A hétvégén meghalt a falunkban egy 24 éves srác. Motorral esett el, a saját hibájából. Nem akarok moralizálni, kioktatni, de van két tanulsága az ügynek, ami miatt leírom, mi történt.
Fiatal gyerek, nem sok tapasztalattal, nagy, erős motort vett, azt mutogatta a haveroknak egy szülinapi bulin. Aztán egy nagy gáz, egy pillanat kihagyás, és vége. Szomorúan sok ilyen esetről hallani mostanában, divat motorozni, divat nagy, erős motort venni, nem divat tisztelni a sok lovat, nem divat beismerni, hogy az ember nem születik a biztonságos motorozás képességével. És a hivatalos forgalmi, meg rutinvizsga se tanít meg ésszel motorozni. Szülők, házastárak, testvérek: vegyétek rá a veletek élő motorra vágyókat, hogy ne vágjon neki az országútnak egyből nagy motorral, nem szégyen kisebb, gyengébb, könnyebben kezelhető gépeken keresztül felnőni a veszélyes bővérű dögökig.
A másik tanulság sokkal gyakorlatiasabb: motorozás közben akármi történik, nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy instabil, gyors vackon ül az ember, és nincs körülötte kasztni, nincs rajta biztonsági öv. A srác csak elvitte egy körre a cimboráját. Aki, gondolom egy nagyobb gáznál, leesett. Neki eltört a válla. A motoros gyerek, aki hátranézett, hogy mi történt, nekiment az utca végén álló vilanyoszlopnak, és azonnal meghalt.
Sok-sok mécsest gyújtottak érte az oszlopnál, gyújtottunk egyet mi is. És most nagyon-nagyon vigyázok, hogy értem még sokáig ne kelljen. Durván közel csapott le mellettem a villám, nem jó érzés: eddig se voltam nagy vadállat a 400-as Burgmannal, de egy jó darabig tutira még kimértebb leszek.