Végül is, ha megmakkan a jármű, soha jobbkor. Zsoltival amúgy is terveztük a szétbombázást, egy új alumínium hűtő és egy váltóolajhűtő beépítését. Meg egy alapos porlasztóbeállítást, mert az első mért fogyasztásom 23 liter lett, azt pedig Zsolti abszurdumnak tartja, szerinte 15 liternek kell annak lennie, majd meglátom.

Egyelőre abban maradtunk, hogy valószínűleg a generátor adta meg magát, péntek reggel pedig majd berakom az autóba, és kirotyogok a Bélatelepi útra. Szerencsére előző este már elővigyázatossági alapon beraktam az akksit: hát nem a töltéssel volt a baj, mert a Cougar továbra sem röffent be. Zsolti igen rendes szakember, este 10-kor kiszállt a helyszínre, kért egy indítózást, és megállapította, hogy az akksi tényleg jó: az áramfelvételtől megfeszül a kábel.

Hát akkor önindító. Behozta a vasrudat és a pörölyt, és az Eurosport éjszakai műsorán látható trükklökés-biliárd stílusában odakúrt egyet az indítómotorra. Semmi. Ezzel egy ideig eljátszottunk, végül Zsolti azt mondta, az önindítót is kizárhatjuk, mint hibaforrást. Aztán felvette a kesztyűt, és elkezdte tekergetni a főtengely ékszíjtárcsáját. Hopp, ez az, a rossz hír: beállt a motor. Ezeken elég könnyen kéne hogy tekergetni tudjuk a főtengelyt, akkoriban kicsi volt még a kompresszió.

Gyanús kulimász a kartercsőben

Tehát valószínűleg csapágyhalál, amire utal még a kartercsőben talált ragacsos trutymó is. Zsolti egyik lehetséges forgatókönyve, hogy füstölt a Cougar, ezért beletöltöttek valami STP, vagy hasonló füstölésgátlót. Amitől megszűnik a füstölés, de a csapágybeállás a lehetséges mellékhatások közé tartozik.

- Az eleve hülyeség, hogy meg akarják szüntetni a füstölést: egy ilyen régi motor nyugodtan füstölhet. A másik, hogy álltában lerakódhatott az olaj a kipufogókönyökben. Amikor átforrósodik a rendszer, elkezd kegyetlenül füstölni. Ha csak rövid utakon használják, folyamatosan füstöl; az én 69-es Galaxie-m is füstöl, mert nem tudtam még vele 50-100 kilométert menni.

Puma, Csirke, Picur kutya

Így aztán végül a Cougar tréleren ment a Bélatelepi útra. Ezúttal maga Tréleres Gabi jött érte, aki megcsodálta a Cougart, és azt mondta, ő is ebbe az irányba mozdult: megvette a tavalyi driftbajnok BMW-t. Erre csak annyit tudtam mondani, hogy akkor én motorral megyek, és majd a Zsoltinál találkozunk.

Ötszázvalahány ló lesz

10 óra 36: a Cougart betoltuk a helyére egy Grand Cherokee SR-T mellé, amire Zsolti éppen kompresszort épít. Itt van Attila, aki alkatrészeket hozott az SR-T-hez, és állítólag jön Manson is, VMax Zsolt régi spanja, akivel a világ legszórakoztatóbb veszekedéseit adták elő. Csak őket egy idő után kevésbé szórakoztatta a veszekedésük, mint engem, és elváltak útjaik. Viszont Manson vékony, ezért szépen befér a Cougar alá, mondja Zsolti.

18 liter fagyálló eleje

Ahhoz képest, hogy ma ki kéne venni a motort, Zsolti igen ráérősen csoszog a kertben, és inkább a Jeepet mutogatja, amit lehet, hogy teszt alá fogunk a jövő héten, mert bestiálisan erős. Végül addig noszogatom Zsoltit, míg meg nem kezdi a hűtővíz leeresztését. Zöld, büdös lötty csorog kifelé; direkt jó, hogy a hűtőt amúgy is ki akartuk cserélni. Nagy hűtőfolyadék-cserélő vagyok, mert tudom, hogy a fagyálló nem csak hűt, de a vízpumpát is keni, meg ilyesmi, úgyhogy kétévente ajánlatos cserélni. És nem jó, ha már büdös, de a Cougarban még nem jutottam odáig, hogy szaglásszam. Remélem, a távoli jövőben se felejtem el, hogy ott alul van az a kis leeresztőcsavar.

Aztán Zsolti megkezdi a hűtő eltávolítását, csavarok, bilincsek, gumicsövek, amit tudunk, lerángatunk, szép rozsdás a rendszer.
- Ez milyen kurva aranyos, ez a vákuumos fűtéscsap! (651) Gondolkoztam, hogyan csináljam az autómban a fűtést, de ennél egyszerűen nincs jobb. Ja, van egy F1-es csirkehangom, nem érdekel?

Sajnos nem, illetve nem, de sajnos ez Zsoltit nem hatja meg, és végig kell hallgatnom egy kotkodácsolással Forma1-autóhangot utánzó művészt telefonos csengőhang formájában. Ej, de ráérünk!

A teljes ghost rider szett

Megjön Manson egy még tőle is szokatlanul bizarr szettben: fekete bőr kezeslábas és 30 lyukú Hitler-csizma, illetve bakancs, szenzációs.
11 óra 13: még mindig csendesen csordogál a zöld hűtőfolyadék. Zsolti szerint majdnem 20 van a Cougarban, már régóta a második tízliteres bödönbe folyik.

Alkatrészes Attila elment, én már nagyon csavaroznék valamit, Zsolti viszont egy szaladgáló Swiftre vágyik nagyon, persze okosba’, mert a régi már nagyon lepukkant, és a tankja is kilyukadt, márpedig ezek még fémtankosak voltak. Ő pedig cserélt már tankot, nem hajlandó többet ilyesmire, a Swift viszont nagyon hiányzik.

Az új hűtőm és a bemozdult Pufi kutya

Megnézem az új alumínium hűtőmet, amiről Zsolti azt állította, beszarok, ha meglátom, olyan gyönyörű. Hát nem tudom, ezek szerint még nem vagyok elég beteg srác: egy alumínium hűtőt látok, semmi különös. Manson viszont teljesen odavan, hogy milyen szép hűtő, a mindenit. Sejtettem, hogy velem lesz a gond.

Negyven éves réz

Közben Zsolti végzett a régi hűtő kiberhelésével, már oda is kúrta a kerítés mellé. Én a klímakompresszort tartom, ne kókadjon a többi cuccra, egyébként gyári Ford, de érdekes módon japán gyártmány.
A Fordok olyan fordosan járnak, a Chevyk olyan sevisen, máshogy jár a két V8-as. A Ford kicsit olyan ércesen, mint a tiéd is. A Chevyk selymesebben.
És a Mopar csoport? (a Chrysler márkáit hívja így a belterjes muscle car közösség)
A Mopar csoport bekaphatja.
Zsolti megbeszéli Mansonnal, hogy nem veszik le a komplett kipufogót, csak meglazítják az Y-nál, hátulról le lehet venni, itt aztán kevésbé követhetővé válik a cselekmény, mert oda ugye csak a Manson fér be, viszont hamarosan előkerül az önindító.

Manson a kartert csavarozza

Nagyon nehezen át tudom tekerni a főtengelyt, de kotyog. Ami hajtókarcsapágyra utal. Aztán a csapágy megragad a hajtókaron, letöri a végét és körbekaszálja a blokkot.
Szóval nem is jártunk olyan rosszul így, hogy álltában szorult meg.
Pufi kutya váratlanul felpattan, és betámadja a kertkapuban a szórólapos csajt, ami furcsa, mert a korábban ugyanott leparkoló Volvo miatt meg se mozdult. Lehet, hogy valami nagyobb fogásra várt, vagy egyszerűen csak nem irritálják a svéd autók.

Látod, milyen jó szétnézni egy Ford motorházban… Nem az van, hogy ilyen alkatrész, olyan alkatrész, ilyen beszállító, olyan beszállító: minden Ford. Nem véletlen, hogy ma melyik nagy amerikai autógyártó maradt állva a három közül. Régen FoMoCo volt az összes Ford cuccon, aztán jött a Motorcraft, aztán most megint jön vissza a FoMoCo.

Lógott a kormányszervó hidraulikacsöve is, az se jó, ha leszakítja valami.
Az az érdekes, hogy a ’69-es Galaxie-ban ugyanaz a kormánymű van, mint a majdnem mai F150-ben. Cikkszámra ugyanaz, annyi a különbség, hogy más benne a szelepelés, kevésbé van túlszervózva. Máshogy szelepelték, kicsit feszesebb. Ezek szerint 50 évet elment ugyanaz a kormánymű. Jó, ezt mondjuk kétféleképpen lehet magyarázni. Van az, hogy milyen tökéletes, mert lám, 50 évig jó volt, vagy hogy mennyire igénytelen hulladék az amerikai autóipar, hogy ennyire nem törődött a fejlesztéssel. - Nyilván korszerűtlen egy globoid egy mai fogasléces kormányművel szemben. Ez egyértelmű. De megbízható, strapabíró, és ennyi. Javítani is nehezebb egy fogaslécest.

A régi sor négyes BMW-ben, ami nekünk van, a dugó cikkszáma megegyezik a mostani F650 GS dugattyújának cikkszámával. Az a negyven évvel ezelőtti dugó van az új motorban – jegyzi meg Manson a Cougar alól.
BMW F650? Azért ez valahol szégyen! – állapítja meg Zsolti elégedetten.
Nagyobb szégyen, mint egy Ford kormánymű? – puhatolózok. Nagyobb.

Az önindító nagyjából rossz, a fogaskoszorú félig ledarálva, Zsolti azzal a legkevésbé elégedett, hogy nem FoMoCo eredetű, hanem ki tudja, mi. Viszont szép nagy, de „csak úgy volt felbarkácsolva, mert látod, három füle volt, de az egyiket leflexelték. Két csavar tartotta a három helyett; ez valaminek az önindítója. A forgórész ráadásul hozzáért a tekercshez, Oké, hogy amerikai önindító, de valaminek a valamije. Szét van kopva, át van alakítva…”

Zsolti megnézte a neten: van Ford önindító

A verdikt természetesen hogy ide Ford önindító kell; Zsolti rutinosan át is verekszi magát a műhely dzsungelén, és a neten megnézi, van-e. Van hát, de ezen a ponton húzódik a projekt minimum kéthetesre: a megrendelt dolgok általában kedden érkeznek, és a következő kedden nem valószínű, hogy bármi is megjönne.

Közben azt is megtudom, hogy Manson tulajdonképpen azért szenved az én autóm alatt, hogy legyen felnije, mert az ő súlyosan tuningolt cápa 3-as BMW-jére szélesebb alufelniket rak. Legalábbis majd ha Zsolti meghegeszti neki, természetesen, cserébe azért, hogy kígyóemberkedett az én Cougarom alatt. Madách Imre dörzsölné a tenyerét, Az ember tragédiája 2009 (egyiptomi szín, milliók egy miatt).

Végül Zsolti lepajszerozta

Jön egy kis szopás az olajteknő levételével; Manson kiszedett belőle hat csavart, többnek nincs nyoma, a karter viszont nem mozdul. Úgyhogy Zsoltinak felülről kell lepajszereznie – valaki egykor keményen odaragasztotta a helyére.
- Áron, tudod, hol vannak a kis vésők… (Áron Manson polgári keresztneve.)

Húst hússal családi pizza, asszem Don Pepe, és két szeletig bírtam

Elered az eső, de megjön a pizza, Zsolti kedvence, hús hússal, megterítünk egy szétszedett VMaxon és kellemesen falatozunk. Zsolti kérdezi, nem ismerek-e valami jó csajt, mert már elege van abból, hogy mind egy iskolába járt; ugyanazok a kérdések, hisztik, hülyeségek. Jó, mondom, de nincsenek esetleg konkrétabb igényeid?

-Ne valami perverz legyen!
-Hogy érted a perverzet?
-Hogy valami normális igényekkel rendelkező nő legyen. Áron, emlékszel az énekesnőre, aki húzogatta az ablakomat?
- Ja, aki halálra idegesített, aztán egyfolytában eee-eeee, fel-le húzgálta az ablakot a Fordban?
- Kibaszott idegesítő! Most ha én beülök valaki autójába, biztos nem az lesz az első dolgom, hogy folyamatosan húzogatom az elektromos ablakot fel, le, fel, le. Meg csavargatom a hangerőgombot oda-vissza. Kis nüansz, de annyira idegesítő… Lehúzza, aztán „ahh, a hangomból élek!”, és felhúzza. Hát akkor kuss! Mondom, kérsz inni? „Aha, de bubimenteset. És ne túl hideget, mert a hangomból élek!”

13 óra 48.: Megérkezik Vízzel Vágó Atti. Zsolti 69-es Galaxie-jához vágott néhány dolgot, többek között egy belső visszapillantó tükröt, mert Zsolti szerzett ugyan egy szépet, de azon Chevrolet embléma van, márpedig a GM nem teheti be a lábát a szent Galaxie-ba. Tovább eszegetjük a pizzát és nézegetjük az esőt. Az autószerelés mára ennyi volt, Zsolti azt mondja, kiberhelhetem a donor-Galaxie-ból az indexkapcsolót, amire annyira vágyok a Cougarba, de szerinte berheljem ki legközelebb, amikor majd összerakja az autót. Mert ugye akkor is kijövök?