Nemrég Szabolcs barátoméknál jártam – hithű Alfás mellesleg – és alapjában véve nem is lepődtem meg a zsákon, amit mutatott. Persze már előre elárulta, mit fogok látni, de nem emiatt nem lepődtem meg. Hanem mert olyan felfogással, amilyen nekünk van, ez tulajdonképpen teljesen egyértelmű.
Mármint nem az, ami a csomagban van, hanem amilyen az, ami a csomagban van.
Mi más is lehetne? Az eszközre szükség van, és akkor már az ember, ha teheti, megadja a módját.
Szóval erről van szó. Gyönyörű, nem?
