Könnyebb, mint gondolnák. Piactérképezésünk napi szintű, ilyenkor át-átnézzük a legforgalmasabb hazai használtautó-oldalt, jó tudni, minek mennyi az ára, hiszen - többek között - rengeteg használtautó-vásárlással kapcsolatos kérdés fut be hozzánk és különben is: a piac beárazása a legjobb mutató egy-egy márka vagy típus megítélését illetően.
Ma viszont belefutottunk az utóbbi idők talán legdurvább értékvesztés-rekorderébe. Annak idején sokat gondolkodtunk azon, hogy egyáltalán elkérjük-e a Suzuki Kizashit tesztre, hiszen eleve morbidnak tűnt bármilyen Suzukiért 9,3 millió forintot kérni idehaza pláne úgy, hogy legalább féltucat - sokkal okosabb és akár jobb - típust is választhattunk volna ennyiből.
Akkoriban 360 kommenten keresztül zajlott a verbális ketrecharc azon, hogy megéri-e, azon, hogy hű, mennyire Suzuki-gyűlölők és németautó-pártiak vagyunk, egészen odáig, hogy ez egy rossz vicc ennyiért. Pedig - ahogy azt meg is írtuk - van neki piaca, csak az olyan szűk, hogy külön típust nem is érdemel. Egyszerűen nem ért annyit akkor. És mára már a piac is kegyetlenül beárazta magának, az alig harminc-negyvenezer kilométert futott autókat féláron kínálja. Az, hogy mennyi fogyott belőle, jól mutatja a tény, hogy a másodlagos piacon is egy lényegében nemlétező típus, Bentley Continentalból több eladó van idehaza, mint Kizashiból. Németországban is - ahol pedig kapható volt kéziváltóval és elsőkerék-hajtással - éppen négyszer annyi eladó Continental van, mint Kizashi.
Egyszerűen hibás döntés született anno a Suzuki részéről. A világgazdasági válság elején megijedve attól, hogy a GM süllyedő hajója magával rántja őket is pánikszerűen vásárolták vissza saját részvénycsomagjukat, így nem is lett semmilyen más motorja a Kizashinak, csak a 2,4 literes benzines. Aztán lényegében ugyanezt a részvénycsomagot vásárolta meg a Volkswagen, de annak a közös történetnek is rossz vége lett, így végleg elúszott a Suzuki esélye arra, hogy dízelt, korszerű kis turbómotort vagy egyáltalán bármit is becsempésszen a Kizashi gépteteje alá. A kicsi dízelmotorjaikat is a Fiattól kellett, hogy vegyék. (GM-Fiat powertrain régvolt szövetség, a Suzukinak még a GM-részvényes időkből maradt kötődése hozzájuk.)
Így lett a nagy Suzukiból egy szertefoszlott álom, pedig egyáltalán nem volt rossz autó, csak rosszul menedzselt és túlárazott. Alig ötmillió forintért árulják most őket a Suzuki Világnál, a márka tulajdonképpeni saját kereskedésében. Ennyit meg is érnek.
