Tudom, nem vall kimondott médiaguruságra azzal kezdeni egy posztot, hogy itt nem történik semmi. A Kardos tanyán vagyok, kicsit körülnéztem, bár sok újat nem láttam. Az on-line tudósítás komfortját új dimenzióba emelte egy sajtósátor. Itt végre nem a térdemen egyensúlyozva kell megírnom a posztot, van asztal. Ilyen kis apró örömökből áll az élet.

 
A szervizparkban egyébként túl nagy élet nincsen, néha megérkezik egy-egy motoros, van amelyik lépésben, van amelyik versenytempóban. Olyankor a süppedős talajon igyekszem valamelyik fa védelmébe evickélni. A szemből, hangorkán kíséretében közeledő, 45 fokos szögben ledöntött, keresztben sodródó KTM nem a hosszú élet garanciája, azt hiszem. A kamionokat már nem várom meg itt, megyek valami nézői pontra, hogy most már esetleg buckákon száguldó versenygépekről is be tudjak számolni, meg fényképeket közölni.