Emlékeznek még tán, tavaly december végén történt az a bizonyos közúti Illegal drift-akció, amit - fantasztikus érzékkel - pár kevésbé elmés szervező egy körforgalomba szervezett Debrecenben. Majd az egészet rögzítették temérdek videón és büszkén tolták velük tele a netet, mert iszonyatos májerség a vihogó kislányok és az összegyűlt, sűrű tömeg lábaitól pár centiméterre csúszni keresztben. Véleményemet megírtam és továbbra sem változott, akit érdekel, itt elolvashatja.

Nagy szerencse, hogy - úgy látszik - cikkemmel sikeresen megtaláltam a célcsoportot, ahogy a Rozsdakupac-magazin srácai is, akik szintén nem értették, miért kell nyilvánosan büszkének lenni egy ekkora baromságra. Ők is megkapták a magukét, ahogy mi is, hiszen a birodalom visszavágott, azok, akiknek szántam, most megadták, tessék:

Ez aztán a StreetNightLife a javából. Valójában a szöveget semmilyen formában nem szeretném elemezni, mert magáért beszél. Emberünket nem érdekli, ahogy az sem, hogy megpróbálja - azzal a nedves szivaccsal, amit a fejében hord agy helyett - értelmezni, miről szólt az ominózus írás. Mert nem arról, hogy rossz keresztben autózni, még csak nem is arról, hogy rossz autó a Lada. Nem, inkább pontosan azokról, akik ilyen véleményen vannak, így gondolkodnak és a szakadt autóval közúton keresztben csapatás propagálására képaláznak egy fotót, melyen egy becsövezett, láthatóan a szériaautóhoz nem túl közeli Lada sedrint egy zárt pályán (vagy elzárt területen), vezetőjének fején bukósisakkal. A kedves készítő legalább lett volna következetes és egy körforgalomban driftelő Zsiguli képét tette volna be. De nem, ő nem gondolkodik. Sebaj, élvezze csak, az ő dolga.

Természetesen iszonyatos kommentözön zúdult a nyakunkba, a közúton tömegben májerkedés mellett kardot rántók fő érve az volt, hogy zárt pályán sokba kerül, hogy a magyar rali haldoklik és így hívják fel az illetékesek figyelmét (naná!) vagy hogy Debrecen környékén nem lehet szervezni semmit, mert nincs pálya, vagy drága, vagy éppen a sok éven át épült autók tulajdonosainak nem maradt pénze benzinre, blablabla.

A valóság azonban más. A valóság az, hogy ha akarták, ha csak egyszer is megpróbálták volna, akkor igenis lehet. Persze az nem illegal, ami iszonyat menő, egészen addig, amíg ki nem jön a rendőr (rosszabb esetben a mentő) és sírva haza nem kullogunk, persze ott nincsenek tapsikoló spanok a szegélyen és egyáltalán...

Álljon itt most Péter Bence levele, majd e poszt végén egy fricska mindenkinek, aki szerint idehaza meg van ölve az csapatás és az autózás minden formája. Bence levele szomorú. És tanulságos.

Kedves TC és Rozsdakupac-magazin!
Engedjétek meg, hogy a levelemet így közösen küldjem el, hiszen az interneten terjedő képre és a cikkeitekre éles kritikával reflektáló, primitív kommentelőknek szól ez a levelem, akik még mindig úgy gondolják, hogy nagy királyság városban, forgalomban, utcán csapatni. Ha bármilyen publicitást kaphatna a dolog, azt megköszönném, hátha tanulságos lenne.

A napokban feltűnően sok hó esett mifelénk. Ma (2013. január 17. csütörtök) délelőtt édesanyám elindult a közeli ABC-be bevásárolni a mai vacsorához. Mivel nincs messze és az autóval édesapám munkába ment, a hó ellenére is gyalog indult el. Két sarokra van a lakástól a bolt. Amikor a második zebrán (nincs lámpa) haladt át, erős motorhangra lett figyelmes, és a járdával párhuzamos négysávos úton egy Zsiguli jelent meg, aki feltűnően nem az út és látási viszonyoknak megfelelően és annak megfelelő sebességgel közlekedett. Édesanyám éppen visszafordult, a hang irányába, amikor észrevette, hogy az autó éppen balra nagyívben, "farolva" (ahogy ő mondta) próbált befordulni abba a kétsávos utcába, amelyen ő pár másodperccel korábban kelt át.

Ám a manőver nem sikerült, az autó besokallt, a gyerek bepánikolt és satuféket nyomott. Persze kiegyenesítette a kanyart, felugrott a padkára és az autó hátulja elütötte édesanyámat, aki már nem fiatal, így nem volt elég gyors ahhoz, hogy elugorjon. A Lada nekinyomta anyukámat a járdaszegélytől alig másfél-két méterre lévő betonkerítésnek.

Persze a két 20-25 év közötti srác nem segített neki. Indítóztak és elhajtottak. Sajnos édesanyám nem tudta megjegyezni a rendszámot, mindössze annyit tudni, hogy egy piros kockalada volt. Nem sokat segít.

Most értem haza a kórházból, anya combnyaktörést szenvedett, megoperálták. Az orvos szerint rendbe jön a lába.

Felháborít, hogy emberek így közlekednek, ártatlan embertársaik testi épségét a saját hülyeségük miatt veszélyeztetve. Kiváltképp kiborít, hogy segítségnyújtás és felelősségvállalás helyett elhajtanak a helyszínről, hátrahagyva egy 56 éves nőt, akit korábban kentek fel a falra. De biztos vagyok benne, hogy mindkét megjelent cikk alatt vérben forgó szemekkel kommentálta, hogy semmi baj sem történhet, mert ő Vettelnek az eltitkolt féltestvére.

Remélem hogy levelem mondanivalója eljut a háborgókhoz, de azt kétlem, hogy felfognák a helyzet súlyosságát.
Üdvözlettel!
Péter Bence
U.I.: Én egy BMW E30 325-tel szoktam rallycross versenyeken indulni, így nem idegen a hevesebb autóvezetés. De a közút az közút.

Természetesen a szokásos kommentablak-huszárkodás és gyűlöletlevél-halom is befut ilyenkor, most sem volt másképp. Sokan viszont a jó öreg taktika szerint viselkedtek és visszakérdeztek, vagy egyenesen javasolták, hogy a Totalcar szervezzen egy pályanapot AKKOR ingyen ezeknek és oda fognak jönni, akkor minden megoldódik. Láthatóan ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról - vagy csak nem akarják felismerni - hogy semmi sincs ingyen. (Volt már két pályanapunk, oda is lehetett jönni bárkinek.)

Szerencsére voltak olyanok, akik nem csak bezzegeztek és osztották az észt, hanem cselekedtek. Ladások és autósok ők is, az pedig, hogy intelligenciaszintjük magasabb, mint a hőbörgők 95 százalékának, már akkor feltűnt, amikor képesek voltak egy e-mailben segítséget kérni egy pályanap szervezéséhez. Ki nem találják, hogy hol.

A RabócsiRingen. Ami Debrecentől 61 kilométer. Attól a Debrecentől, melynek közelében - a kommentelő orkok szerint - nincs semmi, nem lehet szervezni semmit és minden bezárt hööeee.

Mivel még sosem csináltak ilyet, ezért megkerestek és mi szívesen segítettünk nekik pár jó tanáccsal és nyomtatvánnyal, agyaltunk nem egész egy órát azon - telefonon keresztül - a szervezőkkel, hogyan lehetne megszervezni magánszemélyként és lám, lett eredménye, sikerült. Pályanap lesz a RabócsiRingen. Mindenki számára, egész napra 10 ezer forintért. Mentővel, pályabírókkal és beléptetéssel. És ez a töredéke annak, amennyiért főszezonban autózni lehet mondjuk a Hungaroringen. Baráti ár.

A srácok összeütöttek egy honlapot, egy Facebook-oldalt, elmentek tárgyalni és leegyezték a részleteket. Nem egész egy hét alatt.

És hogy mindehhez mi kellett? Egy kis alázat, egy kis igyekezet és egy telefon. Mert a hőbörgés és a kurvaanyázás már nagyon megy. A munka már kevésbé. Tessék, itt a bizonyíték, hogy igenis lehet, csak tenni kell érte valamit. Őszintén gratulálunk és drukkolunk, hogy összejöjjön.