Mindig is mondtam, hogy a horgászat nagyon jó dolog. Én is szeretem, és most már talán Prokee is kedvet kap hozzá. Mert a horgászok jó emberek. A horgászni induló polgárőr pedig beviszi a legközelebbi őrsre a fejreállított autóról leszedett rendszámot. A rendőrök pedig intézkednek, gyorsan, határozottan, emberi módon. Uraim, ezúttal le a kalappal. A szeretett járgány hazatért. November 7-én, a Trabant 51. születésnapján.

Átadom a szót az ismét boldog tulajdonosnak.

Szóval, megvan.
Nov. 5-én hajnalban vitték el, mint kiderült, fél óra múlva már
kergették a járőrök Ercsiben az autót. Az erdőben meglépett az Octavia
elől. Hiába, a Trabant az Trabant, no meg nagy előny, hogy a menekülőnek
nem kell zsebből fizetnie az autón esett károkat - a járőrrel
ellentétben.
Én nyolc óra körül tettem feljelentést, és magamban már lemondtam
arról, hogy még vezetni fogom. Megsirattam az autót, a benne lévő
munkát, meg a kormányomat, amit idestova 10 éve viszek a mindenkori
aktuális autóba.
A rendőrök segítőkészek és együttérzőek voltak, de azt éreztem, nem
tudnak igazán segíteni. Arra gondoltam, hónapok múlva egy kiégett
torzó azonosításához hívnak majd. Nem ez történt. Ma csörgött a
telefonom, az érdi helyszínelő keresett, hogy Ercsiben van az autóm.
Mindent eldobva (kösz a főnökömnek!) átrohantam.

Itt találta meg (IQLight tippjének megfelelően) az erdőben egy békésen
pecázó polgárőr (sajnos nem tudom a nevét), és vitte be a hátsó
rendszámot az őrsre, hátha körözik.
Amikor odaértem, elég lehangoló látvány fogadott - lásd képek. A
kerekeket elvitték, a benzintankot szárazra ürítették. Humorérzékük
volt, mert a kerékőröket egyesével visszatekerték a tőcsavarokra.

Sok kár szerencsére nem esett benne. A visszafordítás után derült ki,
hogy a csomagtérfedelet eltörték, illetve a jobb ajtót pajszerral
kifeszítették. Nyilván az előbbin akartak bejutni, ám a gáztartály miatt
nem sikerült, így az utóbbit választották. A tetőn a koszon kívül nyoma
sincs a fejenállásnak. A rádiót-hangszórót elvitték, a jobbos légterelőt
összetörték, a kormányzárat eltörték.
Szerencsére az oldalán csak sár van, nem húzásnyomok.

Szóval megvan, nagyjából egyben, javítható, élvezhető. Jó volt
hazavezetni.
Egyébként pedig: nem tudom mindenkinek külön megköszönni, aki segített,
együttérzett, hívott, írt, posztolt, terjesztette a hírt - így megteszem
egyben. Köszönöm nektek. És persze köszönöm Tomnemtomnak (akit munkából rángattam el) és Viktornak, akik segítettek a hazavitelben. No meg a
rendőröknek, bizony, az én tapasztalataim továbbra is pozitívak velük
kapcsolatban.
Apropó, ma van a Trabant születésnapja.
Az enyémnek duplán.

Prokee

Annyit még hozzátennék, hogy a feltételezett elkövető jól ismert firma a rendőrök körében. A felnik ugyan nincsenek meg, de szerintük is csak idő kérdése, mikor bukkan fel egy piros orosz limuzinon a 4x98-as lyukkiosztású felni.

Vannak még csodák és rendes emberek, nincs veszve minden.

Tomnemtom képei itt.