Megyünk Ágyúgolyó Futamra, mint már említettem. Mi képviseljük majd a Totalcar.hu-t augusztus utolsó hétvégéjén. Mivel roppantul szeretnénk, ha mindenki nekünk drukkolna, úgy gondoltuk, egyesével bemutatkozunk.
Az autó eredetileg 1974-ben született, tehát nálam is idősebb. Akkoriban még volt teteje, ajtaja, mint minden rendes úri Trabantnak. Valamikor a nyolcvanas évek végén, vagy talán a kilencvenes évek elején akkori gazdája úgy gondolta, jobb volna az élet fedél nélkül. Akkoriban jött divatba a hajléktalan-mozgalom, ám Zsolt közel sem erre gondolt. Hírét vette ugyanis, hogy az akkor még létező Autótechnika Vállalat raktáraiban porosodik néhány Tramp-karosszéria. Motor és futómű nélkül, de ponyvával, kárpitokkal, szinte kompletten. Alkatrészként raktározzák és árulják, mint egy fékpofát, vagy kerékanyát. Van persze tisztességes alvázszáma is, „E” betűvel kezdődik, Ersatzteile, azaz cserealkatrész.
Ebben az időben még könnyedén papíroztak le fődarabcseréket, átalakításokat, így nem volt nehéz elérni, hogy a kétütemű limousine kivitelből (ami egyébként szerintem inkább coupé, merthogy kétajtós) négyütemű, Fiat-motoros, nulla ajtós Tramp legyen.
Kübel, oder Tramp?
Persze a magyar bürokrácia nem volna önmaga, ha korrektül kezelné a típusmegnevezéseket. A Tramp gyári típuskódja 601Z, az igen hasonló, de a határőrség számára gyártott Kübel hivatalosan 601A, az erdészeknek szánt Kübel-verzió pedig 601F.
A mi forgalminkban a „601F /PONYVATETŐS TRAMP/" megnevezés szerepel. Valószínűleg onnan ered, hogy az első hazai darab Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszteré volt, méghozzá egy eredeti, igazi Kübel. Ez került fel az adatnyilvántartó típusválasztékába a saját kódjával, aztán a jóval később érkező Trampokat egyszerűen ide sorolták be.
Az autó komoly helyet foglal el a Trabant-Wartburg Klub történetében is. Muczán Gábor Klubelnök így foglalta össze a történetet: „A csontszínű, vadonatúj, négyütemű Trampommal gondoltam, hogy nem csak társakra találok, de különleges, egyedülálló autómmal ki is tűnhetek a sorból. Nos, az első hirdetés megjelenésének napján jelentkezett is az első tagunk, Kajzinger Zsolt, aki így kezdte mondókáját: olvastam a hirdetést, és van egy különleges Trabim! Egy nyitható tetejű, vajszínű Tramp, olyan, amilyet az Autótechnikánál árulnak karosszériaként, és én FIAT motort szereltem bele! Paff! Azt hittem egyedül vagyok... De hát, végül is azért kerestem társakat hogy ne legyek egyedül... Meg a Trampom se... Így hát már az autó sem volt egyedül, sőt rögtön ikertestvére lett.”
Nos, ő itt a kettes számú versenyző, Kajzinger Zsolt egykori autója. Később Gábor birtokába került, így újra összekerültek az ikrek. Régóta szemeztem velük, és sokat álmodoztam arról, hogy egyszer én integetek majd a sofőrülésből, zsebemben a nevemre szóló forgalmival. Amikor elkértem egy gyors tesztre, hogy az Autófílián bemutassuk, szóba is került, hogy egyikük éppen eladó. Mit mondjak, nem vittük vissza. Kedvesem kerek születésnapján aláírtuk az adásvételit, és maradt. Az sem szegte kedvemet, hogy az adásvételire kedvesem neve került fel…
Azóta gyakran kirándulunk vele, megfordultunk már többször a Balaton és a Velencei tó környékén, Szentendrén, de decemberben két alkalommal is rendetlenkedtünk a fővárosban is. Most épp a Balaton északi partján portyázunk, ha láttok, integessetek bátran!
Augusztus utolsó két hétvégéjét is Trampban töltjük. Huszadikán feltétlen leruccanunk Nyíregyházára, a KGST Partyra, egy héttel kesőbb pedig, mint említettük, bejárjuk az országot az Ágyúgyolyó Futammal.
Technika
Semmi különös. Klasszikus Trabant-felállás, hátul független háromszög-lengőkarokkal, spirálrugóval, elöl pedig trapéz-lengőkarokkal, kereszt-laprugóval. Négy dobfék, négy sebesség, az eredeti váltóhoz képest csak a fixre hegesztett negyedik fokozat az újdonság. A motor négyhengeres, 903 köbcentis jól ismert Fiat-darab, karburátorral. Alig hihető, de a lökőrudas konstrukció simán leforogja a hétezret - tovább nem mertük tolni.
A karosszériáról a képek mellé nem tudunk sok újdonságot mesélni. Tető nincs, ahogyan ajtó sincs. Ha az idő hidegre fordulna, felhúzatjuk a ponyvát, extrém fagyok esetén az oldalsó nyílásokat is vászonnal takarjuk el. Fűtés van, de csak éppenhogy - ablakpárátalításra épp elegendő. Hivatalosan négyszemélyes, van is ennyi hely, a limuzinhoz képest hátul meglepően tágas. A csomagtartó sem csak névleg létezik - bár nem akkora, mint egy "keménytetős" darabé, azért fér bele cucc bőven.
Megvagyunk tehát mindhárman, jelenleg éppen közös pihenéssel, edzőtáborozással készülünk a versenyre. Nincs már sok időnk, nem egészen három hét múlva csúcsformában kell lennünk, hogy minden dicsőségek legdicsőségesebbikét hozzuk el a Totalcarnak.
Tartsatok velünk, augusztus 27-én jövünk, és megyünk!
