Nem gondoltam volna, hogy egy hét alatt két amcsiautós flessem lesz. De a hét eleji krokodil – amiről közben kiderült, hogy anakonda – után ma ismét utolértem valamit, csak most Újpesten a Váci úton. Elsőre feltűnt, mennyire fent hordja a farát, így mellégurultam, hogy megnézzem a sofőr orrát. És akkor megláttam, hogy egy barátom vezeti. Kicsi a világ… minden út Rómába vezet… stb.stb.stb.

Integetés után begurultunk izibe a meki parkolóba. Annyira durva a kocsi menet közben, hogy Szözsi nem bírta abbahagyni a fotózást. Szóval leálltunk, és körbejártuk a verdát. Beszarás. Közben kiderült, hogy a TC-n már megismert Prowlert cserélte el erre a borzalomra. Pontiac Tempest 1968, hihetetlen.

A srác nem arról híres, hogy ilyen kocsikkal mászkáljon, sokkal inkább látni vadiúj – és persze drága – verdákban. Viper, Subaru, Porsche és ilyenek, mesélte is, hogy amikor felhívta a kocsi tulaja, becserélné-e a Prowlert erre, első körben elutasította, mondván, nem szereti a veteránokat. Aztán később ismét próbálkozott az ember, akkor mondta neki, hogy duzzogva bár, de elmegy és megnézi. Aztán amikor meglátta, egyből megköttetett az üzlet. És szerintem mindketten jól jártak. A Pontiac most három napig egyfolytában üzemben lesz… ugyanis nem tud belőle kiszállni :D