Fék helyett a dudát

Indiai utakon - 9. rész

  2008. június 07. - Koncz János Címkék: india teherautó indiai utakon

A szerzőről még nincs információ feltöltve!

A szerző még nem publikált a Totalcaron

Már csak a fluxuskondenzátor hiányzik!
2014-04-03 14:18:11

Jelentem, elkészült. Három és fél év után roncsaiból újjáépült Botond barátom (a Totalcar-közösség

Jól mondta Buddha: az élet szenvedés
2014-03-28 17:12:16

Éjfél lehetett, amikor úgy az ezredik kanyar után felültem a sötét alvósbuszon a fogorvosi székemből, hogy

KRESZ nincs, csak a csodás nők
2013-04-04 15:12:09

A karibi szigetvilág egyik legnépesebb államában, a Dominikai Köztársaságban, a gyönyörű tengerpartok, az

Na, ez már nem megy terepre!
2012-09-03 15:22:26

Kész a kübelesített Tramp, jelentem. Több munkát tettünk bele, mint terveztük, de kevesebbet, mint kellett



Szeretem, ha valaki büszke a munkájára, ezért egy pillanat alatt megkedveltem a rakodókat, akik Madurai városának nehéz illatoktól terhes levegőjű zöldségpiacán végtelen mennyiségű, krumplival teli zsákot tornyoztak egy teherautóra. Nem állítom, hogy minden zsák után örömtáncot lejtettek: hurrá, mehetünk a következőért, de fontosságuk teljes tudatában dolgoztak. Módszeresen, milliószor bejáratott koreográfia alapján építették egyre magasabbra a zsákhegyet. Amikor meglátták, hogy fotózok, odafordultak fejükön az ötvenkilós krumpliszsákkal, és mosolyogtak hosszan, türelmesen, amíg én a géppel ügyetlenkedtem. A legjobban a kétméteres óriás férkőzött a szívembe, aki megadóan tűrte, hogy szapora magyar beszéddel bombázva ide-oda tologassam a teherautó előtt, a legjobb beállítást keresve. Pedig akkor már legalább ötvenfős embergyűrű vett körül bennünket – hja kérem, a cirkuszt Indiában is szeretik.


Én meg az indiai teherautókat szeretem, legalább mint a Fülöp-szigeteki jeepneyket – de azokról talán majd máskor. E szeretet okai többrétűek: először is nagyon hálás vagyok, amiért egyetlenegy sem ment át rajtam, sem pedig az engem szállító kisebb járműveken, pedig erre folyamatosan van néhány százaléknyi esély az indiai utakon. Ugyanis, ha emlékszik még a járművek korábban kitárgyalt kasztrendszerére a kedves Olvasó: Indiában, ahol a rangsort az erőfölény dönti el, az utak királyai a teherautók. Lehet dacolni egy előzni készülő, szemből jövő, ne adj isten egy szemből előző monstrummal, de nem érdemes. A kopott lemezfülkék magasában trónoló sofőrök a fék helyett általában a dudát nyomják, és csak törnek előre megállíthatatlanul a végcélig, vagy egy kisebb-nagyobb balesetig.


Persze ez a megállapítás a soktonnás dízel-elefántokra érvényes, ám mozognak kisebb igavonók is szép számmal a közlekedés dzsungelében. Teherszállításra ugyanis gyakorlatilag mindenféle két- és többkerekű járművet használnak, embervontatású kézikocsitól biciklin át taxikig és személyautókig. Mivel ezeket a kategóriákat korábban már kiveséztük, gyorsan képzeljünk el egy öreg, nagykerekű bringát megrakva egy nagy halom tisztára mosott ágyneművel, egy háromkerekű autóriksát, ami zöldséggel megpakolva igyekszik a piac felé, egy Mahindra pickupot, púposra tornyozott cukornáddal, és térjünk vissza a királykategóriához.


India kiterjedt és elfogadhatóan működő vasúthálózattal rendelkezik, ám a közúti szállítás a rossz utak ellenére is rugalmasabb, ezért az utak tele vannak teherautókkal. A nagy gyártók, mindenekelőtt a Tata és az Ashok Leyland, illetve a Mahindra, a Force, a Volvo és a Swaraj Mazda a könnyű haszonjárművektől, tehát a pickupoktól és a furgonoktól kezdve a négytengelyes teherautókig jól lefedik a piacot, melyen pár éve megjelent az Ural, idén a Daimler is. Az általuk gyártott komplett gépkocsikat sok fuvarozó nem tudja, vagy nem akarja megfizetni, ezért gyakori, hogy csak a komplett hajtáslánccal ellátott alapot veszik meg, a fülkét és a platót pedig legyártják maguk, vagy legyártatják egy erre specializálódott vállalkozással. Legalább ilyen gyakori, hogy az innen-onnan, például karambolos teherautókból összeválogatott, még jó állapotú részegységekből egészen jól használható teherautókat építenek. Lám-lám, a reinkarnáció, az újjászületések sorozata Indiában még a járműiparban is tetten érhető.


A másik ok, amiért ezeket a gépeket annyira szeretem, hogy az egyedi gyártású teherautók elképzelhetetlenek díszítés nélkül, de általában a gyári darabok is áldozatául esnek kisebb-nagyobb mértékben a népi iparművészetnek. „Horn Please” „Sound Horn” vagy „Horn O.K.” felirat nélkül komoly teherautó nem közlekedhet. Ezzel arra szólítják fel a sofőrök a mögöttük közlekedőket, hogy dudáljanak, ha előzni akarnak, akkor talán kapnak egy esélyt, főleg, ha kiharcolják maguknak.


Gyakori a „Goods Carrier”, vagyis „Áruszállító” felirat is, és szinte állandó motívum a narancssárga-fehér zöld indiai zászló. Ha nincs kéznél narancssárga festék, pirosat használnak, ezeket nézegetve magyar ember mindjárt otthonosabban érzi magát. Gyakoriak még a szinte absztrakt stílusig elvitt virágformák, a különféle vallások védelmező istenei és szentjei. A festést kiegészítik a különféle applikációk: megszentelt virágfüzértől krómozott lámpasoron át elakadásjelző háromszögig gyakorlatilag mindent felhasználnak, ami a boltokban kapható és a műhelyekben fellelhető, hiszen egy teherautó úgy szép, ha nagyon színes.


A hosszú távú – gyakran ezer kilométernél is hosszabb – fuvart teljesítő járművek volánjánál legalább két sofőr váltja egymást. Az esti szállást megoldják a fülkében, a rakomány tetején vagy a kocsi alatt, az utak mellett egymást érik a kifőzdék, büfék, és kisboltok, így az étkezés sem probléma. A sofőrökről Indiában is az a szóbeszéd járja, hogy vagány fickók, akiknek minden városban van legalább egy szeretőjük – a valóság ezzel szemben egy szociológiai kutatás szerint az, hogy sok közöttük a családját ritkán látó, magányos, szomorú ember, ezért aztán az alkoholtartalmú italok fogyasztása is előfordul, gondolom, szigorúan csak pihenőidőben.


A nagy teherautók mozdonyszerű megjelenésének egyik oka, hogy tekintettel az útviszonyokra, az infrastruktúrára és a gazdaságos üzemeltetésre, a szerkezeteket túlméretezik. A cél, hogy minden egyszerű és lehetőleg olcsó, de strapabíró legyen. A nagy dízelek füstje gyorsításkor vagy hegymenetben tényleg egy gőzmozdonyéval vetekszik. Látom lelki szemeimmel, hogy amikor majd beüt a Nagy Energiaválság, ezeket a monstrumokat átalakítják valami kazános rendszerre, és még nagyobb füsttel, de megy tovább a fuvarozás. Az utak mentén ugyanis több évre elegendő éghető szemét és hulladék vár a sorsára, csak le kell hajolni érte. Ha a tulaj nem lesz hajlandó bővíteni a személyzetet, megoldja a két sofőr is az üzemeltetést, amíg az egyik vezet, a másik rakja a kazánt, aztán cserélnek.


Indiában sem állíthatnak minden teherautó mellé közlekedési rendőrt, úgyhogy ha egyszer arra jársz, kedves Olvasó, közlekedj körültekintően, és ne feledd, hogy Indiában bármikor bármilyen irányból érkezhet bármilyen jármű, mint a Rejtő Jenő-i pofon. Most, hogy a sorozat véget ért, ez az egyetlen és legfontosabb tanácsom az útra. És még talán hogy ha egyszer eljutsz ebbe a minden értelemben hallatlanul színes, hatalmas országba, a nehézségeket fogd fel kalandnak, és élvezd ki az utazásod minden pillanatát. Hiszen, mint tudjuk: úton lenni a boldogság, megérkezni a halál.


Sorozatunk utolsó utáni, bónusz részében a tengerben mossuk majd le az indiai utak porát. Pálmafák, bikinik, kék ég és még kékebb hullámok, színes halászhajók, roston piruló halak világába feledkezünk majd bele Goa, Karnataka és Kerala államok partvidékein.

Az indiai teherautó-választék gyártók szerint, műszaki adatokkal és fotókkal: http://auto.indiamart.com/trucks/

Egy átlagos előzés

Takarékos dízel messzire jut

Castrol motorolaj-reklám az indiai piacra

És egy másik is

Járóképes alváz közúton

Dekoratív darabok

A bejegyzés trackback címe:

https://belsoseg.blog.hu/api/trackback/id/tr33499474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csücsi 2008.06.07. 09:03:55

...a főoldalon véletlenül még a Fiestás kulcsbezárós sztory bevezetője van a megpakolt teherautó alá írva ;)

első :P

AP (törölt) 2008.06.07. 09:12:46

Az az átlagos előzés jópofa. Vajon vér van az adrenalinjukban?

chicken 2008.06.07. 09:48:01

Alvázhoz:
Teherautó cabrio :D

povcsab 2008.06.07. 09:48:32

Az alvázas videón kiemelném a "vezetőülést". Amúgy no comment..

Ex Termesz · http://karvolt.blog.hu 2008.06.07. 10:07:18

Jók voltak ezek az indiáról szóló cikkek :)

blaireau 2008.06.07. 10:33:53

Nagyon jó post ez is - csakúgy, mint a többi Indiás írás. Élvezettel olvastam, thx;)

Tom 2008.06.07. 11:15:07

Tiszteletben tartom az indiai kultúrát, de ez a gicsparádé azért már túlzás!:)Az alváz+müanyag szék vezetőülés gyanánt az nagyon komoly.Műszaki gondolom volt rajta.:))Kiváncsi lennék a magyar utakon megjelennének hasonló tákolmányok flottaszinten akkor mit reagálnának a mi rendőreink...jó tudom, de mégis!:)

Gery 2008.06.07. 11:15:19

azért az önjáró alvázért egymillió évre csunknának le németországban :)

Gomulka Béla · http://Gomesz 2008.06.07. 11:33:58

Tom, ez nem giccsparádé, ez kultúra. Kultúra, mert évezredek óta megvan és fenntartja magát. Az Eurovízió, az giccsparádé. (A Kalasnyikov-dalt leszámitva, persze. Meg a turbófolkot úgy általában.)

ommm 2008.06.07. 13:12:52

Tetszett, a videók sokat segítenek. Nem szívbajos nép, az biztos.

Wector 2008.06.07. 15:07:37

Vow... :D az a kabrio teherauto-alvaz nagyon komoly, a csavo mint kakas a szemetdombon feszit rajta a magasban.

Amugy nagyon tetszik az iras, elvezet olvasni,kar hogy vege lesz a sorozatnak.

JA, az az elozes nem semmi, nem tudnek nyugodtan aludva utazni a busz vegeben... :DD

Zozzz 2008.06.07. 20:23:42

LOL járóképes alváz, ásztábüdösk_rvaéletbe :D

prophet 2008.06.08. 06:15:03

Ide is ez kéne, nem a kibebaszott objektív felelősség. Hadd hulljon a férgese, a természet törvénye a természetes kiválasztódás.

"Those who sacrifice freedom for safety deserve neither" - Benjamin Franklin.

(igaz párszáz éve mondta, azóta az emberiség egyetlen vágya az lett hogy bámulja a TV adás nevű agymosást - fogyassz, vásárolj, ez az egyetlen dolog ami boldoggá tehet (még jó, ha egyszer a munkán kívül már csak ezt hagytuk meg neked) - a 60 havi hitelre vett 220 cm-es plazmaTVjén.)
Aztán beüljön a 60 havi hitelre vett kocsijába ami 220al is képes menni, de max 60al menjen el vele a céljához, mert ugye az afeletti sebesség megölhet. Hahó, az élet meg biztosan megöl. Mégse leszünk mind öngyilkosok. :P (gyk: hogy ne ölhessen meg az élet)

zootyo 2008.06.08. 10:50:12

Na erről van szó!!! Igaz nem beszélnek ott baleseti statisztikáról, hatalmas átfogó közúti ellenőrzésekről, lejárt egészségügyi dobozról stb.... Egyszerűen azért, mert ezek nem fontos dolgok!!!!!!!
Ennek ellenére mégis boldogok, jönnek mennek, egy szabadabb, szinte törvények nélküli világban. Mi meg itt szenvedünk, és a rövidke életünket elpazaroljuk fölösleges szabályok betartására.

Balee87 2008.06.08. 12:42:41

Ööööö Már értem! Megvilágosodtam! Nálunk a nagy fekete német típusú autóval szabálytalanul előző illetők mind indiaiak... :)

AP (törölt) 2008.06.08. 15:11:36

hosszú ideje ezek voltak a legjobb írások errefelé

küldjétek már el Kubába az írót!

Karmadealer 2008.06.08. 16:20:22

Nem pont ennek a blognak a témája lenne, de valahogy tényleg itt jött elő, milyen gyermeteggé is tette a nyugati civilizációt a jólét. És az állam, mint valami szigorú de igazságos szülő a saját hülyeségétől is megvédi a polgárait, mert erre van igényük.
Mert ha valaki hülye, akkor nem saját magának kell viselnie a következményét.

Amikor a mai harmincas negyvenes generáció, vagy az öregek olyan gyerekkori emlékeket idéznek vissza, hogy milyen volt a Zetorral vontatott pótkocsi tetején a szénaboglyában utazni, vagy nagypapák pannóniájának oldalkocsijában lobogó hajjal nevetve motorozni a nyári délutánokon, vagy a falu gyerekcsapatát IFA-platón fagylaltozni szállító Bélabácsikkal teherautózni, szóval olyankor mutatkozik meg ennek az agyonszabályozott új rendnek a sötét jövője, az élet minden területét agyonrendszabályozó regulák, amiktől az élet lassan olyan lesz mint egy nevelőintézet.

És nekem ne jöjjön senki a diszkóbalesetekkel és a részegen gázoló sofőrökkel. Ezektől nem az objektív felelősség meg a le nem járt szavatosságú mentődoboz menti meg a társadalmat hanem az a mentalitás ami - még ha szomorú is - de a háborúkat megélt nemzedékekben volt meg utoljára (talán pont az átélt szörnyűségek miatt) talán azért mert régebben mindenki kicsit hamarabb felnőtt lelkileg, hogy meg tudták különböztetni a fontosat a lényegtelentől, és felelősséget tudnak viselni saját tetteikért.

AP (törölt) 2008.06.08. 23:04:12

Nem tud nem eszembejutni a Fight Club.
A mi generációnknak nincs meg a saját háborúja, nincs semmilye. Nők neveltek fel.
Stb..

keljfeljancsi 2008.06.09. 09:48:04

Köszönjük a sorozatot!
Vagyunk páran, akik nem fogunk eljutnisoha Indiába, de az élvezetes írások, a képek, videók a szerző szemüvegén keresztül megmutatták egy részét az ottani valóságnak.
Legjobbakat!

PrinczA · http://princza.com 2008.06.09. 14:27:50

"Járóképes alváz közúton"
Nagyon tecc, csak nehogy koccanjon :)

dennisthemenace 2008.12.05. 12:13:02

Igen,az indiai emberek ngyon nyugodtak,nem hinnem,hogy tarol kozottuk az infarktus..
En pont a nyugodtsagukert es a baratsagossagukert kedvelem oket.
süti beállítások módosítása