@Rocko-: Miért, mi a baj vele?

A Karcsit amúgy órákig simán el lehet hallgatni, én is azt hittem, hogy csak 2 perces a videó. :) Simán lehetett volna hosszabb, ez a téma megért volna akár egy órát is. A weboldalán vannak linkek előadásaira, kísérleteire, érdemes megnézegetni őket.

@Majdénmegmondom: Nekem a "médiák" jobban fájt volna.

@Scaleo: melyikkel?

@Rocko-: A "médiumok" szóval. Való igaz, nem a legszerencsésebb, de nem érzem én ezt problémának.

A magyar nyelvtan részévé tették azt a fránya latin többesszámképzést? :) Különbenis: romani ite domum!

@Scaleo: én igen.

@Rocko-: És ugyan miért? Vagy szerinted mi lenne a helyes?

@Scaleo: a média többes száma a médium.

@Rocko-: A fáknak meg a fákok, igaz?

Én eddig úgy tudtam, a média az, amit nézek (pl. tévé), a médium meg én vagyok, akit megpróbál a média a hatása alá vonni :-)

@Rocko-: És ez honnan jött? Merthogy pont fordítva van. :)

A "média" már önmagában többes számot jelöl, de ami még fontosabb, hogy nemcsak a latinban, de a mi nyelvünkben is többes számot értünk alatta. A sajtó, a média olyan kifejezések, amelyek egy kalap alá veszik az összes sajtóterméket. Innentől kezdve a "médiák" pl. nyilvánvaló baromság.

Az utóbbi időben jött be a "média" egyes számú változataként a "médium". Azt aláírom, hogy nem túl szerencsés, de én nem érzem ezt akkora problémának. Nyelvtanilag biztosan nem helytelen.

Milyen műsor kapcsán/után készült ez a beszélgetés? Hol lehet látni?

@mi legyen a nick?: Megtaláltam: Brutális fizika!
Kezdőképsor rulez :)

@Scaleo: ja igen, fordítva.
mindenestre médiumok és médiák nem helyes.

Józsi kollégámnak hála Karcsit személyesen ismerem, tisztelem. Nagyon fontos dolgokat mond el jókedvűen, mosolyogva. Ne a többesszámon akadjatok ki, hanem az utolsó mondatán...

@Rocko-: Az igaz, hogy a "médium" többes száma a "média", de én úgy tudom, a "médiumok" is elfogadott.

@Scaleo: forrás?

@FJPO: Nyugodj meg, többen is vannak itt, akik személyesen ismerik, ill. baráti kapcsolatban állnak vele. ;)

Az utolsó mondat tényleg fontos, de a többi is. Mert valami megmagyarázhatatlan oknál fogva ma tényleg az számít dicsőségnek, ha valamelyik hülye azzal dicsekszik, hogy neki fogalma sincs valamiről és nem is érdekli a téma. Ez (kombinálva a természettudományos tárgyak tantervével és óraszámaival, valamint az oktatás színvonalával és a kísérletek hiányával) azt eredményezi, hogy az átlagember teljesen hülye a természettudományokhoz, és nehéz felkelteni az érdeklődését. Ezért van óriási jelentősége annak, amit a Karcsi csinál, mert a kiutat egyedül az jelentheti, ha a fiatalokat sikerül időben beoltani a fizika szeretetével.

@Rocko-: Az agyam (-> "úgy tudom"). ;) Biztos, hogy létezik ilyen szó, mert a médiumnak más jelentése is van, és ott is értelmezhető a többes szám. Hogy "sajtótermékek" értelemben a "médiumok" mennyire helyes, arról pontos és naprakész információm nincs, de nem logikátlan, az én fülemet pedig nem zavarja.

@Rocko-: Nem kioktatásnak szánom, kérlek, ne vedd támadásnak, de valóban helyes mindkét forma.

"A 'sajtó' és a 'tömegtájékoztató eszközök' jelentésében használt, latin eredetű, de újabban angol hatásra elterjedt szó. Kétféle többes száma van (médiumok, média), de a keverék változat helytelen (médiák)."

Forrás: Zimányi Árpád: Nyelvhelyesség (főiskolai jegyzet)

Szerintem a társadalom jelenlegi egyik legnagyobb problémája az, amit itt feszegetni próbáltak ebben a néhány percben. Szerintem hatalmas hiba az, hogy az általános/középiskolákban a természettudományos, és az informatikai alapismeretek átadása túlontúl alacsony színvonalú.

Az emberek eltávolodnak azoktól az eszközöktől, amiket használnak, általánosságban nincsenek tisztában az eszközök működésével, a fizika alapvető törvényszerűségeivel, az anyagok tulajdonságaival, a kémiával, fizikával, biológiával.

Mindennapi tapasztalatom, hogy az embereknek nincs fogalma a gravitációról, vagy a nyomásról, de még az égés kémiájáról/fizikájáról, az otthon nap mint nap használt vegyszerekről, vagy az elektromosságról sem. És ez nem csak hogy elszomorító, de egyenesen rémisztő.

Az már csak hab a tortán, hogy ennek nem csak buta emberek, felelőtlen balesetek tömkelege az eredménye, de az is, hogy egyre kevesebb ember akar elmélyedni tudományos szinten ezekben a témákban, mert egyszerűen azt sem tudják, hogy milyen úttörő kutatások léteznek, vagy ha tudnak is róla, annyira távol érzik magukat ezektől, hogy csak "parasztvakításnak", vagy egyenesen hazugságnak, elképzelhetetlennek tekintik ezeket.

A hoaxoknak, meg áltudományos baromságoknak való tömeges bedőlésekről nem is beszélek...

@Lendvai Zsolt: köszi az infot!

@IT LTamás: Hozzáteszem, hogy a Karcsi az áltudományok elleni küzdelem egyik legjelentősebb hazai alakja is egyben. :)

@Lendvai Zsolt: Akkor jól sejtettem, kösz a pontosítást. :)

Már majdnem leírtam, hogy ebből többet is ki lehetett volna hozni, amikor elolvastam a videó végignézése után a bevezetést. Így tök rendben van.

Sajnos pontosan tudom miről beszél :( A jelenség ráadásul nem csak magyar :(

maradtak még kiaknázatlan lehetőségek ebben a beszélgetésben...
kár.

Nagyon sajnálom, hogy nincs tovább ez a sorozat.
És, hogy a riport egyik kérdésére is válaszoljak: minden gyermekem, a lányok is várták a következő részeket az első után.
Bátran mondhatom, részeket többször visszatekertünk, hol azért, hogy megbeszéljük, máskor meg azért, mert kánonban nyerítettünk a poénokon.
Szeretnénk, ha lenne folytatás…

Nagyon sajnálom, hogy nincs tovább ez a sorozat.
És, hogy a riport egyik kérdésére is válaszoljak: minden gyermekem, a lányok is várták a következő részeket az első után.
Bátran mondhatom, részeket többször visszatekertünk, hol azért, hogy megbeszéljük, máskor meg azért, mert kánonban nyerítettünk a poénokon.
Szeretnénk, ha lenne folytatás…

@Lendvai Zsolt:
Ne is szánd, mert úgy faszság, ahogy van.

A magyarban ugyanis csak egyféle többesjel van, az pedig a k.
Azaz a média magyarul nem lehet többes szám.

Másrészt a magyar nyelv csak egyes szánú előtaggal képez összetett szavakat. Vannak média- előtagú összetételek?
Vannak: médiamunkás, médiahatóság, stb.
Ennek következtében a média EGYES szám.

A magyarban nincs olyan szó, amelynek nem lehet többes száma. Mivel a többes szám egyetlen jele a magyarban a k, a média többes száma a médiák.

QED

Kis kiegészítés:
Azok az agyatlan barmok, akik szerint a médium-médumok a helyes, az ugye a fólia-fóliák szót sem használja, hanem csakis a fólium-fóliumok formát?

szánú = számú

Egyébként nem tudom, ki írta a cikket, de egy erős helyesírás-tanfolyam nagyon ráférne.

@Majdénmegmondom:
Persze, elfogadott. Halottlátók jelentésben.

Sajtótermékek jelentésben nem.

@Scaleo:
Ezt az ökörséget honnan szedted?
Csak mert semmi alapja nincs.

@Rocko-:
Na, még egy hülye....

Nektek fáj a logikus gondolkodás?

@áasdklfjáasn: ne büfögj.

@Lendvai Zsolt: Akkor Zimányi "hüje". :-) Bocs, de ez van. Magyarul a többes szám jele -k, kivétel véletlenül egyetlenegy sem akad, és abszolúte nem érdekli és érinti a magyar nyelvet, hogy egy máshonnan átvett szó az eredeti nyelvben milyen számban volt.

Szerény véleményem szerint itt a hozzászólásoknak nagyon nem arról kéne szólni, hogy egy vitatható többesszámot Károly elszúrt-e vagy sem. Az íróasztalán is rendetlenség van, pont nem számít az sem.

Sokkal érdekesebb, hogy mit is jelent a 10^-5 K elérése...

Amúgy tök jó az irány, csak félek, hogy az emberek többsége amúgy sem kapcsol az ismeretterjesztő csatornákra. Lehet durva lesz, de ennél még "lejjebb" kéne menni. Pl. fizikust küldeni a valóságshow-kba, vagy egy mérnököt az éneklősbe. Tényleg nagyon nulla emberek kerülnek a figyelem középpontjába manapság (nem mindenki, de sokan), és ez gáz, mert egyből példaképpé válnak.

Vele nincs is vita. Csak a sok önjelölt nyelvésszel van, aki ilyenkor mindig előkerül, hogy a médiák helytelen, meg tötö-nyelv, mivel a macska fel van mászva a fára... :-)))

@Krisz_: Nem vonva kétségbe egy pillanatra, hogy a természettudományos ismeretterjesztéssel baj van, sajnos, a másikkal is baj van. A figyelem középpontjába nem a műszaki dolgokhoz nem értő, ámde kiváló bölcsészek kerülnek, hanem azok, akik egyikhez sem, másikhoz sem.

De ez egyébként régebben sem volt másképp.

@áasdklfjáasn: A személyeskedés helyett inkább hozzál valamit a baromságaid alátámasztására.

A fólia a magyar nyelvben egyes számban értendő. A média meg többes számban. Nézzél utána, ha valamit nem tudsz, ahelyett, hogy másokat becsmérelsz.

@áasdklfjáasn: Az a baj, hogy neked fáj utánanézni alapvető dolgoknak, de azért jó nagy a pofád.

@Péter 2: Nemtom, én nem megyek a nyelvész topikokba kioktatni őket, hogy keverik a súlyt és a tömeget, vagy az erőt és a nyomást, akkor itt minek kell ezt. No mindegy.

Viszont "De ez egyébként régebben sem volt másképp. ": azért ezzel vitatkoznék. Életkoromnál fogva kimaradt, hogy személyesen tapasztaljam meg a 60-as, 70-es, vagy akár a 80-as éveket ilyen szempontból, de az akkori filmeket megnézve azért úgy tűnik ez másképp volt. Ráadásul nem csak itt, hanem a vasfüggönyön túl is. Lehet, hogy csak az újdonság varázsa volt, de akkor az űrkutatással pl. tele volt minden. E téren manapság is fantasztikus eredményeket érnek el, de már igen ritkán éri el a sajtónál az ingerküszöböt.

Akkoriban mindenki megnézte a Deltát (igaz a Derricket is), ma már ez is elképzelhetetlen.

"hanem azok, akik egyikhez sem, másikhoz sem." Ja, ez igaz lehet.

@Péter 2: Ha te jobban tudod, akkor hozzál valami forrást, ami a te verziódat támasztja alá. Önmagában az, hogy szerinted másképp van, semmit se jelent.

@Scaleo: Nézd, az, hogy a magyar nyelvben a többes szám jele a -k, az azért nem olyan nagy felfedezés, hogy különösebben alá kelljen támasztanom érvekkel, nem gondolod? De ha te már csak a "nagynevű ember azt mondta" megközelítésnek hiszel (ámbár, itt név nélkül írogatunk, tehát bármelyikünk lehet amúgy nagynevű ember anélkül, hogy ez itt kiderülne), akkor legyen, a következőbe beteszek egy linket, csak addig megkeresem.

@Péter 2: Szerintem kisebb arccal osszad az észt olyan témákban, amikről szemlátomást nincs sok fogalmad. Az, hogy bölcsész vagy, sajnos ma már csak arra garancia, hogy semmihez sem értesz, még ahhoz sem, amihez neked kéne a legjobban.

seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/54.html

@Scaleo: "Az, hogy bölcsész vagy [...]"

Mellé.

@Krisz_: Meg fogsz lepődni, a régebbennel nem is a hetvenes évekre gondoltam, hanem régebbenre. Akár 100-200-300-500 évvel ezelőttre. Nem a konkrét mai természettudományokra, hanem arra, hogy a társadalmi közfigyelem középpontjában sosem azok álltak, ma sem azok állnak, akik ezt tudásukkal, tehetségükkel megérdemelnék. Nincs változás.

@Péter 2: Nádasdy ott véti a hibát, hogy ő is ezt az idióta fóliás példát erőlteti. Pedig a különbség nyilvánvaló: a fólia a magyarban egészen biztosan egyes számban van. Ő azt mondja, a média is. De miért? Szinte mindenki többes számban használja, és rajta kívül nem is állítják sokan, hogy nem többes számban van: www.e-nyelv.hu/2009-06-09/medium-media-mediak/

Miért nem tudtok elszakadni attól, hogy a többes szám jele a -k? Itt nem klasszikus többes számról van szó, hanem egy összefoglaló gyűjtőfogalomról – pont olyan, mint a sajtó. Az is egyes számú szerinted? Ezen elvek mentén a "sajtók" is helyes? Ne már...

@h4z4rd: Nyersben hosszabb, majd passzolom. Kimaradt az, hogy Károly gond nélkül visszahozná a szombat délelőtti tanítást is, a gyerek idejéből nem hiányzik, a szülők pihennek. Kevés a reál, sok a humán...

@Ursus Thibetanus: Van rá esély, hogy lesz.
És ha sikerül, túrok majd ebből egy hosszabb változatot. Ha van rá igény.

Nincs olyan, hogy klasszikus és nem klasszikus többes szám. Többes szám csak egyféle van, úgyhogy engedelmeddel, ezért nem tudunk elszakadni tőle. Egy többes számú magyar szó k-ra végződik; ez van. Tetszik, nem tetszik, ez egy olyan nyelvtani szabály, amelyik alól a magyar nyelven véletlenül egyetlen kivétel sem akad.

Igen, gyűjtőfogalom, ez az a szó, amit Zimányi is keres, de nem talál rá, és ezért mondtam, hogy hibázik. A média tud gyűjtőfogalom lenni, de tud gyűjtőfogalmon belül is csak egy területet lefedni: például, van írott média és elektronikus média, és ez így együtt médiák.

Amit te (meg más, aki a médiák ellen hadakozik) összekever, az két különböző dolog. Az egyik, hogy lehet-e a média szó többes számának értelme. Mint a fenti példában mutattam, igen, bizonyos (szükséges) esetekben lehet. A másik kérdés az, hogy ha lehet, akkor mi legyen az a bizonyos többes szám: és ez a médiák.

A médium-médiumoknak meg egyszerűen van már jelentése. A jelentések idővel változhatnak, persze, de nem biztos, hogy most éppen ennek vagyunk tanúi. Sokkal inkább annak, hogy egyesek, megtanulván, hogy az angolban medium-media, most nagyon okosnak és műveltnek akarnak látszani, és magyarul is mindenáron angolul akarják használni, akár van értelme, akár nincs... :-)

@ommm: Ebben Károlynak nagyon nincs igaza. A szükséges ismereteket nem a felesleges terhelés visszaállításával, hanem a meglevő terhelés épeszűbb – és ami ennél fontosabb, a gyerekhez illeszkedőbb – elosztásával kellene megoldani. Persze, amikor nem a gyerekkőzpontú, hanem a poroszos, intézményközpontú iskola van napirenden, akkor a Károlyoknak sok babér sosem terem...

@Bambano: Ha kell, lehozzuk a teljest.

@Péter 2: Nana, nem is azért hozná vissza, hogy még inkább terhelje a gyerekeket, éppen ellenkezőleg: több idő maradna a magyarázatra, szemléltetésre egészen addig, amíg a legbutább meg nem érti. Az idő a kulcs, amit a padban tölt. És persze a tanár, aki hivatásának érzi, nem szükségmegoldásnak.

@Péter 2: Nem, itt nem mi keverjük a dolgokat, hanem te. Ugyanis ez:

"Az egyik, hogy lehet-e a média szó többes számának értelme."

egyáltalán nem része annak, amiről most itt beszélgetünk. Mi arról beszélünk, hogy a sajtótermékeknek, vagyis a médiumoknak milyen többes számuk lehet. Márpedig ha összefoglalóan beszélsz a sajtótermékekről, akkor a "médiák" ebben a formában nem helyes. Hajtogathatod az ellenkezőjét, hogy szerinted ebben az értelemben is a "médiák" a helyes, ez bizony nem lesz igaz attól, hogy leírod még ötvenszer.

Hogy lehet-e elmebeteg példákat hozni arra, amikor logikailag a "médiák" alak is jó, az engem nem érdekel, mert nem erről beszélünk.

A "médium" szó meg kapott egy új jelentést, oszt' kész. Próbáld megemészteni. ;)

@ommm: Igen, csak erre nem a szombaton át vezet az út. Arrafelé vezetne, hogy többet szemléltetni, többet mutatni a gyereknek, gondolkodni, megismerni, belülről, motiváltan, élvezettel. És kevesebbet törődni képlettel, számolással, évszámokkal, adatokkal, számonkért lexikális tudással. Nem semennyit, csak jóval kevesebbet, mint ma. Nem ér semmit egy képlet, ami mögött biflázás van, nem értelem. De ebben nem Károlllyal van a vita, természetesen...

@ommm: Hát az nagyon jó lenne. Részünkről biztosan van rá igény. :)

@áasdklfjáasn: szerintem is médiákok a helyes többes szám...
ha meg magyarul egy többes jel van, akkor lássuk csak egymás mellett a ló és a vasaló többes számát...

Lovak és vasalók. És akkor? ;-)

@ommm: nemtom mi lett kivágva belőle, de szerintem ő (Bambano:) is inkább arra célzott, hogy a riportalany érdekes volt (bocs, ez nem a jó szó), és egy rendes riportból, jól felkészült riporterrel jobb lehetett volna az egész, és jobb helyre kerülhetett volna, mint a belsőség.

Mielőtt félreértitek: világosan leírtad a videó fölött, hogy hogy készült és miért itt landolt, így nincs is ezzel a világon semmi baj. Így az én tippem a vágatlan videó helyett egy alaposabb riport majd egy fél év múlva...

@ommm: én biztos meg fogom nézni.

a szombati oktatás szerintem nem jó gondolat, eléggé leterheltek a diákok így is. a jó irányvonal szerintem a túlburjánzó, gyakorlati hasznot keveset hozó, ámde vén sznobok által erősen pártolt humán oldal ritkítása lenne. az énekből buktató tanár, a túlzásba vitt irodalom, stb. azokat kellene visszavágni, a valódi életben megkövetelt szinttel összhangba hozni, és akkor jutna elég idő matekre, fizikára.

@Scaleo: Te meg ott vétesz hibát, hogy elfelejted azt, hogy a magyarban nincs rendhagyó ragozás. Egyáltalán nincs. Semennyire. Abszolút.
Többes számot csak és kizárólag a -k-val képzünk (tárgyesetet meg csak és kizárólag a -t-vel, stb), semmi mással*.
Vannak nyelvek, ahol vannak rendhagyó alakok (az angol kitűnő példa, ott a latin szavak megőrzik a latin többesszámukat, ott a medium többesszáma tényleg a media, viszont ott a folium többesszáma is folia), de a magyarban nincsenek.

Szóval a média nem lehet a médium többesszáma, mert a magyar nyelv teljesen egyértelműen nem így működik.

Azt lehet mondani, hogy a média egy külön szó, ami eleve valaminek az összességét jelenti, és ezért nincs értelme a többesszámnak (ahogy az "összeség", "mindenség" meg hasonló szavaknak sem)

*: még mielőtt valaki felhozná: a "lovak" esetében is szabályosan, -k-val képződik a többesszám, csak a ló esetében ragozott alakokban megmaradt a szótő egy régebbi formája - de maguk a ragok teljesen szabályosak.

@dabadab: Kis kiegészítéssel: "az angol kitűnő példa, ott *egyes* latin szavak megőrzik a latin többesszámukat". Nem mindegyik.

@ommm: "visszahozná a szombat délelőtti tanítást is, a gyerek idejéből nem hiányzik, a szülők pihennek"

Mondjuk ilyenkor azért látszik, hogy az általános iskolai tanár nem véletlenül külön szakma. A gyerek idejéből igenis hiányozna, a szülő meg nem nagyon tud úgy pihenni, ha nyolcra iskolába kell vinni a gyereket. Ráadásul tényleg semmi értelme, kell idő az ülepedéshez, meg ahhoz, hogy a gyerek azzal foglalkozasson, ami ÉRDEKLI, ugyanis az iskola elég hatékonyan ki tudja ölni az érdeklődést, és egyelőre nem nagyon látszik semmi általánosan használható megoldás arra, hogy ez ne így legyen.

Gondolj csak bele, hogy mi az, amihez tényleg értesz, és hogy abból mennyit tanultál az iskolában, meg mennyit az iskolán kívül. Érted.

Egyébként okos embereknek általános hibája, hogy elfeledkeznek arról, hogy nem értenek mindenhez, aztán olyan témákban is osztják az észt, amiben inkább nem kellene (Einstein meg Pauling is csinált ilyet).

egy kis magyaróra nektek: www.youtube.com/watch?v=oT4CKxZWpeg

Nagyon nem mond hülyeséget. Nagyon régóta mondogatom, hogy a műszaki kultúra a béka s3gge alatt van manapság. Rengeteg bonyolult eszközt használunk, de igazából fogalmuk nincs róla, mire jók, hogy kéne őket használni, mit akarjunk tőlük. (Ld. a SX4 Cross tesztben, a Bluetooth kihangosítót szerintem a kijelzős autókban sem használja egy csomó ember, mert fogalma sincs, hogy mi az.)
Pláne a működésük alapjairól, amiből egy csomó esetben következik, hogy miket lehet vele tenni.

A legjobb, hogy aki elmélyed valamiben, az kocka, de amikor a tudására szükséág van, akkor is lenézik, nem gondolkodik el senki, hogy mi a francot csináltam volna, ha nincs az az ember az ő tudásával.

Meg amikor ő csak használni akarja -> babám, ahhoz kell érteni is, mindegy, hogy érdekel-e. Ha nem érted, akkor meg ne használd, mert szívatod magad, meg a környezeted is a hülye kérdéseiddel.
A műszaki jellegű oktatás meg a béka segge alatt - fizika, technikaoktatás sehol. De amikor egy akárkivel folytatott beszélgetés során előkerül egy fizikai alapfogalom, akkor csúnya nézést kapsz, mert ezt honnan kéne tudnia?
A középiskolából... ahonnan ém pl. tudok helyesen írni, pedig egyesek szerint egy mérnöknek azt minek...

Igaza van Károlynak.

@Bambano: Nem-nem. A humán oldal semmivel sem kevésbé fontos, mint a reál. Zene, irodalom nélkül lehet akármilyen technikai fejlettség, nem lesz semmi értelme.
Nemkülönben azt is rettenetesen rosszul tanítják. Alapvetően kéne a módszereket átgyúrni, mind a reál, mind a humán oldalon, a megértés irányába.

@dabadab: "Azt lehet mondani, hogy a média egy külön szó, ami eleve valaminek az összességét jelenti, és ezért nincs értelme a többesszámnak (ahogy az "összeség", "mindenség" meg hasonló szavaknak sem)"

Igen, pontosan erről beszélek itt már a rosseb tudja, mióta. Éppolyan szó, mint a sajtó. De látod, nem értik.

@dabadab: "Egyébként okos embereknek általános hibája, hogy elfeledkeznek arról, hogy nem értenek mindenhez, aztán olyan témákban is osztják az észt, amiben inkább nem kellene (Einstein meg Pauling is csinált ilyet)."

Én ezt nem így látom, annál is inkább, mert minél tájékozottabb valaki, annál jobban és reálisabban látja, hogy mi az, amit nem tud. Elmondják, hogy ők hogyan látnak bizonyos dolgokat a saját szemszögükből. Miért lenne ez baj? Ha pl. mindenki annyi C-vitamint nyomna, mint amennyit Pauling előirányzott, az biztos, hogy sokkal kevesebben betegednének meg, még ha voltak is meredek kijelentései a vitaminfogyasztás hatásaival kapcsolatban.

@ColT: Nézd, amellett, hogy a humán oldalt sem szabad elhanyagolni, azért mindenképpen a reálos rész az, amit leginkább erősíteni kellene. Sajnos a reáltudományokkal kapcsolatos műveletlenség az, amivel elnézőbb a társadalom: ha nem tudsz bekapcsolni egy számítástechnikai eszközt, vagy nem tudod, hogy működik a robbanómotor, azt általában elnézik az emberek. De azt nem, ha mondjuk nem tudod, ki volt Arany János, az óriási műveletlenségnek számít. Pedig én nem hiszem, hogy az irodalomban Arany ismerete fajsúlyosabb, mint a fizikában a robbanómotor működése vagy a számítástechnikában egy eszköz bekapcsolása...

Félre ne értsetek, én nem a humán tudományok terén műveletlen embereket védem, hanem azt tartom problémásnak, hogy a természettudományok még ma sincsenek egy szinten egyes reáltudományokkal. Ehhez elég ránézni a tantervre: mennyi fizikát tanul egy átlagos középiskolás, és mennyi irodalmat? Egy átlagos szakközepes 11.-ben már nem tanul fizikát, irodalomból meg kötelező érettségizni. Nekem senki ne mondja, hogy az irodalom fontosabb, mint a fizika. És mondom ezt azzal együtt, hogy nem támogatnám az irodalomórák számának visszavágását sem.

@áasdklfjáasn: Itt arról van szó, hogy egyes szavak bizonyos dolgok tömegét jelentik. Mint emberekre a tömeg már önmagában sok embert jelent, szükségtelen a tömegek verzió, a végén kával.
A média a tömegtájékoztatás összességét jelenti, minden alfajával együtt, és így felesleges többesszámba rakni, akárcsak az alternatívát, az is eleve többféle választási lehetőséget jelent, csak aki ezt nem tudja pontosan, helytelenül alternatíváknak ragozza.

Miközben a médium szó régóta elsősorban egy spirituálisan fogékony embert jelentene, amit így már azelőtt használtak, hogy a modern média szó megjelent volna a nyelvben.

Sajnos az a baj, hogy sok buta ember kezd valamit helytelenül használni, amit azután a média elterjeszt, és ez a hülyeség elfogadottá válik.

@ommm: legyen!

Hartlein Károlyt nagyra becsülöm, de én még valamit hozzátennék:

Nem csak a természettudománynak nincs megbecsültsége, hanem úgy általában a következetes, árnyalt gondolkodásnak. Petőfi ismeretét/nem ismeretét hozza fel példának a beszélgetésben, mintha Petőfit a mai átlagember annyira ismerné. Arról is, és általában is a humán területekről csak nagyon felszínes dolgok ragadnak meg a többség fejében. Hányan tudnak Petőfi ellentmondásos megítélésű politikai szerepéről, a pénzért írt mulatós verseiről, a hebehurgya nőügyeiről, ... Ez mind árnyalja a képet róla. De a többség csak egy felszínes, párbites képpel beéri, nem is vágyik többre, mert az már megerőltetné az agyát.

Az alapgond a gondolkozásról való leszokás, az árnyalt, többoldalú tájékozódásra való igény hiánya. Ennek talán legfőbb oka az az előre megrágott információtenger, amivel nyakonöntik a fiatalt a média, médiumok, médiák vagy médiákok (nem kívánt rész törlendő :-) ). A mai társadalom egyik legnagyobb, megoldhatatlannak látszó problémája, hogy Hartlein Károlnyak igaza van: természettudományok nélkül befuccsolunk, de ahhoz, hogy a társadalom gondolkodóképessége megmaradjon, önkorlátozást kellene bevezetni pl. a TV-műsorok számában és tartalmában, a neten elérhető szemétkupacban, stb. De az az önkorlátozás (cenzúra) épp a mai társadalom alapelveivel megy szembe. Így a fene nagy szabadságra rástartoltak a cégek, akik a tömegtájékoztatást végső soron a saját termékjeik burkolt vagy nyílt reklámfelületévé alakítják, mindent a "nézettség" mozgat és az egyben igazolja is a legrombolóbb műsorokat is, hisz mondhatják: "erre van igény, mi csak kiszolgáljuk". És a napi sok órás TV/net stb. passzív fogyasztás nagyobb agymosó hatású, mint az iskola hatása. Pusztán a fizika óraszám emelése csak kicsit javítana.

Az általános elbutulás a legerősebben a természettudományokat érinti, hisz itt nehezebb mellébeszélni, mint a humán területeken. Tehát nemcsak reál területeken van leépülés.

(És hogy a butuló népesség hogyan szolgálja az egyre manipulatívabb politikai erők érdekét, az is érdekes kérdés, de erről keveset tudok.)

Bradbury "Fahrenheit 451"-e és Huxley "Szép új világ"-a a rémálmom. Nem látom, mi állítja meg ezt a folyamatot. A látványos tudomány-népszerűsítés ellene dolgozik, ezért szurkolok a Hartlein Károly-féléknek, de elég szélmalom-harcnak tűnik.

Szerintem.

@Rocko-: ez olyan mint a vakond?

Tehát a vakond (egyes számban) – vakondok (többes számban), illetve a vakondok (egyes számban) – vakondokok (többes számban) is elfogadott forma nyelvünkben.

Visszaterve jo volt a kisfilm. En 8 eves koromban felgyujtottam a szomszed garazsat ( szokvanyos hajlak spray ele tartott ongyujto kiserlet ) majd 11 evesen nyari szunidoben ( winetou filmek hatasara ) ki akartuk probalni hogy at tudunk e loni a nadas felett tuzes nyillal. Hat nem tudtunk, en akkor mar a masodik nagy adag verest kaptam otthon a fizika miatt igy ez is magyarazza hogy mindket diplomam human.

@Rocko-:

@Rocko-: ez olyan mint a vakond?

Tehát a vakond (egyes számban) – vakondok (többes számban), illetve a vakondok (egyes számban) – vakondokok (többes számban) is elfogadott forma nyelvünkben.

Visszaterve jo volt a kisfilm. En 8 eves koromban felgyujtottam a szomszed garazsat ( szokvanyos hajlak spray ele tartott ongyujto kiserlet ) majd 11 evesen nyari szunidoben ( winetou filmek hatasara ) ki akartuk probalni hogy at tudunk e loni a nadas felett tuzes nyillal. Hat nem tudtunk, en akkor mar a masodik nagy adag verest kaptam otthon a fizika miatt igy ez is magyarazza hogy mindket diplomam human.

@Flúgatlan: a hutoajtokban az allithato polc inditotta el az organikus gyumolcsle business t az usaban - szep peldaja hogy minden mindennel osszefugg.

A camel cigaretta elso reklamja ( the camels are coming -1913 ) peldaul forradalmasitotta a reklamipart.

Ezer pelda van, minden mindennel osszefugg. Ha ebbol penzt tudsz csinalni akkor "jo".

@Flúgatlan:

A tiboru fele konteo oldalt ismered? Az szerintem neked is valo.

@ColT: én pl. történelmet 2x4 évig tanultam. Minek? tanultam az őskort meg az ókort 5. általánosban, majd kezdtem előröl 1. gimiben.
ugyanígy a többi korszakot is kétszer tanították.

ennek fényében kérdezem meg újra: minek? ráadásul én tápos voltam (=sorkatona gimi után, egyetem előtt 1 évig), úgy felejtettem el mindent, amiről utána nem volt szó az egyetemen, mint a huzat.

nulla értelme volt.

Ha pár ember sztorizását azok egy részének táplálék bevitele mellett minden héten kb 1 órában képesek vagyunk meghallgatni akkor erre az emberre egy csatornát lehetne építeni. Még ilyet csak sokkal hosszabban. Akinek ebből egy szó ragadt meg az elméjében azt sajnálom.

@repecs: "Ha pár ember sztorizását azok egy részének táplálék bevitele mellett minden héten kb 1 órában képesek vagyunk meghallgatni akkor erre az emberre egy csatornát lehetne építeni"

Es ez mennyire igaz.@Bambano: "foiskolai hallgato" alhadnagy kent szereltel fel?

@Lendvai Zsolt:
latinosan nem egészen,ld táblázat
de.wiktionary.org/wiki/Media
en.wiktionary.org/wiki/Medias
a medium angolban is közepet jelent
dict.leo.org/ende/index_de.html#/search=medium&searchLoc=0&resultOrder=basic&multiwordShowSingle=on
egyébként meg nem bajban leszünk, hanem vagyunk
(nemcsak a természettudomány, hanem a pongyola fogalmazás, meghatározás, tudás etc miatt)

Heti 5 tesióra mellett nyilván nem lesz több reál tantárgy. Nyilván kell a testmozgás is, de pont ez az a rész, amit meg lehetne délutáni, választható foglalkozásként csinálni. Ha lenne pl. úszás szervezve délutánra csodálkoznék ha ne lenne ott a gyerekek 80 százaléka. De nem, inkább matek helyett néptáncolnak péntek 2. órában...

Van itt egy érdekes videó, a többség meg azon lovagol, hogy mi a helyzet a többesszámmal. Ti tényleg mind ilyen szánalmas bölcsészek vagytok? Azok szoktak kiragadni egy jelentéktelen apróságot és órákig lovagolni a semmin...

A grammatikai trollkodást a legjobb széttrollkodni. Pölö:

víz - média
vízcsepp - médium

Mindet tudjuk magyarul többesre ragozni, ettől jó is nekünk nagyon, de az első kettő többesszáma szimpla hülyeség, semmi konkrétat nem jelent, csak tippelni lehet, mire gondol az, aki a "vizek"-ről beszél. Most azon lehet még rugózni, hogy idegen szóval bezzeg, de...

@ommm: Köszönet ezért a négy részért is mindannyiótoknak, akik készítettétek és azoknak is akik segítettek, támogattak.

„Jó” és „rossz” tanárok ugyanúgy vannak és lesznek, mint autószerelők, bolti eladók vagy akár orvosok.
Túl jón és rosszon azonban nem szabad megfeledkeznünk a körülményekről. A „liberális” berendezkedésnek hála nem maradt a pedagógusoknak semmilyen eszköze a fegyelmezésre, a tisztelet pedig az utolsó, amit megkaphatnak egy gyerektől, aki csak annyit hall otthon az iskoláról, hogy „hülye az iskola, a tanár…”.
Ez persze általános probléma társadalmunkban, nem tisztelünk senkit és semmit, sem az életet, sem a vagyont… csak, ha a sajátunk. Nincs más, csak az önzés. Ezt az „erkölcstant” viszont nem az iskolában kellene tanítani, hanem a szülők feladata lenne, példamutatással. Tudom, és természetes, hogy vannak kivételek, de hány fecske csinál nyarat?

@Flúgatlan: Na ezt én ma reggel akartam még ideírni, mert kihagytam... hogy egyáltalán a gondolkodás kezd kikopni.
Mert nem tud kezelni az okos ember egy gépet, ami még azt is kiírja, mit csinálj vele.... mit várunk?
Olvastad az F451-et -> rossz ember nem lehetsz :D

@Bambano: Nem lehet tudni, hogy te később mit csinálsz. Ha általános után többet nem jársz iskolába, akkor nem lett volna fogalmad semmiről, ami ezelőtt történt. A dolog célja, hogy általános, ill. középszintű műveltséged legyen, akárhol mész ki az iskolarendszerből.
Ugyanígy a többi tárggyal is, középiskolában is tanítanak matematikát :)
(Viszont a matematika oktatása pl. a természettudományokon belül eléggé túlsúlyban van, nem?)
Az egyes területek művelői sokszor érzik fontosabbnak a sajátjukat, pedig nem hinném, hogy fontosabb egyik oldal, mint a másik. A folyamatosság, következetesség fontosabb lenne, a tantárgyak egymásra épülése is.
Illetve pl. pont történelemből, sok tanár nyomja az évszámokat, sokkal többet, mint az fontos lenne. A társadalmi folyamatok meg elsikkadnak, pedig azok a lényegesek a történelemben. Nincs összekapcsolva az irodalomoktatással, művészettörténetet nyomokban sem feltétlen tartalmaz...

@Nancsi: Kell az. A gyerekek szervezetét a napi sok óra padban ülés nagyon megviseli. Amikor én gyakorlótanítottam, a kis pockok (általános iskola) nagyon várták, hogy végre akár technikaóra legyen, mert akkor nem ülni kell, hanem csinálhatnak valamit. Tesit hasonlóképp.
A mindennapi tesivel a megvalósítás a baj, megint, nem az alapötlet.

@Scaleo: "robbanómotor"

Nálunk ezért nem csak hogy azonnal beírták az egyest, hanem közben még azt is ki kellett fejtened, hogy milyen távolságból szeretnél megszemlélni a fenti gépegységet...
(helyesen "belsőégésű motor", ha már trollkodunk ;)

@Scaleo: Ez mondjuk igaz, de rosszul van elosztva a humán oldalon is a tananyag. Pl. irodalmon kívül szinte semmilyen más művészettörténet nincs, középiskolában, vizuális kultúránk meg a béka segge alatt.
Annyiban is igaz, hogy érdemes lenne szelektálni a humán tananyagból is, de ilyenkor a reálos többség átesik a ló túloldalára, és egyből a heti 1 irodalomóra :D

Az oktatáshoz: első körben (igaz fájdalmas, de akkor is) meg kéne szabadulni az oda nem illő (jobb nem jutott eszébe és/vagy csak ide vették fel) tanítóktól/tanároktól. Csak olyanokat szabadna katedrára engedni akiknek ez a Hivatásuk. Ők szívvel lélekkel tudják motiválni a gyerekeket, ami sokkal többet ér, mint beléjük verni a lexikális tudást.

@visszakettopadlogaz: www.youtube.com/watch?v=oT4CKxZWpeg

"Talán érdemes lenne meghallgatni."

Érdemes volt, mert elgondolkodtatott egy s másról, főleg arról, hogy sokkal fontosabb a gyerekek érdeklődését a tanulás, a tudás megszerzése iránt, mint megpróbálni beléjük "verni" azt.

@korzo: egyetértek !

Köszönöm a posztot !

a szombati tanítás marhaság, általában ezt olyan mondja, akinek nincsen családja.
így is sokat vannak a gyerekek iskolában, inkább az ott eltöltött időt kéne HASZNOSAN eltölteni.

@korzo: Igazad van, de mögé néznél ennek a dolognak?
Ehhez a feje tetejére kellene állítani a világot!
Miért is?
A tanulás, olvasás, érdeklődés szeretete alapjaiban a családban kell kialakuljon. Ahol még van család, ott sincs erre „idő” (tudjuk, ha szánnának rá, lenne).
A következő állomás az alsó tagozat kellene, legyen. Mivel a társadalmi és anyagi megbecsülése a tanítói rétegnek a legkisebb, a tanítóképzőkre való bekerülés a legkönnyebb. Így aztán, ide - a szerény számú elkötelezettet leszámítva - azok jelentkeznek, jutnak be, akik máshová nem… És tőlük várjuk, hogy megszerettessék a gyermekekkel az iskolát, a tanulást? Gáááz. Mindezt persze úgy, hogy közben - tudom, magamat ismétlem - nincs támogatása a szülők részéről, a gyerek nem látja, hogy a szülők tisztelnék az iskolát, a tanítót… akkor ő miért tenné?

@korzo: Csakhogy a robbanómotor mást jelent, mint a robbanó motor... Nem tudom, melyik hülye írta be nektek ezért az egyest, de nem lehetett túlságosan tájékozott, az biztos.

@ColT: De én nem erről beszéltem. Nincs bajom a humán tárgyak óraszámaival, nekem a reállal van gondom. Nézd meg, miből kell érettségizni: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem; a másik oldalon meg mindössze egyetlen tárgy: matematika. Ahol ma már még csak szóbeli sincs, csak egy röhejes írásbeli. Oké, vannak még választható tárgyak, de azokat éppúgy választhatják mindkét oldalról.

Az meg, hogy miből kell érettségizni, determinálja az óraszámok megoszlását is. Egy átlagos középiskolás 11.-ben már nem tanul fizikát, informatikát, kémiát, biológiát stb., igazából (hacsak nem jár fakultációra) semmilyen természettudományos tárgyat. Hát ezek után nekem senki ne mondja, hogy nem a humán tárgyak vannak óriási túlsúlyban.

De mondjuk amíg még van fizika, mennyi van belőle egy átlagos középiskolában? Heti 1 óra? Mit lehet megtanítani ennyi idő alatt? Hány kísérlet fér ebbe bele? Semmi meglepő nincs abban, hogy egy átlagos érettségizőnek lövése nincs a fizika törvényeiről.

És még egyszer: én nem a humán tárgyak óraszámainak megnyirbálásával kezelném ezt a problémát. Azokra is szükség van; azt nem mondom persze, hogy ott nem kéne átalakítani semmit.

@Scaleo: Vele beszéld meg: www.gek.szie.hu/?q=user/924
Ezek szerint tisztában vagy vele, hogy a lángfront terjedési sebessége a különbség a robbanás és az égés között, és belsőégésű motorban nem szeretjük a robbanást.

@korzo: A jelentéstömörítő szóösszetételeknél a szó alakja egy dolog, a jelentés meg egy másik. Lehet, hogy aki kitalálta a "robbanómotor" szót, nem a pontos kifejezést használta, de így terjedt el, és mindenki belsőégésű motort ért alatta.

@Scaleo: Az a baj, hogy több órát már nem bírnak el a gyerekek. Az óraszám emelése nem megoldás... De az igaz, hogy a reál tárgyakat végig kéne vinni középiskolában is, gimnáziumban is.
Illetve, technikaoktatás középiskolában. Régen volt ilyen. Ma nagyobb szükség lenne rá, mint bármikor, természetesen értelmes, aktualizált tananyaggal. Mobiltelefon működése, robbanómotor, olaj szerepe (érettségire autót kap, tudja már, miért kell olajat cserélni), környezetvédelem, ne írd ki a magánéleted a netre, stb.

@Scaleo: Ezért írtam, hogy "ha már trollkodunk". A köznyelv így érti, de attól még nem pontos/helyes.

@korzo: Csakhogy én nem trollkodtam. ;)

A riporter (ommm?) nem gomorbol a bunok varosabol (Tornalja) szarmazik ?

@ommm: úgy elképzeltem magam előtt, ahogy szereztek egy Karcsi stílusú-szintű embert, aki autóvezető oktató, és autóvezetési (motorvezetési) filmet forgattok, de nem hagyományos, unalmas módon, hanem pl. roncsderbynek.

nem tettél fel a kopott nyárgumid helyett téligumit, akkor így repülsz el mondjuk a hungaroringi tanpályán
és hasonlók.

"Ebbe a lombikba teszünk egy kis cseppfolyós nitrogént
akarom mondani megtöltjük teljes egészében"

Ommm, te végleg elrontottad Karcsit :)