Megyünk Ágyúgolyó Futamra, mint már említettem. Mi képviseljük majd a Totalcar.hu-t augusztus utolsó hétvégéjén. Mivel roppantul szeretnénk, ha mindenki nekünk drukkolna, úgy gondoltuk, egyesével bemutatkozunk.
Zemplényi Tünde Szilvia vagyok, Szám néni. Minden más csak körítés.
Legszebb éveit taposó, átlagos körülmények között élő vidéki asszonyság különösebb autóbuzéria, vagy szereplési vágy nélkül.
Igaz, az óvodában lelkes fellépő voltam jeles ünnepeken, azóta viszont kerülöm a feltűnést.
Az Ágyúgolyófutamra azonban képtelen voltam nemet mondani.
Világéletemben hevesen ellenálltam a benzingőznek. Koromból fakadóan kimaradtak a „16 évesen bikiniben pózolok a tuningverdáknál” készülő szexi fotók is, ez a nyolcvanas évek derekán még nem volt divat. Viszont bizonyos időközönként újra és újra beköszön az életembe a sebesség és a vas.
Kőolajfinomító tövében nőttem fel, ez is felfogható titokzatos jelként.
Tiniként a motorokat bámultam, ez egy „rendes rockercsajnál” alapkövetelmény.
Aztán a sok kilowatt elcsendesült egy lóerővé. Igen, mező, napsütés, nomád állattartás. Félreértés ne essék, nem ültem napestig szilaj méneken. Uralni valamit - nos ez nem az én hatásköröm.
A benzinmentes éveket követően újra rámtalált a technika. Manapság - a boldog gyermekkoromat idéző - szocialista autómárkák vesznek revansot bősz ellenállásomon. Igaz, erős katalizátor ebben a szerelmem.
Drága barátaimmal is gyakran kirándulunk, jórészt aszfalton, autóval. Télen is, nyáron is, december hatodikán is.
Tavaly még autót is vásároltam, ami ugye elég nonszensz, tekintve, hogy természetesen nincs jogosítványom. Nézzék csak! Ezt itt. Nem a zöld, a másik!
Óriási kihívás a futam. 11 hosszú év az autóalkatrész szakmában sem tudott a versenyzés felé fordítani. Bár nagyon élveztem Brnot, azért eszembe sem jutott, hogy én is ülhetnék valamelyik autóban. Az ismertség sem nagy álmom. Mégis belevágok. Remélem, bírom a flittert!
Bolond vagyok? Döntsék el Önök.
