Bár már messze nem tartom olyan innovatívnak és elragadó látványvilágúnak a Top Geart, mint mondjuk 5-6 éve (a technika fejlődése ma már elérhetővé teszi a grandiózus képek készítését szinte mindenkinek), de még mindig úgy gondolom, hogy a legnagyobb hatású és kategória- valamint trend-teremtő autós műsor. És az is marad, amíg másfél milliárd nézője van minden egyes epizódnak. Nincs már akkora húzása, mint régen, sok ötlet ismétlődik, néha saját farkába harapó kígyóra emlékeztet és az egyes versenyek túl sokszor keltik az emberben a déja vu-érzést. De mindegy is, mert valójában olyan kevés, jó, nemzetközi szinten is jegyzett autós újságíró van ebben az autós szakmában (egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik munkáját rendszeresen követem, de ez lehet csak az én hibám is), hogy mindenképpen figyelni kell arra, amit a három, öregedő zseni mond és csinál (akik mindemellett egészen elképesztően jó könyveket is írnak, azokból ismerni meg igazán őket).

Oda kell rájuk figyelni, ha másért nem, akkor azért, mert vannak dolgok, amikbe csak ők mernek beleállni a hatalmas nyilvánosság előtt. Mint például a szezon (S22) ötödik epizódjában közzétett Ferrari-McLaren-Gate. Mert lehet, hogy Jezza (Clarkson beceneve) öregszik és nem ért annyira az autókhoz (na meg túlontúl istenítette a BMW i8-cat, amiért konkrétan csalódtam benne), de van még benne kakaó, egészen elképesztő végkövetkeztetései mellett úgy oda tud baszni szólni finoman bunyóba hívó, kocsmai ám ugyanakkor úri módon, mint senki más.

És hogy mi ez az egész, szégyenletes, pitiáner szarrágással, nagyképű marketingszöveg mögé rejtett gyávasággal teli történet? Ez (nyugi, kivonatoljuk a végén):

Egy tavalyi epizódban (melyben Hammond a P918-at, Jezza a McLaren P1-et tesztelte) Clarkson fogadott Hammonddal, hogy ha a Porsche gyorsabb a Top Gear tesztpályán (ami egyben a McLaren teszthelyszíne is), akkor felveszi harmadik névként a Jeremy Clarkson mellé a Jennifert. És mindenki elhiszi, hogy tényleg meg is tenné.

Most azonban (illetve nem most, hanem még tavaly, csak most került adásba), hogy akadt náluk tesztautó (melyről Charlie Turner írt egy egész jó, kis kompakt cikket) és azt - természetesen - Captain Slow, azaz James May forgatta le, utóbbi is beszállt a buliba azzal, hogy az idióta nevű LaFerrari lemossa a Porschét és a McLarent a tesztpályáról.

Minden készen állt egy sokat nem mondó, ám ugyanakkor kinekhosszabbapöcse klasszikus, Top Gear-showdown-hoz. Ilyenkor ez úgy megy, hogy egy ilyen tesztről kiértesítik az importőrt és a gyártót, kérnek tesztautót, leforgatják egy nap alatt és kész, trélerezhetik vissza őket. A Porsche jelezte, hogy tessék, ott a gép, vihetik, állnak elébe, ám ekkor... (kronológiai sorrendben):

1. A McLaren kijelentette, hogy nem csinálhatják a tesztet a TopGear-pályán (ami ugye egyben a McLaren teszthelyszíne is, a P1-es fejlesztésében kulcsszerepet játszott). Clarkson szerint azért, mert tudják a wokingiak, hogy a trükkös, szűk, kanyargós részén előnyben lenne a Porsche az összkerékhajtásának köszönhetően.

2. A Ferrari hat hónapon keresztül a világ legcikibb és legszarabb dumájával bújt ki a dolog alól, mégpedig azzal, hogy ők igazából nem is tartják nagyon fontosnak a mindenféle számadatot, a végsebességet és a gyorsulást, ezek nem annyira fontos dolgok. Kérem, karmolják össze önök is az arcukat most. Igaz, hat hónap után már ráálltak volna a dologra azzal, hogy oké, adnak egy autót, feltéve, hogy ők készítik fel, ám ekkor...

3. Ekkor jött megint a McLaren, amely kikötötte, hogy csak akkor áll kötélnek (egy másik pályán), ha már a vásárlónak átadott, értékesített autókat vetnek össze. Természetesen azért, mert a preparált tesztautó fogalmát nem a Totalcar találta ki, hanem egy létező jelenség és nyilván nem elfogadható, hogy egy gyártó által suttyomban felkészített tesztautó mutassanak be utcaiként (nem egy hasonló élményünk akadt nekünk is 15 éves fennállásunk alatt), szupertapadós gumikon, feltekert turbónyomással, átprogramozott motorvezérlővel. (Bár ha mind a hárman csalhatnának, akkor végül is kiegyenlített lenne a küzdelem.)

4. Mondhatnánk, hogy oké, szerezzenek már eladott autót, kapcsolati tőkéjük hatalmas, ismernek is tulajdonosokat, de ezen a ponton a Ferrari kijelentette, hogy amely vásárlójuk a Top Gear rendelkezésére bocsájtja LaFerrariját, az többet a büdös életben ne tévedjen be Ferrari szalonba, mert nem kap több limitált kiadású autót.

5. A stúdióban ugyan ott állt mindhárom autó, de suttyomban sem lehetett megoldani az összehasonlítót, mivel a P1-gyel és a LaFerrarival is érkezett egy-egy kigyúrt biztonsági őr, zsebükben a kulcsokkal.

6. Az egyedüli embert pedig, aki valószínűleg pont leszarná a Ferrari és a McLaren nyavajgását, Bin Ladennek hívják és a néhai Osama unokatestvére. Őt inkább kihagynák a buliból.

Így álltak a dolgok anno, a tévéfelvétel napján, a napon, amikor úgy a McLaren (P1 marketingduma: Statistics can only go so far in explaining an experience that may be beyond measure, but the numbers speak volumes.), mint a Ferrari (tudják, amelyik nem tartja fontosnak a számokat, ezért a LaFerrarit ezzel a szöveggel nyomja: It boasts the most extreme performance ever achieved by a Ferrari production car.) akkorát égett, mint a Reichstag és a lehető legmélyebb karcot ejtették a hangzatos hagyományokból, vegytiszta pedigréből és örökségből épülő papírpajzsukon.

Önök ne legyenek naivak, manapság már régen nem erről szól ez a dolog és világosan rámutat ez a cirkusz is. Az ideálok, magasztos célok legalább negyven éve halottak és csak a párás szemű veteránosok fejében léteznek. Itt biznisz van, Kínai piac van (mit gondolnak, miért készít mindenki 4 liter alatti, turbómotoros sportautót?) és a nagyképű duma mögött reszketve összebújó sales és PR-menedzserek. Pedig mi más értelmük lenne ezeknek az autóknak, ha nem az, hogy egymással összemérjék őket? Hiszen annyira egymásra licitálva jöttek egyre-másra, hogy szinte kihívták maguk ellen a sorsot és ezt a tesztet. Törvényszerű volt és nem kell hozzá nagy előrelátás egyik gyártó részéről sem, hogy tudják: előbb-utóbb valaki megcsinálja.

Clarkson beleállt és éppen csak ki nem mondta, ami mindenkinek lejött: nyuszik vagytok, fiúcskák. Biztos vagyok benne, hogy ezek után le lesz forgatva ez az anyag, így vagy úgy, de ki lesz mondva, melyik a gyorsabb azon az adott versenypályán.

És igen, nyugodtan mondják ki: a Porsche beleállt elsőre. Valószínűleg azért, mert tudják, hogy ott, abban a pillanatban és azon az egy helyen futott köridő csak az olyanok fejében állít rangsort, akik inkább ne akarjanak 800+ lóerős autóba ülni. Ráadásul minden 918-as elkelt már, ahogy minden LaFerrari is. Lehet majd mosakodni és magyarázkodni, de jó, hogy kiderült, valójában mennyire kicsinyes gyávaság bújik meg a nagy szavak mögött.

Respect, Jezza.