A lényeggel kezdem: aki ma nem jött ki, ne legyen bolond, jöjjön ki holnap! Szerintem autóversenyre úgy alapvetően a látvány és az élmény miatt járunk, abból pedig itt bőséggel akad. Nem kell érteni a szabályokat, nem kell tudni, melyek az érintési pontokat jelző bóják. Az mindenki számára azonnal emészthető élmény, ha tőle 20 méterre, csont keresztben, üvöltő motorral és gomolygó fehér gumifüst kíséretében elszáguld egy autó. Aztán még egy, és aztán még egy. Bár az értékelés szubjektív, és a sportnak sok titka van az avatatlan számára, az ember mégis hamar fogékonnyá válik arra, hogy melyik a jól, illetve rosszul sikerült kör.

Sokszor egyszerre több versenyző is fent van a pályán, nem csodálkoznék, ha előbb-utóbb egy diszkrét csatt is bekövetkezne a nagy igyekezetben. Az aszfaltcsíkot egyelőre BMW-k uralják, többek között Kerényi Ádám egészen speciális BMW-je, amelyben a motor fél méterrel hátrébb van beépítve, ő pedig a hátsó ülés vonalában elhelyezkedve irányítja az autót. Fél mondatot sikerült beszélnem vele, gondjai vannak az autójával, talán holnapra már jobb lesz a kedve.

Szántó Nikivel azonban sikerült pár mondatos interjút készítenem. Egy driftelő lány. Bizonyára sok autósport iránt rajongó fiatalember számára jelenti ő a femme fatale-t, azonban Niki olyan természetesség beszél erről, mintha a világ leghétköznapibb dolga lenne. Korábban jártak ismerősökkel csúszkálni erre-arra, ez a dolog továbbfejlődött és most már egy jó ideje profiként versenyez a BMW-vel. Hát ennyi az egész. Az első nyolcban szeretne végezni.

12 órakor kezdődik a drift taxi, némi készpénz ellenében körbeviszik az érdeklődőt a pályán. Kipróbálnám, de akkor ki blogol? Fél egykor pedig a versenyzői felvonulást követően indul a kvalifikáció.