségen lehetne szállítani ugyanazt az árut?).
És ha megpróbáljuk is, ez csak akkor fog működni, ha valaki kiépíti a rendszert, és ezután a központi hatalom rákényszeríti a szereplőket, hogy használják, máról holnapra. (Ha pl egy gyár elkezd a szállítási mód miatt nagyobb raktárkészletekkel dolgozni, akkor csődbe megy, mivel a konkurenseinél drágábban fog termelni, hisz azok maradnak a JIT-nél, ami olcsóbb.)
De pillanatnyilag még azt sem lehet megoldani (központi hatalom híján), hogy a szomáliai zászló alatt hajózó tanker Bombeiben ne 8 millió liter pakurát tankoljon, csak mert az literenként 20 centtel olcsóbb, hanem vegye meg a BP üzemanyagtöltő telepén azt az üzemanyagot, ami a hatályos környezetvédelmi szabályzatokban foglaltaknak is eleget tesz, tehát kevésbé szennyez.

@Mk412: "az is szempont, hogy könnyebbek legyenek az autók.

Tehát a gyártók mindenképpen szeretnének könnyebb és könnyebben szerelhető autókat gyártani. Ennek ellenére egyre nehezebbek az autók és egyre nehezebbe szerelhetők."

Nem ertetted meg azt amit a tervezesi celkonfliktusrol irtam, ugye?

"Ez megint az az elv, hogy a környezetünket a legcsekélyebb képességű emberhez igazítjuk hozzá."

Pontosan. Miert kellene muszaki egyetem ahhoz. hogy valaki kozlekedjen? A legtobb embert marhara nem erdekli, mi tortenik az autoban, csak haladni akar. Neki pontosan eleg, ha meghibasodas eseten figyelmeztetest kap.

" soha egyszer sem éreztem azt, hogy húde birtoklási vágyam támadt volna. Soha egyszer nem éreztem még, hogy nekem erre szükségem lenne"

akkor nem veszel. Nem kotelezo, gondolom. En meg a regi autokkal vagyok ugy, hogy soha nem erdekeltek. heveny birtoklasi vagyat mindig csak uj (szeru) auto irant ereztem. Sot, ha regebben nagyon tetszett egy modell, egy ido utan mar azok sem erdekelnek, mert van ujabb.

"rám nem hat a Jedik elmetrükkje"

Te vagy az, akinek egy ketutemu warburg ugyanazt nyujtja, mint mondjuk egy uj Astra. Az emberek 99,99% viszont ugy gondolja, hogy a kettot ossze se lehet hasonlitani nyujtott szolgaltatasokban.

sb

@SpeedFreak: Arra nem lehet egy autogyar megelheteset alapozni, hogy majd hany alkatreszt vesznek tole. A garanciaidon belul ertelemszeruen semennyit, azon tul meg az autok nagy tobbsege nem szakszervizben es/vagy nem gyari alkatreszekkel szervizelik.

sb

@evil overlord: "Feljebb volt már anyázás az "5 Ft-os" ECO szoftver miatt. Ha nem is 5Ft/autó, de néhány millióból tényleg meg lehet csinálni. Normális SW fejlesztő cégek ennél sokkal komolyabb szoftvereket fejlesztenek 10-20 millióból (az EU-ban, Indiáról ne is beszéljünk)."

Nana. Ugyan nem vagyok otthon szoftveres temaban, de abban biztos lehetsz, hogy egy autoban nagysagrenddel szigorubb kovetelmenyek vannak a szoftverekkel kapcsolatban, mint pl. pecen. gondolj csak bele, mondjuk egy ESP-vezerloszoftver ha hibazik, emberhalal lesz belole.
Pont ezert a fejlesztes/teszteles sokkal koltsegesebb.

"Ez az audis vízhőmérő dolog meg elég nagy marhaság. Nekem pl. már többször jól jött az analóg visszajelzés. "

Megis mire? Olajnyomas, olajhomerseklet talan meg fontosabb is az autoban, aztan annak a pillanatnyi ertekerol sem tudsz semmit. Ugyanugy teljesen erdektelen, mennyi a vizhomerseklet. Aki tudja, hogy hidegen nem erdemes uvegelni az autot, az homero nelkul is betartja, aki meg leszarja, annak meg plane nem kell.

Annyit kell tudnod, ha tulmelegszik a rendszer, aztan kesz.

sb

@Nancsi: Most azért azt érzed hogy aki az árút megrendeli annak általában nincs hajója így ahhoz fordul ami pontosan és olcsóbban dolgozik.Ráadásul elég nagy mennyiségű árút raknak egy hajóra így szerintem kurvára nem mindegy hogy mikor ér a kikötőbe."Éppen ezért nem is kell a hajókra személyzet, csak a kikötőből be/ki." Ja mert azok akik a hajón vannak nem is dolgoznak egész nap, süttetik a hasukat meg limonádét kortyolgatnak közben meg maláj kurvák kényeztetik őket mellé meg milliókat keresnek azt hiszem elmegyek hajósnak.. Hogy ki tartja karban a hajót az mellékes vagy üzem hiba esetén személyzet nélkül belerongyol egy személy hajóba vagy zátonyra fut több millió liter kőolajjal az nem is baj..
A szél turbinának meg szerintem szintén megvannak a hátrányai pl szembe szélben mi van? minél gyorsabban megyünk annál jobb? ez valahogy hihetetlennek tűnik és hát szélben? akkor meg minél sebesebben halad a hajó annál kevesebb a teljesítmény? oldal szélben még megértem de akkor meg fel akarja borogatni a hajót mert azért annak is kell ellen nyomatékot biztosítani. Mert azért elég nagy teljesítmény kell egy hajó mozgatásához ahhoz meg kell egy pár szélkerék nem is kicsik Egyébként meg mi baj van a hajózással? Jelenleg az a leg környezet barátabb szállítmányozási technológia. Lényegében lényegtelen mennyit fogyaszt egy hajó mivel elvisz sok ezer tonnát és vissza osztva tonnára alig szennyez.

@Shadowbull: Én nem az ABS, ESP stb. szoftverre gondoltam (bár a fejreállt ECU is százezres kárt tud okozni), hanem a fenn említett "terror-szoftvert". Ez nem mission critical. Amúgy megfelelő tervezés esetén a mission critical szoftverek fejlesztése sem annyira óriása feladat (sokkal kisebb a tér, mint pl. egy oprendszer esetén), csak nagyon észnél kell lenni.

"Megis mire? Olajnyomas, olajhomerseklet talan meg fontosabb is az autoban, aztan annak a pillanatnyi ertekerol sem tudsz semmit."
Az olajnyomást is látom, mert régebbi Jag XJ :)
Meghibásodott, és ezért folyton nyitott termosztát miatti tartós alacsony hőmérséklet az első városon kívüli úton kiderült. Enyhe túlmelegedés esetén nyáron nem kapcsolom be a klímát (a hűtés nem a magyar klímára lett méretezve).

@CSL: "Egyébként meg mi baj van a hajózással? Jelenleg az a leg környezet barátabb szállítmányozási technológia."
Sajnos elég rossz minőségű üzemanyagról mennek (tele van kénnel), de ez tényleg csak akarat és némi pénz kérdése (ui. lehetne kénteleníteni).
A villamos vontatású vasút még kevésbé környezetszennyező, csak nem akkora az átbocsátóképessége. CO2 emisszió kapcsán a vízi fuvarozás csesztetése helyett szerintem többet érne az országok közötti közúti szállítás (közel) teljes átrakása vasútra.

@evil overlord:
Az a baj hogy az áramot is legtöbb esetben CO2 termeléssel állítják elő. Ha egy hajón gőzturbina van ami kb 80% hatásfokú meg egy erőműben is akkor már a hajó nyert. Mivel jóval nagyobb tömeget képes elszállítani ugyan annyi energiával meg ugye a hálózatnak is van vesztesége.. Jó mondjuk Franciaországban vagy Norvégiában nem fosszilis erőművek adják a fő szolgáltatást de nem ez a jellemző.

@CSL: Azt hiszem az energetikusok kezet csókolnának neked a 80%-os hatásfokú gőzturbináért :)
A COGAS/COGES azért tud 60% feletti lenni, mert először egy gázturbina van (itt kezdődnek a bajok, ebbe nem lehet bármi szart beleölteni), majd a hulladékhő megy a kazánba, erről dolgozik a gőzturbina, végül még fűteni is lehet vele. Hajón nem lehet ekkora a hatásfok, de azért a dízelmotornál jobbat lehet elérni, kisebb tömeg mellett. A gond a félgőzzel van, a gázturbinák hatásfoka a legnagyobb terhelés környékén a legjobb.

Nyilván nincs értelme Indiából vasúttal szállítani a vasércet (amit helyben kellene feldolgozni), de a folyami teherhajózás szerintem már kérdéses (szigorúan CO2 szempontból, persze lefele nincs nagy gond). A vonat viszont sokkal gyorsabb.
Múltkor volt egy cikk az Indexen, emlékeim szerint azt írták, hogy fél % kén lehet a hajózási célú "dízel"olajban. Ez kissé durva.

@evil overlord:
A gázturbina bármivel elmegy ami csövön jön és éghető:) Egy dízelnél már nem mindegy mit használsz, viszont hajózásnál nagyrészt mehet teljes terheléssel a motor hosszú távon.

@CSL: A kéntartalom nem tudom, hogy mennyire korrozív a gázturbinára (a tengeri könyezet eleve gond lehet), a rossz minőségű olaj által okozott lapátkopás bajokat okozott gázturbinás mozdonyoknál:
ld. en.wikipedia.org/wiki/Gas_turbine-electric_locomotive
(Bunker C-re keress rá).
A túl sok kén személygépjárműnél pl. ozkozott bajt, a Nikasil hengerfelület nem bírta (Jag, BMW?).

A hibrid (vitorlás) rendszernél pont nem menne teljes terhelésen :(

@evil overlord:
Tudtommal elég sok gőzturbinás hajó üzemel szerintem létezhet kombinált meghajtású is. A Vitorla hajtás meg szerény véleményem szerint nem nagyon fog bekövetkezni ameddig van más alternatíva.
Viszont egy dízelmotorba sokkal jobb porlasztással kell az üzemanyagot bejuttatni így szerintem sokkal inkább érzékeny az üzemanyag minőségéra példa a T80 as tank is gázturbinás lett bár a 90 nél visszatértek a dízelre..

@evil overlord:
"A hibrid (vitorlás) rendszernél pont nem menne teljes terhelésen :( "

Úristen, mi lesz most!?

Olyat nem lehetne, hogy több gázturbina van, és ha csak kis teljesítmény kell, akkor csak egy részük megy teljes terhelésen, nagy teljesítményigénynél meg több?

@CSL: A gőzturbinás hajókon olajtüzelésű kazánok vannak (na abba tényleg minden bemehet). Gázturbinás hajókat főként katonai célra használnak, ott a kis tömeg, gyors reakcióidő jobban számít, mint a hatásfok (30-40 vs. 50 a dízelnél).
COGES-re gondoltak az Arleigh Burke osztálynál, de nem lett belőle semmi. A wikipedia szerint 1-2 luxusutasszállítóba építettek be ilyen rendszert.
A hajódízelek nem Shell V-Power dízellel mennek. Nem hizem, hogy nagyon számítana a porlasztás, 1 ütem van vagy 1 másodperc.
Az M1 Abramsok most is gázturbinával mennek (nyelik is a kerozint, ha jól tudom százon ezret), az amiknak bizonyára fontosabb volt a teljesítmény/tömeg arány, mint a fogyasztás.

@Mk412: Ez is egy megoldás (COGAG rendszer), de a nagyobb turbináknak jobb a hatásfoka. Nem hiszem, hogy mi fogjuk megoldani a fotelből a kérdést.

@Shadowbull: A Citroen remek ötlete? Amikor is betétcserénél a munkahenger dugattyúját csak számítógépes utasítással lehet oldani? Persze ez sem a megnehezítésről szól ott, ahol eszedbe sem jut nem márkaszervízbe vinni az autót, de itt...nálunk...

@Shadowbull: ne keverjük a dolgokat :)
A PC-n sem kevesebb a fejlesztés, de az egy nyitott platform. Törvényszerű, hogy bugosabb. Az autó full zárt. Ott nem kell elketyegni ismeretlen gyártók hardverén.

Ezzel együtt igaz a mondás, hogy egy mai átlagos személygépkocsiban több számítástechnika van, mint amennyit az amcsik a Holdra vittek.

"Mert egy csomoan reklamaltak, hogy uzem kozben ingadozik a mutato, hol tobbet mutat hol kevesebbet, csinaljon vele valamit az Audi."

...audi júzerek :DDDDDD

@vmaast:

A Citroennek van egy másik tervezési csúcsteljesítménye. A C2-nél csak úgy tudsz égőt cserélni, hogy le kell venned az első lökhárítót. Ezen mennyit kellett agyalniuk?..

@evil overlord:

Éppen ezért kérdeztem nancsi-t, mert alternatívaként állította be a mostani hagyományos eszközökkel szemben. Nem kaptam tőle semmi meggyőző érvet, miért nem használják (már) tömegesen.

@vmaast: Ja hogy Citroen. en az autoiparrol beszeltem :)

sb

@vmaast: Teljesen mas a biztonsagi elvaras az autoban. Ott eleg sok olyan eszkoz van, aminek a hibas mukodese akar halalos balesetet is okozhat.

ezert kell tobbet tesztelni.

Raadasul az autoipari teszteles onmagaban is nagysagrenddel tobbe kerul.

sb

@Shadowbull: Tisztességesen tervezett és fejlesztett szoftvert nem tesztelni, hanem formálisan verifikálni kell. Mivel az autókban a legtöbb mission critical szoftver "viszonylag egyszerű" matematikai modellt implementál, ez megtehető. Arról, hogy ezt a fejlesztési elvet követik-e nincs információm.
Ha a navigáció vagy a multimédiás eszköz szarakodik, az kínos (mégse egy néhány tízezer forintos Windowsról beszélünk), de senki nem fog belehalni.

@Speedman: Az a fránya fizika, a fene essen belé :)

@mikrovp: "3) A biztonságért sokat tettek, mégsem javul a statisztika, mert a hamis biztonságérzettel növelték a vezetők bátorságát."

Erre meg egy mondat erejeig visszaternek, pont most olvastam az alabb linkelt cikket:

www.spiegel.de/auto/aktuell/0,1518,666311,00.html#ref=rss

Kivonatosan: 2009-ben tovabb csokkent Nemetorszagban a halalos balesetek szama, soha ilyen keves nem volt meg. kabe 4050-en haltak meg. 1970-ben 21.300-an haltak meg, azota pedig az autok szama tobb mint megharomszorozodott. (az utaskilometerek szama pedig meg jobban nott, teszem hozza).

A javulas a nemet kozlekedesi biztonsagi tanacs ( Deutsche Verkehrssicherheitsrat (DVR) ) szerint a biztonsagosabb autoknak es utaknak koszonheto.

Az Auto Club Europa (ACE)azt varja, hogy jovore a halalos aldozatok szama jelentosen 4000 ala fog csokkenni,mivel egyre tobb auto rendelkezik modern vezetesi segedrendszerekkel, amik automatikusan be tudnak avatkozni veszely eseten.

sb

Ezzel szemben Magyarorszagon toredeke autoallomany es utaskilometer mellett kabe 1000 halalos baleset tortenik.

Az autoallomany jelentosen oregebb es elavultabb autokbol all.

Mindenki levonhatja a megfelelo kovetkeztetest.

sb

@Ilyenmeegnincs: Óriási +1.