Azt reméltem, hogy az Avensisünk szerelős posztjai nem fogják a Belsőségről kiszorítani Csikós szarjait, mert hát egy Toyota nem romlik el. Ami persze nem igaz, hiszen kopik, és ami kopik, az egyszer elfogy. Ennek ellenére nem panaszkodnék túlzottan. Tán emlékeznek még páran a nyomtatott Totalcar-magazinra, ahol illett mindenkinek illett pár sort írnia arról, hogy mi történt a kocsijával az elmúlt negyedévben. Hát, kemény volt. Az egyik írásom címe az volt, hogy Ismét mosóban az Avensis – gondolom, ezzel mindent elárultam.
Nagyjából így telt el négy év, talán annyi különbséggel, hogy a mosások egyre ritkultak. Végig gyomorgörcsben, mert hát tudom, egyszer ez az autó is el fog romlani. Na de mikor? Gondolom, egy Citroën XM-mel hamar bekövetkezett volna a megkönnyebbülés, de ennél a Toyotánál sehogy sem akart megtörni a jég. Talán annyi történt még, hogy a kipufogórendszerben elkopott az a kúpos tűzkarika, ami a motorblokk és a rendszer mozgásait hivatott lehetővé tenni. Áprilisban elkezdett rettenetes hangja lenni, annyira, hogy a városi átlagom lement 7,5 literre. Gyorsan elmentem vele a kipufogóshoz, kicserélték, kész. Négyezer.
De ez nem számít elromlásnak, mert lehetett közlekedni az Avensissel. De végre bekövetkezett az igazi elromlás is.
Az úgy kezdődött, hogy egyszer-egyszer nem indult be. Elfordítottam a kulcsot, tákk, és semmi. Az első évben egyszer. Aztán kétszer. Aztán rájöttem, hogy igazából a melegtől függ. Ha tűző napon parkoltam, vagy ha sokat hajtottam az autót, és emiatt megmelegedett a kormányoszlop környéke, egyre gyakrabban esett meg, hogy első elfordításra nem indult. Aztán persze másodikra igen, kicsit feszítve a kulcsot.
Idén húsvétkor már szóltam Hajninak, a feleségemnek, hogy amikor jövünk haza Románia felől, és megállunk cigivel kombinált pisiszünetet tartani, szóljon, nehogy leállítsam a motort. Persze nem voltam túlzottan betojva, mert tudtam: legrosszabb esetben is, ha kihűl, be fog indulni. De a francnak van kedve erre várni.
Aztán mostanság egyre gyakoribbak voltak az ilyen esetek. A legvégén már az sem kellett, hogy meleg legyen, teljesen normális tavaszi napon sem indult be. Az árnyékban.
Az ember tudja, hogy az alkatrész exitusa közeleg, de végig ott a bizonytalanság. Mikor? Vegyek alkatrészt? Már rég elkezdtem fórumokat olvasgatni, és kiderült, hogy ez jellegzetes hibája az első generációs Avensisnek, illetve például a Carinának is. Elvégre ugyanaz az alkatrész megy bennük tönkre. Szerencsére nem a gyújtáskapcsoló romlik el bennük, hanem az a kapcsoló, amit a valójában gyújtáskapcsolónak hívott kulcsos szerkezet elforgat. Azt is írták, hogy nem olcsó, harmincezer forint fölött van az ára. Plusz a munkadíj. És a Toyota-szervizekban nagyon örülnek, ha végre beesz valakit a fene olajcserétől eltérő problémával, azaz: nem olcsó.
Cikkszám alapján – a típushibákkal kapcsolatban rendkívül tájékozottak a hazai Toyota-klub tagjai – nem volt ördöngösség szétnézni a neten, és kiderült: bizony ezt be lehet szerezni az Ebayen. Gyári, új, eredeti Toyota. Bizony. 37 font, ami cirka 13-14 ezer forint, gazdaságpolitikánk unortodox működésének függvényében.
Írtam is gyorsan az eladónak, hogy Magyarországra szállít-e. Elvileg igen, csak épp egyfajta gyorspostával hajlandó, az meg drágább, mint az egész cucc. Ejha! Na mindegy, amíg nem romlott el, nem parázok, bár még ezzel együtt is kevesebb, mint a hivatalos alkatrészár itthon.
Aztán bebizonyosodott, hogy a nemzetközi Toyota-tulajdonosok is tájékozottak ám, megtaláltam a csere menetét, fényképekkel. Nem egy nagy műtét. Bekönyvjelzőztem, és nyugodtan hátradőlve vártam, hogy mikor jön el az idő.
Végül egy szép május végi napon tényleg bekövetkezett. A gyújtáskapcsoló véglegesen kapitulált, szerencsére itt, az irodánktól húsz méterre, a parkolóban. Gyors cselekvésre volt szükség. Gondoltam, ezért megkérdezek egy bontóst, hátha van nála alkatrész. Legnagyobb meglepetésemre volt bontott is, és gyári új is. Annyit mondtak a telefonba, hogy a bontotton látszik, már kezd kopni, nem érdemes vele vesződni (ők is ismerik), de szokott lenni jobb állapotú ennél. Viszont a gyári megvan 22 ezerből. Ők is az ebayről veszik vajon? Mindegy, megvettem.
Maga a szerelés nem volt nagy dolog, tényleg. Csak a kormány alatti műanyag panelt, és a kormányoszlop burkolatának alsó részét kell leszedni (öt csavar), lehúzni két stekkert, amit ezen a kapcsolón rögzítettek, majd lecsavarozni a gyújtáskapcsoló alól forgókapcsolót (két csavar). Az azért látszik, hogy ennek a szerelhetőségére nem szántak figyelmet, tán arra gondoltak a japánok, hogy ilyesmi sosem romlik el: a kettő csavarból az egyik pacekra a kormánytengely felé néz, így lehetetlen szögből, félig oldalról kellett kiszenvedni, majd utána az új kapcsolónál vissza. Az egész megvolt félóra alatt, úgy, hogy közben egy volt kollégával azt is megbeszéltük, hogy mekkora baromságokat írunk a TC-n.
Gondolom átjön, mennyire viselt meg a dolog. Semennyire. Ha a tűzkarikát is beleszámoljuk, összesen 26 ezer forintnyi rendkívüli kiadásom volt az Avenissel, ami egy tizenharmadik évét taposó kocsitól nem rossz, azt hiszem.
Az utolsó 100 komment: