A hosszú hétvégén Romániában jártam családilag, ahol tudvalévőleg nem kevés a Dacia. Nem is álltam neki fotózni a választékot, pickupok, kombik, Solenzák, SuperNovák és persze Loganok hagytak teljes közönyben, de ez a kék példány megérintett.

(A simpsonos Kangoo-ról holnapután közlünk tesztet a Totalcaron.)

A rendszám sem akármi, de nem azért fotóztam le, hanem az abszolút kékségért. Ahogy ott kéklett fémesen tündökölve, az épp elállt eső után valószínűtlenül zöld erdőben Belényes/Beius határában, az valami földöntúli volt. Remélem, a képeken látszik, amiről beszélek, de ha nem, hát gondoljanak az eső után előmerészkedő, vidáman dongó, gyönyörűen ragyogó döglegyekre, és érteni fogják, miről beszélek.

És persze fő a biztonság: a sok szentség bizonyára megvéd a négy nyomon futó távolsági buszoktól, a rettenetes kátyúktól, a rönkszállító, vajmi kevés fékkel rendelkező ROMAN DIESEL-ektől, és persze a többi daciástól.

Habár dísztárcsa csak előre jutott, hátra csak a pucér háromlyukú felni, maga a fényezés minősége kifogástalan volt. Tükörsima felület, szemkápráztató lakkozás, semmi megfolyás, semmi félrefújás. És az a pontosság! Tuninglökhárító, tuningküszöb, tuningmaszk hagyján, de nézzék, még az antenna konzolja is kék! Hacsak nem magának csinálta egy helybéli mester, alighanem ér kétszer annyit a festés, mint maga az autó.