Világszerte terjedő trend hardveres problémákat szoftveres úton megoldani. Oké, ki kell találni, meg kell írni, le kell tesztelni, de a gyártása nem kerül semmibe. A költségek csökkennek, a haszon nő, a részvényesek örülnek. Mondom, az egész világon alkalmazott megoldás, a kis japánok ezúttal azonban tényleg kivágták nálam a biztosítékot.
Merthogy az önindítót(!) helyettesítik(!) egy szoftverrel(!).
A 2009-től szériába kerülő start/stop automatika a piros lámpánál leállított közvetlen befecskendezéses benzinmotort úgy röffenti be, hogy az önindító meg sem moccan.
Valahogy így:
A motor leállítása során az utolsó befecskendezések és a fojtószelep helyzetének szabályozásával elérik, hogy a főtengely egy előre meghatározott helyzetben álljon meg, azaz egy dugattyú mindíg a sűrítési ütemben a felső holtpont előtt legyen. Ezt persze a főtengelyhelyzet-jeladó impulzusainak számolgatásával ellenőrzik is.
Újraindításkor ebbe a hengerbe sprickolnak némi anyagot, majd azt a gyújtógyertyával be is gyújtják, és a motor elindul. VISSZAFELÉ.
Az első, pici befecskendezés célja csak az, hogy a normál forgásiránnyal ellentétesen mozgásba hozza a főtengelyt. Ekkor ugyanis egy másik hengerben a felfelé mozgó dugattyú már többé-kevésbé előírásszerűen összesűríti a levegőt, amibe lehet újra befecskendezni, gyújtani, és a motor ezúttal már a rendes irányba forog majd.
Gyorsan, gazdaságosan, egyetlen plusz alkatrész beépítése, az elektromos rendszer túlterhelése és az önindító agyonkoptatása nélkül. (Ez utóbbira a hidegindításhoz továbbra is szükség lesz.)
Az ész megáll.
A motor meg forog.
