Egy vállalkozás általában az emberi lét apró kérdéseire ad pénzzel megfizethető választ. A németországi Mansory úr azoknak kínál menedéket, akiknek már gáz, ha csak egyszerű Rollsuk, Bentleyjük, Astonjuk vagy Ferrarijuk van.

Ilyenkor elzarándokolnak a Mansoryhoz egy megjegyezhetetlen nevű bajor faluba, mert már nincs jobb dolguk. A megjegyezhetetlen keresztnevű, gyaníthatóan nem ősnémet Mansory úr pedig tudja, mit kell tennie. Ott van mondjuk a Continental GT Speed, ezt átkereszteli Vitesse-re (ez ugyanaz franciául, mint a speed angolul), de ez a kisebb baj. Mert átfesti rózsaszínre is, innen a név másik tagja, a Rosé. Hát nem gyönyörű? Ha valahová ilyennel érkezik az ember, az kérem meg van érkezve rendesen, biztos megáll az élet pár száz méteres körzetben. A helyzetet csupán a karbon motorházfedél javítja, bár ilyen környezetben nem igazán tud érvényesülni. A Mansory standról messzire világít a remekül elcsúfított jármű, amelynek természetesen a bele is hasonlóan guszta.

Megjegyzem, a rózsaszín autó azért is ugrik ki a környezetéből, mert körülötte csupa karbonkarosszériás jármű áll, és a sötétszürke különböző árnyalatai között könnyű így érvényesülni. Az egyetlen nem totálkarbon kocsi a Ferrari 599 GTB volt, ennek is csupán egyes részleteit cserélték karbonra. Viszont a háttérben ott ácsorgott egy Bugatti Veyron, ezen is szinte mindegyik külső elemet újragyártottak karbonból, mert ez bizony nem matrica, hanem igazi. De megtették ugyanezt egy Astonnal is. A Mansory egyébként 2007 óta már nem önálló, úgy tűnik, kevesen akarták vagyonokért átépíttetni a Bugattijukat.

Megvette őket a Svájci Rinspeed, és azóta elég komoly tuningprogramjuk van Porschéra. Ettől függetlenül a Mansory nem tömeggyártó és nem ad el autókat – ezt a kitételt minden információs anyaguk végére odaírták. Ők csupán a kiegészítőket adják. A rózsaszín Bentley-ből azonban csak hármat készítenek, talán nincs még elveszve az emberiség.