Kis túlzással miatta jöttünk ki: az Opel Astra 2010 legfontosabb autós újdonsága lesz, különösen Magyarországon. Az Insignia sikerei és az első üléspróba után nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy fényes jövőt vizionáljunk neki.

Carl-Peter Forster, a GM Europe vezére a tegnapi sajtótájékoztatón tőle rég nem látott felszabadultsággal beszélt az újdonságokról, és arról, hogy az Astra I (mint Ilona, a H betű után. Ez már a kompakt Opel 10. generációja) „sok tekintetben egy kis Insignia”.

Sőt, méreteiben néhol még nagyobb is. Elöl – és ez a legmeglepőbb –, több a hely, mert a középkonzol és az ajtókárpit is soványabb, mint az Insigniában. A hátsó lábtér is elegendő, az én 175 centimmel a térdem és a háttámla között még vagy 10 centi hely maradt (ebben az Insignia erős 5 centivel jobb.) Bezzeg hátsó fejtérben: referencia gyanánt egy ötajtós, elég meredeken lejtő tetejű Insigniába ültem át az Astra után, de amíg a nagyobb kocsiban alig pár centi maradt a hajam és a kárpit között, addig az Astrában itt is megvolt egy 10-es.

A beltér méreteit a konkurenciához viszonyítva Golf szintnek tűnik az új Astra, ami az elődhöz képest jelentős előrelépés. Az anyagminőség sem rossz, de az nem éri el a legnagyobb rivális színvonalát, különösen a műszeregység árnyékolójának a teteje kopogós. A formavilág viszont sokkal érdekesebb, izgalmasabb, mint bármelyik Golfban valaha volt.

Hiába kettős padlójú, a csomagtartó és a nyílása is szűknek érződött: az ötajtós Astra nem lesz a szobafestő kisiparosok kedvence, de talán már a kombi sem. A következő karosszériaváltozat, ami Sports Tourer néven 2010-ben érkezik, szintén inkább a dinamikus vonalvezetésére, mint tökéletes helykihasználásra gyúr. A háromajtós a kombi után várható.

Élőben már az ötajtós Astra is jól néz ki, bár ez a desing nem olyan erős, mint az Insginiáé. Egyszerűbbek a domborulatok, kevésbé markánsra vasaltak az élek és az oldalnézet hokiütő mélyedése is hiányzik. Viszony nagyon pofás a kocsi, az alsó hullámmal tört fényszóró, a diszkrét, ötszögletű hűtőmaszk karakteres arcot kölcsönöz neki.

Kütyűrajongóknak tartogat meglepetéseket a kompakt Opel, az Insigniából ismert táblafelismerő rendszert, az adaptív fényszórókat és az állítható feszességű lengéscsillapítókat is megkapja a kistesó. A Corsától pedig a hátsó biciklitartó rendszer az örökség.

Ami a technikát illeti, új az 1,4-es turbómotor és a hátsó futómű. A benzines turbómotor a méretcsökkentés jegyében született, 200 Nm nyomatéka alacsony fordulattól bevethető, és várhatóan nem is megy majd rosszul: 9,7 másodperces gyorsulást és 205 km/órás végsebességet ígér az Opel. Persze viccesen alacsony, norma szerint alig 6 literes fogyasztás mellett.

A hátsó futómű továbbra is csatolt lengőkaros, de a B-osztály mintájára kicsit megvariáltál. A Watt rudas kitámasztás állítólag kanyarban majdnem olyan, mint a független felfüggesztés, de sokkal kevesebb helyet foglal. Meglátjuk. Hogy mikor is?

Vezetni még az ősszel fogjuk az új Astrát, az első ügyfélautók január környékén érkeznek az Opel gliwicei gyárából. Az ára is jónak ígérkezik: Németországban 15 900 eurótól indul az 1,4-es szívómotoros alapmodell, amely kifejezetten kedvező ajánlat. A másik fontos Opel újdonságra, az Amperára egy kicsit tovább kell várni.

Benzinmotort minden villanymotor mellé!

Azt hiszem, a földgázos Zafirával megtett utunk után sokkal szimpatikusabb az Opel Ampera/Chevrolet Volt koncepciója, mert most már tudom: felfoghatatlanul sok a benzinkút a Földön. És ezt már megszoktuk, az útjainkat nem kell agyon tervezni, nem lehet benne bizonytalanság. Igaz, konnektor is van, rengeteg, csakhogy ezeknél tankolni nem két perc, hanem mondjuk nyolc óra. Ugyan 380 voltról gyorsabban megy a dolog, de az nincs minden háztartásban. És úgy is órákban mérhető a töltési idő. Nagy kár, mert ahogy az E-ON standján láthattuk, árammal járni harmadával olcsóbb lenne.

Aki emlékszik még a mobilok hőskorára, az tudja, a „mindjárt lemerülök, mondjad gy....bíp, bíp, bíp” jellegű beszélgetés rohadt kínos, de ugyanez egy autó akkujának lemerülésekor már veszélyes, a modern városok pedig nem bírják el, hogy álljon a forgalom a lemerült autók miatt. Szóval nem feltétlenül butaság, amit a GM-nél kitaláltak, vagyis az, hogy az akkuk lemerülésekor beindul egy benzinmotor, amely egy generátorral tölt.

Az Ampera itt volt Frankfurtban, bele is ültünk a prototípusba. Elvileg azt a platformot használja, mint az új Astra és a Chevy Cruze, és bár az utastere elég nagy, mégis csak négyszemélyes. Mivel az akkukat egy kardánalagút-szerű képződménybe rakták, amely jó magas és hosszában kettévágja az autót. Ami a belső tér kivitelét illeti, erősen szériaközeli a prototípus kivitele és minősége. A műszerek persze nagyon digitálisak, de ez ilyen jövöautóknál nem is vár mást az ember.

Azt persze még nem tudják megmondani, hogy vajon mennyibe fog kerülni a kocsi, de ahogy Dános András, az Opel sajtósa fogalmazott, itt nem egy-két műanyag burkolat minőségén fog múlni az ár, hanem az akkukén. Azok pedig nem olcsók.

Az új autók mellett is akadt izgalom és beszédtéma az Opel standján: a tulajdonosváltás miatt megszűnik a zürichi GM Europe központ, és a Magna nem mindenki szolgálatára tart igényt. Az átszervezett cég központja Rüsselsheim lesz, a főnöki székben várhatóan marad Carl-Peter Forster. A többi jövőre meglátjuk.